Háromszék, 1995. április (7. évfolyam, 1397-1417. szám)

1995-04-01 / 1397. szám

SEPSISZENTGYÖRGY 1995. ÁPRILIS 1. 1397. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej SZOM IB AT Mi lesz veled, gépgyár? Április 1 Megyénk legnagyobb ipartelepe valóság­gal belerokkant az „újvilágba”. Nehéz lenne, persze, kideríteni, hogy milyen reális kapaci­tással rendelkezik, illetve rendelkezett, mire lett volna, illetve mire lenne képes, de az tény, hogy az elmúlt öt esztendő alatt személyzete fel '*re csökkent, és volt olyan időszak, amikor af Älat előtti termelés alig egyötödét valósí­totta meg. Az okokat hosszasan lehetne sorol­ni, de reális helypetképet már csak azért sem lehet kialakítani, mert—Pásztor Ferenc vezér- igazgató szerint — a krónikus nyersanyaghiány miatt soha nem tudták elérni az optimális temelési szintet. Köznyelven ez valami olyas­mit jelent, hogy a gyárnak soha nem adatott meg a próbatétel lehetősége, mire is képes a valamikori pártutasításra összeeszkabált gyár- monstrum.­A manapság jól elhatárolható három rész­leg, a szerszám-, a gép- és az autóalkatrész- gyár függetlenítésének gondolata már évek óta benne a levegőben. De mindeddig csak kegyes elmélet maradt, amelyről kinek-kinek meg volt a pillanatnyi véleménye. A nor­marendszer eltörlése élezte a részlegek közötti ellentétet (mindenik részleg úgy látta, hogy a hátán cipeli a másokat), a nagyfokú leépítési hullámok a szociális érzékenység szemüvegén át másfajta megközelítést eredményeztek. A gazdasági meggondolások pedig aligha kristá­lyosodhattak ki akkor, amikor a termelést az állandó nyersanyaghiány majdhogynem a bénulásig fékezte. Az egész román gazdaság­ra jellemző szervezési, strukturális, illetve mentalitásbeli zavarok csak súlyosbították ezt az áldatlan helyzetet. Ferencz Csaba (folytatása a 2. oldalon) Feje tetején az egész világ: havat virágzik az áprilisi ág (Albert Levente fotója) TANÁCSÜLÉS Sepaszentgyörgyön A tegnapi ülésen a város területéhez tar­tozó legelők kihasználásának új rendszerét vitatták és fogadták el a sepsiszentgyörgyi tanácsosok. Szó esett egy másik „legelőről” is, amely immár — belterületként — sokkal több érdeket mozgat. A stadion, illetve a sportcsar­nok mögött kiparcellázott területekről egy csere kapcsán felmerült kérdés enyhén szólva elkövetkező botrányok szagát árasztotta. A határozattervezet megszavazását egyébként elodázták. Két fontos kérdést emelnénk ki még a tegnapi ülés napirendjéből. A tanácsosok egy­hangúlag fogadták el az 1994-es költségvetés záródokumentumát. A valamivel több mint 5,6 milliárdos bevételből 5,4 milliárdot költött, el a hivatal. A több mint kétszázmilliós fel nem használt különbség fele a város forgóalapját, másik fele pedig a megyei tartalékot „gaz­dagítja”. A tanács ugyanakkor elfogadta az előtelj esztett útj avítási programot, amely szerint 750 millió lejt költenek aszfaltozásra, lyukak betömésére, kavicsozásra, járdák rendbetételére. Tervek szerint több mint negyven utcában végeznek javítást (33 600 négyzetméter asz­faltozás, 84 150 négyzetméter foltozás, közel 20 000 négyzetméter kavicsozás). Néhány utcát az elfogadott terven kivül beruházási alapok­Kézdivásárhelyen A csütörtöki tanácsülés tíz napirendi pontj a közül kettő — a legeltetési díj, illetve a főtéri élelmiszerkioszk sorsa — váltotta ki a legtöbb vitát, hozzászólást. A javasolt idei legeltetési illetéket borjak és csikók esetében 15 tanácstagból négy túlzottnak ítélte meg, és