Háromszék, 1995. július (7. évfolyam, 1470-1495. szám)

1995-07-01 / 1470. szám

független napila Marosvásárhelyen ülésezik az SZKT Alakuló ülésre ült össze tegnap Marosvásárhelyen az RMDSZ­­ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa. Ez a szövetség legmagasabb fóruma, melynek mandátuma feltehetően a belső választásokig tart, s feladata lesz előkészíteni és lebonyolítani azt, valamint kidolgozni, s véglegesíteni a szervezet dokumentumait Ünnepi köszöntőjében Markó Béla elmondta: bár a kolozsvári kongresz­­szus pozitív üzenettel fordult a nemzetközi, és hazai politikai erőkhöz, tisztán megfogalmazta céljait, feladatait, elképzeléseit és autonómiakoncepcióját, ez a román politikai erőkben negatív hatást váltott ki, így a kongresszus óta eltelt egy hónapban minden vonalon vi­sszalépés történt, távolodtak az álláspontok az alapszer­ződés ügyében, elfogadták a kisebbségellenes tanügyi törvényt, s a nacionalista magyarellenes retorika áthatotta az egész kor­mánykoalíciót, sőt, az ellenzék egy részét is. Mindez azt jelenti— szögezte le Markó —, hogy a román belpolitikai élet szélsőséges, nacionalista, xenofób, mi több, fasiszta irányba tolódik el. A szövetségi elnök beszélt a megválasztandó testületek feladatairól, a magyar oktatás válsághelyzete parancsolta szükséghelyzetről, s javasolta, hogy dolgozzanak ki pontos akcióprogramot a tiltakozás módozatairól. Ennek sikerét — szögezte le a szövetségi elnök — csakis a romániai magyarság összefogása biztosíthatja. A tegnapi ülésen a testület­ struktúráinak kiépítésével, választott testületeinek megszavazásával foglalkoztak, a mai napot teljes egészében az oktatás kérésének szentelik. Az 1201-es a kisebbségvédelem alapdokumentuma lesz Az Európa Tanács most folyó parlamenti közgyűlésében a szo­ciáldemokrata frakció kezdeményezésére a politikai és jogi bizott­ság kidolgozza az 1201 -es ajánlás pontos, körülhatárolt és hivatalos értelmezését, illetve egyértelműsítik különféleképpen magyarázható cikkelyeit. Lényegében a faj­üldözés, az idegengyűlölet, az an­tiszemitizmus és a intolerencia elleni harc jelentéstartal­mairól van szó, és számos ajánlást tartalmaz a tagállamok számára. Az EU- tagországokat arra akarják fölszólítani, hogy építsék be törvényeikbe, és gyakorlatban is alkalmazzák a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó 1201-es ajánlást. Ellenkező esetben az Európa Tanács büntetéseket helyez kilátásba, beleértve a illető ország kizárását is az unióból. Az elképzelések szerint az 1201-es ajánlás a kisebb­ségvédelmi-európai normák egyik alapdokumentuma lesz. (I.) A Dél-erdélyi Közművek Egyesületének közgyűlése Fogaras után a kézdivásár­­helyi közművek látta vendégül a negyedévenként sorra kerülő Dél-erdélyi Közművek Egye­sületének legutóbbi közgyű­lését, melyet 9. alkalommal F­or­­tyogófürdőn szerveztek meg. A tanácskozáson Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Brassó, Sze­­­­ben és Fehér megye közművei képviseltették magukat. Me­gyénkből négy lakásgazdálkodási egyedáruság volt jelen a köz­gyűlésen. A hagyományokhoz híven az egyesület tagjai ne­gyedévenként összegyűlnek, és megbeszélik közös gondjaikat, nehézségeiket, problémáikat, választ keres­ve a h­ogyan továbbra. A szakmai megbeszélés fő témája a 69-es kormányhatározat élet­beültetésének mikéntje volt. A szóban forgó rendelet az egyed­­áruságok átszervezését íja elő. A résztvevők hozzászólásaikban főleg a buktatókat, a nehézségeket emelték ki. A városi személyszál­lítás, a környezetvédelem, a sze­méttárolás és -szállítás minden­napi gondjai szintén szerepeltek, a napirendi pontok között. (Dévai) ------------------------------------- Máról holnapra Milliomos nemzet Rendkívüli teljesítményre volt képes a Văcăroiu-kabi­­net és a román parlament a tulajdonjegyekkel való ma­nipuláció révén. Egyik napról a másikra milliomossá változtatta az ország lakosságának kétharmadát. Igaz, csak híg és egyre romló román fejből, de mégis szép teljesítmény. Olyanok ők, mint a tévéreklámból ismert Ariel-anyuka: nekik minden sikerül! A magánosítás fel­­gyorsítását szolgáló új törvény hozta e csodát, s csoda lenne, ha észre nem vennék, micsoda huncutságok húzód­nak meg mögötte. Hát először is ez a millió csak 500 dollár, ennél többet kap havonta ezer kilométerrel nyu­gatabbra egy munkanélküli, s ha arra gondolunk, hogy egy egész vagy fél emberélet munkáját, kifosztottságát, megalázottságát akarják ily módon kárpótolni, azt kel­lene mondanunk, tegyék a füstre jegyeiket, mert idegcsil­lapítókra többet költött ennél a mai közép- és idős nemzedék, hogy elviselje a régi és új rezsimet. De másfajta huncut­ságok is­ megbújnak e jegyekre osztott és állítólag fel­­gyorsított privatizálás mögött. Pont egy évvel ezelőtt harangozták be, azzal a populista demagógiával, hogy az 1991-ben kiosztott tulajdonjegyeket a meggondolatlan­­ állampolgárok olcsón elkótyavetyélték rossz erkölcsű új­­­­kapitalistáknak. Még egy fél évet rágta a kormány a­­ törvénykezdeményezést,utána ugyanannyit a parlament, é­s most jelentették be, hogy körülbelül még egy évet vesz­­ igénybe, míg kinyomtatják, és névre szólóan kiosztják­ a jjegyeket. Ez az időpont, mit ad Isten, épp egybeesik az­­­­ 1996-os általános és elnökválasztásokkal. Lehet, az egy­milliókért szavazatot szereznek a kormánypártiak, lehet, nem. Ez a jövő titka. De az már most bizonyosság, hogy e törvénymódosítással valójában lelassították a magánosítás folyamatát, mi több, meglopták az állampolgárokat. Nemcsak hitükben, bizalmukban, hanem konkrétan is. Közismert, hogy a régi magánosítási törvény az állami vagyon 30 százalékát jelölte meg kiosztandó vagyonrészként. Ezen a mostani törvény nem változtatott, csak épp azt a bizonyos egyharmadot többfelé kell osztani. Mert a régi törvény szerint tulajdonjegyre jogosult volt minden 1990-ig 18. életévét betöltött román állampolgár, az új rádupláz,­s nagylelkűen névre szóló jegyet ad ez év végéig a nagyko­rúságot elérőknek is. Ez több ezer embert jelent, ám az elosztandó alapot nem emelték, tehát a régi 30 százalék­ból, az enyémből és tiedből nagylelkűsködik a kabinet és parlament. És meglop­ták és félrevezetik az állampolgárokat az új jegyek értékét illetően is. Az Állami Vagyonalap­­ néhány napja hozta nyilvánosságra a régi tulajdonjegyek­ értékét: 875 000 lej volt. Ha becsületesen számították­­ volna ki a régi kuponok értékét, ugyanaz a harmincszá-­ zalékos vagyonrész többfelé osztva semmiképp sem leheti 975 000 + 25 000 lej. Egyszerű matematika az egész. Azs Iliescu elnök fővédnöksége, Mircea Coşea vezette és Pos­­­tolache akadémikus támogatta reformügyi bizottság ezt­ nem hajlandó tudomásul venni. Ők csak a társadalmi­ igazságosságról, az elvesztett esélyegyenlőség új­raterem-­ téséről szónokolnak, s a megdicsőült milliomos népről.­­ Míg szájukra nem forrik a sok hazugság. Simó Erzsébet ! Magyar üzletemberek Háromszéken A megyei tanács meghívá­sára és Pál Béla Veszprém megyei országgyűlési képvi­selő kezdeményezésére jeles vendégek érkeztek szerdán este Sepsiszentgyörgyre. A kü­ldöttség tagjai: Esterházy An­tal herceg, az ősi Esterházy-család egyik utolsó sarja, a jelenleg Auszt­riában és Franciaországban élő üzletember, Pál Béla ország­­gyűlési képviselő, Latorcai János Miklós országgyűlési képviselő, a hajdani Antall­­kormány ipari és kereskedel­mi minisztere, Dunai Miklós, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Koordinációs Rt. elnök­­vezérigazgatója és Bertók János, az OTP elnökének tanácsadó­­ja. A látogatás fő célja, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a Székelyföldön tevékenykedő kis- és közép-magánvállal­kozóknak. Csütörtökön délelőtt a küldöttség tagjai Kézdivásár­­helyre látogattak, ahol a város­háza dísztermében helyi üzlet­emberekkel , állami részvénytár­saságok vezérigazgatóival folytat­tak hasznos megbeszélést Ezután a vendégek meglátogatták For­tyogófürdőt, a Bálványost, Bérceket és az Ojtozi-szorost, illetve a pisztrángtestyészetet, a Szent Anna-tavat. Pénteken a Székely Nemzeti Múzeum, Dlgefalva, Kovászna és környéke szerepelt a látogatás prog­ramjában. Kovásznán a für­dőváros balneológiai lehe­­tőségeinek jobb kiaknázásáról folytattak kerekasztal-tár­gyalásokat helybeli üzletem­berekkel és a város vezetői­vel. Szombaton Barótra láto­gatnak, ahol szintén magán­­vállalkozókkal találkoznak. A zsúfolt programból a bodoki és bibarcfalvi borvíztöltödének és Málnásfürdőnek a meg­tekintése sem hiányzik. A delegáció szombatig tartózkodik megyénkben. . (Sociom) N­e keverje tovább, prefektus úr! Mai levelünk a 2. oldalon Védővámok és tolvaj árak Nagymértékű élelmiszer­­drágulásra kell számítanunk az elkövetkező napokban, hetekben. A hazai tej- és hústermékekért azért kell majd többet fizetnünk, mert felemelték azok felvásárlá­si árát, az importtermékekért meg azért, mert július else­jétől, mától lépnek érvénybe az új, a hazai mezőgazdasági termékeket védő vámok. Az effajta intézkedéssel nem is lenne baja az embernek, hisz mi­nden val­amire való kormány oltalmazni igyekszik saját ter­melőit, csupán az a felháborító, erre csak azután kerítettek sort, miután sikerült teljesen tönkretenni az állami kis--és nagy állattenyésztést, a cukor­gyárak jó részét, s az élelmiszer­­iparnak is csak azon egységei maradtak fenn, melyek ön­erőből képesek voltak a meg­újulásra. Tehát a sertehús védő vám­ja mától 236 százalékos, a baromfié 143, a marhahúsé 169, a cukorimportőröknek 135 százalékos vámot kell fizetniük, a tejtermékek behozataláért 171, a bur­gonyáért 150, a szőlőért 230, a sörért 248 százalékos lesz a vám. Érzékenyen fogja érinteni zsebeinket az a kü­lönbség, melyet majd barom­fihúsért, margarinért, sajt­féleségekért vagy a cuko­rért kell fizetnünk. Mert mifelénk a piacnak még alig van árszabályozó hatása, így például ha a 4500 lejes je­lenlegi árra a baromfiim­portőrök hozzácsapják a 143 százalékos vámilletéket, tőlünk legalább 12 000 lejt fognak elkérni egy kilogramm csirke­húsért, s 2500—3000 lejt ugyanannyi cukorért. Akár belföldi, akár külföldi erede­­tű lesz az. Mert itt így szokás. Simó A SEPSISZENTGYÖRGY 1995. JÚLIUS 1. 1470. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej SZÓINRAT J / Csernátoni hírhalom # A nagyközség idei költségvetése 121 millió lejre rúg, ebből 20 millió az állami támogatás, a különbözetet a helyi tanács saját jövedelmi forrásaiból fedezi. A tan­ügynek 30 millió, az egészségügynek 4 millió 400 ezer lej, a művelődési otthonok és a könyvtár fenntartására 9 millió, az utak javítására, foltozására 44 millió, a tanács működtetésére pedig 32 millió lej jut. A falumúzeum és népfőiskola felé vezető út kritikán aluli, sürgős javításra szorulna, hiszen nyakunkon a turistasze­zon, és főleg a külföldi vendégek számára elfogadhatatlan a jelenlegi útviszony.­­ Cseráton azon kevés község közé tar­tozik, ahol a földtulajdonjog visszaállítása eléggé zökkenőmentesen zajlott le. Már csak fiafalván maradt némi tisztázásra váró földügy, Alsó- és Felsőcsernátonban, valamint Albisban már vég­leg kimérődött a szántóterület. A több mint 2400 birtoklevélből ez idáig ezret osztottak ki.­­ Javában folynak az előkészületek a vasárnapi ikavári népdal, néptánc és népviselet seregszemléjére. A találkozóra érkezőket az ikavári csonka torony lábánál július 2-án már nem a régi, elavult beton-, hanem ge­­lencei deszkából készített vadonatúj, 8 méter széles színpad várja. A találkozó szerdai beharangozásunktól eltérően nem 12, hanem 10 órakor kezdődik . A Haszmann fivérek által vezetett népfő­iskola teljes kapacitással üzemel. Immár több csoportot is vendégül láttak. A közelmúltban finn és svéd népfőiskolai hallgatók jártak Csemá­­tonban, ahol testvéri kapcsolatokat építettek ki a finn, svéd és csemátoni népfőiskolák között. Őszig 14, előre bejelentett csoportot látnak vendégül, zömében Nyugatról és az anyaországból érkeznek a fafaragás, a nép­művészet iránt érdeklődök. Júliusban a magyar­­országi Nagycsaládosok Országos Szervezete által kezdeményezett táborba várj­ák a vendégeket.­­ A múzeum főépülete után szabadtéri részlegen folytatódik a tatarozás, a zsinde­lyem. A megyei tanács tartalékából 20 millió lejt utaltak ki célpénzként erre a szükséges skanzeni főjavításra. (Sochom)

Next