Háromszék, 1995. június (7. évfolyam, 1444-1469. szám)

1995-06-01 / 1444. szám

I HÁROMSZÉK Liberális vélemény A kolozsvári kongresszus bebizonyította, hogy az RMDSZ fölösleges és ártalmas politikai csoportosulás, és nincs mit keresnie a román politikai életben — állította Dinu Patri­ciu, a Liberális ’93 Párt sajtóértekezletén. Állítását azzal indokolta, hogy az RMDSZ szélsőséges tagjai a román társadalomban is szélsőséget szülnek. Horia Rusu, a párt ügyvezető elnöke megállapította, hogy a szövetségnek a kong­resszuson sem sikerült kiküszöbölnie egyes kifejezések két­vagy többértelműségét. Példaként az etnikai kritériumokon alapuló autonómiát említette, s azt ostobaságnak nevezte. Úgy vélte, egy olyan határozatot kellett volna elfogadnia a kong­resszusnak, mely tisztázza az RMDSZ stratégiáját, s pontosan meghatározza a párt programjában szereplő politikai célki­tűzéseket. A liberális politikus úgy véli, az RMDSZ tisztázatalan politikai célkitűzései az ellenzéki pártokat gyengíti, de saját programja valóra váltása szempontjából is eredménytelen volt, ezért javasolni fogja a szövetség vezetőinek, hogy keressenek más utat. Dinu Zamfirescu, a párt másik vezető egyénisége arról értekezett, hogy ők nagyon határozottan ellenzik egy új magyar autonóm tartomány létrejöttét, de tiltakoznak a kollektív jogok elfogadása és az etnikai alapon szerveződő autonómia ellen is. A kormánypárt parlamenti vitát ajánl Éles szavakkal ítélte el az RMDSZ két honatyájának, Verestóy Attilának és dr. Bárányi Ferencnek a válaszadás jogán hétfőn és kedden a szenátusban, illetve a képviselőházban tett kijelentéseit Oliviu Gherman, a szenátus elnöke, a nagy kormánypárt vezetője. Botrányos manővereknek, a román állam egységével való szembenállásnak nevezete azokat, és bejelentette, hogy a Társadalmi Demokrácia Pártja parlamenti vitát fog javasolni az­ RMDSZ-képviselők és -szenátorok szélsőséges, irredenta és alkotmányellenes kijelentéseiről, és megígérte, hogy súlyosabb intézkedéseket is foganatosítanak a magyarság parlamenti képviselete ellen, ha bebizonyosodik, hogy a kongresszus hivatalos dokumentumai alkotmányellenesek és irredenta jellegű kitételeket tartalmaznak. Ghermann józan észre és pontos értékelésre hivatkozva arra figyelmeztette a T. Házat, hogy semmilyen körülmények között nem szabad összetéveszte­ni az RMDSZ-t a magyar lakossággal, és nem ajánlatos általánosító hibáztatásokat megfogalmazni. Szenátusi vita a tanügyi törvénytervezetről A szenátusban folytatódik a tanügyi törvénytervezet vitája. Ennek egyik cikkelye lehetőséget ad a rendkívüli képességű szépiskolásoknak és egyetemistáknak, hogy egy tanév alatt kétévi tanulmányukat végezhessék el. Az iskola előtti oktatást a 3—4 éves gyermekeknek rendes, hosszabbított és heti prog­rammal működő óvodákban szervezik a tanfelügyelőségek vagy fizikai, illetve jogi személyek. A folyamatosság biz­tosításáért az óvoda és az elemi iskola között az 5—6 éves gyermekeknek iskolára felkészítő csoportokat hoznak létre. A szenátus jóváhagyta a tanügyi törvénytervezet 26. szakaszát is, mely előírja, hogy a gimnáziumi oktatás végén a tanulóknak képességi vizsgát kell tenniük román nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből, Románia földrajzából, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanulók anyanyelvükből is vizsgázhat­nak. Elfogadták az érettségi vizsgára és a középiskolák profil­jainak szabályozására vonatkozó szakaszokat is. Iliescu ígér Újra tárgyalt Iliescu elnök a szakszervezeti központok vezetőivel. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke ismertette az állam vezetőjével azokat az érveket, melyek a kormány által kezdeményezett magánosítás felgyorsítását szolgáló törvény ellen szólnak, s újólag tilta­koztak a bérbefagyasztást elrendelő kormányhatározat és paralamenti döntés ellen. Pavel Todoran, a Frăţia Szak­­szervezeti Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy ígéretet kaptak a bérek ez évi 10 százalékos emelésére, és várják ennek gyakorlatba ültetését. Hátrányos helyzetben A külügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján a szóvivő bejelentette, hogy Románia nem ért egyet a Budapesten tartott tavaszi észak-atlanti közgyűlés ama tervével, mely szerint a katonai szövetségbe előbb Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát vennék fel, és csak második menetben kerülne sor Romá­nia, Bulgária és a balti államok csatlakozására. Kovásznán is baj van a költségvetéssel (folytatás az első oldalról) helyi költségvetésből fedezik a fűtésre, villanyenergiára, tisztítószerekre, és a betegek napi élelmezésére szükséges pénzösszegeket. Mégis sokszor vetik az orrunkra a fürdő­­vendégek, hogy: „vorbeşte româneşte, pentru că mănânci pâine românească”. Hogy is állunk tehát a „kenyér erede­tével”? Megpróbáltunk fényt deríteni e kérdésre néhány illetékes személynél — nem nagy eredménnyel. A következőket tudtuk meg: Dr. Török Sándor főorvos, a szívkórház igazgató helyettese: — A költségvetést fentről irányították. Megvolt, hogy ennyit kap Kovászna, ebből ennyi az egészség­ügyé, ebből ezt kapja a városi kórház, és ezt kapja a szívkórház. Kevés... Ez nagyon kevés. Nem a városéból van elvéve, ezt higgye el nekem. Az elképzelhetetlen, hogy a város önként odaadja ezt az összeget. A városi tanács csak továbbítja. Végül is ez a megye költségvetésébe is be van építve. Pénzügyi szakembertől kell megkérdezni —Ferenctől — a megyei tanácsnál. A városi kórház szorosan a tanácshoz tartozik, de a miénknek olyan kettős szerepe van: a pénzt a tanácson keresztül kapjuk, de országos érdekeltségűek is vagyaink. A fizetéseket és a dotációt a minisztériumtól kapjuk. Hajnal Árpád, a szívkórház gazdasági igazgatója: — A szívkórház nincs előléptetve az országos érdekeltségű intézmények rang­sorába, pedig a kórház vezetősége ezt már több rendben is kérte. A megye megkapja az évi költségvetést, amelyben az egészség­ügynek megvan a része. Ezt a megye lakos­ságához viszonyítják, ennek függvényében szabják meg, hogy mennyit kap a megye egészségügye a központi kosárból. A leosztásnál figyelembe veszik nem csak a szívkórhá­zat, hanem Zabolát és Előpatakot is Ezt ha így osztják le, és nincs külön állami tá­mogatás erre a három intézményre, akkor egyértelműen a megyét terhelik. Miklós András, Kovászna alpolgár­mestere: —Nem tudom, adtak-e vagy sem külön pénzt a szívkórház részére. Annyit tudok, hogy mi csak kiosztottuk, tehát o­­lyan közvetítő szerepünk volt e kérdésben. Ha maga tud ezen változtatni, akkor ügyes ember. Ha nagyon kíváncsi, kérdezze meg a megyei tanácsnál. Vass István, a megyei költségvetés igazgatója: — Nem kaptunk külön pénzt a szívkórház részére. A 22-es törvény alap­ján 4,1 milliárd lejt kapott az egészségügy, amelyből Kovászna megkapta az 1,26 mil­­liárdot. Ezt a kovásznai városi tanács osz­totta le, a helyi szükségeket figyelembe véve. Addig, amíg nincs helyi költségveté­si törvény, nincs egy normatíva, amely teljesen transzparens legyen, s mindenki tisztán lásson... kizárva azt a lehetőséget, hogy valaki favorizálva legyen. Ami most egy-két hete a sajtóban folyt, annak alap­­j­án úgy tűnt, hogy valaki favorizálva volt. Hát nem, kérem! Ezt kaptuk megyei szinten, és ezt kellett hogy elosszuk. És mondja meg valaki, hogy ki volt favorizálva? A szívkórház ese­tében ha mi nem adunk, azt mondjuk, hogy nem megyei érdekeltségű — mivel mindent Bukarestből irányítanak —, a kormány azt fogja mondani: jó kérem, akkor átveszem az én hatáskörömbe, de ennyi és ennyivel keve­sebbet adok a megyének! * * * Nos, a román törvénykezés olyan, ami­lyen, és nem nehéz felfedezni, hogy miért nem akarnak helyi önkormányzást Kár lenne tehát, hogy egymást szidjuk és vitázzunk a kevés pénz felett. — Inkább kérjük az autonómiát. A TÖRVÉNYT MÉG NEM ALKALMAZZÁK Egyelőre nincs „határsarc” A határátkelésnél fizetendő átlépési illeték ügyében egyre több a találgatás. Hiszen nehéz eligazodni az Alkotmánybíróság által egyszer megvétózott, egy ideig mégis al­kalmazott és legújabban ismét parlamenti zöldutat nyert jogszabály tekintetében. Nos, a legilletékesebb intézmény, a sep­siszentgyörgyi pénzügy információi szerint egyelőre nem kell kilépési illetéket fizet­ni. A megszavazott törvény tehát még nem jogerős. Legalábbis tegnapig ez ügyben nem kaptak semmilyen felső utasítást. Ha a 15 ezer lej kifizetésétől egyelőre mentesülünk is, a küllemükben lassan nyugatiasodó határátlépőknél—Borsnál például az útlevél ellenőzésekor már ki sem kell szállni a járgányból —akad még fizetnivaló. Főként, ha egy évben többször lépjük át a — légiesülni viszont korántsem akaró a határt. Hiszen a „benzin­adó”, a biztosítás és egyéb „költségek” még mindig luxuskategóriába sorolják az effajta kiruccanásokat. Legalábbis az átlagpolgár zsebéhez méretezve. (Ferencz) Türelemmel és jóakarattal (folytatás az első oldalról) lesz az épületre. Most orvosi rendelőnek, tanácsi fogadó­szobának és postahivatalnak ad otthont, s benne lakik egy rendőr is családjával. Két híd szorul alapos javításra az Alszegben, és egy palló is, amely összeköti a Kicsi utcát a Gatyaszárral. A maradékból kavicsot akarunk még teríteni a mellékutcákban. Távlati tervünk egy olyan komplexum építése, amelyben helyet kapna az orvosi rendelő, a posta és a rendőrség. — Hallottuk, hogy Dálnok ki akar válni a községből... — Igen. Nem titok, hogy hivatalosan is felvetődött Dálnok falu önállósulása, hisz Albissal együt 1968 előtt is önálló községet alkotott (Albis most Csernátonhoz tartozó falu — Kgy. Z. megj.). Úgy néz ki, hogy a dálnokiak akarják. Körül­belül 1200 lakosa van a falunak, ebből 30 százalék magyar cigány. A kezdeményezés nem tőlünk jött. A megye kérdezett meg, és hivatalos választ vár. — Folytassuk a gondokkal: mit kap Sepsibesenyő és Eresztevény? — Előbbinek a művelődési otthonát kell kifestenünk, s javítani kell a kerítést is. Folytatjuk a faluba bekötő út tavaly megkezdett javítását. Eresztevényben tavaly kijavították az iskolát. Még a tanfelügyelőség kezdte meg, de a tanács átutalta költségvetéséből az arra elköltött összeget. Itt is folytatjuk a belső utcák kavicsozását. Elmondanám, hogy már minden iskola udvarán szárad a jövő tél tűzifakészlete. — A földkérdés körül Maksán is összegyűltek annak idején a gondok-tennivalók. Meddig jutottak? — A községközpontban, Besenyőn és Eresztevényben túl vagyunk a nagyobb bajokon. Két kataszteres szakember — segítséggel — állandó jelleggel itt dolgozik. Eddig 431 bir­toklevelet adtunk át a tulajdonosoknak. A baj, ha annak lehet nevezni, Dálnokban van. Itt közel 1500 hektárnyi területet osztottak ki annak idején. Ezt még nem mérte újra, nem tudta ellenőrizni a kataszteres csoport, és így ott még nem lehet véglegesíteni a tulajdonjogi helyzetet. Eddig még csak 112 hektárt tudtak felülvizsgálni. S ha már itt tartunk, megem­líteném a besenyői erdőtulajdonosok gondját. Számukra a maksai kicsikútnál mérték ki a parcellákat. Ez messze van a­ falutól, a gazdák nem akarják elfogadni, az erdészet pedig hallani sem akar a változtatásról. Érdekes, hogy a kataszteri hivatalnak vannak szakemberei, a Romsilvának nincsenek. Dálnokban a csihányosi és Csutakos-részen ki van jelölve a parcella, Maksán is, de a télen még senki sem fűtött saját erdeje fájával. — Tó nincsen hal nélkül — Maksa sincsen tó nélkül. — Minket két szempontból érdekel ez. Van egy jókora területünk, ezt liciten idén a sepsiszentgyörgyi Agrotur Kft. nyerte el. Tőle fogunk kapni havonta 2 millió lejnyi összeget. A másik kérdés az engedély nélküli építkezések ügye. Több mint 15 személy vásárolt parcellát, és megkezdte vakációs házának építését, de engedély nélkül. Ez nem törvényes. Mi a békés utat választottuk, írásban felszólítottuk őket, hogy indítsák meg az engedélyeztetést, és leállítottuk az építkezést. Eddig még senkit sem büntettünk meg, mert az igen borsos, 1,8—2 millió lej között ingadozik. Az engedély beszerzése pedig ehhez képest semmiség. A jogi procedúra viszont ne­hézkes, lassú. Sokan megértették ezt: megígérték, hogy rálép­nek a törvényes útra. Nem könnyű hát a dolgunk, de ésszel, türelemmel és jóakarattal előre lehet lépni! KONGRESSZUSI MORZSÁK Kizárás az SZKT-ból Vasárnap délelőtt Nagy Benedek képviselő ügyében is döntött a kong­resszus. Arról a nevezetes röpirat által kavart viharról van szó, ame­lyik besúgónak nevezte Tőkés Lász­ló püspököt, amiért a csíki területi szervezet előbb kizárta, majd az Etikai Bizottság elé utalta a Nagy Benedek által határidőn belül meg­fellebbezett döntést. Azóta lecsil­lapodtak a kedélyek, s maga a püsp­ök úr kérte a büntetés enyhítését, amit elvben meg is szavaztak, majd — Márton Árpád javaslatát elfogadva — az SZKT-tagság és minden más RMDSZ-ben betöltött funkció meg­vonásában konkretizálódott. _______(Demeter) KÉZDIVÁSARHELYEN Magánosítás az állami kereskedelemben Orbán Istvántól, a kézdivásár­­helyi Comalimetex állami kereskedel­mi részvénytársaság vezérigazgatójától megtudtuk, hogy náluk is új szelek fújnak, a 77/1994-es törvény alap­ján május 9-én megalakult a rész­vénytársaság vezetőségének és al­kalmazottainak társulása. A jelen­legi 126 alkalmazott közül 72 voksolt a privatizálás mellett, és lett tagja a társulásnak. A brassói székhelyű Transilvania magán vagyonalap, a 30 százalék tulajdonosa beleegyezett abba, hogy az általa kezelt 734 mil­lió lejt kitevő vagyonrészt a 875 000 lej névértékű tulajdonjegyekkel le­hessen megvásárolni. Az első lépés után szándékukban áll, hogy im­már pénzzel még 21 százalékot sze­rezzenek meg, hogy a részvénytár­saság ügyeiben az övék lehessen a döntő szó. Május 31-ig várták a vállalat székhelyére az alkalmazot­takat, az üzlethelyiségek bérlőit, a vállalattól nyugdíjba vonultakat, illetve mindazokat, akik legalább egy évet dolgoztak a részvénytársaságnál, és nem fegyelmi úton távoztak innen, hogy részvényigénylésüket nyújt­sák be a titkárságon. ^ ^

Next