Háromszék, 1995. október (7. évfolyam, 1549-1574. szám)

1995-10-09 / 1555. szám

SOK HŰHÓ SEMMIÉRT Amikor az Amerikában tartózkodó Ili­escu elnököt a már közismert alpári támadás érte C. V. Tudor részéről, sokan arra gondoltak, vége a nagyromániás politikusnak: ha nem négybe, de legalább kettőbe harapja a főkor­mánypárt s a köztársasági elnök Már akkor felmerült a gyanú egy-egy élesebb szemű politikai elemzőben, hogy színjáték az egész. Az Amerikában a szélsőségesekkel kötött paktum miatt szorongatott elnöknek így nyújtottak segédkezet itthonról, jól ismerve az amerikaiak naivságát, valamint a román közállapotokat és­­hangulatot, ahol min­den csoda három napig tart, s ahol senki nem lepődik meg azon, hogy az államelnök magyarázkodik, a mocskolódó pártvezér szégyentelenül hazudik, ha szombaton teljesen mást nyilatkozik egy-egy felelős politikus, mint kedden. Igaza van Silviu Brucannak, aki a Media­fax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: „December utáni politikusként C. V. Tudor Iliescu kreatúrája. 1990-ben, amikor Vadim, a Szekuritáté és Elena Ceauşescu a tömegharag elől bujkált, Ili­escu vezette ki a fényre, bátorította, hogy adja ki a România Mare című lapot, meg­vendégelte Cotroceni­ben, bejuttatta a tévéhez, megmentette a Robu-féle perben. Egyszóval: tiszteletre méltóvá tette. Én azt hiszem, ha Iliescu levenné a kezét róla, semmi sem maradna Vadimból, ugyanis a körülötte lévő opportunisták csak akkor érzik jól magukat, ha a Hatalommal tart­hatnak.” Igaz, közben Vadim Tudor sok nagy titok tudójává vált Egyezségek, pak­tumok születtek, s hála régi és új kapcsola­tainak, a titkosszolgálatok irattárában is szabadon garázdálkodhatott Ha most fenéken billentenék, kellemetlen titkokat tálal­hatna ki. Így inkább megbocsátanak neki. Valójában újra nagy szolgálaton tett sze­retett elnökének (HMC) ÜLÉSEZETT A FELSŐHÁROMSZÉKI RMPSZ HARCBAN AZ ANYANYELVŰ OKTATÁSÉRT Fekete Miklós elnökletével október 5-én megtartotta az új tanév első küldöttgyűlését a felső­­háromszéki Magyar Pedagógusok Szövetsége A céhes városon kívül 31 helységből érkeztek pedagógusok. A beszámoló meghallgatásán és a szervezési kérdések megvitatásán kívül sor került az új román tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeinek megvitatására. Az RMPSZ felkéri a felsőháromszéki szülőket és pedagógusokat, hogy a sorra kerülő szülői értekezleteken a tanügyi törvény 120. cikkelyére hivatkozva írásban kérjék a romániai magyar nemzeti közösség történelmének tanítását, valamint az anyanyelvű oktatás biztosítását az óvodától az egyetemig, beleérve a posztli­­ceális és szakiskolai tanítást is. Kérik, hogy a szabói értekezleteken születendő jegyzőkönyveket juttas­sák el az RMPSZ-hez, a tanfel­­ügyelőség, illetve a tan­ügymi­niszté­­rium címére való postázás céljából. RMDSZ-ELNÖKVÁLASZTÁS KÉZDIVÁSÁRHELYEN Legutóbbi választmányi ülésén a kézdi­­vásárhelyi RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy a jövő év júliusában sorra kerülő tisztújításig Molnár Endrét, a kézdiszéki RMDSZ ügy­vezető elnökét választja meg a városi szer­vezet elnökének. E lényeges napirendi pon­ton kívül a választmány a közelgő helyhatósági választások előkészítésére egy kilenctagú stábot jelölt ki, és arról is határozott, hogy az idén október utolsó szombatján ismét megszervezik a tavaly nagy sikernek örvendő őszi sokadalmat. (Sochom) Máról holnapra TÖRTÉNELMI TAKTIKÁZÁS Aligha mondok újat azzal, hogy az Iliescu-féle román—magyar megbékélési javaslat köré tekeredett immár a két ország kapcsolatrendszere. Nem csak a kétoldalú, hanem — főként az amerikai „hódítás” után — mindkét ország külpolitikájának, az európai integ­rációs törekvéseknek is fontos sarokkövévé avanzsált Akár örülhetnénk is, hogy ilyen fontos politikai tényezők lettünk, hiszen — legalábbis a politikai nyilatkozatok szintjén — a „kivitelezés” magyar előfeltétele a kisebb­ségi gondok rendezése. Akár fontosnak is érezhetnénk magunkat, ha sikerülne elvonatkoztatni az elmúlt bő öt esztendő történéseitől (hogy a távolabbi történelmi ta­pasztalatokat most ne elevenítsük fel). Tamás Gáspár Miklós, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki egy rövid, de erőteljes politikai pályafutás után (SZDSZ) immár felülről szem­léli a politikai folyamatokat (aki nem tudná, ő is hazánk­fia), a HVG legutóbbi számában komoly dolognak nevezi az indítványt. Érvei történelmi fogantatások, felele­venített párhuzamai a pillanat esélyét nyomatékossgák („De Gaulle tábornok a „francia Algéria” jelszavával került hatalomra— csákó köthetett békét az arabokkal.”) Nem többet és nem kevesebbet állít, mint hogy az Antall —Boross konfrontációs politikát felváltó mai magyar külpolitika sikeres, a Horn—Kovács-féle mosolyoffen­zíva nemzetközi sikere pedig meggondolkoztatta a szlovák és a román kormányt. Bár így lenne — sóhajthatnánk fel —, hiszen maga a szerző leszögezi, hogy Iliescu nem barátunk. Majd gyor­san hozzáteszi: a barátunkkal egyetérteni nem nagy kunszt. Anélkül, hogy valamiféle polémiát kezdeményeznék az elképzeléssel, amely az indítvány támogatóit bátorsággal ruházza fel, s anélkül, hogy eleve kételkednék a kedve­zőnek ítélhető politikai konjunktúra taktikai lehetőségeiben, erre a bátorságra valahogy nehezen szánnám rá magam. Egyszerűen azért, mert legyen bármennyire is hangsúlyo­zottan politikai érdeke a jelenkori román hatalmi köröknek eme megbékélés, b­ármilyen­ mértékben segítse őket nemzetközi pozícióik megerősítésében, itt és most az európai értelem­ben vett polgári társadalom megteremtésének esélyei még csak nem is sejtenek. Hiszen politikai kényszer, érdek, netán akarat ide vagy oda, a társadalom széles körű polgári dimenziójának hiánya, a gazdasági hatalom erős koncentrálódása (feketelyuk-effektusa), s ezáltal a megfékezhetetlennek látszó érdekösszefonódások jelen­sége nem a nyugati értelemben vett polgári demokráciák képét vetítik elő. (Ilyen értelemben a most zajló nagypri­vatizáció következményeinek mélyrétegeibe is érdemes lenne belegondolni) Márpedig a gazdasági kényszerpá­lyák révén az ezen az úton haladó réteg (azt is tudjuk, kikből toborzódott) — legalábbis középtávon — saját érdekeinek hálójába tudja terelni a politikai hatalom letéteményeseit S eme rétegnek természetszerűleg nem érdeke a polgári Románia megerősödése. E globális gazdasági háttérmozgások mellé a meg­békélési kezdeményezés esélyét megkérdőjelezendő, fel­sorakoztatható mindaz, ami a történelem során „meg­feküdte” a két nép kapcsolatát , amihez manapság sem akar „emésztőt” szolgálni a román közéleti gondolkodás, hogy a tudományosságról ne is beszéljünk. A „bátraknak” tehát sűrű sikerkívánások közepette sem adhatunk sok esélyt Frisencz Csaba iPiaii I' ii 1:1: c 11 o ii ii a |i­i I­a­p SEPSISZENTGYÖRGY 1995. OKTÓBER 9. 1555. szám Ára 200 lej Előfizetőknek 135 lej N­FTF. LEMHÉNYI HIRHALOM □ A faluban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2131 magyar és 14 román nemzetiségű lakos él, a legtöbben— 2636-an —római katolikusok A nagy­község tanácsa immár 1993 óta főpolgármester nélkül műkö­dik, így hát Zsigmond Gergely polgármester és három munka­társa intézi a lemhényi, almási és csomortáni lakosok ügyes­bajos gondjait Ezidáig a 3682 hektár szántó és kaszáló csupán 60—65 százalékát mérték id. Két katonatiszt és két kataszteri szakember segédkezik a helyi föl­dos­ztóbizott­ságnak Az erdő­mé­rés szakemberhiánya miatt szünetel A községben csak 42 birtoklevelet adtak át . Halad a földgáz bekötése. 117 millió lejes beruházással már a községközpontot és a hozzá tartozó falvakat kiszolgáló gáz­szabályozó központ is elkészült. A munkálat folytatására az álla­mi költségvetésből 25 millió lejt kaptak. Habár kezdetben 267- en igényelték a metángázt, csak 105 család fizette ki az előleget. □ Legutóbbi ülésén a tanács módosította a Felsőhá­rom­széken egységesen alkal­mazandó szociális segély kiszá­mításánál az állatállomány utáni jövedelmi szinteket. Lovak esetén a havi nettó j­övedelmi szintet 45 ezer lej­re, 10 tyúk esetében pedig 1000 lejre állapították meg. □ Későre, de megkezdték az aszfaltburkolat foltozását. A munkálatra 9 millió lejt irányoztak elő. A helyi tanács idei költségvetését az utolsó negyedévben 3 millió lejjel egészítik ki, ami nem fedezi a község szükségleteit. Szociális segélyre 11 kérést iktattak a tanácsnál, de a létminimum alatt élők száma ennél nagyobb.­­ A tanács az egykori téesz felszámoló-bizottságától átvett három istállót és a volt irodaépületet, de azóta sem indult ott újra az élet Egyetlen helyi magánvállalkozó sem akadt, akinek bérbe adhatták volna az épületeket, s azok hó­napról hónapra rongálódnak. □ Az új tanévben a Bem József Általános Iskolában az I—IV. osztályban 58, az V—VIII.-ban 11 iskolás tanul, az óvodások száma 48. Az iskola 16 pedagógusa közül 12 szak­­képesített, a többi helyettes.­­ A község területén év elejétől péntekig 35 születést, 35 elhalálozást és 12 házasság­­kötést jegyeztek. Sochom István NEM IDŐSZERŰ A HOLTPONTRA JUTOTT MAGYAR-ROMÁN TÁRGYALÁSOKAT FOLYTATNI Varsóban szombaton be­fejeződött a Közép-európai Kez­deményezés tag- és társult álla­mainak értekezlete. A találkozó záródokumentuma kimondja, hogy Albánia, Bulgária, Fe­héroroszország és Ukrajna csat­lakozására a jövő év tavaszán tartandó külügyminiszteri érte­kezleten kerül sor. A kormányfői találkozó másik igen fontos döntése a trieszti információs és dokumentációs központ felál­lítása. A korábbi fenntartá­sok ellenére Varsóban min­denki elfogadta, hogy a néhány­­ fős iroda létrehozása csupán minimális intézményesítést j­e­­lent, szó sincs arról, hogy ez­ bármiféle politikai döntés­­hozatalt vállalna magára. A KEK kormányfői értekezlet szünetében román—magyar csúcsértekezletre is sor került. Nicolae Văcăroiu találkozott Horn Gyula magyar miniszter­­elnökkel, és köszönetét fejez­te ki, hogy Magyarország tá­mogatta Románia csatlakozá­si szándékát a KEK-hez. A két fél az alapszerződéssel kap­csolatban kölcsönösen meg­állapította, hogy a nyári tár­gyalások tanulsága szerint az ügy egyelőre holtpontra ju­tott, így a közeljövőben nem időszerű újabb egyeztetést tar­tani. V­ M Ma: Hétfői Sport

Next