Háromszék, 1995. június (7. évfolyam, 1444-1469. szám)

1995-06-01 / 1444. szám

------------------------------------------­ Nyúlügyek... Bogdán Laci a Nyulak miatyánkjában nagyon szépen megírta az RMDSZ körül felmerült gondokat, problémákat (Háromszék, 1995. május 11-i szám). Szép, okos írás, a tegnapelőtt eltemetett Páskándi­­idézettel megtűzdelve. De elfelejtette neves szerzőnk, hogy Tersánszky Józsi Jenő külön tanulmányban foglalkozott a nyúlpaprikással, Updike Nyúlcipő címen hosszas elbeszélést közölt valamikor. Ez nagy hibának számít egy olyan szerzőtől, aki hallatlan dokumentáltsága révén vált ismeretessé. Feledékenységének tudható be az is, hogy nem tett említést az angóranyúlról s a csincsilláról, melyik pizsamájából mifelénk sap­kák készülnek, főleg női fejekre. Vádolom azzal is Bogdán Lacit, hogy elfelejtette említeni a belga nyulat, melyiknek egyik füle lelógó, nagy testű, szép állat, csak azt nem tudni róla, hogy a flamand füle lóg-e le vagy a vallon? Ez igen fontos, ha nyúllélektanász szemével nézzük a dolgot! Mert miért a flamandfül lóg le, s nem a vallon? Nagyon nehéz kérdések ezek, különösen napjainkban, amikor úgy szapulják az RMDSZ-t, mint egy tapsifüles nyulat! Még említenék hiányosságot, ha már zoológiai dolgokba merültünk forma. Disneylandben a nyúlnak nem tulajdonított a szerző akkora szerepet, mint a lufi kutyának, Miki egérnek és Donald kacsának. Már Disney tudta volna a hét eleji parlamenti felmozdulást nyúlügyben? Gondolt volna jó előre arra, hogy ekkora port kavar egy elfutó nyúl a hon levegőjében? Aztán a gyerekek kedvenc mondókáját is kifelejtette. Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva, nyuszi talán beteg vagy, hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi, hopp, nyuszi, hopp... A többit tudja mindenki Még idekívánkozik egy szép versszak: „Ezalatt a nyusziházban, fűszálakból vetett ágyban, három nyuszi aludt szépen, összebújva békességben...” Tudjuk, kik ezek a három nyulak, tudjuk, kire gondolt a szerző­, de nem áruljuk el ezúttal senkinek. Hadd törje a fejét ezen az állatkert vezérigazgatója. Mert ez a dolga! Most a Nyuszikám becenevet fogyasztókról, tizenhét éves kis csajokat nyuszibuszinak nevező kamaszokról azért nem be­­­­széltem részletesebben, mert eléggé messze esnek az RMDSZ-kong­­resszustól De lőtávolságban vannak, elő a sörétes puskát! Jó tudni és emlékezni arra is, hogy a nyulat bokrostól lövik. Ezt is elfelejtetted említeni, Lacikám!­­ MaRKÓ IMRE­ S. A kormány átiratban értesítette a prefek­­túrákat a hatalom legfontosabb képviselőinek születésnapjáról s arról az elvárásáról, hogy a szerintük legjelesebb személyiségeket ezen alkalomból köszöntsék. Innen tudtuk meg, hogy Iliescu március 3-án, neje március 4-én, Virgil Magureanu március 19-én, Oliviu Gherman április 26-án, Adrian Năstase június 22-én, Vacároiu december 5-én született. Lám, az új időkben is visszatérnek a régi szokások. Csak épp most több táviratot kell küldeni. S­ e Dr. Mark Yehzekel személyében új főrabbija van a romániai zsidóságnak. I s. Álmatagság miatt Oliviu Gherman szenátus elnökségről való leváltását követelte a híre­sen nagyszájú Petre Turlea. Szóözönéből kide­rült, nem is annyira a szunyókálás fáj a ma­gát függetlennek nevező jó román képviselő­nek, hanem az, hogy Herzog német elnök parlamentben elhangzott beszéde után nem cáfolta meg azt a kijelentését, hogy: „Külön­böző népek együttélésének hosszas hagyo­mánya van Erdélyben és Bánátban.” Azt, hogy ezt az egyszerű igazságot miért és ho­gyan lehetett, kellett volna kiigazítani, épeszű ember nehezen tudja elképzelni. De Mától drágább a hazai gyártmányú ciga­retta is. A Snagov nagykereskedelmi ára 350 lejről 377,50 lejre, a Carpaţi 200 lejről 230,10 lejre, a Record 400 lejről 428,80 lejre, a Mărăşeşti 180,50 lejről 206,50 lejre, a Coloana 400 lejről 415,30 lejre, a Dacia 215 lejről 236 lejre nőtt. S számítsuk hozzá a 20—30 százalékos árrést. Igaz, a dohányzás káros az egészségre. /1:----------------------------------------­IMPÉRIUMVÁLTÁSOK A SZÉKELYFÖLDÖN Nagyidő kisvárosban CZIKÓ ÁRPÁD EMLÉKEZIK A BANKSZINDIKÁTUS KÜZDELMEIRŐL annyit, hogy a bukaresti pénzügyi központ nem állami szerv volt, hanem a magánbankok egyeztető fóruma, állami tulaj­donban csupán a Nemzeti Bank volt akkoriban az is füg­getlen a kormánytól (amit ma nehezen értenek meg: nem is lehet, nem is szabad alárendelni a kormánypolitikának). A '29—33-as gazdasági válság nagyban sújtotta a bankéletet is, rengeteg pénzintézet csődbe ment, sorra buktak meg a gazdasági egységek, és ez fizetőképtelenséget hozott létre. A gazdasági pangás miatt sok kinnlevőséget, adósságot nem lehetett behajtani. A kormány elrendelte a konverziót, ami adósságátváltoztatást jelent, és általa az adós számára ked­vező feltételeket teremtenek. Az adós és hitelező közti viszonyt kormányrendelettel próbálják meg szabályozni úgy, hogy a kisemberek és az adósok oldalára állnak, és azok javára oldják meg az ellentéteket. Jelenti mindez elsősorban az alacsonyabb hiteltörlesztési kamatokat és a terminusok kitolását. A bankokra nézve, persze, súlyos következményekkel jár, de tulajdonképpen nem kirívóan szokatlan intézkedés. Másfelől a román pénzintézeti központban nem nézték jó szemmel a magyar bankokat, gyakran gáncsolták fej­lődésüket. Például igen kevés refinanszírozási hitelt nyújtott nekik a Nemzeti Bank, így ha valamelyiknek pénzre volt szüksége, kénytelen volt a másik magyar bankhoz fordulni. A gazdasá­gi vál­ság után megnövekedett a hiteligény, és annak kielégítésére nem volt elég a rendelkezésre álló pénztőke, s akkor segé­lyeit a Nemzeti Bank diszkriminatíven osztotta el. Ráadásul a pénzintézeti központ gyakran követelt meg tőkeemelést, ez új részvények kibocsátásával járt, és nehezen ment. Ilyen ügyekben szállt állandóan harcba szegény apám a Három­­széki Takarék védelmében. Sok esetben a bankok üzletpoli­tikájába is be kívántak szólni. A magyar bankok java fönn­maradt, így a mienk vagy az Általános Magyar Hitelbank, melynek erdélyi fiókjai Kolozsváron és Brassóban működtek. — Szóval, a magyarországi bankkapcsolatok megőrződtek? — Csak nagyon kis mértékben — A titkosak is? — Titkosakról nem tudok. Tény, hogy Magyarország rossz gazdasági helyzetben volt, messze nem jelentette azt, amit Trianon előtt. Azelőtt a budapesti nagybankok védőszárnyai alatt működött az összes erdélyi bank. — Főleg közművelődési célokra ma is folyósít pénzt a kisebbségeknek például az Illyés-alapítvány. Olvastam, hogy a háború előtt a nemzeti jövedelem négy százalékát fordítot­ták erre. Hogyan ment ez? — Fantomvállalkozásokon keresztül, mert a segélyezés tiltás alá esett Minden támogatást revizionista célzatúnak kiáltottak ki ugyanis, és emiatt nagy kellemetlenségek voltak. Konkrét eseteket tudnék felhozni arra, hogy miután magyar embereket letartóztattak, és különböző címeken hadbíróság elé állítottak, névtelen támogatók a családoknak komoly anyagi segítséget nyújtottak. Az a pénz valahonnan jött. Általában az egyházakon keresztül. Közművelődési célokra? Az iskolák valószínűleg kaptak, habár saját vagyonuk mel­lett sok gazdag ember, földbirtokos is támogatta azokat. A román kormány legfeljebb alkalomszerűen. A NÉGY ÉV alatt viszont az egész gazdasági és közélet áthangolódott. Megjelentek olyan új intézmények, mint az árvaszék vagy a más stílusú pénzügyi igazgatás, amit eddig nem ismertünk. Sok embert, akit 18 után állásából kitettek, igyekeztek visszavenni. A közigazgatásba ezek kerültek be. Természetesen, Magyarországról is jöttek emberek, mert a huszonkét év megcsonkította a magyar társadalmat. Meg kellett ismer­kedni az új magyar jogrendszerrel, sokakat rehabilitáltak. — Járt jóvátétel is a sérelmekért? — Akadt, aki anyagi kártérítést is kapott, a huszonkét évet beszámították a nyugdíjba, s kártérítés is járt az állami tisztviselőknek. GAZDASÁGILAG a négy évre rányomta bélyegét az európai háborús helyzet. A nagyobb üzemekben bevezették a katonai parancsnoki rendszert. A megbízottak a személyzeti, légoltalmi stb. kérdéseket intézték, megszervezték a védelmet, felmentést adtak. Az üzemek nagy része alá volt rendelve a háborús gazdálkodásnak. A textilgyár gyapotra rendezkedett volt be, a háború miatt viszont a kikötőktől el lévén vágva, át kellett állítania termelését műrostra. Mivel azonban a magyarországi műrostgyártás kezdetleges volt, emiatt egy milánói cég elégítette ki a szükségletet, mégpedig érdekes csere formájában. Háromszéken mi lent termesztettünk, azt Székelykereszt­­úron és Komáromban feldolgozták, és úgy adták cserébe a műréstért az olaszoknak. A minimális gyapotmennyiséget szintén Olaszországon keresztül kaptuk, és kizárólag hadi­célokra használtuk fel, ebből készült a kötszer, ágynemű, s amire még a hadseregnek szüksége volt. A lakosság igényeit műanyagból készült áruval próbálták meg kielégíteni, de a lent és kendert is szőtték. Gépi felújításra nagy lehetőség akkor természetesen nem nyílt, de a meglévő gépeken zavartalanul folyt a termelés. — Akkor elbocsátásra nem került sor? —Nem. Mi több, nagyszerűen megszervezték a munkásel­látást, maga a gyár osztott a munkásoknak időnként húst, konzervet, szalonnát, lisztet stb. Ráadásul minden munkás­nak joga volt bizonyos mennyiségű terményre, élelmiszerre, amit a gyár mint prémiumot vagy fizetéskiegészítést adott. A tisztviselők tizennégy havi fizetést kaptak, egy plusz­fizetést az őszi eltérések, egyet pedig karácsony előtt. Apám végül itt helyezkedett el, feladata volt a megyei lentermesz­tés megszervezése, melyben kiváló eredményeket értek el — a kormánysegítségnek tulajdoníthatóan is. Lejegyezte: B. Kovács András (folytatjuk) (• 1995. JÚNIUS 1) Hírsaláta Bizonytalan a túszmentő akció A NAT­O-tagországok külügyminiszterei Madridban tartott értekezletén síkra szálltak az ENSZ védelmi erőinek meg­szilárdításáért, hogy a jövőben a kéksisakosok vissza­vághassanak bármely agresszióra. A tizenhat külügymi­niszter közös nyilatkozatban ítélte el a boszniai szerbeket, akiket felelősöknek tartanak az ENSZ négyszáz foglyul ej­tett kép­viselőj­ének sorsáért. Bej­elentették, hogy a NATO légiereje készen áll a boszniai biztonsági övezetek védelmére, de elhatározták, hogy egyelőre nem hajtanak végre újabb légicsapásokat a szerb állások ellen, hangsúlyozták a tűzszüneti egyezmények meghosszabbításának fontosságát, bárt ezt a szarajevói kormány és a boszniai szerbek már május elején elutasították. Mind a NATO, mind az ENSZ tárgyalások útján szeretné rávenni a boszniai szerbeket az élőpajzsként fogva tartott kéksisakosok szabadon bocsátására. Ha a tárgyalások kudarccal végződnének, akkor kell más jellegű lépésekre gondolni. A túszmentő akciókkal kapcsolatban egyelőre csak találgatások folynak. Kozirjev aláírta a Békepartnerséget A Békepartnerséget vállaló országok külügyminiszterei tegnap Hollandiában találkoztak tagországbéli partnereikkel. Teodor Melescanu román külügyminiszter kijelentette, hogy a szövetség kiterjesztésének lehetőségeivel foglal­kozó összejövetel jó alkalom arra, hogy Románia ismertesse érveit a NATO-hoz való csatlakozással kapcsolatban. Ugyan­csak tegnap az ülésszak előtt Andrej Kozirj­e­v orosz külügy­miniszter aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek sza­bályozzák Oroszország és a NATO kapcsolatait. Mint is­meretes, a múlt év végén Andrej Kozirjev a kelet-európai országok NATO-felvétele elleni tiltakozásul nem volt haj­landó aláírni azt, amit tegnap kézjegyével látott el. Az orosz külügyminiszter az aláírási ceremónia alkalmával hangsúlyozta, hogy országa ellenzi a volt szocialista álla­mok felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe, s leszögezte, hogy egy ilyen lépés veszélyeztetné Oroszország és a NATO jó kapcsolatait. Kötélhúzás a Golán-fennsíkon Izrael a megszállt Golán-fennsík négy éven belüli kiürítését ajánlotta fel Szíriának. A kezdeményezésről Simon Perez külügyminiszter számolt be, de leszögezte azt is, hogy erre csak az átfogó rendezés részeként kerülhet sor. Damasz­kusz ezzel szemben ragaszkodik a másfél éven belüli határidőhöz Az izraeli külügyek irányítója nem részletezte, hogy orszá­ga hajlandó-e teljesen kivonulni a húsz éve megszállás alatt tartott területről, ahol ENSZ-megfigyelők ellenőrzik a csapatszétválasztásokat, s mandátumukat épp most hosszab­bította meg fél évvel a Biztonsági Tanács. Kínozzák a foglyokat Szergej Kovaljov orosz képviselő bejelentette, hogy írás­ban fogja tájékoztatni az ENSZ-t az szövetségi hadsereg ka­tonáinak visszaéléseiről a letartóztatott csecsenek kihallgatására létesített központokban. Kovaljov szerint a csecsen területen vagy az Észak-Oszétiában létesített központokban a nagy több­ségükben polgári személyekből álló foglyokat bántalmazzák és kínozzák a FÁK-hadsereg katonái. Szahalin szigetén eddig 47­5 halottat és 380 sebesültet emeltek ki a vasárnap hajnali földrengés nyomán keletkezett romok alól. Még mindig keresnek két és fél ezer eltűntet, köztük ötszáz gyermeket. A mentőalakulatok ötödik napja szünet nélkül dolgoznak. A munkálatokat nehezíti a nehézgépek teljes hiánya, a fagy, valamint a köd miatt nehezen kialakítható légihídban keletkezett fennakadások. Borisz Jelcin elnöki rendeletére tegnap egész Oroszország területén nemzeti gyásznap volt a május 27-i pusztító földrengés áldozatai­nak emlékére. Pápai enciklika A keresztény felekezetek egységére szólított fel leg­újabb enciklikájában a katolikus egyházfő, I. János Pál pápa az ezredforduló közeledtével kívánatosnak tartja, hogy a keresztény egyházak közeledjenek egymáshoz, vál­laljanak szolidaritást az emberiség szolgálatában, és köl­csönösen ismerjék el egymás értékeit.

Next