Háromszék, 1995. november (7. évfolyam, 1575-1600. szám)

1995-11-01 / 1575. szám

Nem lehetnek vezetőségi tagok a parlamentbe beválasztott honatyák. A szenátus tegnap hosszas vita után módosította ezt a többször átrágott cikkelyt, amelyért a szenátorok és képviselők státusára vonatkozó, a múlt ülésszakban megszavazott törvénytervezetet kellett elővegyék. A módosítás háta mögött állítólag az államfő elégedetlensége rej­lik, aki tavasszal hevesen kikelt a törvény­hozók ama törvényesített óhaja ellen, hogy parlamenti székük mellett a vállalati vezetőtanácsokban és más gaz­dasági érdekeltségekben is jelen lehessenek. A szenátori­­képviselői státusra vonatkozó jogszabály végleges meg­szavazása akkor elmaradt, és most egy mondvacsinált ürüggyel tértek vissza az inkriminált szakaszra. A felsőház jogi bizottságának TDP-s elnöke szerint tavasszal „nem megfelelően szavaztak”, és kiválóan érvelt a szenátorok vezetőségi tagsága ellen. A tudósítók szerint mindent elmondott, amit eddig elmulasztott: különféle példákkal hozakodott elő a régebbi demokratikus országok tapaszta­lataiból, de hozzátették, hogy a végül TDP-s többséggel megszavazott tiltás inkább a kért gondolkodási szünetben kiadott parancsnak, mint az egyetértésnek az eredménye. A vita folyamán az RMDSZ és az egységpárt próbálta olybá enyhíteni a kereskedelmi társaságok vezetőségéből való kitiltást, hogy ez csak az állami cégekre vonatkozzék, de sikertelenül. Bár a módosítást még a képviselőházzal is egyeztetni kell, a hírek szerint tegnap igen-igen gondter­helten mentek a szenátorok ebédelni.­­ A mentelmi jog megvonását azonban nem sikerült a ház egyszerű több­ségétől függővé tenni, a szenátorok még egyszer a kéthar­mados arány mellett döntöttek. Tehát csak az ellen a honatya ellen indítható bármilyen jogi eljárás, akit társai kétharmada „kigolyóz” a T. Házból. Újratárgyalják a Btk. legvitatottabb szakaszait Miután a büntető törvénykönyv több, már megszavazott szakaszára visszatért a képviselőház, a házbizottság teg­nap úgy döntött, hogy nemsokára a közhivatalnokok család­tagjainak védelmére és a belügyminisztérium, valamint a SRI törvényszéki beavatkozásaira vonatkozó cikkelyeket is újra plénum elé tűzi. Az utólagos módosítást állítólag az indokolja, hogy az ellenzék és a kormányból frissen ki­csöppent NRP szavazatai megtagadásával fenyegette meg az úgy már kisebbségben maradó kormánykoalíciót. A házelnöknek pedig eszébe juthatott, hogy a büntető törvény­­könyvet a múlt ülésen a végleges szavazásnál dobta vissza az alsóház. Tegnapig a sajtó­vétségekre vonatkozó szigorí­tásokat gyomlálták le a szövegből, súlyosbították a sértésre és rágalmazásra kiróható büntetést, de enyhítették az ide­gen himnuszok, zászlók, szimbólumok üldöztetését, ami ellen ilyen formájában is tiltakozik az RMDSZ. Korlátoz­ták a SRI beavatkozását a törvényhozás munkájába: az új változat szerint csak akkor kezdhet a bűnvádi eljárást megelőző nyomozásba, ha állambiztonsági érdekek forog­nak kockán. Színészek követelései A hivatásos színészek független szakszervezete tegnap nyújtotta át követeléseit a művelődési minisztériumnak. A petícióban 48 órás türelmi időt adnak, visszautasításuk esetére pedig általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Nagy reményeket azonban nem fűzhettek e fellépésükhöz, mert már meg is szerezték a fővárosi polgármesteri hivatal jóváhagyását egy november 6-ára tervezett utcai felvonulás­hoz. A két hete elindított színházbeli tiltakozás legfőbb oka a kormány azon rendelete, amely szerint csak néhány bukaresti művelődési intézmény kapott fizetésemelést, a színházak nem. A másik elégedetlenségi ok az ember­hiány: éppen 50%-os személyzet-kiegészítésre lenne szükség a jó előadásokhoz — állítják a világszerte elismert buka­resti színészek. Sztrájkol az atomerőmű is Az épülő cernavodai atomerőmű munkatársai kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak szociális helyzetük javításáért. Elsősorban 7,5%-os béremelést követelnek májustól visszamenően, és azt szeretnék elérni, hogy sza­bad szombat járjon két egymás után ledolgozott hétvégéért. A sztrájkban nem vettek részt az erőmű biztonsági rendsze­réért felelős alkalmazottak. A tervek szerint év végén beinduló atomerőmű dolgozói egyben figyelmeztettek: ha erre a lépésükre is közönnyel válaszolnak az illetékesek, november 4-étől minden szombaton beszüntetik a munkát, szükség esetén pedig még radikálisabb eszközökhöz folya­modnak. AROMSZEK M 2 NAGYPRIVATIZÁCIÓ Felgyorsul-e a részvényjegyzés? Egy, a fővárosban tartott találkozóról visszatérve Cor­nel Rusu, az Állami Vagyon­alap területi igazgatója beszá­molt arról, hogy a jegyzést akadályozó több olyan kérdést tisztáztak, amelyek arra lennének hivatottak, hogy felélénkítsék a gyorsprivatizáció második szakaszát, elősegítsék a jobb tájékozódást. Ezek szerint: —A Háromszéken működő jegyzőközpontokban már nem csak a megyében, hanem máshol kibocsátott névre szóló kupont is elfogadnak, s mindenik központban lehet igényelni bármely vállalat vagy Magán­vagyonalap részvényeit.­­ A jegyzőközpontokat a közel 4000 céget felsoroló listán kívül ellátták a felkínált vál­lalatokat ágazatonként csopor­tosító, illetve a Kovászna megyében felajánlott cégek különjegyzékével, rövid is­mertetőivel is. Aki tehát már eldöntötte, hogy milyen területen akarja értékesíteni magánosí­­tási jegyeit, nem kell átlapoz­nia a több száz oldalas „nagy­könyvet”.­­ Folyamatban van az Agromec névre hallgató rész­vénytársaságok vagyona gyors újjáértékelésének előkészítése, amely során a nem használt vagyonrész kiiktatásával je­lentősen le fogják csökkente­ni ezek alaptőkéjét, s így gaz­dasági mutatóik vonzókká vál­hatnak a magánosítási jegyet részvényre váltani óhajtó falu­siak, mezőgazdák számára.­­A felkínált vállalatoknál is részletes tájékoztatást le­het kérni. Ha ezt megtagad­nák, az elutasított az ÁVA- kirendeltséghez fordulhat (Sep­­siszentgyörgy, városháza, 17- es szoba, telefon: 311 777). (Incze) Laza kis erkölcseink Szombaton és vasárnap sötétedés után, amikor a reszkető lelkek felbátorod­nak, a Horgász utca Puskás Tivadar Szakközépiskola felő­li végében fürge kezek nem kevesebb, mint 200(kettőszáz) betontéglát hordtak el a szemeteskonténereket a járó­kelőktől elzáró, lassan, de biztosan épülő betonkerítés mellől. Hétfőn kora reggel már jegyzőkönyvet vett fel egy fiatal rendőraltiszt. Meg­indult a nyomozás, keresik a tolvajokat. Alulírott látott egy ilyent szombat este, 8 óra tájban. Széles vállú, középtermetű,fia­­­­tal férfi volt, alá csak a széles hátát volt hajlandó mutatni. Mindkét kezében egy-egy be­tontégla. Hiába tolvajozták, szégyentelenezték le, a polgár rendületlenül vitte zsákmá­nyát. A Nicolae Iorga vagy az Ág utca irányába tartott, to­rony iránt. Más kérdés, hogy a kerítést készítő cég miért hagyta őrizetlenül a beton­téglákat. A lényeg ez a szörnyű balkáni pofátlanság, úgyis kö­zös, belemarkolok, viszem. Es­küszöm, szorítok a nyomozást végző fiatal rendőraltisztek­nek, hogy csípjék nyakon a 200 betontéglát elhordó gaz­ember tolvajt. Az összest. _________Domokos Pétert Október közepén zajlott Frankfurtban a könyv legnagyobb európai bemutatója, a Nemzetközi Könyvvásár.­­ Az idén immár 47-szer került sor a könyvgálára, a 150 000 négyzetmé­teren elterülő vásárcsarnokban 105 ország kiadói és terjesztői állíthatták ki munkáikat. Mindez megint és újult erővel bizonyítja: kicsit korán siratták el Gutenberg nagy találmányát, a könyv népszerűsége töretlen... ▼ A Tiszatáj októberi száma Kabdebó Tamás hetvenes évek közepén készülő be­szélgetését közli Cs. Szabó Lászlóval, aki arra a kérdésre, hogy „mi, emberek olyan fázisban volnánk, hogy számunk­ra nincsen remény?”, lényegre törően válaszol: „Soha nem jut el, azt hiszem, soha nem jut el olyan állapotba az emberiség, hogy ne legyen remény. Az nem vitás, hogy mi, 70 évesek körülbelül 250—300 évet éltünk át. Ha visszavetítem történelmileg a századunkat, mondjuk, az ókorba, akkor azt lehet mon­dani, hogy a X. századi ezüst­­kort még megértem a gyermekkoromban, és most már bent vagyunk az V. században, a legteljesebb barbarizmusban. Nos, 200 éve, pont 200 esztendeje jelent ez meg, bent vagyunk abban a szakaszában a római birodalomnak, amelyben teljes az elbarbárosodás. De az emberből soha nem lesz olyan állat, amilyennek beállítják!...” ▼ Nem tudni, a negyedévente megjelenő Café Bábel elnevezésű folyóirat szerkesztőinek ilyen „derűlátó-e” a véleményük, tény, hogy folyóiratuk idei őszi számát merész gesztussal az állatoknak szentelik (!). ▼ Vajda Mihály írja Heidegger és az állat kísértete című tanulmányában: „Ha pedig legfon­tosabb mondanivalónk az, hogy az ember nem állat”, akkor „szükség van az ember és az állat közötti lényegi különbség felmutatására”,azaz „a világ fogalmainak ki­tisztázására...” ▼ Maga módján a huszadik századi drámairodalom román íróból franciává váló mestere, Eugéne Ionesco is erre tett kísérletet abszurdjaiban. ▼ Halála előtti, valószínűleg utol­só, a Magazine Littéraire-ben megjelenő interjújában Gabriel Liiceanu kérdésére, hogy „egy fogantatásában tiszta dolog véget érhet-e a rettenetben?”, kissé mélabúsan válaszolja, hogy: „Természetesen. Végül mindent elnyel a rettenet. A kommunizmus az igazságosságot akarta bevezetni, és csak kiváltságokat meg igazságtalanságot termelt. Churchill belevitte országát a második világháborúba, mert meg akarta védelmezni a brit birodalmat, és tönkretette ezt a birodalmat. Hitler egy ragyogó, nagy Németországról ál­modott, és romokban hagyta maga után. Az az érzésem, az ördög kedvét leli abban, hogy szándékainkat pontosan az ellenkezőjére fordítsa.” ▼ Hogy miben leli igazán kedvét az ördög, nem tudni, mindenesetre az egyik huszadik századi „szakértő”, Umberto Eco, A rózsa neve című világhírű regény szerzője a magyar Lettre in­­terna­tionale-ban új, egy fiktív könyv kritikájában (!?!), hogy „az elmélkedés az olvasó dol­ga, sőt, talán még inkább az íróké, hiszen ők elgondolkoz­­hat­nak azon hogy miért is illesztettek szövegükbe egy bizonyos dátumot. Néhányuk szerint a dátum az »igaz­mondás« egyik technikája, arra szolgál, hogy valószerűvé tegye a történetet mintegy odaszólva az olvasóhoz: »vi­gyázz, mert olyan dolgokról beszélek, amelyek ezen a világon történtek meg...«” ▼ Hát nem tudom, Borges szerint, aki állítólag Mallarmétól idézi e magvas megállapítást: „a világon minden azért történik, hogy egy könyvben majd megírásra kerüljön”. Hogy fontos-e a dátum, vagy netán az ördög incselkedése, nem tudni. Tény viszont, ahogy a 2000 októberi számában Bojtár Endre már nagyesszéje címében is megállapítja: „akik ragaszkodnak a hiteles forrásokhoz, azok a hallga­tást j­avasolják’ ’, s a továbbiakban a „történetírás nehézségeit’ ’ taglalja. ▼ Már a századvég egyik divatos filozófusa, Witt­genstein is megállapította, hogy „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”, de Tischler János történész a lengyel—ma­gyar ’56 kérdéseiről szólva a Magyar Napló októberi számában bizakodó, hiszen már a lengyel levéltárak is megnyíltak!... BOGDAN LASZIP ROVATA FEKETE-FEHER Adócsalás Gelencén A kézdivásárhelyi rendőrség gazdasági osztályának tisztjei október 21-én a Fejér Zoltán tulajdonát képező Zimea kft.-nél egész sor rendellenességet, törvényte­lenséget fedezett fel: nem könyvelték rendszeresen a számlákat, s így közel 5 millió lejjel károsították meg az államkasszát, tehát adócsalás történt. A bűnügyi rendőrség munkatársai ezenkívül több kihágást is észleltek: a kft. tulajdonosa nem osztályoztatta két alegyeségét, nem használtak pénztárgépet, nem ad­tak sorszámozott nyugtát a fogyasztóknak, vásárolóknak, illetve nem rendelkeztek alkoholforgalmazási engedéllyel. E többszörös kihágásért a kft. tulajdonosát 416 000 tejes pénzbírsággal sújtották, és adócsalásért bűn­vádi eljárást kezdeményeztek ellene A kivizsgálás folytatódik. (Dévai) RENDŐRSÉGI VISSZAJELZÉS Egy rendőrt levetkőztettek Jól olvassák a Három­széket a rendőrök—von­hatják le a következtetést Orzea Mariana hadnagy, a megyei rendőrfelügyelőség szóvivője által szerkesz­­tőségünknek címzett levelei alapján. Ezekben arról értesít, hogy kivizsgáltak egyes, lapunkban jelzett konfliktushelyzeteket. Tudósé I­an őrmes­ter, bölöni őrsparancsnok­­helyettes esetét kivizsgálva kiderült hogy kötelesség­beli és etikai követelményeket szegett meg, követke­zésképpen leszerelték. A döntés végérvényes. Utánanéztek a zágoni legeltetéssel kapcsolatban kirobbant botránynak is. Valamennnyi juhász a helyi tanács március 6-i ülésén hozott határozat értelmében megállapított határidő előtt terelte be nyáját. Ennek következtében a terményben a juhok jelentős kárt okoztak, amelyet nagyrészt meg­térítettek a juhászok által letett egymillió lejes biz­tosítékpénzből. Nagyobb gondok Csekme Albert esetében merültek fel, aki még a beterelés előtt vissza­vette a kauciót. Jelenleg a nyája által okozott károkat mérik fel, s ha ez meg­történt, törlesztenie kell. Az 1540. lapszámban megjelent Nagyajtai hír­halom rendőrségre vonat­kozó részét Orzea had­nagy egyoldalúnak tarja, mert­ igaz, hogy a polgár­­mesternek fenntartásai van­nak a rendőrőrssel szem­ben, de ez nem a szolgálatot teljesítő altisztek miatt, hanem annak köszön­hetően, hogy bizonyos felje­lentések kapcsán a rendőrség tette­ köte­lességét, kivizsgálta a polgármester által elkövetett visszaéléseket, erről pedig dossziét állított össze (szá­ma: 0060/94.), amelyet fel­terjesztett az ügyészség­re". (Szekeres) NOV­EMBER 1.

Next