Háromszék, 1996. február (8. évfolyam, 1648-1672. szám)
1996-02-01 / 1648. szám
»»li- ■ V.,#. független napilap Robbanás előtt a pénzpiac Megismétlődni látszik az a folyamat, melyet a múlt év októberének végén „fekete hétnek” nevezett el a sajtó és a pénzvilág. Akkor hét-tíz nap leforgása alatt ötven százalékot veszített értékéből a lej. Zúgott a parlament, a közvélemény, meginogni látszott a kabinet, valós és kitalált bűnbankokat kerestek, végül kemény kézzel, de még a közember számára is nyilvánvalóan mesterséges módszerekkel ideig-óráig megfékezték a pénzromlást. Ünnepre készült a leszegényedett ország, beleadták apait, anyait, hogy ne válhassék még elviselhetetlenebbé az élet. De a pénzpiac is — főképp az — öntörvényei szerint működik, s ha nagyobb a kereslet, mint a kínálat, következményeivel számolni kell. Januárban a Nemzeti Bank alig érezhetően emelte a valuták árát — hónap elején 2580-ba, január 31-én 2619 lejbe került egyetlen amerikai dollár. Ám a szürke- és feketepiacon — ahol a politikai érdekek nem érvényesülnek — látványos volt a drágulás, a beváltóközpontokban 3050 lejről 3400-ra nőtt az USA-dollár ára, míg a feketepiacon 3500—3800-ra. A hivatalos és feketepiaci dollárárfolyam közötti különbség mára meghaladja az 1000 lejt. Hosszú távon ez tarthatatlan. Előbb-utóbb ki kell egyenlítődnie. Vagy a feketepiacon kell csökkennie a valutaárnak, vagy a hivatalos árfolyamnak kell „elrobbannia’ ’. S mert minimális valutatartaléka van az országnak, ez utóbbira számíthatunk, bár a politikai érdekek nem ezt diktálják. Ugyanis a legfontosabb — életszínvonalat is befolyásoló — árakat, az energiáét, az alapanyagokét a hivatalos valutaárfolyamhoz igazítják, s most, a választások évében a hatalom nagyon szeretné elviselhető határok közé szorítani az inflációt. De a gazdasági törvények átlépnek a politikai akaraton. Tehát megjósolhatóan rövid időn belül újabb „fekete hét vagy hetek” köszöntenek ránk. SIMO Halálos munkabaleset a bodosi bányában Szerdára virradólag, hajnali négy óra körül a köpeci szénbányák bodosi külszíni fejtésében holtan találták Ursu Petre 44 éves gépkocsivezetőt, két leány és egy fiú édesapját. Az áldozat a brassói Transilvania Rt. alkalmazottja volt, és az elmúlt év óta harminc brassói társával szerződéses alapon vendégmunkásként dolgozott a bodosi fejtésben. Ursu Petre az éjszakai váltásban a meddőt hordta autójával az erre a célra kiképzett lakhelyre. Hajnali fél négy után társainak az tűnt fel, hogy autója üresen felemelt billenőteknővel, égő fényszórókkal és begyújtott motorral a szokásosnál többet is vesztegel a meddőtároló martjától mintegy harmincöt méternyire. A keresésére indulók üresen találták a kocsi vezetőfülkéjét, s az autótól mintegy harmincméternyire megtalálták Ursu sapkáját. Néhány lépéssel odébb, a part alján a gépkocsivezető holttestére bukkantak. Rendőrségi helyszínelés során az áldozat arcán nem találtak dulakodásra, esetleges ütlegelésre utaló nyomokat, csak a meddőrögök okozta karcolásokat, koponyájának bal fele viszont szétzúzódott, kiloccsant agyvelejének nagyobb részét a holttesttől mintegy nyolcméternyire találták meg a földgyalu vágta sima felületen. A holttesten egy nagyobb paladarab feküdt, s miután a testet kiszabadították és alaposan szemügyre vették, bebizonyosodott: Ursu Petre, miután leürítette a meddőt, autóját félreállította, és egy meddőhalom mögé bújt, hogy dolgát elvégezze, s eközben ütötte el a talajgyalu. Ez a tény, valamint az, hogy Ursu Petre arcán nincsenek ütésnyomok, fogsora is ép, kizárja a gyilkosság gyanúját — állapították meg (folytatása a 2.oldalon) (Ajtai) Máról holnapra A KÁRPÁTALJAI PÉLDA Bécsi kerülővel Kárpátaljáról kaptunk hírt, a sepsiszentgyörgyi Székely Szabó Zoltán szerkesztésében megjelent, Önismeretünk nyomában címmel, az „Europa”Club harmadik kötete. Mottóként Csoóri Sándor szövegét emelték ki a címlapra: „A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást ” A két és félszáz oldalas kiskönyv az 1995-ben elhangzott előadásokat tartalmazza, köztük Beregszász művelődési mindenesének, Dalmay Árpádnak a Magyar élet Kárpátalján című eszmefuttatását, amelyet nem lenne haszontalan a román politikusok asztalára tenni. Idézem: „(...) az úgynevezett utódállamok közül ma Ukrajnában lélegzik a legszabadabban a magyarság. Semmiféle törvény nem sérti nemzeti érzéseinket, Kárpátalján nincsenek nemzeti konfliktusok. Az ukrán kisebbségi törvény lehetővé teszi a nemzetiségek szabad fejlődését. Nálunk elképzelhetetlen, hogy magyargyalázó táblát erősítsenek szobrainkra, elbocsássanak bárkit azért, mert magyarul beszél. Beregszászon természetes, hogy a városi és a járási önkormányzat ülésein a magyar képviselők anyanyelvükön szólalnak fel. Elképzelhetetlen, hogy minket itt, a szülőföldünkön idegennek, hazátlannak nevezzenek, vagy azt mondják, hogy költözzünk Magyarországra. A városi és a járási önkormányzat vezetői magyarok, mint ahogy a képviselők túlnyomó többsége is.” Továbbá: „A helyi népszavazások eredményeit elismerte az ukrán parlament, s ma már szinte valamennyi Beregszász járási magyar falu visszakapta eredeti nevét, amit ukránul fonetikusan írnak. Például Beregújfalu, Kígyós, Asztély, Harangláb, Bene, Jánosi és számos más helység neve ma már ukránul is ugyanaz. (...) Olyan ez, mintha Kolozsvár neve románul is Kolozsvár volna!” Mindehhez nem kell kommentár, s jó, ha képviselőink tudják, a román—ukrán alapszerződés megkötése alkalmával Romániának is érdeke lesz, hogy a nemzetiségi ügyek ne európai dumahalandzsa szinten hangozzanak el, hanem Észak-Bukovina ürügyén szerződésbe is foglaltassanak.Az aztán más kérdés, hogy Kárpátalján a magyar fellélegzés csak a nyolcvanas években következhetett be, iszonyú pusztítások után. És most is fiaikat nem a nemzeti türelmetlenség, hanem a nyomor üldözi el szülőföldjükről. A kisebbségi jogok biztosítása ellenére a kárpátaljai magyarság halmozottan és súlyosan hátrányos nyelvi kisebbség. Ennek okai: az elszakított magyar népcsoportok közül — a burgenlandit leszámítva — a kárpátaljai volt a legkisebb lélekszámú. A kommunista rezsim embertelenségét ez a kisebbség szenvedte meg a leginkább. (Csak utalunk rá, hogy mintegy negyvenezer személyt hurcoltak el 1945-ben „malenkij robotra”.) A leghosszabb időn keresztül és a leghermetikusabban ez a magyar etnikum volt elzárva az anyaországtól. A kárpátaljai magyarság tehát mély válságban van. És, érdekes módon, a magáról egyre inkább többet hallató ausztriai magyarság, pontosabban az „Europa”Club tagsága a múlt évben Bethlen Gábor-szobrot adományozott Beregszásznak. A szobor alkotója a sepsiszentgyörgyi Petrovits István. Karcagon öntötték, s a bécsi magyarok jelenlétében avatták fel. Az október végi szoboravatáson Smuk András, a klub titkára mondott beszédet: ledöntött szobrainkat újra kell állítani. A Bethlen-szobor az összmagyar összefogás eredménye. Érezzük magunkénak is, hisz két földünk alkotása, keze munkája trónol a fejedelem nevét viselő iskola parkjában." Sylvester Lajos ^NAGYPRIVATIZÁCIÓ• Változik a lajstrom A nagyprivatizációra kijelölt vállalatok lajstroma újabb változást szenvedett. Országos szinten nyolc kereskedelmi társaságot töröltek, az alig pár hetes határozattal egyedáruságokból részvénytársaságokká alakított megyei gabonaforgalmazók pedig felkerültek a nagyprivatizációs listára. A háromszéki vállalatok névsorában nincs törlés, tehát az új nevén Comcereal Rt. az 52. olyan állami vállalat, ahol a kuponok elhelyezhetők. Az országos listán a megyei gabonaforgalmazó a 3921-es számot viseli, és kuponért alaptőkéjének 60 százalékát lehet jegyezni. Ami még újdonság, hogy utóbbi cégek esetén, a pénzért áruba bocsátott 40 százalék kiárusításánál a részvénycsomag fele arányáig előnyben részesítik a földdel rendelkező termelőket — legyenek azok természetes vagy jogi személyek. (Ferencz) Ma: segély vagy össznépi cirkusz Simon Attila bölöni riportja az 5. oldalon SEPSISZENTGYÖRGY 1996. FEBRUÁR I. 1648. szám ÁRA 250 lej Előfizetőknek 193 lej Zabolai hírhalom A költségvetés hiányában közigazgatási célokra havi 16 milliót költhetnek községszinten, ami aligha elég az orvosi rendelő, iskolák, preventórium, közvilágítás és egyéb kiadások fedezésére, valamint a társadalmi segély és önkormányzati személyzet béreinek kifizetésére. A Társadalmi segélyre eddig összesen 150 kérést adtak be — többnyire cigányok —, de csak 44-et hagyott jóvá a tanács. A törvény megjelenése óta ez idáig 7,5 milliót fizettek ki a rászorulóknak. A A Duna TV Gazdakör rovatának szerkesztői nemrég Zabolára látogattak. Ez alkalomból Györfi Sándor, Zala Simon Tibor, Dimény László és Pekár István szerkesztők telt házzal kertbarát- és gazdaköri találkozót tartottak Páván. A Az elmúlt esztendőre Zabola községben 16 gazdának összesen 5 395 000 lej jutalmat fizettek azért, hogy háromnál több fejőstehenet tartottak. Községszinten összesen 1580 szarvasmarhát, 7100 juhot, 800 lovat és 3450 sertést tartanak nyilván. A gazdák ilyenkor sem pihennek, az állatok gondozása mellett javában folyik a műtrágya beszerzése és az istállótrágya kihordása. A A kézdivásárhelyi Polyp kábeltelevízió-társaságnak 183 előfizetője van Zabolán, és még mindig vannak olyan családok, amelyek csatlakozni kívánnak a hálózatra. A fogható égi jelek közül legtöbben a Duna TV műsorait nézik. A Zabolán elkészültek a helyhatósági választásokra a jelölések. A polgármesteri székért való versenyfutásban az RMDSZ- választmány Ádám Attila polgármestert állította újból rajthoz. A tanácstagjelölés is megtörtént, ellenben még nincs alpolgármester-jelölt. A faluban úgy tudják, hogy egy független jelölt is van, aki a polgármesteri székre pályázik. * A A privatizálás iránti érdeklődés minimális, a 2516 kiosztott kuponból eddig 22-en a takarékpénztárnál és 13-an az RMDSZ információs irodájánál helyezték el értékpapírjukat. A postán is gyűjtik, de oda ez idáig még egyet sem vittek. A Az orvosi rendelőnek még csak egy hétre való tűzifája van. Naponta 30—40 beteg fordul orvoshoz felső légúti fertőzéssel. Tavaly 58 születést és 56 elhalálozást jegyeztek a községben. A természetes szaporulat plusz 2. A postás 108 Háromszéket, 9 Romániai Magyar Szót, 6 Európai Időt és 20 Cuvântul nout kézbesít. Az előfizetők panaszkodnak, hogy amikor kézhez kapják a napilapokat, már nem újság az újság. Bodor János Román—ukrán alapszerződés Ukrajna csak egyetlen kérdésben hajlandó területi egyeztetésbe bocsátkozni Romániával, a fekete-tengeri gazdasági övezetek elhatárolásának ügyében.Azonban erre is csak azután kerülhet sor, hogy Kijev és Bukarest aláírta az alapszerződést, amely rögzíti a két ország szárazföldi és tegeri államhatárait—nyilatkozta Ukrajna bukaresti nagykövete. A diplomata Teodor Melescan román külügyminiszter kijelentéseire hivatkozva reményét fejezte ki, hogy a jövőben is román külpolitika legfontosabb céljai közé fog tartozni az alapszerződés megkötése. Az ukrán nagykövet szerint a romániai sajtóban gyakran látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek megkérdőjelezik bizonyos ukrajnai felségvizek hovatartozását a Duna torkolatvidékén. Ennek kapcsán leszögezte, Kijev ragaszkodik a jelenlegi határokhoz. • GEORGE MUNTEAN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA SEPSISZENTGYÖRGYÖN AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL A 2. OLDALON