évi 4500 lejről 3000 lejre csökkentették. A szavazás előtt kialakult patthelyzetet Mucsi Mihály agrármérnök, tanácsos oldotta fel, aki a 3000 lejes voks elfogadása esetére felaj ániotta, hogy a fortyogói legelőn aműtrágya elszórására egy napra ingyen traktort biz­tosít. Érdekes színfoltja volt a tanácsülésnek a sokat vitatott Gábor Áron téri élelmiszerki­oszk helyzetének megtárgyalása. Február 5- i dátummal a főtéren lakók közül 92-en írásbeli kérést nyújtottak be a tanácshoz, melyben—mivel sokan itt vásárolják meg a kenyeret — azt kérik, hogy ne költöztessék el a bódét, vagy biztosítsanak számára egy más helyet a főtér közelében. Hosszas vita után Torzsa Józseftanácsos javaslatát fogadták el: elköltöztetik ugyan a bódét, de a szálloda melletti Szőcs M. Lajos-féle ház földszintjén az újságárussal együtt, akit szintén felszá­molnak, a Perkő kft.-nek is biztosítanak helyiséget. (Iochom) ból újítanak fel. (Dánél) Máról holnapra Elnapolták' az ’ ■■ilííISa «Inni Monzeresr A 27/1994-es törvény értelmében minden év már­cius 15-ig lehet késedelmi kamat nélkül kifizetni az épület-, terület- és jármiadét Mivel az adóhivatalok csökkentett létszámú személy­zettel dolgoznak, és nem a legideálisabb feltételekközött fejtik ki tevékenységüket, nem sikerülvén kiküszöbölni a sor­ban állást, megvalósítani a lakosság megfelelő ki­szolgálását, Florin Georges» pénzügyminiszter a prefek­tushoz címzett átiratában azt javasolja, hogy április 15-ig hosszabbítsák meg a kamat nélküli adó- és illeték­fizetés határidejét A kézdi- vásárhelyi tanács csütörtöki ülésén ennek értelmében a meghosszabbítás mellett döntött (Dévai} Az erőszak (lehetséges) következményei A párizsi fiaskó után a román diplomácia minden ereje a magyarázkodásra, a bel- és külföldi felek meg­győzésére használtatik. Az elejtett vagy épp ellenkezőleg, jól időzített nyilatkozatok mellett, amelyek valósággal eláraszt j ák a „gyanútlan’ ’ médiákat a meggyőző „érvek’ ’ besulykolási módozatainak tárházát vonultatják fel. Ilyenkor kerülnek elő az érveket alátámasztani hiva­tott kirakatintézmények, hogy álcsillogásukat a nemzetközi és hazai közvélemény szemébe lehessen fröcskölni. A kormány kebelén működő Nemzeti Kisebbségi Tanács az ilyen jellegű intézmények mintapéldája. A Hrebenciuc úr által vezényelt gyülekezet nem is késlekedett sokat kisebbségi szemináriumának megszervezésével. Ahol, természetesen, a miniszterelnök volt a vezérszónok. Nyitó­beszédében pedig nem is regélhetett volna másról, mint a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek (a magyar, a német, az ukrán vagy éppen a cigány nemzetiségű román napjainkban meghonosodott meg­nevezése) messzemenően tiszteletben tartott jogairól. Érdemes lenne összehasonlítani az aranykorszak hegyi- beszédeivel— ha prozódiája módosult is (az igazi célok immár nem a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése, hanem az euroatlanti integráció szólama mögé kerülnek), tartalmában jottányit sem változott Legalábbis ami a rádióban közvetített miniszterel­nöki szpícset illeti. Mert amit a kisebbségi kérdésekben szintén „szakértő” belügyminiszter szájába adott a hata­lom, az már túlmutat a totalitárius kisebbségi politika bennfentességén. Hiszen a két alternatívássá egyszerűsített kisebbségekkel kapcsolatos politikai képletet — a nagy nyitás következményeként ez talán nem is meglepő — nemzetközivé szélesíti. Szerinte a kisebbségi kérdésben Európa-, sót, világszerte két erő munkál: a „jó” és a „rossz” kisebbségeké. Azt hiszem, nem kell órákig barkoch- bázni, hogy kitaláljuk a „feleket”. Az ilyen szemlélet — a valósággal elborzasztó nemzetközi példákra hivatkozva — több, mint ártalmas. Hiszen a félrevezetéssel egyetem­ben veszélyes következtetésekre ad lehetőséget Ebben a felfogásban a kisebbségi elégedetlenségek és a politikai destabilizádó közé egyenlőségjel kerül. A stabil állami berendezkedések egyedüli rákfenéjévé válunk. Holott a történelmi példák vagy éppen napjaink egyre ellent­mondásosabb eseményei épp e veszélyes teória ellenkezőjét igazolják. A gerillaharcokig és regionális konfliktusokig elfajuló nemzeti kisebbségek radikalizálódása ugyanis korántsem a túlzott követelózések, hanem az alapvető jogok erőszakos vagy éppen szólamokba csomagolt el- tiprásának, illetve átpolitizálásának következménye. Ferencz Csaba Március 30-án, csütörtökön az Andrei Şaguna Művelődési- keresztény Liga„A Kárpát-kanyarban élő románok művelődési és felekezeti nemzeti önazonosságának megörzésével-kapcso- latos időszerű vetületek” címmel megbeszélést tartott. A prefektus jelenlétében az ötórás tanácskozáson majdminden mértékadó helyi román értelmiségi előpörgette közös gond­jait. Melyek imigyen összegezhetőek: Háromszék megyében a román lakosság számaránya hosszú ideje következetesen 20 százalékkörül mozog Egyes helyi román kutatók szerint a 20 százalékon kívül továb­bi 30 százalékot tesz ki azoknak a száma, akikelmagyarosod- lak. Ennek a román lakos­ságnak az első világháború utáni impériumváltásig — Domokos Péter (folytatása a 2. oldalon) A függöny legördült A fesztivál reggelein vala­mi olyasmi történik, mintha egy tanfolyam részesei lennénk, ahol nem azt mondják el, mit hogyan kell csinálni, hanem mit hogyan nem szabad tenni a . színpadon. Az [ időnként nyers J kritikát Sándor L. István budapesti színikritikus ak­kora szeretettel zúdítja az éppen soron levő „áldo­zatok” nyakába, hogy az már- már jólesik. Hogy ezeknek a kiértékelőknek és a már is­mertetett csoportvezető-kép­zésnek van-e eredménye, a zsű ri elnökétől, Zsehránszky István színikritikustól kérdeztük. ,— Az általános képlet az, hogy az amatőr társulatoknál gyakran cserélődnek az emberek. Sokhelyen’89után teljesen úira kellett I n kezdeni. így nem a ■'■fejlődésről, hanem a túlélésről tudok beszélni. És a ter­jedésről, amelynek több oka van. A hi­vatásos színházak lemondtak a turnék­ról. Ezek nehézkes állami in­tézmények, és megelégszenek azzal, hogy annyi előadást Fekete Réka (folytatása a 2. oldalon) Tiltakoznak az udvarhelyiek Az RMDSZ udvarhelyszéki tyákkal terrorizáló, emberi szervezete az 1995. március 28- méltóságukban megalázni,meg­án Székelyudvarhelyen tartott félemlíteni akaró hol rendőr-, közgyűléséről kiadott köz- csendőregyenruháhÉi,hol„anti- leményébenfeMbcrodássaltilta- terrorista” öltözékben fellépő kozik a vidéken állomásozó rendőröknek nincs mitkeresniük rendőrségiaőkújabbrigánydknes a karhatalmi kötelékekben, és magyarellenes akciói ellen. „Szövetségünk, érdekvédelmi A közlemény rámutat arra, hogy "szervezetünk — hangzik a köz- Kápolnásfalu, Székely szent- lemény—megvédi mindazokat, ábrahám, Bögöz, Farkaslaka akiket Romániában cigány vagy községek békés, munkaszerető magyar mivoltuk miatt terrori- cigány és magyar lakogait évek záltak, vagy akiket etnikai hova- ótaököllel,gumibottal,rendőrim- tartozásuk miatt sérelem ért”

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék