Háromszék, 1995. szeptember (7. évfolyam, 1523-1548. szám)

1995-09-01 / 1523. szám

iW füg geilen napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. SZEPTEMBER ii 1523. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej PE1\TEK l AZ RMDSZ ÉS MAX VAN DER STOEL MÁSODIK TALÁLKOZÓJÁN Az oktatási törvény Tegnap déli egy órától RMDSZ-küldöttség- gel tárgyalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa. Markó Béla a megbeszélésekről nyilatkozva el­mondta: ezen a találkozón jelezték a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos leg­fontosabb problémákat, elmenve olyan konkrétumokig, mint a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál helyzete. A beszélgetés döntő része viszont ismét az oktatási törvényről zajlott. Markó Béla szerint ezt a törvényt úgy alkalmazni, hogy ne legyen diszkri­minatív, nem lehet, de az alkalmazás el­fogulatlanságában sem lehet megbízni. A legfontosabb következtetés az volt, amelyet Max van der Stoel is elismert: nemcsak hogy nem jelent előrelépést ez a törvény, hanem a jelenlegi helyzethez képest is súlyosbítja az anyanyelvű oktatás álla­potát Szóba került, hogyan is kell értelmezni a nemzetközi normákat, annak nyomán, hogy a román sajtóban felröppent a hír, miszerint a főbiztos kijelentette, ez a törvény megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Markó Béla szerint ezek a nemzetközi rendelkezések ugyanis tág keretet biztosítanak, ott van bennük mindig az a kitétel, hogy az illető kisebbség lehetőségeihez és igényeihez kell mérnLezeket a kereteket. A főbiztos szerint a legfontosabb kritérium az kellene legyen, hogy egy bizonyos kisebbség elégedett-e a törv ényes lehetőségekkel. Markó Béla hang­súlyozta: a mi esetünkben távolról sem fogad­ható el ez az oktatási törvény, és mindent meg fogunk tenni, hogy megváltozzék. Néhány hónapon belül újabb látogatást tervez Max van der Stoel Romániába, és elsősorban az anyanyelvű oktatás állapotára kiváncsi. Márkosfalvi hírhalom A NAGY MEGBÉKÉLÉS Román—magyar történel­mi megbékélést kezdeményezett az államfő, illenék üdvözöl­nünk, hisz óhajunk, álmunk, hogy a két nép és ezek nemzetrészei egyenrangúan és békés harmóniában éljenek országban, világban', kisebb­ségben és többségben. Hogy mégsem fogadjuk hurrázó öröm­mel, hanem gyanakodva és tartózkodva, annak sokféle oka van. A történelmi megbékélést a gyakorlat, az élet hozhatja meg. Nem elég értekezni róla. A mostani romániai gyakor­lat, az államelnök meghatáro­zó közreműködésével a meg­békéléssel pontosan fordított folyamatokat indított el. Nem lehet történelmi mégbékélést elképzelni ott, ahol saját múltjától, történelmétől és jövőjétől, anyanyelvű kul­túrájától, nemzeti önazonos­ságától fosztják még a „part­nert”. Erre pedig az aláírt tanügyi l; törvénnyel azállamelnök mondta ki a verdiktet. Nem lehet szó történelmi megbékélésről ott, ahol a bél­és külpolitikában a másik fél kijátszása, becsapása, a nemzetközi közvélemény fél­revezetése az egységes nemzeti állameszme érvényesítésének eszköze, s azt a tanügyi törvényt festik át európai standardokat emlegetve, amely kétmilliónyi, őshonos, magyar nemzetrészt foszt meg anyanyelvi szakmai oktatástól, főiskolai képzéstől, egyházi iskoláitól. Nem lehet szó történelmi kiegyezésről, ha a társadalom minden rétegét átfogó hazug csaholást nem intik le, hanem elnöki elnézéssel bátorítják. Az elnök a bécsi döntés ötvenötödik évfordulóján kez­deményezte a két nép közötti megbékélést. Az eseményre emlékező rendezvények helyi Sylvester Lajos (folytatássá 2. oldalon) ,----------------------------- Máról holnapra Polgári felelősség HolnapSzékriyudvarhely,Erdély egyiklegjelesebb iskolavárosa lesz a honi magyar életakarat kinyilvánításának színtere. Előre megjósolhatom, hogy a román politikai közeg és a médiák döntő többsége kígyót és békát kiált ránk, országbomlasztó merényletnekállitva be jogos tiltakozásunkat, mellyel a megmaradásunk, kultúránk megérzése érdekében seregiünk egybe. Az erdélyi magyarság több mint öt esz­tendeje a létéért és elvitathatatlan nemzeti karakterének megóvásáért küzdve, mindvégig törvényes eszközöket használt, békebontó soha nem volt, de jussainak követeléséről sem mondott — mert qem is mondhatott — le sohasem. Amit parlamenti eszközökkel, a politikai küzdelem fegyvertárával nem lehetett elérni, azt most a polgári akarat kinyilvánításával kell kiharcolni. Ne döntsenek, ne dönthessenek immár soha rólunk— nélkülünk. Sor­sunkat, jelenünket és jövőnket ne igazíthassák ellenünk­ben, kétes kamarillamódszerekkel, a többségi akarat áthaj szólásával. Ez a „többségi” akarat, szent meggyőződésem szerint, voltaképpen egy elenyésző kisebbség, a mai poli­tikai elit tudathasadásos vélekedése^ melynek módszeres propagálása fertőzi az ország közvéleményét, s ha feszült­ég, ingerültség vert tanyát a tájainkon, azért a felelősség azokat terheli, kik méltánytalan előjogaik megőrzéséért r TÁRSADALMI m TÁMOGATÁS Ugyfélsorakozó Az első társadalmi tá­mogatást igénylők szerdán jelentkeztek a baróti tanács titkárságán. Két nap alatt mintegy kétszázan fordul­tak a hivatalhoz segélyért, de az iratcsomót csak 32- től fogadták el. Legtöbb esetben a jogosultságot bi­zonyító papírok, igazolványok hiányoznak, illetve hiányo­sak. A hivatalban arra számí­tanak, hogy a következő idő­szakban még növekszik az igénylők száma, ezért három irodában fogadják őket. k____________ (bel^ ✓ A csernátoni patak bal partján, Kézdi- vásárhelytől 12 km távolságra fekszik a köz­igazgatásilag Szentkatolnáhoztartozó Markosfalva és a vele összeépült Mátisfalva. A falu 280 portáján 700 személy él. Kb. 70 százalékuk református, a többi katolikus és baptista val- lású. A református egyházközség még mindig nem kapta vissza a jogos tulajdonát képező öt hektár szántót. A jövő héten nekifognak a feltehetően a XV században épült mátisfalvi kazettás mennyezetű műemlék templom tata­rozásához, első lépésként a tetőzetet és a tornyot javítják ki. ✓ A szentkatolnai községi tanácsban két márkosfalvi gazda, Tódor József és Kós Károly képviseli e kis település lakóit. Man­dátumuk ideje alatt látványos eredményeket nem érhettek el, a pénzhiány miatt az utak és középületek elhanyagoltak. Annyit sike­rült közadakozásból és tanácsi segítséggel kivitelezniük, hogy a falu nagy szülöttjének, Barabás Miklós festőművésznek a 25 évvel ezelőtt felállított mellszobrát övező kis park köré kerítés került, és maga a park is gon­dozott immár. 4 __________ ✓ A több mint százéves iskolaépületben az összevont I—IV. osztályban 29 kisiskolás kezdi meg az új tanévet. Az óvodát 26-an látogatj ák. 43 éves pedagógusi pályafutás után — amiből 34 évet Márkosfalván töltött le — Czibák László igazgatótanító ősztől nyugdíjba vonul, és hazaköltözik Hatolykára, a családi házba. Várja, hogy átadhassa a levéltárat és az iskolát utódjának, akit a közeljövőben nevez ki a megyei tanfelügyelőség. Máskülönben a tanító urat helytörténet is érdekli, elsősorban Bodola Lajos alakja és személyisége foglal­koztatja. ✓ Márkosfalván52 Háromszék-,6 Romániai Magyar Szó- és 10 Európai Idő-előfizetőt tartanak nyilván. 120 kollektív-, illetve 57 állami nyugdíjas és 36 munkanélküli él itt. A településtmég mindigf»ak. egyetlen tele­fonvonal — a postán levő — köti össze a külvilággal. ✓ Az idén hat személyt kísértek a te­metőbe, négy keresztelőt tartottak, és öt házaspár kötött házasságot. Iochom István Markó Béla a történelmi megbékélésről Iliescu elnöknek aromán—magyar történelmi megbékélésre vonatkozó javaslata fontos, de szándéka kinyilvánításával éles elletétben áll a valóság — nyilatkozta Markó Béla a Duna Tévének adott inteijúban. Hozzátette: erre a javaslatra akkor került sor, amikor a romániai magyarság hatalmas nehézségekkel küzd a jogfosztó oktatási törvény miatt, amelyet éppen Ion Iliescu írt alá nemrégiben. A történelmi megbékéléshez valós változásokra van szükség. Amíg mindez nem történik meg, az elnöki indítvány megmarad a szándéknyilatkozat szintjén. szemenszedett hazugságáradattal táplálják a tájékozat­lané« jobbára gyanútlan embereket Állítólagos „történelmi bűneink” újra és újra való elősorolásával próbálják elhitetni, hogy ez a renitens nemzetiség nem érdemel mást, mint a kiűzetést vagy az asszimilációt. Mert lám, mondják, a többi kisebbség még meg is köszöni a nagylelkű hatalomnak, hogy az anyagi és szellemi javak morzsáiból önékik is juttatnak. Csakhogy az erdélyi-romániai magyarság nem alamizsnára váró koldus a saját évezredes szülőföldjén: sem templo­mot, sem hitet, Sem iskolát, sem tudományt nem kellett kölcsönbe vennünk senkitől, amink volt, s aminek egy töredéke megmaradt számunkra, azt mi teremtettük, elődeink áldozatkészségével, tegnapi és mai munkánkkal. Mutassanak egyetlen iskolát, egyetlen templomot, egyetlen múzeumot, egyetlen színházat, amit mi másoktól eloroz­tunk! A jogunk tudása, a jussaink ismerete immár belső lényegünk, ha azt feladnánk, akkor a koldus- és vándor­bot, a számkivetettség legyen osztályrészünk. Én hiszem azt, hogy népünk rendelkezik annyi belső tartással, annyi józan jogérzettel, hogy a kisemmiztetést soha nem fogja elfogadni. Ezért kell seregelnünk Székely­udvarhelyre, ezért kell vállalnunk az emelt homlokú polgári felelősséget. Senki ellen — önmagunkért. Magyari Lajos A DEMOKRÁCIA FELTÉTELE A civil társadalom Közintézmények és civil szervezetek szerepe a polgári társadalomban témával szer­vezett kétnapos találkozót az árkosi művelődési központban aNemzetköziVálasztásiRend- szerekért Alapítvány (IFES), aNemere Természetjáró Kör ésa Kovászna Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. Tegnap, a tanácskozás első napján huszonöt három­széki civil szervezet képviseltette magát. A házigazdák a polgári társadalom kialakulásának fontosságáról szóló filmét mutattak be a szakszervezetek, a helyi tanács, alapítványok, egyesületek, amegyei rendőrség, ifjúsági és diákszervezetek, az Emberjogvédő Liga és a Pro Democraţia helyi szervezete, valamint a Nagyrománia Párt képviselői előtt, amelyben nemzetközi szervezetek Romá- nia-felelősei nyilatkoztak az egyesületek, alapítványok működését szabályozó, 1924- ben jóváhagyott és máig is érvényben lévő 21-es törvényről, a Romániában bejegyzett több mint 3000 civil szervezet kö£ ti párbeszéd hiányáról, a pá­lyázati feltételrendszerről. Silviu Jecu, az Ügyvédek az Emberi Jogok Védelméért Egyesület elnöke a civil szervezetek működésének jogi vonatkozá­sairól beszélt, és ismertette a 21 -es törvény módosítására tett javaslatokat. Az új változat szerint az alakulandó egye­sületeknek, szövetségeknek törvényszéki bejegyeztetésükhöz nem kellene minisztériumi jóváhagyást kérniük, így teljes mértékben érvényesülne az egyesülési szabadság. A Pro Democraţia Szövetség orszá­gos szervezetének elnöke, Marian Ţaţa a hatalom összetevőit elemezte, az erő és a vagyon mellett kiemelve atudáselsőbbségét. Előadásában megfogalmazta: a demokrá­cia megalapozása helyi szin­ten történik, de amíg nincse­nek helyi adminisztrációt sza­bályozó törvények, addig ez az építkezés nem lehetséges. Az IFES és a vitát elindító házigazdák, Alexandru R. Savulescu és Alexandra Cara- coti Európát mutatták fel az árkosi művelődési központban, a résztvevőknek pedig az a feladatuk, hogy az ott hallot­takat minél szélesebb körben hasznosítsák. Természetesen, ha Románia továbbra is nem a Balkánt választja. Fekete Réka V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék