Háromszék, 1995. november (7. évfolyam, 1575-1600. szám)

1995-11-01 / 1575. szám

HÁROMSZÉK függelleii napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1995. NOVEMBER 1. 1575. szám ÁRA 200 lej Előfizetőknek 135 lej szi:ici»\ Veszprémiek Háromszéken Háromszék huszonhat helysége harmincöt magyarországi településsel, ebből hat Veszprém megyeivel tart testvér- kapcsolatot — hangzott el azon a tegnapi találkozón, amelyen Orbán Árpád megyei tanácselnök és Kovászna megye tanácsának állandó bizottsága fogadta Veszprém testvérmegye háromtagú küldöttségét. Dr. Zongor Gá­bor, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke, Mussulin Béla, a testület alelnöke és KOvi Zsolt nyugalmazott lelkész hétfő estétől szombatig tartózkodikHáromszéken. Látogatásuk során művelődési és gazdasági intézmények képviselőivel találkoznak. GAZDASÁGI KILÁTÁSOK Dr. ZongorGáborkiemelte, is nyújtanak. Én ebben segí­hogy az együttműködési kap­csolatok ápolása és fejlesz­tése azért fontos, mert mind a magyarországi, mind a romá­niai települések, illetve me­gyék, tulajdonképpen mindkét ország egyformán érdekelt az európai integrálódásban „Meg kell keresni és találni azokat a kapcsolatokat, amelyek Ko­vászna megyének nyugati együttműködési lehetőséget tem a Kovászna megyeieket’ ’ — mondotta az elnök, majd hozzátette: „Végső kivitelezési formában van a Pannónia Klub elnevezésű magyar—osztrák gazdasági fórum, amelybe általunk Kovászna megye is bejutást nyer. ’ ’ Ugyanakkor javasolta, hogy 1996-ra a felek állítsanak össze egy intéz­ményekre lebontott kapcso­lattartási programot. (BEN) LAZULÓ KAPCSOLATOK? A találkozó során Orbán Árpád megyei tanácselnök tájékoztatta a Veszprém megyei küldötteket Kovászna megye gazdasági-kulturális helyzetéről. A tanácselnök többek között kiemelte az idei építkezések és építkezési tervek fontosságát, vázolta a tanügyi és kulturális intéz­mények helyzetét, tájékoztatott a megye útjainak nem éppen dicsémivaló állapotáról. Orbán Árpád külön hang­súlyozta a színházkörül felvetődött problémákat, és odaadóbb munkára szólította fel az ezért a munkáért felelősöket. Amint Nemes Levente, majd Demeter József, Nagybacon polgármestere elmondotta, főleg a Veszprém megyeiek hoz­záállása miatt sekélyesednek el a különben jónak indult kapcsolatok. Ellenpélda is van: a Megyei Könyvtár és Zabola kitűnő kapcsolatai. Dr Zongor Gábor közvetítést és e bajok orvoslását ígérte, és egy konkrét PHARE-pályázati tervet nyuj tottát, amellyel egy kétéves időtartamú, népi kismesterségek oktatását szolgáló tanfolyamot lehet beindítani általános és ^középiskolát végzettek számára. (Mona)^ SPONTÁN SZTRÁJK BODZAFORDULÓN Követelték a vezérigazgató leváltását Hétfőn reggel kilenc órakor 200 munkás spontán, nem szer­vezett munkabeszüntetést tar­tott a bodzafordulói fakitermelő részvénytársaságnál, és köve­telte, hogy Toháneanu vezér- igazgató hallgassa meg pana­szaikat. Mivel nem volt hajlandó erre, a munkások nem hagyták az üzemi irodából távozni, ezért Ghiţă Baciu polgármesternek kellett lecsillapítania a felhevült kedé­lyeket. Időközben az irodai al- kalmazottak értesítették brassói központjukat, a BRAFOR Rt. vezetőségét is, és hétfőn délutánra maga Barbu vezérigazgató és munkatársai érkezteka helyszínre. A zabratói és nagyvirágpataki fakitermelő részlegek, valamint a szállítási csoport dolgozói a munka- és száll Itóeszközeik rossz állapotára, a nem megfelelő minőségű kitermelendő faanyag­ra és a munkavédelmi felszerelés hiányára panaszkodtak. (D. P.) EGÉSZSÉGESEK AZ ERDÖVIDÉKI BÁNYÁSZOK? A vizsgálatot ma kezdik Júniusban írtunk arról, hogy a dr. Simonfy Sámuel Erdő vidéki Egészségügyi és Szociális Alapítvány tulaj donában levő, a legkorszerűbbek közé tar­tozó ultrahangos berendezés­sel meg vizsálj ák a köpeci bánya­ki terme lés valamennyi alkal­mazottját. Az azóta eltelt idő­szakban az illetékesek meg- hányták-vetették a kérdést — elég sokat kellett töprengeniük... —, s a minap megszületett a rábólintás, szerdán ugyanis megkezdik a vizsgálatot. A bányászszakszervezet, az üzemi rendelő és a baróti kórház, ezen belül a poliklinika által összehangolt akció során az echográfos vizsgálat által el­sősorban a páciensek hasüregét vizsgálják át, hogy az esetle­ges daganatokat, epe- és vese­köveket, rendellenességeit ide­jekorán felfedezzék. A vizs­gálatokat szerdán kezdik, no­vember folyamán a szénbányák 234 nő alkalmazottja je­lentkezhet. A szakvizsgálatra a küldőcédulákat a köpeci bányakitermelés orvosi ren­delőjében állítják ki, naponta 7—8 páciens ellenőrzésére van lehetőség. A férfiak ellenőrzése 1996 januárjától esedékes.-EN­' Magunkban Ráléphettek az államelnökre Amerikában, mert amióta haza­jött, módosítás módosítást ér, egymás után veszi elő a parla­ment a már letárgyalt, véres vitákkal keresztüleröszakolt, korlátozó jogszabályokat, kozmetikázza külsejét a kormánypárt, de még az egységpárt is. Tegnap már a himnusztilalomra is sort kerítettek a képviselőházban: odáig eny­hült az idegen himnuszok, zász­lók, szimbólumok elleni harag, hogy már csak a csoportosan és hivatalos állami alkalmakon kívüli éneklés, zászlólengetés és egyéb megnyilvánulás számít bünte­tendő vétségnek — vagy ha a fent említett cselekedetek vala­miképpen az állam biztonságát veszélyeztetik (fel verik álmából a rendőrt, aki hirtelen szétlövi az őrsöt?). Lehet tehát az 52. zsoltárt énekelni, akár teli torokból is, de nem együtt, hanem ki-ki a maga szobájában, amit esetenként bizonyára lehallgat a SRI, és talán a rossz fordítás miatt összeesküvésre gyanakszik. Különben ez sem végleges tör­vényváltozat. (Demeter) HALOTTAK NAPJA KÁNYÁDI SÁNDOR Sárga kankalin Fekete pohárban sárga kankalin. Sokasodnak a halottaim. Anyám volt az első sárga kankalin. Gyűlnek, egyre gyűlnek a halottaim. — Nem fér a pohárba már a kankalin. Emlékeket őrző napok Volt egyszer' egy SZER... 5. oldal Brit diplomata Sepsiszentgyörgyön Tegnap villámlátogatást tett Sepsiszentgyörgyön Nicholas Coppin, a britt nagykövetség sajtótitkára. Útjának két ál­lomása volt: a prefektúra és a polgármesteri hivatal. Az an­gol titkár elmondta, hogy lá­togatása egy erdélyi körút része, és a helyszínen ki ván táj éko 2Ódni az ál lampolgárokat érintő gon­dokról. Jelen esetben Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy la­kosságának helyzetét szándéko­zott megismerni. Azt tapasz­talta, hogy nagyrészt az itt élők gondj ai-bajai azonosak az ország többi lakosáéval, de itt egyéb is van: az etnikai konfliktus­Lassú helyzet. Emeznem nemzeti ségek közötti feszültségben nyilvánul meg, hanem főleg tanügyi gon­dokban, amelyek egyarántérintik általánosan a magyar kisebb­séget, de a megyében számbeli kisebbségben levő románságot is. Felvetődött még az önkor­mányát ügye is, a felelősségek megosztása a központi hatalom és a helyi közigazgatás között. „Kevés időt töltöttem itt, azt is nagyrészt bent, de úgy tűnik, a városnak különleges hangulata van az ország más települései­hez viszonyítva’ ’ — zárta a be­szélgetést a brit diplomata. (Szekeres) ■ Máról holnapra csárdás Nem hiszem, hogy akadna olyan magyar ember, aki most a hűvös, őszi október végi és no­vember eleji napokban ne em­lékeznék. Mi, reformátusokoktóber 31 -én a templomainkban isten- tisztelet keretében hálával gon­dolunk nagy reformátorainkra; november elsején pedig vallási különbség nélkül vonulunk ki a temetőbe, hogy szeretteink sír­jánál gyertyát gyújtsunk. Évszá­zados hagyományaink ezek, s egy idő óta 1956 októberének zűrzavaros napjaira, a magyar forradalom, szabadságharc véres eseményeire is gondolunk. Akoiazsvári Bol>ai Tudomány- egyetem hallgatójaként a Pap utca 44. szám alatti lakásban— mint kintlakó—minden délután és este szívdobogva vettem számba a Szabad Európa és a Kossuth adó harcokról szóló újabb és újabb jelentéseit. MaisafÜlemben csengenek annak azifjúrefonná- tus lelkésznek a szavai, aki a Kossuth adóban — ha jól em­lékszem, november 4-én vagy 5-én — a következő mondato­kat olvasta be: „Vér folyik Bu­dapest utcáin, magyartestvéreink vére, akik fegyvert ragadtak a szabadságért. Sajnos, fordulha­tunk segítségért Nyugathoz és keleti nagy szomszédokhoz, a Szovjetunióhoz, mindhiába! Egye­düli segítőnk a jó Isten maradt! ’ ’ Minden november elején felidéződnek bennem e szavak. Aktuálisak, mert ma is a Nyu- gathozés a világ nagyhatalmaihoz, Amerikához, Angliáhozés Fran­ciaországhoz, az Európa Tanács- hoz fordulnak képviselőink, és szinte azt mondhatjuk el, amit 1956-banareformátus pap mon­dott: „Mindhiába!"’ Szeretnék, ha a jövőben végre-valahára megoldást nyerne a kisebbségek sorsa. Olyan határozat születne, amely garantálná a nemzeti közösségekkollektívjogail Amíg ez nem valósul meg, addig az idézett református lelkész sza­vai nemvesd ükéi időszerűségüket Baló Gyula Ha minden igaz, a várhatóan 1996 februárjában esedékes helyhatósági választásokra készülő érdekvédel­mi szervezetünk szűk három héten belül majdnem kész, másképpen fogalmazva: részleges jelöltlisták­kal rendelkezik. De ha nem is válnak listákká a ter­vek szerint november derekáig begyűjtendő In­formációk, pontosabban a polgármesteri, illetve tanácsosi jelölést a szervezet színeiben vállalók névjegyzékei, az adatok mindenképpen azt a kiindulópontot Jelen­tik majd, amelynek alapján már tárgyalóasztalhoz lehet ülni, s a végleges jelöltlajstromok összeállít­hatók. Rövidnek tűnik ez a szűk három hét, annál Is Inkább, mert a jelöltállítás a legtöbb helyen még a találgatások szintjén sem tart, nemhogy a napi tényállás — például az a felmérés, hogy a tisztségükben levő polgármestereink és tanácsosaink közül ki vállal újabb jelölést/mandátumot és ki nem — feltérképezése elkezdődött volna. Márpedig az Idő egyre fogy, ma­holnap sürget, és egyáltalán nem mindegy, hogy a jelöltlisták sűrű kapkodások közepette vagy alapos mérlegelés és egyeztetés következményeként állit- tatnak-e össze. Azaz nem mindegy, hogy a választók mennyire érzik már a jelölés első szakaszában hitelesnek és legitimnek, következésképpelfogadhatónaka polgár- mesterből és tanácsosaiból álló majdani — tehát még Jelölt! — csapatot. Hiszen a választók az 1992. februári helyhatósági választások óta eltelt közel négy év tapasztalataiból kétségtelenül levonták, il­letve levonják a következtetést — lehet, hogy jól, lehet, hogy nem —, s a konzekvenciák elsősorban az újabb választáson való részvételi arányban lesznek majd lemérhetők. Ezért nem mindegy, hogy a válasz­tónak már az adatgyűjtés, jelöltkeresés Időszakában számft-e vagy sem a véleménye. A jelek, sajnos, arra utalnak, hogy az újabb helyhatósági választáson alac­sonyabb lesz a részvételi arány, mint négy évvel korábban, a nagy várakozások Idején. Igen sokan megfogalmazzák, hogy a helyi tanácsoknak. Illetve polgármestereknek, tehát az önkormányzatoknak a fogalma, sajnos, üresjnek tetszik), mert megfelelő joglés anyagi eszközök hiányában számyaszegettek(nek mutatkoznak), és úgymond nincs hatalmuk. Dacára ezen részigazságoknak, a romániai magyarság továbbra sem engedheti meg magának azta luxust, hogy közöm­bösséggel közelítsen a közelgő helyhatósági válasz­tásokhoz, s hogy mind az előkészítéstől, mind a ma­jdani voksolástól távol tartsa magát. Ugyanúgy az érdekképviselet, az RMDSZ sem engedheti meg magának azt a kényelmet, hogy az Idő teltével úgynevezett takaréklángon működjék. Hiszen a jelek azt igazolják, hogy nagyon sok helységben, magyar községekben és városokban kormánykoalfclós és ellenzéki, de fi­noman fogalmazva: a romániai magyarság érdekelt és elvárásait nem képviselő pártok-pártocskák máris jelöltek után szimatolnak. Azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy kifogják a szelet az RMDSZ, tehát a magyar közösség vitorlájából, s magyar voksokat szerez­zenek nem magyar érdekeknek (I). Van, aki máris biztosra veszi, hogy a magyarságot képviselő RMDSZ- nek ezúttal nem lesz olyan sikere, mint négy évvel korábban, következésképpen nem szerez annyi polgár- mesteri, illetve tanácsosi mandátumot, mint 1992 feb­ruárjában. Ám az idő e találgatások közben telik, s képletesen szólva: a csárdás lassú. Frissíteni kéne. Benkó Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék