Háromszék, 1995. április (7. évfolyam, 1397-1417. szám)

1995-04-01 / 1397. szám

A TANÁCSÜLÉS Sepsszentgyörgyön A tegnapi ülésen a város területéhez tar­tozó legelők kihasználásának új rendszerét vitatták és fogadták el a sepsiszentgyörgyi tanácsosok. Szó esett egy másik „legelőről” is, amely immár — belterületként — sokkal több érdeket mozgat. A stadion, illetve a sportcsar­nok mögött kiparcellázott területekről egy csere kapcsán felmerült kérdés enyhén szólva elkövetkező botrányok szagát árasztotta. A határozattervezet megszavazását egyébként elodázták. K­ét fontos kérdést emelnénk ki még a tegnapi ülés napirendjéből. A tanácsosok egy­hangúlag fogadták el az 1994-es költségvetés záródokumentumát. A valamivel több mint 5,6 milliárdos bevételből 5,4 milliárdot költött, el a hivatal. A több mint kétszázmilliós fel nem használt különbség fele a város forgóalapját, másik fele pedig a megyei tartalékot „gaz­dagítja”. A tanács ugyanakkor elfogadta az előterj­esztett útj­avítási programot, amely szerint 750 millió lejt költenek aszfaltozásra, lyukak betömésére, kavicsozásra, járdák rendbetételére. Tervek szerint több mint negyven utcában végeznek javítást (33 600 négyzetméter asz­faltozás, 84 150 négyzetméter foltozás, közel 20 000 négyzetméter kavicsozás). Néhány utcát az elfogadott terven kívül beruházási alapokból újítanak fel. (Dánél) Kézdivásárhelyen A csütörtöki tanácsülés tíz napirendi pontj­a közül kettő — a legeltetési díj, illetve a főtéri élelmiszerkioszk sorsa — váltotta ki a legtöbb vitát, hozzászólást. A javasolt idei legeltetési illetéket borjak és csikók esetében 15 tanácstagból négy túlzottnak ítélte meg, és évi 4500 lejről 3000 lejre csökkentették. A szavazás előtt kialakult patthelyzetet Mucsi Mihály agrármérnök, tanácsos oldotta fel, aki a 3000 lejes voks elfogadása esetére felaj­ánlotta, hogy a fortyogói legelőn a műtrágya elszórására egy napra ingyen traktort biz­tosít. É­rdekes színfoltja volt a tanácsülésnek a sokat vitatott Gábor Áron téri élelmiszerki­oszk helyzetének megtárgyalása. Február 5- i dátummal a főtéren lakók közül 92-en írásbeli kérést nyújtottak be a tanácshoz, melyben—mivel sokan itt vásárolják meg a kenyeret — azt kérik, hogy ne költöztessék el a bódét, vagy biztosítsanak számára egy más helyet a főtér közelében. Hosszas vita után Torzsa József tanácsos javaslatát fogadták el: elköltöztetik ugyan a bódét, de a szálloda melletti Szőcs M. Lajos-féle ház földszintjén az újságárussal együtt, akit szintén felszá­molnak, a Perkő kft.-nek is biztosítanak helyiséget. (Sociom) Mi lesz veled, gépgyár?Április 1 M­egyénk legnagyobb ipartelepe valóság­gal belerokkant az „újvilágba”. Nehéz lenne, persze, kideríteni, hogy milyen reális kapaci­tással rendelkezik, illetve rendelkezett, mire lett volna, illetve mire lenne képes, de az tény, hogy az elmúlt öt esztendő alatt személyzete fel­­lre csökkent, és volt olyan időszak, amikor a f­alat előtti termelés alig egyötödét valósí­totta meg. Az okokat hosszasan lehetne sorol­ni, de reális helyzetképet már csak azért sem lehet kialakítani, mert—Pásztor Ferenc vezér­­igazgató szerint — a krónikus nyersanyaghiány miatt soha nem tudták elérni az optimális temelési szintet. Köznyelven ez valami olyas­mit jelent, hogy a gyárnak soha nem adatott meg a próbatétel lehetősége, mire is képes a valamikori pártutasításra összeeszkábált gyár­­monstrum.­A manapság jól elhatárolható három rész­leg, a szerszám-, a gép- és az autóalkatrész­­gyár függetlenítésének gondolata már évek óta benne a levegőben. De mindeddig csak kegyes elmélet maradt, amelyről kinek-kinek meg volt a pillanatnyi véleménye. A nor­marendszer eltörlése élezte a részlegek közötti ellentétet (mindenik részleg úgy látta, hogy a hátán cipeli a másokat), a nagyfokú leépítési hullámok a szociális érzékenység szemüvegén át másfajta megközelítést eredményeztek. A gazdasági meggondolások pedig aligha kristá­lyosodhattak ki akkor, amikor a termelést az állandó nyersanyaghiány majdhogynem a bénulásig fékezte. Az egész román gazdaság­ra jellemző szervezési, strukturális, illetve mentalitásbeli zavarok csak súlyosbították ezt az áldatlan helyzetet. Ferencz Csaba (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra Az erőszak (lehetséges) következményei A párizsi fiaskó után a román diplomácia minden ereje a magyarázkodásra, a bel- és külföldi felek meg­győzésére használtatik. Az elejtett vagy épp ellenkezőleg, jól időzített nyilatkozatok mellett, amelyek valósággal eláraszt­j­ák a „gyanútlan’ ’ médiákat a meggyőző „érvek’ ’ besulykolási módozatainak tárházát vonultatják fel. Ilyenkor kerülnek elő az érveket alátámasztani hiva­tott kirakatintézmények, hogy álcsillogásukat a nemzetközi és hazai közvélemény szemébe lehessen fröcskölni. A kormány kebelén működő Nemzeti Kisebbségi Tanács az ilyen jellegű intézmények mintapéldája. A Hrebenciuc úr által vezényelt gyülekezet nem is késlekedett sokat kisebbségi szemináriumának megszervezésével. Ahol, természetesen, a miniszterelnök volt a vezérszónok. Nyitó­beszédében pedig nem is regélhetett volna másról, mint a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek (a magyar, a német, az ukrán vagy éppen a cigány nemzetiségű román napjainkban meghonosodott meg­nevezése) messzemenően tiszteletben tartott jogairól. Érdemes lenne összehasonlítani az aranykorszak hegyi­­beszédeivel, ha prozódiája módosult is (az igazi célok immár nem a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése, hanem az euroatlanti integráció szólama mögé kerülnek), tartalmában jottányit sem változott Legalábbis ami a rádióban közvetített miniszterel­nöki szpréset illeti. Mert amit a kisebbségi kérdésekben szintén „szakértő” belügyminiszter szájába adott a hata­lom, az már túlmutat a totalitárius kisebbségi politika bennfentességén. Hiszen a két alternatívássá egyszerűsített kisebbségekkel kapcsolatos politikai képletet — a nagy nyitás következményeként ez talán nem is meglepő — nemzetközivé szélesíti. Szerinte a kisebbségi kérdésben Európa­, sőt, világszerte két erő munkál: a „jó” és a „rossz” kisebbségeké. Azt hiszem, nem kell órákig barkoch­­bázni, hogy kitaláljuk a „feleket”. Az ilyen szemlélet — a valósággal elborzasztó nemzetközi példákra hivatkozva — több, mint ártalmas. Hiszen a félrevezetéssel egyetem­ben veszélyes következtetésekre ad lehetőséget Ebben a felfogásban a kisebbségi elégedetlenségek és a politikai destabilizáció közé egyenlőségjel kerül. A stabil állami berendezkedések egyedüli rákfenéjévé válunk. Holott a történelmi példák vagy éppen napjaink egyre ellent­mondásosabb eseményei épp e veszélyes teória ellenkezőjét igazolják. A gerillaharcokig és regionális konfliktusokig elfajuló nemzeti kisebbségek radikalizálódása ugyanis korántsem a túlzott követelőzések, hanem az alapvető jogok erőszakos vagy éppen szólamokba csomagolt el­­tiprásának, illetve átpolitizálásának következménye. Ferencz Csaba Feje tetején az egész világ: havat virágzik az áprilisi ág (Albert Levente fotója) Elnapolták­ az ’ ■■ilííISa­­Inni Monterest A 27/1994-es törvény értelmében minden év már­cius 15-ig lehet késedelmi kamat nélkül kifizetni az épület-, terület- és járműadót Mivel az adóhivatalok csökkentett létszámú személy­zettel dolgoznak, és nem a legideálisabb feltételek között fejtik ki tevékenységüket, nem sikerülvén kiküszöbölni a sor­ban állást, megvalósítani a lakosság megfelelő ki­szolgálását. Florin Georgese pénzügyminiszter a prefek­tushoz címzett átiratában azt javasolja, hogy április 15-ig hosszabbítsák meg a kamat nélküli adó- és illeték­fizetés határidejét A kézdi­­vásárhelyi tanács csütörtöki ülésén ennek értelmében a meghosszabbítás mellett döntött (Dévai) SEPSISZENTGYÖRGY 1995. ÁPRILIS 1. 1397. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej ZOM IR­AT M­árcius 30-án, csütörtökön az Andrei Şaguna Művelődési­­Keresztény Liga„A Kárpát-kanyarban élő románok művelődési és felekezeti nemzeti önazonosságának megőrzésével­ kapcso­­latos időszerű vetületek” címmel megbeszélést tartott. A prefektus jelenlétében az ötórás tanácskozáson majd minden mértékadó helyi román értelmiségi előpörgette közös gond­jait. Melyek imigyen összegezhetőek: Háromszék megyében a román lakosság számaránya hosszú ideje következetesen 20 százalék körül mozog Egyes helyi román kutatók szerint a 20 százalékon kívül továb­bi 30 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik elmagyarosod­­tak. Ennek a román lakos­ságnak az első világháború utáni impériumváltásig — Domokos Péter (folytatása a 2. oldalon) A függöny legördült A fesztivál reggelein vala­mi olyasmi történik, mintha egy tanfolyam részesei lennénk, ahol nem azt mondják el, mit hogyan kell csinálni, hanem mit hogyan nem szabad tenni a­­ színpadon. Az [ időnként nyers " kritikát Sándor L. István budapesti színikritikus ak­kora szeretettel zúdítja az éppen soron levő „áldo­zatok” nyakába, hogy az már­­már jólesik. Hogy ezeknek a kiértékelőknek és a már is­mertetett csoportvezető-kép­zésnek van-e eredménye, a zsű­ri elnökétől, Zsehránszky István színikritikustól kérdeztük. , , Az általános képlet az, hogy az amatőr társulatoknál gyakran cserélődnek az emberek. Ők helyen’89 után teljesen újra kellett i­s kezdeni, így nem a ■'■fejlődésről, hanem a túlélésről tudok beszélni. És a ter­jedésről, amelynek több oka van. A hi­vatásos színházak lemondtak a turnék­ról. Ezek nehézkes állami in­tézmények, és megelégszenek azzal, hogy annyi előadást Fekete Réka (folytatása a 2. oldalon) Tiltakoznak az udvarhelyiek A­z RMDSZ udvarhelyszéki tyúkkal terrorizáló, emberi szervezete az 1995. március 28- méltóságukban megalázni,meg­án Székelyudvarhelyen tartott félemlíteni akaró hol rendőr-, közgyűléséről kiadott köz-­csendőregyenruhákot,holtan ü­­­reményében felborodással tilt a­ terrorista” öltözékben fellépő kozik a vidéken állomásozó rendőröknek nincs mit keresniük rendőrségi nők újabb cigányeknes a karhatalmi kötelékekben, és magyarellenes akciói ellen. „Szövetségünk, érdekvédelmi A közlemény rámutat arra, hogy "szervezetünk — hangzik a köz- Kápolnásfalu, Székely­szent- lemény—megvédi mindazokat, ábrahám, Bögöz, Farkaslaka akiket Romániában cigány vagy községek békés, munkaszerető magyar mivoltuk miatt terrori­­cigány és magyar lakogati évek zártak, vagy akiket etnikai hora­­ótaököllel,gumibottal,rendőrim- tartozásuk miatt sérelem ért”

Next