Háromszék, 1996. február (8. évfolyam, 1648-1672. szám)

1996-02-01 / 1648. szám

»»li- ■ V.,#-. független napilap SEPSISZENTG Y ÖRG Y 1996. FEBRUÁR I. 1648. szám ÁRA 250 lej Előfizetőknek 193 lej Robbanás előtt a pénzpiac Megismétlődni látszik az a folyamat, me­lyet a múlt év októberének végén „fekete hétnek” nevezett el a sajtó és a pénzvilág. Akkor hét-tíz nap leforgása alatt ötven száza­lékot veszített értékéből a lej. Zúgott a parla­ment, a közvélemény, meginogni látszott a kabinet, valós és kitalált bűnbankokat keres­tek, végül kemény kézzel, de még a közember számára is nyilvánvalóan mesterséges módsze­rekkel ideig-óráig megfékezték a pénzromlást. Ünnepre készült a leszegényedett ország, be­leadtak apait, anyait, hogy ne válhassék még elviselhetetlenebbé az élet. De a pénzpiac is — főképp az — öntörvényei szerint működik, s ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat, következ­ményeivel számolni kell. Januárban aNemzeti Bank alig érezhetően emelte a valuták árát — hónap elején 2580-ba, január 31-én 2619 lejbe került egyetlen amerikai dollár. Ám a szürke- és feketepiacon — ahol a politikai érdekek nem érvényesülnek — látványos volt a drágulás, a beváltóközpontokban 3050 lejről 3400-ra nőtt az USA-dollár ára, míg a fekete­piacon 3500—3800-ra. Ahivatalos és fekete­piaci dollárárfolyam közötti különbség mára meghaladja az 1000 lejt. Hosszú távon ez tarthatatlan. Előbb-utóbb ki kell egyenlítőd­nie. Vagy a feketepiacon kell csökkennie a valutaámak, vagy a hivatalos árfolyamnak kell „elrobbannia’ ’. S mert minimális valuta- tartaléka van az országnak, ez utóbbira számit- hatunk, bár a politikai érdekek nem ezt diktál­ják. Ugyanis a legfontosabb — életszínvona­lat is befolyásoló — árakat, az energiáét, az alapanyagokét a hivatalos valutaárfolyamhoz igazítják, s most, a választások évében a hata­lom nagyon szeretné elviselhető határok közé szorítani az inflációt. De a gazdasági törvények átlépnek a politikai akaraton. Tehát megjó­solhatóan rövid időn belül újabb „fekete hét vagy hetek” köszöntenek ránk. SlMÓ Halálos munkabaleseta bodosi bányában Szerdára virradólag, hajnali négy óra körül a köpeci szénbányákbodosikülszíni fejtésében holtan találtákUrsu Petre 44 éves gépkocsivezetőt, két leány és egy fiú édesap­ját. Az áldozat a brassói Transilvania Rt. alkalmazottja volt, és az elmúlt év óta harminc brassói társával szerződé­ses alapon vendégmunkásként dolgozott a bodosi fejtésben. Ursu Petre az éj szakai váltás­ban a meddőt hordta autój á val az erre a célra kiképzett rak- helyre. Hajnali fél négy után társainak az tűntfel, hogy autója üresen felemelt billenőteknővel, égő fényszórókkal és begyújtott motorral a szokásosnál többet is vesztegel a meddőtároló martjától mintegy harmincöt méternyire. A keresésére in­dulók üresen találták a kocsi vezetőfülkéjét, s az autótól mintegy harmincméternyire megtalálták Ursu sapkáját. Néhány lépéssel odébb, a mart alján a gépkocsivezető holt­testére bukkantak. Rendőrsé­gi helyszínelés során az áldo­zat arcán nem találtak dula­kodásra, esetleges ütlegelésre utaló nyomokat, csak a med­dőrögök okozta karcolásokat, koponyájának bal fele viszont szétzúzódott, kiloccsant agy- velej ének nagyobb részét a holt­Máról holnapra testtől mintegy nyolcmétemyire találták meg a földgyalu vág­ta sima felületen. A holttest­en egy nagyobb paladarab feküdt, s miután a testet kiszabadí­tották és alaposan szemügyre vették, bebizonyosodott: Ursu Petre, miután leürítette a meddőt, autóját félreállította, és egy meddőhalom mögé bújt, hogy dolgát elvégezze, s eközben ütötte el a talaj gyalu. Ez a tény, valamint az, hogy Ursu Petre arcán nincsenek ütésny­omok, fogsora is ép, kizárja a gyilkosság gyanúját — álla­pították meg ^NAGYPRIVATIZÁCIÓ^ Változik a lajstrom A nagyprivatizációra ki­jelölt vállalatok lajstroma