Háromszék, 1995. október (7. évfolyam, 1549-1574. szám)

1995-10-02 / 1549. szám

SEPSISZENTGYÖRGY 1995. OKTÓBER 2. ' 1549. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej \ Erre (is) jó a tanügyi törvény A román hatóságok megtették az első intézkedéseket, amelyekkel a gyakorlatban is érvényesülnek a nemrég elfogadott új oktatási törvény rendelkezései. A konkrét adatokat Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke sorolta fel a Duna TV-nek. Ezek szerint a Fehér megyei prefektus rendeletére elmozdították tisztségéből a toroc- kói iskola igazgatóját, Berecz Andrást azzal az ürüggyel, hogy a nyáron nemzetközi ifjúsági tábor működését engedé­lyezte az épületben, s ezzel politikai tevékenységet fejtett ki. Az, egyik Hunyad megyei magyar óvodába román óvónőt neveztek ki három román gyermek kedvéért. Arad egyik vegyes tannyelvű iskolájában viszont nem engedélyezték magyar nyelvű ötödik osztály indítását, jóllehet azt tizen­három szülő igényelte. A Szilágy megyei Zilahon a tanítóképző végzettjeinek kihelyezésével, a tanulmányi eredménytől füg­getlenül, egyértelműen a román nemzetiségieket és a románul végzetteket részesítették előnyben. Maros megyében pedig román nyelvvizsgára kötelezték a román iskolákban tanítani kívánó magyar tanárokat akkor is, ha románul végezlek. . feÄS« " E KMSUT itZ? MiRQU KA Tegnap délután a Bartók-napok keretében emléktáblát avattak annak a sepsiszentgyörgyi háznak (Iskola utcai Kós-épület) afalán, ahol Bartók Béla 1927márciusában tartózkodott. A zeneszerzőr ittlétének körülményeit Berde Zoltán ismertette, ünnepi beszédet Sylvester Lajos mondott, énekelt a Cantus Firmus vegyes kar. Az emlékplakett Vargha Mihály szobrász munkája. (A. L.) Lakáspanamák — fent és lent ORVOSOK TANÁCSKOZÁSA KOVÁSZNÁN A balneológia jövője A múlt hét folyamán a levi- tézlett román parlament végre napirendre tűzte a képviselők, szenátorok és a hatalom csú­csaihoz tartozó köztisztviselők, kormánytagok lakáspanamáit kivizsgáló parlamenti bizottság által összeállított jelentésmeg­vitatását. Az ingyencirkuszt a tévé jóvoltából az ország jám­bor népe is követhette. Adrian Năstase képviselőházi elnök és a legnagyobb kormánypárt ügyvezető elnöke hatalomra jutása után „csekély” négy lakást utaltatott ki magának és családtagi ainak, de a kisebb kormánytisztviselők, parlamenti tagok egy része is kapott leg­alább két állami alapból épült lakást. Sajnos, a mostani kivizs­gálásnak sem lesz semmi konkrét eredménye, hatása. A kor­mánypárt és csatlósai, a hírhedt vörös négyes fogat szavazógépe­zete ezúttal is működésbe lendül — saját korrupciós ügyeinek leleplezése, elkendőzése és elásása érdekében a hatalom jelenlegi birtokosaival szemben az ellen­zék szélmalomharcot folytat.- A román fővárosban folyó lakáspanamás és korrupciós ügyek a megyékben is előfor­dulnak. A prefektúra—minden valószínűség szerint a kormány utasítására—már 1994 tavaszán különbizottságot alakított, és ellenőriztette Kovászna megye városaiban és a megyeközpont­ban törvénytelenül kiutalt ál­lami alapokból épült lakások sorsát. Az anyag elkészült, de azóta nem került a közvélemény elé. Kézdivásáihelyen csak négy dupla lakáskiutalási esetet „lepleztek le”, holott ez az adat nem reális, hiszen a bank- igazgatón, orvoson és ügyvéden ki vül nem is egy rendőrt j uttattak két tömbházlakáshoz és ér­demtelenül milliókhoz. Mindez nem Bukarestben, hanem vidéken történt, ahol a helyi ha­talmasságok és köztisztviselők korrumpálásával az amúgy is gazdag emberek jutottak tör­vénytelenül két lakáshoz és nem a nincstelen és kiszolgál­tatott kisember. Iochom István (folytatása a 2. oldalon) MA: Hétfői Sport * Sepsiszentgyörgyi FG—Slretl Zimbrul 2—1 (O—O) * Az Elektrö-stadlonban játszott / B-osztályos mérkőzés krónikája ^ a 3. oldalon J A hét végén a kovásznai Hephaisztosz Szálló nagyter­mében az országos Balneoló­giái és Elektroterápiái Tár­saság, valamint a helyi Bal­neológiái Központ szervezé­sében orvosi kerekasztal-meg- beszélésre került sor. Azössze- jövetelen részt vettek dr. Teleki Nicolae, dr. Mariana Floroian főorvos a bukaresti Balneológiái és Elektroterápiái Intézettől, kovásznai és más fürdőhely­ségekből érkezett balneológus ésrehabilitációsorvosok. Hang­súlyozták a balneolgóia fon­tosságát a betegek rehabili­tációjában, és leszögezték, hogy továbbra is szükség van az orvosi tevékenység javítására a szívbetegek kezelésében annál is inkább, mert második helyen áll Románia a nemzetközi sta­tisztikában a szívbetegségek okozta haláleseteknél. Dr. Mariana Floroian elmondta, hogy nálunk a balneológia la­bilis helyzetben van, ezt az orvostársadalom önmagában nem tudja megoldani, ez az állampolitika feladata, amíg nincs társadalmi biztosítási törvény, nincsenek biztosítótár­saságok, addig nem tiszta a balneológia jövője. A fürdőhely­ségeken a balneológiái kezelési központok rosszul állnak, a- nyagi gondokkal küszködnek, mert az emberek szegények, Bodor János (folytatása a 2. oldalon) ERDÉLYI MAGYAR NÉPMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE ÚJABB MAGYAR SZAKMAI­KULTURÁLIS SZÖVETSÉG A tegnap Csernátonban a tájmúzeumnak helyet adó Da- mokos-kúria termeiben több mint hetven népművész (fa­faragók, fazekasok, szövőnők, varrók, hímzők, csontfaragók, kovácsok, gyékény-, szalma-, nádfonatok és a népi viseletek alkotói), muzeológusok, néprajzkutatók jelenlétében meg­alakult az Erdélyi Magyar Népművészek Szövetsége, amely önálló jogi személyként jegyezteti be magát, s elfogadott alapszabályzata szerint a nemzeti hagyományok forrására építő, a tárgyi kultúra szerves fej lődését elősegítő, értékközpontú, érdekegyeztető tevékenységet ellátó független társadalmi szer­vezet. Célja: a nemzeti tárgyi kultúra értékei?: és eszméire épített, szakmai és esztétikai szempontból egyaránt hiteles kéz­műves-, népi, iparművészeti tevékenység szolgálat , és képviselete, szép emberi környezet megteremtése. A szövetség választott tisztségviselői: Bandi Dezső (tiszteletbeli elnök), Tankó Albert (elnök), Kisgyőrgy Imre (ügyvezető elnök), Török Csaba (titkár). Az elnökségben minden szakcsoport egy-egy megbízottal képviselteti magát. _ ÖYLVESTER LAJOS (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra Az 1989-es fordulat után hova tovább bebizonyosodni látszott, bármilyen fájó és nemkívánatos volt, hogy a diktatórikus rendszer nem alapjaiban, csak külsőségeiben változik meg. A posztkommunista korszak hamarosan átalakult neokommunista rendszerré, de természetesen, átalakulásán más, kialakulását segítő, sőt, definiáló ideo­lógiák, szellemi és politikai irányzatok is nyomot hagy­tak. Ha összevetjük a napjainkban létrejövő és igazából az igazi arcát most felöltő politikai rendszert és ennek gazdasági-szociológiai és kulturális kihatásait, megdöb­bentő eredményekre juthatunk. A Ceaujescu-féle dik­tatúra nem megszűnni látszik, hanem annak korszerűsítését, a „hibák kijavítását” figyelhetjük meg. A már korsze­rűtlenné vált diktatúrát nem csak egy, hanem egyszerre több vonalon is modernizálják, nehogy valami kimarad­jon vagy hiba csúszhasson a kiépítendő szerkezetbe. Államszinten agyafúrt, aprólékosan kigondolt pon­tossággal hoznak meg olyan törvényeket, amilyeneket még a múlt rezsim sem mert a világ előtt tételesen megfogalmazni, mert nyilvánvalóan alapvető emberi jogokat sértenek. A volt szekuritáté átalakult, tulajdonképpen dolga mára könnyebb lett. Ma Romániában nyíltan turkál­hatnak magánéletünkben is, s a rendőrök bármelyik pillanatban bármelyikünket bevihetik a rendőrségre. Mert „joguk”, sőt, kötelességük felülvizsgálni tetteinket, szavainkat, még álmainkat is, nehogy valamit véletlenül a szent, az egy és oszthatatlan állam (Állam) ellen kövessünk el, nehogy idegenek kezébe államtitkot juttassunk, és sorolhatnám még az okokat-érveket. S ha valaki, valami nem létező véletlen folytán, mégis olyan esettel találná szembe magát, amikor mondjuk a rendőr, az állami hivatalnok, a magas beosztású személy lenne a hibás, a legújabb törvény szerint „biztosított”, félelmében ne for­duljon igazságért, vagy ha mégis megtenné, néhány hónaptól néhány évig terjedő börtönbüntetést kapjon rágalmazásért vagy sértésért, vagy valami másért — elrettentő példaként, hogy még az írmagja is kiirtassék az ilyen gondolatoknak. Ugyancsak felülről rendezték a sajtó ügyét is. Ha a múlt rendszerben nem volt sajtószabadság, mert minden szerkesztőségben ott ült a cenzor, akinek léte mindenki előtt világos volt, de akiről nem szabadott tudni hivata­losan sem nekünk, sem az európai államoknak, ma a sajtó rémét az újságírók leikébe, tudatába ülteti be a hatalom az olyan törvények révén, amelyek segítségével bárki kiszolgál­tatottá válik. Még valójában mi, újságírók sem fogtuk fel a helyzet súlyosságát, még kimondjuk, ami a lelkünket nyom­ja, de azért már tudat alatt dolgozik az ördögi, már-már kihúzza toliunk, és inkább átírja, kódolni kezdi a súlyos valóságok Eltelik még egy idő így, lesznek bátrak, egyáltalán nem alkuvók, de vajon mi lesz, ha a legjobbjaink, a legigazabb- jaink — akik példája nemegyszer volt nekünk is erkölcsi útmutató— kerülnek börtönbe? Kimondom, hogy az újság­írásnak, mint tiszta lelkiismerettel művelhető szakmának, nem lehet vérét venni. A másikirány, ahonnan kiépülőben van az új rendszer, a megyék, területek szintje. A szinte nyíltan újfasiszta szervezetek— amelyek az utóbbi időben aggasztóan sok megyében jutottak hatalomra — az elmaradott, tájéko­zatlan közösségeket befolyásolva tömegalapot teremtenek a hatalom kiszolgálására, biztosítják a kialakult struk­túrák mobilitásának teljes hiányát. Cserében szabad kezet kapnak, és korlátok nélkül gyakorolhatják — és gyakorolják is — saját hatalmukat, kiélik beteges vá­gyaikat, gyakorlatba ültetik antihumánus ideáikat. Me­gyénkben például az egyik magas beosztású tanfelügyelő tételesen is kijelentette, hogy román*tagozatokra román nemzetiségű tanárok kellenek. így oda juthatunk, hogy diákjaink román nyelven végzik el tanulmányaikat az új tanügyi törvény értelmében, ez azonban n,cm számit, mégis alacsonyabb rendű emberekké váltak román nemzetiségű kollégáik mellett. » A latin-amerikai író, Borges mondaná erre a rend­szerre, hogy „a másik, aki ugyanaz”. Mi még hozzátehet­jük: és sokkal „jobban” rosszabb. Simon Attilv

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék