Háromszék, 1995. május (7. évfolyam, 1418-1443. szám)
1995-05-02 / 1418. szám
HÁROMSZÉK SEPSISZENTGYÖRGY 1995. MÁJUS 2. 1418. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej KEHI) ÜLÉSEZETT AZ EGYEZTETŐTANÁCS . A TÁMPILLÉR MEGERŐSÍTÉSE A múlt hét végén Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Szövetségi Egyeztetőtanácsa. A SZÉT eddig nem sokat hallatott magáról, kétéves létezése óta ez a harmadik összejövetele. Az RMDSZ egyik csúcsszerveként körülbelül a súlya is ekkora volt, gyakorlatilag az RMDSZ működését „csúcstársa”, a Szövetségi Küldöttek Tanácsa határozta meg. A SZÉT az RMDSZ szövetségi szinten társult szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma, a társult szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek képviselőiből, valamint egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiségekből áll. A SZÉT mostani ülésének napirendjén a kezdeti lelkesedés után bekövetkezett lelombozódás, elkedvetlenedés, a súlytalansági állapot miatt is szerepelt az SZKT-val való kapcsolat. A felszólalók nevezték „fogyó állapotban” lévőnek, „az enyészet’ ’ útjára sodródónak (Abodi Nagy Béla). Gálfalvi Zsolt lakonikusan állapította meg, hogy az RMDSZ lényeges kérdéseiben az egyeztetőtanács nem csúcsszerű, hiányzik (folytatása a 2. oldalon) S. L. HELYZETJELENTÉS A MEGYÉRŐL Mivel lettünk szegényebbek? Felbomlóban van az átlagos család költségvetése: az utóbbi időben már nem csak a tanuláson és a művelődésen „spórol” az átlagpolgár, hanem az öltözködésen és az egészségén (gyógyszerein) is. Nem csoda, mert 1993 decemberétől átlagosan 366,7%-kal nőtt a legfontosabb piaci élelmiszerek ára, míg a fizetések csak 187,9%-kal emelkedtek. Ebből hiányzik az idei tavaszi árhullám — de lássuk, mit mostak el a tavalyiak... A községi mozikat és könyvtárakat: 1994- ben előbbiekből mindössze 5 működött városon és 6 falun, a könyvtárakról pedig pontosan nem is tudni, hányat számoltak fel (218 maradt). Ijesztően — 40,4%-kal — megfogyatkozott a színházi és zenei előadások közönsége is, száma is (utóbbi „csak” kétharmadára csökkent). Két bölcsőde tűnt el a nyolcból... És egyre csökken a természetes szaporulat: 1994-ben 133-mal kevesebben születtek és 96-tal többen haltak meg, mint 1993-ban. Kivándorlókról, sajnos, nem szól a statisztika (azokról sem, akik külföldön dolgoznak), csak romló közérzetről, fokozott szegénységről és borús jövőképről. 5114 munkahely szűnt meg. 1732 személyt ugyan sikerült újra elhelyezni az állami vállalatoknál, 640-et pedig magáncégeknél, úgyhogy a munkanélküliek aránya — 8,3% — az országos átlagnál is, a megye 1993-as mutatóinál is alacsonyabb volt. De azok híján, akik rég kiestek a nyilvántartásból, ez az adat nem tekinthető reálisnak. Erre mondja államelnökünk, hogy jelentős lépéseket tettünk az életminőség javulása felé... (Demeter) Máról holnapra BECSAPOTT A MENNYKŐ Uraim, baj van, amilyen még soha. Bevágott a derült égből a mennykő, és akkorát rittyent, hogy sokaknak a füle bedugult, s lélegzete megállott. Az Európa Tanács olyan sokat szidalmazott, máglyára vetett 1201-es ajánlása minden tagállam vagy pályázó számára kötelező. A döntés elsöprő többséggel született. Most e néhány mondatban nem a határozat jelentőségét akarom méltatni, hanem a román nacionalisták politikáján meditálok. Ezek az égvilágon semmit sem tanultak és tanulnak. Mert miként is lehetett olyant elképzelni, hogy egy komoly nemzetközi intézmény saját határozatát, melyet már egyszer elfogadott, másodszor a bukaresti „okosok" kedvéért nem fogja megerősíteni? Azt hiszik a balkáni sötétségben, hogy a diplomatákat „kisebb figyelmességekkel”, ajándékozással, ölelkezésekkel, talán hölgysüvölvények bájaival s más hasonló kipróbált praktikákkal el lehet téríteni. Már aligha lehet Miklós vezér módszereivel mindenkit ágyba csalogatni egy kis bujálkodásra. Egyébként csodálkozásra semmi okunk; elég meghallgatni az elnök urak nyilatkozatait, interjúit, melyeknek színvonala egy fikarcnyival sem magasabb az elsodort megyei (sőt, rajoni) párttitkárok inflációs felkészítőinél: tartalmilag üresek, formailag primitívek, csak a gyűlölet és a hozzá nem értés izzik belőlük. Ilyen volt az államelnök úr nagybányai beszéde is. S még nem is szóltam a koalíciós partnerek—a hajdani udvari szolgák—handabandázásairól. Igazán nem értem ezeknél a hirtelen lett uraknál, hogy legalább Lenint miért nem értik?, pedig évtizedekig tanították nekik. A Mestertől semmit sem tanultak azonkívül, hogy nem mondanak igazat, és hogy a megtévesztés elsőrendű feladat. Lenin legalább tudta, miként kell az ellenséget sarokba szorítani, kezdeményezésben megelőzni, s mikor kell egy lépést előre, kettőt hátra (vagy fordítva) tenni. A „vörös akadémisták” és koalíciósaik ebben is megbuktak. A román kormány diplomáciája becsapta önmagát. Egy partit elvesztett A magyar diplomácia most ügyesebbnek és rátermettebbnek bizonyult, ami a magyar politizálásra egyáltalán nem jellemző. Most profik voltak, Horn Strasbourgban csak annyit mondott, amennyit kellett, a keményebb munkát az előkészítő tárgyaláson kell elvégezni. Nem Kozirjev bombája robbant Bukarestben, ahogy azt egyesek állítják, hanem a román diplomácia nem számolt a realitásokkal, azzal, hogy a kisebbségi kérdést többé nem lehet a megszokott módon kezelni, játszadozni vele, letagadni, hazudni, félrevezetni, mindenkit lóvá tenni. Az oroszok ama igénye — és ezért haragszanak most Kozirjevre Bukarestben —, hogy az elszakított oroszok védelmére keljenek, ésszerű és jogos, saját nemzetrészüket nem szolgáltathatják ki az asszimilálódás darálójának. Strasbourgt éppen úgy kell figyelni, mint Moszkvára. És a román politikának is tudomásul kell vennie, hogy a nemzetiségek nem akarnak többé a mindenható nemzetállamnak másodrendű állampolgárai lenni. Fábián Ernő Közöny a megyei RMDSZ-nél Miközben a pluralizmus és tolerancia jegyében furkósbottal verik ki Klézséről a magyar politikusokat és újságírókat, Sepsiszentgyörgyön már harmadszor képtelen összeülni a megyei RMDSZ valamely vezetőtestülete. Miután egy héttel korábban a Háromszéki Küldöttek Tanácsának alapvetően fontos összejövetele bizonyult döntésképtelennek létszám hiányában, a hét végén a megyei ügyvezető elnökség, majd az operatív tanács soros ülése maradt el hasonló okok miatt. György Ervin, a megyei szervezet ügyvezető elnöke csalódottságának adott hangot, amikor úgy fogalmazott, hogy ha a jelenség tovább tart, kénytelen lesz lemondani tisztségéről.BEL CSÁNGÓFÖLDI RIBILLIÓ Könyvégetés Klézsén Ii román televízió péntek esti hírműsora, a rádió szombati, a BBC ugyancsak szombati híreiben felröppentette a hírt, hogy a Bákó megyei Klézsén a helyi román lakosság, illetve a csángók magukat románnak valló csoportja úttorlaszokkal, tömegtüntetéssel megakadályozta, hogy az RMDSZ vezetőinek jelenlétében a Moldvai Csángó-magyarok Szervezete megtartsák soros tisztújító ülését. Lapunk munkatársának helyszíni beszámolója az 5. oldalon. „ZARÁNDOKLÁS EGY SZÁL VIRÁGGAL” Körösi Csorna Sándor-napok Pénteken kora délelőtt a kolozsvári „bábosok’ ’ műsorán a gyerekek kerekre nevetik arcukat, és miután Ludas Matyi legyőzi Döbrögit, pirosra tapsolják tenyereiket. Délután kettőkor a Körösi Csorna Sándor Líceum minden kül- és belföldi vendége, tanára és diákjai ünnepélyes négyszögbe gyülekezik. Az épület falán — balról — Körösi Csoma Sándor hatalmasra kinagyított portréja, a főbejárat jobb oldalán pedig az iskola egyik féltve őrzött ereklyetárgya. (néhai???) Gazdáné Olosz Ella nagyméretű tablója, mely „Sándorunk’ ’ útvonalát szemlélteti. A lépcsőemelvényen és annak tövében a líceum büszkeségei: a Vatikánt látott kamarakórus, a Hollandi átjárt minifocicsapat, tanárok, az iskola diért szavalóművészei (nem túlméretezettek a minősítések, részletes interjú — a közeljövőben). Bardócz Béla iskolaigazgató beszéde elakad egy pillanatra: — kis „technikai szünet” — ...mert elszorul a torka, és szigorú dioptriája alatt majdnem elerednek a könnyei. A rövid műsort koszorúzási ünnepség Gyila Sándor (folytatása a 3. oldalon)