újabb változást szenvedett. Országos szinten nyolc ke­reskedelmi társaságot tö­röltek, az alig pár hetes hatá­rozattal egyedáruságokból részvénytársaságokká ala­kított megyei gabonaforgal­mazók pedig felkerültek a nagyprivatizációs listára. A háromszéki vállalatok névsorábannincs törlés, tehát az új nevén Comcereal Rt. az 52. olyan állami válla­lat, ahol akuponok elhelyez­hetők. Az országos listán a megyei gabonaforgalmazó a 3921-es számot viseli, és kuponért alaptőkéjének 60 százalékát lehet jegyezni. Ami még újdonság, hogy utóbbi cégek esetén, apénzért áruba bocsátott 40 százalék kiárusításánál a részvény- csomag fele arányáig előny­ben részesítik a földdel ren­delkező termelőket — le­gyenek azok természetes vagy jogi személyek. (Ferencz) Ma: (folytatása a 2. oldalon) (Ajtai) segély vagy össznépi . cirkusz Simon Attila bölöni riportja az 5. oldalon A KÁRPÁTALJAI PÉLDA Bécsi kerülővel Kárpátaljáról kaptunk hírt: a sepsi­szentgyörgyi Székely Szabó Zoltán szerkesztésében meg­jelent, Önismeretünk nyomában címmel, az „Europa”- Club harmadik kötete. Mottóként Csoóri Sándor szövegét emelték ki a címlapra: „A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást ” A két és félszáz oldalas kiskönyv az 1995-ben elhangzott előadásokat tartalmazza, köztük Beregszász művélődési mindenesének, Dalmay Árpádnak a Magyar élet Kár­pátalján című eszmefuttatását, amelyet nem lenne ha­szontalan a román politikusok asztalára tenni. Idézem: „(...) az úgynevezett utódállamok közül ma Ukrajnában lélegzik a legszabadabban a magyarság. Semmiféle törvény nem sérti nemzeti érzéseinket, Kárpátalján nincsenek nemzeti konfliktusok. Az ukrán kisebbségi törvényde- hetővé teszi a nemzetiségek szabad fejlődését. Nálunk elképzelhetetlen, hogy magyargyalázó táblát erősítsenek szobrainkra, elbocsássanak bárkit azért, mert magyarul beszél. Beregszászon természetes, hogy a városi és a járási önkormányzat ülésein a magyar képviselők anya­nyelvükön szólalnak fel. Elképzelhetetlen, Rogy minket itt, a szülőföldünkön idegennek, hazátlannak nevezzenek, vagy azt mondják, hogy költözzünk Magyarországra. A városi és a járási önkormányzat vezetői magyarok, mint ahogy a képviselők túlnyomó többsége is.” Továbbá: „A helyi népszavazások eredményeit elis­merte az ukrán parlament, s ma már szinte valamennyi Beregszász j árási magyar falu visszakapta eredeti nevét, amit ukránul fonetikusan írnak. Például Beregújfalu, Kígyós, Asztély, Harangláb, Bene, Jánosi és számos más helység neve ma már ukránul is ugyanaz. (...) Olyan ez, mintha Kolozsvár neve románul is Kolozsvár volna!” Mindehhez nem kell kommentár, s jó, ha képviselőink tudják, a román—ukrán alapszerződés megkötése alkal­mával Romániának is érdeke lesz, hogy a nemzetiségi ügyek ne európai dumahalandzsa szinten hangozzanak el, hanem Észak-Bukovina ürügyén szerződésbe is foglal­tassanak. 'Az aztán más kérdés, hogy Kárpátalján a magyar fellélegzés csak a nyolcvanas években következhetett be, iszonyú pusztítások után. És most is fiaikat nem a nemzeti türelmetlenség, hanem a nyomor üldözi el szülőföld­jükről. A kisebbségi jogok biztosítása ellenére a kár­pátaljai magyarság halmozottan és súlyosan hátrányos nyelvi kisebbség. Ennek okai: az elszakított magyar népcsoportok közül — a burgenlandit leszámítva — a kárpátaljai volt a legkisebb lélekszámú. A kommunista rezsim embertelenségét ez a kisebbség szenvedte meg a leginkább. (Csak utalunk rá, hogy mintegy negyvenezer személyt hurcoltak el 1945-ben „malenkij robotra”.) A leghosszabb időn keresztül és a leghermetikusabban ez a magyar etnikum volt elzárva az anyaországtól. A kárpátaljai magyarság tehát mély válságban van. És, érdekes módon, a magáról egyre inkább többet hal­lató ausztriai magyarság, pontosabban az „Europa”- Club tagsága a múlt évben Bethlen Gábor-szobrot adományo­zott Beregszásznak. A szobor alkotója a sepsiszentgyör­gyi Petrovits István. Karcagon öntötték, s a bécsi ma­gyarok jelenlétében avatták fel. Az október végi szobor­avatáson Smuk András, a klub titkára mondott beszédet: ledöntött szobrainkat újra kell állítani. A Bethlen-szobor az összmagyar összefogás eredménye. Érezzük magunkénak is, hisz két földink alkotása, keze munkája trónol a fejedelem nevét viselő iskola parkjában.' Sylvester Lajos Zabolai hírhalom A Költségvetés hiányában közigazgatási célokra havi 16 milliót költhetnek községszin­ten, ami aligha elég az orvosi rendelő, iskolák, preventórium, közvilágítás és egyéb kiadások fedezésére, valamint a társadalmi segély ésönkormányzati«zemély- zet béreinek kifizetésére. A Társadalmi segélyre ed­dig összesen 150 kérést adtak be — többnyire cigányok —, de csak 44-et hagyott jóvá a tanács. A törvény megjelenése óta ez idáig 7,5 milliót fizettek ki a rá­szorulóknak. A A Duna TV Gazdakör rova­tának szerkesztői nemrég Za­bolára látogattak. Ez alkalom­ból Györfi Sándor, Zala Simon Tibor, Dimény László és Pékár István szerkesztők telt házzal kertbarát- és gazdaköri találkozót tartottak Páván. A Az elmúlt esztendőre Zabola községben 16 gazdának össze­sen 5 395 000 lej jutalmat fizet­tek azért, hogy háromnál több fejőstehenet tartottak. Község­szinten összesen 1580 szarvas- marhát, 7100 juhot, 800 lovat és 3450 sertést tartanak nyilván. A gazdák ilyenkor sem pihen­nek, az állatok gondozása mel­lett javában folyik a műtrágya beszerzése és az istállótrágya kihordása. A A kézdivásárhelyi Polyp kábeltelevízió-társaságnak 183 előfizetője van Zabolán, és még mindig vannak olyan családok, amelyek csatlakozni kívánnak a hálózatra. A fogható égi jelek közül legtöbben a Duna TV műsorait nézik. A Zabolán elkészültek a hely- hatósági választásokra a jelö­lések. A polgármesteri székért való versenyfutásban az R M DSZ- választmányÁdám Attila polgár- mestert állította újból rajthoz. A tanácstagjelölés is megtörtént, ellenben még nincs alpolgár­mester-jelölt: A faluban úgy tud­ják, hogy egy független jelölt is van, aki a polgármesteri székre pályázik. * ' A A privatizálás iránti érdek­lődés minimális, a 2516 kiosztott kuponból eddig 22-en a takarék- pénztárnál és 13-an az RMDSZ információs irodájánál helyez­ték el értékpapírjukat. A postán is gyűjtik, de oda ez idáig még egyet sem vittek. A Az orvosi rendelőnek még csak egy hétre való tűzifája van. Naponta 30—40 beteg fordul orvoshoz felső légúti fertőzéssel. Tavaly 58 születést és 56 el­halálozást jegyeztek a község­ben. A természetes szaporulat plusz 2. A A postás 108 Háromszéket, 9 Romániai Magyar Szót, 6 Európai Időt és 20 Cuvântul nout kéz­besít. Az előfizetők panaszkod­nak, hogyamikor kézhez kapják a napilapokat, már nem újság az újság. Bodor János Román—ukrán alapszerződés Ukrajna csak egyetlen kérdésben hajlandó területi egyeztetésbe bocsátkozni Romániával: a fekete-tengeri gazdasági övezetek elhatárolásának ügyében,Azonban erre is csak azután kerülhet sor, hogy Kijev és Bukarest aláírta az alapszerződést, amely rögzíti a két ország szárazföldi és tegeri államhatárait—nyilatkozta Ukraj­na bukaresti nagykövete. A diplomata Teodor Meleşcau román külügyminiszter kijelentéseire hivatkozva reményét fejezte ki, hogy a jövőben is román külpolitika legfontosabb céljai közé fog tartozni az alapszerződés megkötése. Az ukrán nagykövet szerint a romániai sajtóban gyakran látnak napvilágot olyan cikkek, ame­lyek megkérdőjelezik bizonyos ukrajnai felségvizek hovatartozását a Duna torkolatvidékén. Ennek kapcsán leszögezte, Kijev ragasz­kodik a jelenlegi határokhoz. • GEORGE MUNTEAN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA SEPSISZENTGYÖRGYÖN AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL A 2. OLDALON

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék