Háromszék, 1995. november (7. évfolyam, 1575-1600. szám)

1995-11-01 / 1575. szám

­MIKES IMRE Erdély útja NAGYMAGYARORSZÁGTÓL NAGYROMÁNIÁIG Hűségeskü, románosítás, kisajátítás, deres — ezek az első jellemzői az impériumváltozásnak. Drámaian szemléltető mozzanata az egész zavaros kép­nek a marosszentimrei templom kisajátítási ügye. A temp­lom átvételére semmiféle jogcímet sem tudtak találni. Erre a kisajátítási eljárás utolsó tárgyalásán az elnök türelmét veszítve így kiáltott fel: —­ A magyarok még most sem akarják tudomásul venni az impériumváltozást! Majd az öklére mutatott: .— Ez nem­ jogi, hanem hatalmi kérdés! Nem lehet csodálkozni azon, hogy ebben az atmoszférában virágkorát élte a besúgás, a kémkedés, a denunciálás. Alig volt ebben az időszakban szerepet játszó magyar ember, aki a cella hősét elkerülhette volna. A spionok aranykorszaka volt ez, s rengeteg ártatlan ember életét sötétítette el a börtön árnya. A Fehérváry Mátyások és a hozzá hasonló azsan provokatőrök munkája nyomán évekig reszketett Er­dély magyarsága. A súlyosabbnál súlyosabb perek egymás után burjánzot­­tak fel a vérmost a földből, és a mérges gázkocsányain mint gyilkos virágok csüngtek a könyörtelen ítéletek. Az összeesküvési pöröket felsorolni, természetesen, le­hetetlenség. Csupán néhány jellegzetesebb tárgyalást em­lítünk meg — pro memóriám! Az első nagy összeesküvési per 1920. február 3-án kezdődött meg Kolozsváron, a hatodik hadtest hadbírósága előtt. A vádlottak valamennyien nagyváradiak. Az elnök a délelőtti órákban nyitja meg a tárgyalást, és felolvassa a vádlottak névsorát: 1. Cserey Vilmos nyugalmazott alezredes, 51 éves, szü­letett az Udvarhely megyei Bardócon. 2. Csécsi Nagy Imre, született Szatmárnémetiben, hon­­véddandár-parancsnok, 52 éves. 3. Szunyogh Albert huszárőrnagy, 37 éves. 4. Birtha Sándor volt alezredes, nagyváradi városi szám­vevő, 48 éves. 5. Jankovics Tihamér, járásbíró, 54 éves. 6. Dr. Lukács Ödön, nagyváradi alpolgármester, 43 éves. 7. Csapó Lóránt, főhadnagy, 22 éves. 8. Örley György dr., közjegyző, 48 éves. Ezután a jegyző hozzáfog a vádirat felolvasásához. Az ügyész államellenes összeesküvéssel vádolja őket. Csapó főhadnagyot, a Horthy-hadsereg tisztjét kémkedéssel is. A vád szerint Erdély magyarságát katonailag meg akarták szervezni, és alkalmas időben felkelést előkészíteni. Ennek során a magyar hadsereg benyomult volna Erdélybe. Komplett élén a vádirat szerint Cserey Vilmos alezredes állt. A szervezkedés célja: a régi Magyarország területének visszaállítása. A vád két iraton alapul. Mindkét iratot Cserey alezredes lakásán találták meg. A tárgyalás négy napig húzódott. Valamennyi vádlott egyhangúlag azt vallotta, hogy valóban volt szó valami szervezkedésről, de ez nem a román uralom ellen irányult, hanem a bolsevizmus ellen. Ugyanis abban az időben, amikor ők a szervezkedést megindították, Erdély még nem tartozott Romániához, s különösen Nagyvárad nem. Min­denki el volt készülve arra, hogy a románok egy napon kivonulnak Váradról, s a munkásság ekkor meg fogja kísérelni a hatalom visszavételét. Bizonyítja ennek a vallomásnak a valószínűségét, hogy ők a szervezkedést ténylegesen meg sem kezdték, s azt csak a kivonulás esetén hajtották volna végre. A hadbíróság február 7-én délután 3 órakor hirdette ki az ítéletet, amely az egyes vádlottakat a következőképpen sújtotta: 1. Cserey Vilmos alezredest egyhangúlag halállal. 2. Csécsi Nagy Imrét egyhangúlag halállal. 3. Szunyogh Albert őrnagyot egyhangúlag halállal. 4. Jankovics Tihamér bírót egyhangúlag halállal. 5. Csapó Lóránt főhadnagyot egyhangúlag halállal. 6. Birtha Sándor alezredest szótöbbséggel halállal. 7. Lukács Ödön polgármestert szótöbbséggel halállal. 8. Örley Ödön közjegyzőt 15 évi kényszermunkával. A tárgyalóterem zsúfolásig töltve. Hallgatók és vádlot­tak egyaránt a legnémább csendben, lélegzet-visszafojtva hallgatták végig a verdiktet. Majd sorban fellebbeznek. Szuronyos őrök vezetik el az elítélteket. Ugyanazon a napon, amikor a nagyváradiak perében hét halálos ítélet hangzik el, a hadbíróság már új tárgyalásba kezd. A vádlott Gampe Lajos 19 éves kolozsvári hadapród­­jelölt, akit kémkedéssel vádol az ügyészség. A tárgyalás mindössze néhány óráig tart. Az ítélet: golyó általi halál. Délután már a második vádlott kerül a hadbíróság elé. Neve: Gály Zsolt tartalékos hadnagy, a bukaresti Metropol Hotel volt igazgatója. A vád: kémkedés. A vádlott ítélethozatal előtt szót kér. — Beismerem, hogy román szempontból helytelenül cselekedtem, de cselekedetem rugói a hazám iránti szeretet és a bajtársaim iránti kötelesség volt. Én a magyar és román nép harcában porszem vagyok csupán, mégis annak az ítéletnek, mely sorsom felett itt elhangzani fog, nagy súlya és távoli kihatása lesz. Ha önök, bíró urak, a humanizmus és a szeretet jegyében hozzák meg ezt az ítéletet, ezzel a népek békéjének tesznek nagy szolgálatot. Ha pedig engem az önök ítélete mártírrá avat, az én magyar testvéreim lelkében a keserűség csíráját veti el. A bíróság tíz percig tanácskozott. Utána elhangzik a verdikt: egyhangúlag golyó általi halál.­­90. Választék Ha valaki manapság a borvizek falujának nevezi Bibarcfalvát — vicces A faluban ugyanis lassan már hetek óta nem lehet korsóba­­pohárba tölteni egyetlen csorduló cseppnyi ásványvizet sem. Mert a szivattyúk ez idő tájt úgy kémlelik a kutak mélyén levő nedűt, akár Arany János Osztövér kútágasai a hórihorgas gémmel S a szomjazó valamelyik távolabbi kúthoz bandukol korsójával, ha borvizet akar szürcsölni; de mert a palackozóüzemben sincs üzem, a palackozott vizet keresőt is hamar lehűtik, midőn boltról boltra, vendéglőről vendéglőre kilincsel, ne is keresse... Merthogy a közben Bukarestbe privatizált cégnél valamit éppen szeretnek, most folyik az átállás. Eközben a bibarcfalvi atyafiak azon nosztalgiáznak, hogy bezzeg, amikor még ők valának a Baross­­forrás gazdái.. Hajh, boldog idők!... Amikor még Bartalis Ferenc uramék Bukarestbe szekeresek a drága nedűvel, a Kárpátok gerincén a granicsárok orra előtt hozták-vitték a Mack-féle összeesküvés híreit... Isten nyugosztalja derék férfiúit! Szóval, ott áll az ember kiszolgáltatot­tan, víz nélkül a borvíz hazájában. Igaz, hogy kéznél, akarom mondani, pohárnál volna a hálózati édesvíz, csakhogy a csapból idestova negyed­­százada más sem folyik, csak ipari A víztisztító állomásnál a múltkori­ban, amikor egy pohár vizet kértem, borvizet töltöttek, mi is ezt isszuk, nem akarunk lebetegedni.. Fizetni viszont lehet, keményen, sőt, kell Szóval, se víz, se víz.... A városatyák kezdeményezésére korábban ember elejébe valóvá tették Bibarcfalván az egyik csorgót, aztán amikor min­den kész volt, a cég elzárta a csapot. Én nem tudom, milyen logika az ilyen logika, de az tény, hogy valami nagyon el van szúrva. Olyan ugyanis még nem volt, hogy a bibarcfalvi ember kisbaconi vagy her­­mányi vagy ne adj, Isten, azonkai borvizet igyék. S olyan sem, hogy a barátiak lógó orral zörögtessék haza üres üvegjeiket: nincs víz... Iható. Csak ipari .Jól meg van ez csinálva. És közben, ha valaki manap­ság Bibarcfalvát — amelynek nevével-címkéjével hetedhét országon át kérkedik az új gazda — a borvizek hazájának nevezi — viccel Benkő Levente Hírsaláta • Első amerikai útja után szigorú hangú cikk jelent meg Iliescu elnökről a New York Timesban. Most, második ottlétekor egy sajtó­­értekezleten felelősségre vonta a lap jelen lévő munkatársát, aki ettől tátott szájjal maradt. Ott ugyanis ez nem szokás, a szabad sajtó ír, a politikus politizál. X Súlyos, kómás állapotban Bukarestben kórházba szállították Corneliu Coposut. X Ha az ortodox egyház álldását adja rá, Romániába látogat I. János Pál pápa. Tanács­adói szerint ez az a volt kelet-európai ortodox állam, ahol megfelelő fogadtatásban részesítenék.­­ Az országos főügyész kilátásba helyez­te, hogy mgvonják mentelmi jogát Cornel Sturza Popovici Krassó-Szörény megyei pa­rasztpárti képviselőnek is, mert a tavaly halálos gázolást követett el. Az ellenzék felszívta a vizet, s tiltakozik az eljárás ellen, azzal érvelve, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a két honatya bűne közé.­­ Három héttel ezelőtt a Werder-féle szo­cialisták úgy nyilatkoztak, hogy nekik semmi közük a kormánypolitikához, semmiben véle­ményüket ki nem kérték, s ezért nem is tekintik partnernek magukat, most meg arról regélnek, hogy készen állnak a párbeszédre.­­ A Román Hírszerző Szolgálat belső kutatócsoportja felmérte Iliescu elnök és a Társadalmi Demokrácia Pártjának 1996-os választási esélyeit. Szerintük mind örökös elnökünk, mind pártja SS százalékos győzel­met arat. Bosnyák békekövetelések A bosnyák küldöttség Bosznia-Hercegovina egységének megőrzéséért és a központi kormány tevékenységének szavatolásáért száll síkra — jelentette ki Alija Izetbego­­vics az amerikai béketárgyalás előtt. A bosnyák elnök területi kérdésekről szólva azt állította, hogy Szarajevó egységes város kell maradjon, és hogy Gorazsdon kívül a szerbek számára stratégiai fontosságú helységeknek is a bosnyák—horvát föderációhoz kell tartozniuk. Izetbego­­vics hozzátette, hogy a bosnyákok nem fogadják el a békemegállapodást, ha valóra váltásában nem vesznek részt olyan erők, amelyek képesek az egyezmény betar­tatására. A bosnyák elnök szerint a külföldi csapatoknak nem a frontvonalak mentén, hanem Bosznia-Hercegovina nemzetközileg elismert határai mellett kell felsorakozniuk. A bosnyákok egyúttal követelik azt is, hogy a térségnek nyújtandó gazdasági segély kiutalásakor az elsődleges szempont az emberi jogok tiszteletben tartása legyen, hogy a nemzetközi közösség következetesen üldözze a háborús bűnösöket, továbbá szavatolja a menekültek ott­honaikba történő visszatérését. A bosnyák tárgyalási alap­elveket összefoglalva Izetbegovics annak a reményének adott hangot, hogy a ma kezdődő béketárgyalásokon si­kerül megteremteni a békét. Angol—francia légierő Nagy-Britannia és Franciaország közös légiegységet hoz létre, amelynek feladata a Boszniába vezényelt brit és francia békefenntartók védelme lesz. Ebben a brit minisz­terelnök és a francia elnök állapodott meg Londonban. John Major és Jacques Chirac közös fellépést szorgalma­zott a kábítószer és a terrorizmus elleni harcban, valamint megegyezett a nukleáris együttműködés folytatásában is. Magyar kisebbségi képviselet Horvátországban A horvátországi magyar kisebbség egy parlamenti man­dátumot szerzett a vasárnap megtartott választásokon. Jakab Sándor független jelöltként indult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének támogatásával, amely szervezetnek egyik alapító tagja és első alelnöke. A nem hivatalos adatok szerint a horvátországi magyarok összesen 2621 voksot adtak le az öt magyar kisebbségi jelöltre. Jakab Sándor a szavazatok 31%-át szerezte meg. Faragó Ferenc, aki eddig képviselte a magyarokat a horvát parlamentben, nem indult a választásokon. Horn Gyula Londonban Tegnap délután hivatalos látogatásra Londonba érkezett Horn Gyula magyar miniszterelnök. Ebből az alkalomból a magyar gazdaság helyzetét elemzi a Financial Times. A keserű orvosság új életre kelti Magyarországot c. újságcikk szerint a márciusban bevezetett megszorítások, az ún. Bokros-csomag az egyetlen lehetséges útja volt annak, hogy a kormány az országot a válságból kivezesse. Az új­ság elemzése szerint a külföldi befektetők nagyra értékelik a magyarországi lépéseket, és a Horn-kormány első, habozó évének bizalomvesztése után megújult kedvvel térnek vissza a magyar piacra. A Financial Times biztató makro­gazdasági adatok egész sorát vonultatja fel a Bokros­­program eredményeinek igazolására — például azt, hogy a költségvetési deficit tavaly még 9,5%-os volt, míg idén várhatóan 6,5%-ra csökken. A lap jelzi olvasóinak, hogy a lakosság számára igen fájdalmas lépéseket tett a Horn­­kormány, de értékelése szerint minden esélye megvan arra, hogy 1998-ig, a parlamenti választásokig jelentős eredmé­nyeket érjen el. Zavargások Kanadában Kanadában kisebb zavargások voltak azután, hogy a vasárnapi népszavazáson az állami egység hívei kaptak csekély többséget. Ottawában kézitusákat vívtak Quebec függetlenségének hívei és az elszakadást ellenzők, az első utcai összcsapást a rohamrendőrség oszlatta szét az egység­pártiak főhadiszállásának közelében. Múlt éjjel kisebb­­nagyobb verekedések törtek ki Montreal különböző pontjain, a tüntetők gépkocsikat és kirakatüvegeket törtek össze. A szintén francia anyanyelvű kanadai kormányfő nyugalom­ra szólította fel Quebec lakóit. Az első párizsi visszhang szerint Franciaország továbbra is különleges kapcsola­tokat kíván fenntartani Quebeckel, hiszen ott a lakosság többsége franciául beszél. Juppé miniszterelnök tehát nem változtat tervén, és a jövő év elején Quebecbe látogat. 1995. NOVEMBER 1.3 BEMBE

Next