Háromszék, 1995. szeptember (7. évfolyam, 1523-1548. szám)
1995-09-01 / 1523. szám
AZ RMDSZ ÉS MAX VAN DER STOEL MÁSODIK TALÁLKOZÓJÁN Az oktatási törvény Tegnap déli egy órától RMDSZ-küldöttséggel tárgyalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa. Markó Béla a megbeszélésekről nyilatkozva elmondta: ezen a találkozón jelezték a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémákat, elmenve olyan konkrétumokig, mint a marosvásárhelyi Cseresznyés Pál helyzete. A beszélgetés döntő része viszont ismét az oktatási törvényről zajlott. Markó Béla szerint ezt a törvényt úgy alkalmazni, hogy ne legyen diszkriminatív, nem lehet, de az alkalmazás elfogulatlanságában sem lehet megbízni. A legfontosabb következtetés az volt, amelyet Max van der Stoel is elismert: nemcsak hogy nem jelent előrelépést ez a törvény, hanem a jelenlegi helyzethez képest is súlyosbítja az anyanyelvű oktatás állapotát Szóba került, hogyan is kell értelmezni a nemzetközi normákat, annak nyomán, hogy a román sajtóban felröppent a hír, miszerint a főbiztos kijelentette, ez a törvény megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Markó Béla szerint ezek a nemzetközi rendelkezések ugyanis tág keretet biztosítanak, ott van bennük mindig az a kitétel, hogy az illető kisebbség lehetőségeihez és igényeihez kell mérni ezeket a kereteket. A főbiztos szerint a legfontosabb kritérium az kellene legyen, hogy egy bizonyos kisebbség elégedett-e a törvényes lehetőségekkel. Markó Béla hangsúlyozta: a mi esetünkben távolról sem fogadható el ez az oktatási törvény, és mindent meg fogunk tenni, hogy megváltozzék. Néhány hónapon belül újabb látogatást tervez Max van der Stoel Romániába, és elsősorban az anyanyelvű oktatás állapotára kiváncsi. A NAGY MEGBÉKÉLÉS Román—magyar történelmi megbékélést kezdeményezett az államfő, illenék üdvözölnünk, hisz óhajunk, álmunk, hogy a két nép és ezek nemzetrészei egyenrangúan és békés harmóniában éljenek országban, világban, kisebbségben és többségben. Hogy mégsem fogadjuk hurrázó örömmel, hanem gyanakodva és tartózkodva, annak sokféle oka van. A történelmi megbékélést a gyakorlat, az élet hozhatja meg. Nem elég értekezni róla. A mostani romániai gyakorlat, az államelnök meghatározó közreműködésével a megbékéléssel pontosan fordított folyamatokat indított el. Nem lehet történelmi megbékélést elképzelni ott, ahol saját múltjától, történelmétől és jövőjétől, anyanyelvű kultúrájától, nemzeti önazonosságától fosztják meg a „partnert”. Erre pedig az aláírt tanügyi törvénnyel az államelnök mondta ki a verdiktet. Nem lehet szó történelmi megbékélésről ott, ahol a békés külpolitikában a másik fél kijátszása, becsapása, a nemzetközi közvélemény félrevezetése az egységes nemzeti állameszme érvényesítésének eszköze, s azt a tanügyi törvényt festik át európai standardokat emlegetve, amely kétmilliónyi, őshonos, magyar nemzetrészt foszt meg anyanyelvi szakmai oktatástól, főiskolai képzéstől, egyházi iskoláitól. Nem lehet szó történelmi kiegyezésről, ha a társadalom minden rétegét átfogó hazug csaholást nem intik le, hanem elnöki elnézéssel bátorítják. Az elnök a bécsi döntés ötvenötödik évfordulóján kezdeményezte a két nép közötti megbékélést. Az eseményre emlékező rendezvények helyi Sylvester Lajos (folytatássa 2. oldalon) független napilap ,----------------------------- Máról holnapra Polgári felelősség HolnapSzékhyudvarhely,Erdély egyik legjelesebb iskolavárosa lesz a honi magyar életakarat kinyilvánításának színtere. Előre megjósolhatom, hogy a román politikai közeg és a médiák döntő többsége kígyót és békát kiált ránk, országbomlasztó merényletnek állítva be jogos tiltakozásunkat, mellyel a megmaradásunk, kultúránk megőrzése érdekében sereglünk egybe. Az erdélyi magyarság több mint öt esztendeje a létéért és elvitathatatlan nemzeti karakterének megóvásáért küzdve, mindvégig törvényes eszközöket használt, békebontó soha nem volt, de jussainak követeléséről sem mondott — mert nem is mondhatott — le sohasem. Amit parlamenti eszközökkel, a politikai küzdelem fegyvertárával nem lehetett elérni, azt most a polgári akarat kinyilvánításával kell kiharcolni. Ne döntsenek, ne dönthessenek immár soha rólunk— nélkülünk. Sorsunkat, jelenünket és jövőnket ne igazíthassák ellenünkben, kétes kamarillamódszerekkel, a többségi akarat áthajszólásával. Ez a „többségi” akarat, szent meggyőződésem szerint, voltaképpen egy elenyésző kisebbség, a mai politikai elit tudathasadásos vélekedése, melynek módszeres propagálása fertőzi az ország közvéleményét, s ha feszültég, ingerültség vert tanyát a tájainkon, azért a felelősség azokat terheli, kik méltánytalan előjogaik megőrzéséért szemenszedett hazugságáradattal táplálják a tájékozatlan és jobbára gyanútlan embereket Állítólagos „történelmi bűneink” újra és újra való elősorolásával próbálják elhitetni, hogy ez a renitens nemzetiség nem érdemel mást, mint a kiűzetést vagy az asszimilációt. Mert lám, mondják, a többi kisebbség még meg is köszöni a nagylelkű hatalomnak, hogy az anyagi és szellemi javak morzsáiból önekik is juttatnak. Csakhogy az erdélyi-romániai magyarság nem alamizsnára váró koldus a saját évezredes szülőföldjén: sem templomot, sem hitet, Sem iskolát, sem tudományt nem kellett kölcsönbe vennünk senkitől, amink volt, s aminek egy töredéke megmaradt számunkra, azt mi teremtettük, elődeink áldozatkészségével, tegnapi és mai munkánkkal. Mutassanak egyetlen iskolát, egyetlen templomot, egyetlen múzeumot, egyetlen színházat, amit mi másoktól eloroztunk! A jogunk tudása, a jussaink ismerete immár belső lényegünk, ha azt feladnánk, akkor a koldus- és vándorbot, a számkivetettség legyen osztályrészünk. Én hiszem azt, hogy népünk rendelkezik annyi belső tartással, annyi józan jogérzettel, hogy a kisemmiztetést soha nem fogja elfogadni. Ezért kell seregelnünk Székelyudvarhelyre, ezért kell vállalnunk az emelt homlokú polgári felelősséget. Senki ellen — önmagunkért. Magyari Lajos . A TÁRSADALMI TÁMOGATÁS Ügyfélsorakozó Az első társadalmi támogatást igénylők szerdán jelentkeztek a baráti tanács titkárságán. Két nap alatt mintegy kétszázan fordultak a hivatalhoz segélyért, de az iratcsomót csak 32- től fogadták el. Legtöbb esetben a jogosultságot bizonyító papírok, igazolványok hiányoznak, illetve hiányosak. A hivatalban arra számítanak, hogy a következő időszakban még növekszik az igénylők száma, ezért három irodában fogadják őket. _____________ (bel) iW Márkosfalvi hírhalom ✓ A csernátoni patak bal partján, Kézdivásárhelytől 12 km távolságra fekszik a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó Markosfalva és a vele összeépült Mátisfalva. A falu 280 portáján 700 személy él. Kb. 70 százalékuk református, a többi katolikus és baptista vallású. A református egyházközség még mindig nem kapta vissza a jogos tulajdonát képező öt hektár szántót. A jövő héten nekifognak a feltehetően a XV században épült mátisfalvi kazettás mennyezetű műemlék templom tatarozásához, első lépésként a tetőzetet és a tornyot javítják ki. ✓ A szentkatolnai községi tanácsban két márkosfalvi gazda, Tódor József és Kós Károly képviseli e kis település lakóit. Mandátumuk ideje alatt látványos eredményeket nem érhettek el, a pénzhiány miatt az utak és középületek elhanyagoltak. Annyit sikerült közadakozásból és tanácsi segítséggel kivitelezniük, hogy a falu nagy szülöttjének, Barabás Miklós festőművésznek a 25 évvel ezelőtt felállított mellszobrát övező kis park köré kerítés került, és maga a park is gondozott immár.4__________ ✓ A több mint százéves iskolaépületben az összevont I—IV. osztályban 29 kisiskolás kezdi meg az új tanévet. Az óvodát 26-an látogatják. 43 éves pedagógusi pályafutás után — amiből 34 évet Márkosfalván töltött le — Czibák László igazgatótanító ősztől nyugdíjba vonul, és hazaköltözik Hatolykára, a családi házba. Várja, hogy átadhassa a levéltárat és az iskolát utódjának, akit a közeljövőben nevez ki a megyei tanfelügyelőség. Máskülönben a tanító urat helytörténet is érdekli, elsősorban Bodola Lajos alakja és személyisége foglalkoztatja. ✓ Márkosfalván 52 Háromszék-,6 Romániai Magyar Szó- és 10 Európai Idő-előfizetőt tartanak nyilván. 120 kollektív-, illetve 57 állami nyugdíjas és 36 munkanélküli él itt. A települést még mindig csak, egyetlen telefonvonal — a postán levő — köti össze a külvilággal. ✓ Az idén hat személyt kísértek a temetőbe, négy keresztelőt tartottak, és öt házaspár kötött házasságot. Sochom István Markó Béla a történelmi megbékélésről Iliescu elnöknek a román—magyar történelmi megbékélésre vonatkozó javaslata fontos, de szándéka kinyilvánításával éles elletétben áll a valóság — nyilatkozta Markó Béla a Duna Tévének adott interjúban. Hozzátette: erre a javaslatra akkor került sor, amikor a romániai magyarság hatalmas nehézségekkel küzd a jogfosztó oktatási törvény miatt, amelyet éppen Ion Iliescu írt alá nemrégiben. A történelmi megbékéléshez valós változásokra van szükség. Amíg mindez nem történik meg, az elnöki indítvány megmarad a szándéknyilatkozat szintjén. SEPSISZENTGYÖRGY 1995. SZEPTEMBERi 1523. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej PEJTEK A DEMOKRÁCIA FELTÉTELE A civil társadalom Közintézmények és civil szervezetek szerepe a polgári társadalomban témával szervezett kétnapos találkozót az árkosi művelődési központban a Nemzetközi Választási Rendszerekért Alapítvány (IFES), a Nemere Természetjáró Kör és a Kovászna Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. Tegnap, a tanácskozás első napján huszonöt háromszéki civil szervezet képviseltette magát. A házigazdák a polgári társadalom kialakulásának fontosságáról szóló filmet mutattak be a szakszervezetek, a helyi tanács, alapítványok, egyesületek, a megyei rendőrség, ifjúsági és diákszervezetek, az Emberjogvédő Liga és a Pro Democraţia helyi szervezete, valamint a Nagyrománia Párt képviselői előtt, amelyben nemzetközi szervezetek Románia-felelősei nyilatkoztak az egyesületek, alapítványok működését szabályozó, 1924- ben jóváhagyott és máig is érvényben lévő 21-es törvényről, a Romániában bejegyzett több mint 3000 civil szervezet kö£i párbeszéd hiányáról, a pályázati feltételrendszerről. Silviu Jecu, az Ügyvédek az Emberi Jogok Védelméért Egyesület elnöke a civil szervezetek működésének jogi vonatkozásairól beszélt, és ismertette a 21 -es törvény módosítására tett javaslatokat. Az új változat szerint az alakulandó egyesületeknek, szövetségeknek törvényszéki bejegyeztetésükhöz nem kellene minisztériumi jóváhagyást kérniük, így teljes mértékben érvényesülne az egyesülési szabadság. A Pro Democraţia Szövetség országos szervezetének elnöke, Marian Taţa a hatalom összetevőit elemezte, az erő és a vagyon mellett kiemelve a tudás elsőbbségét. Előadásában megfogalmazta: a demokrácia megalapozása helyi szinten történik, de amíg nincsenek helyi adminisztrációt szabályozó törvények, addig ez az építkezés nem lehetséges. Az IFES és a vitát elindító házigazdák, Alexandru R. Savulescu és Alexandra Caracoti Európát mutatták fel az árkosi művelődési központban, a résztvevőknek pedig az a feladatuk, hogy az ott hallottakat minél szélesebb körben hasznosítsák. Természetesen, ha Románia továbbra is nem a Balkánt választja. Fekete Réka.