Háromszék, 1996. március (8. évfolyam, 1673-1698. szám)

1996-03-01 / 1673. szám

ROMÁN—MAGYAR TÁRGYALÁSOK BUKARESTBEN b­ivilbe&béMMs b­&peres Tegnap és szerdán Bukarestben a külügyminisztériumban román—magyar szakértői tárgyalások folytak a „történelmi meg­békéléssel' ' kapcsolatos román kezdeményezés értelmében előter­jesztett két dokumentumról, illetve a magyar választervezetekről. A megbékélési és partnerségi szerződés, illetve a kisebbségi ma­gatartási kódex anyagát szerdán a két küldöttség együtt, tegnap pedig külön-külön munkacsoportokban tekintette át. A magyar küldöttségben Bagi Gábor, a külügyminisztérium osztályvezetője, a románban Nicolae Niţu, a szomszédos és független országok igazgatóságának igazgatója irányította a partnerségi szerződésről tárgyaló csoportokat. A kisebbségi témakörrel foglalkozó munka­­csoport magyar vezetője Gyenge András, a külügyminisztérium kisebbségi biztosa, román részről Alexandru Fărcaş, az ember­jogi igazgatóság igazgatója. A magyar tárgyalóküldöttségben részt vett Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. A szakértői tárgyalások márciusban Budapesten folytatódnak, ott az alapszerződés még nyitott kérdéseit, illetve Iliescu elnök megbékélési javaslatát vitatják meg. " NAGYPRIVATIZÁCIÓ Eladták a tervezőintézetet és a sofőriskolát Tegnap előválogatás nélkü­li nyilvános árverésen új­abb két sepsiszentgyörgyi cég rész­vényeinek 40 százaléka talált gazdára. A megyében első ízben megrendezett­­akcióhoz képest (akkor a Favorit Rt. részvény­­csomagja névérték alatt kelt el) ezúttal jóval nagyobb volt az érdeklődés. A Kovászna Tervező Rt. valamint az Amatőr Sofőriskola Rt. részvénycsomagjáért három, illetve négy igénylő szállt versenybe. Az ajánlatokat helyben írták meg a jelentkezők, az Állami Vagyon­alap illetékesei pedig rövid érté­kelés után szintén a helyszínen hirdették ki a licit eredményét. Eszerint a tervezőintézet 9542 darab részvényét a névérték több mint háromszorosán, vagyis részvényenként 77 619 fejesáron vásárolta meg az intézet mun­kaközössége által alakított tár­sulás. A sofőriskola esetében egy kedvezmény döntötte el a vásárló kilétét, s nem a legtöbbet ígérő ajánlattevő vásárolhatja meg a 2700 részvényt. A törvényes rendelkezések értelmében ugyan­­is ha az alkalmazottak társulásának aj­ánlata és a legnagyobb árkínálat között nincs 10 százaléknál na­gyobb eltérés, akkor az előny­ben részesül, így a Transport Partisa cég hiába tett 40 ezer lejes ajánlatot, a munkaközösség részvényenként 36455 lejért vásárolhatja meg a felajánlott csomagot. (Ferencz) REJTETT ÁREMELÉS Új kenyértípus a piacon A sepsiszentgyörgyi kenyér­gyár új, egykilós kenyértípust dobott piacra, a Tamara(Küküllő) feljavított változatát. Eddig 580 lejbe került, az új vekniszerű kenyér ára 750 lej. A régi és a mostani változat is ártámogatással előállított kenyér, amelynek nem szabadítható fel az ára. A gyár illetékesei szerint a választások előtt nem fog emelkedni a tá­­mogatott kenyér ára, bár a ter­mék ráfizetéses. Utánaszámoltunk: a régeb­bi változatnak kilója 725 lejbe került, míg az új, átgyúrt és speciális kenyér kilója 750 lej. Míg a piacgazdaság liberalizált árporondján a kenyér és egyéb termékek árai igencsak nagyo­kat ugranak, addig íme, a „szub­vencionált” termékek árai sem egészen stagnálnak, s ha nem is robbannak látványosan, de apró­kat nyújtózkodnak. (Mózes) M­áról holnapra Hiábavaló éveink Az ún. energiaindítvány, a képviselők által a kormányra mért „csapás” rendkívül kései elmarasztaló gesztusnak számít a három és fél esztendeje folytatott, alapjában konzervatív és csupán jelszavaiban reformpárti politika ellen. Az okokat keresve rájöhetünk, hogy a téli energia­­politika megkérdőjelezését célzó szavazattöbbség a lát­határon felcsillanó „nagy osztozkodás” jegyében zajló politikai küzdelmek kulisszái közt forrt ki, a cél pedig a DK és elnöke, Emil Constantinescu hírnevének és hitelének izmosítása. De közrejátszott a magát egyre erőtlenebbül egyedüli hatalmasnak feltüntetni óhajtó kormánypárt szövetségeseinek leszakadozása is. Széthullott a zenekar, dallamfoszlányok összehangolásával próbálkozó kis együt­tesek maradtak utána, és a zaj­függöny mögött tovább trónol megoldatlanul a gond. A többivel együtt. Mert az indítványhoz lehetett volna más jelzőt, mondjuk, a gabona­vagy a lesromlás jelzőjét társítani — hogy csak a folyó parlamenti évadból példálózzunk. Addig üsd a vasat... — gondolta a DK, és az alkotmányos előírásoknak megfele­lően kérte, a kormány két héten belül adjon megfelelő válaszokat, és büntesse meg a vétkeseket. A TDP és a kormány kesergő, ám méltónak vélt válasz­ként kivizsgálóbizottságot hozott létre. Élére pedig a frissen kinevezett ipari minisztert (nem azt, aki az őszi-téli energetikai programot a valós igények figyelmen kívül hagyásával összeállította­ és az Állami Vagyonalap vezetőjét, az államközpontú monopolrendszer gondnokát állította. Ez a páros, több mint bizonyos, a kormányfő védőbeszédével egybehangzó, a negatív jelenségeket felsorakoztató mér­leget dolgoz majd ki, felhasználva az aktatologatás hal­hatatlan elvét, miszerint semmitmondó papírhalmazokkal lehet leginkább elkerülni a kimagyarázkodásokat. Mi történik ezután a kormánnyal? Hagyj­ák, hadd gazdálkodjék tovább. Miért? Mert — igencsak veszélyes — konszenzus ütötte fel fejét: ez az esztendő az átmeneti hét szűk közül a végső. Amint az első fűszál sarjadni kezd, senki sem emlékszik majd a cernavodii erőmű beindításának elodázá­­sára, a megvásárolt gázolajat kirakodni képtelen kikötői kapacitásokra, a mesére a gázvezetéket „eldugó” oro­szokról (tulajdonképpen egy német—svájci konszern biz­tosítja a földgázbehozatalt), a hantára a szokatlanul nagy télről, vagy arra, hogy állítólag most 700 MW volna az ország villanyáram-termelése, az 1989-es 11 000 MW-hoz képest Az a fontos, hogy a szavazatszámlálás éjszakáján mesebeli fényár ragyogjon, és legyen áram a rangsorokat állító-kalkuláló számítógépekben. A kormány, bár meghúz­ták a fülét, mit sem változott, sőt büszke lesz, hogy meg­szervezte a választásokat eleget tett egy olyan rendszer követelményeinek, mely mindhiába próbál megújulni, a régi marad. Mert önerőből nem is képes megújulni Lehet, hogy sokan azt hisszük, a szabadság csak össze­visszaságot hozott, hogy a demokrácia lehetővé teszi a szószátyároknak az igazság kiforgatását, hogy az átmeneti időszak (mintha már átoknak hangzana e szókapcsolat) szemérmetlen haszonlesők meg nem érdemelt vagyonát gyarapítja. Csak azt ne feledjük soha, nincs nagyobb büntetés, mint a múlt újraélése, hiszen „soha nem leszünk képesek egy önmagunknál jobb világot megalkotni”. Az idézett gondolat Jean Francois Revel francia tudósé, aki a Hiábavaló megismerés című kötetében többek között a lustaságban és távolmaradásban való cinkosságot bírálja igen éles hangon. A kérdés: megengedhetünk-e magunk­nak ostoba hiábavalóságban eltöltött hét esztendőt? Sugár Teodor Megyénkben az átlagnál alacsonyabbak a bérek Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint január közepes hónap volt, rosszabb, mint december, de jobb, mint február. Ez utóbbiról még nem szól a fáma, de tudjuk, mert megéltük, az infláció megál­líthatatlan, s a jövedelmek is csökkentek, mert az energia­­hiány miatt több tízezer alkalma­zott nem dolgozhatott. Szóval, januárban (decemberhez vi­szonyítva) 1 ,2 százalékkal nőtt ugyan az ipari termelés, de 70,3 százalékról 75,2%-ra emelkedtek a raktári készle­tek. Ha nincs vásárlóerő,kínál­hatnak toronyórát láncostól, Philips porszívót vagy Grundig tévét, angolszalonnát vagy mandzsúriai ikrát, gumicsiz­mát vagy márkás bakancsot, az a polcon marad. Főképp, ha még a kormánypárti statisz­tikus is kénytelen kimondani, hogy a reálbérek és fizetések 9,3 százalékkal, a vásárlóerő 18,5 százalékkal volt kisebb, mint egy hónappal korábban. A januári inflációs ráta 1,2 százalék, az átlagjövedelem nettó 256 563 lej. Megyénk­­ben ennél 1 0,9 százalékkal alacso­nyabb. Úgy látszik, menedzse­reink, cégtulajdonosaink a szo­kásosnál is szűkkeblűbbek, ami j­elen körülmények között nem épp dicséretes tulajdonság. _____________________5^2. . ' •* , ' f “t. • SEPSISZENTG­Y­ÖRG­Y 1996. MÁRCIUS 1. 1673. szám ÁRA 300 lej Előfizetőknek 193 lej pr:­tkk Kézdivásárhelyi hírhalom 30. Jelenleg 342 személy részesül társadalmi támogatásban, 43-nak a tanács a Becasi és Corso magánegységekben ingyenebédet biztosít A legutóbbi tanácsülésen kiegészítették a háztáji állattartás­ból származó nettójövedelem kritériumait. A 87-es törvény nem csak a valóban nincsteleneket segíti, hanem a hivatalosan foglalkozás nélkülinek elköny­velt r­oma kocsikereskedőket, illetve valutaüzé­reket juttatja plusz jövedelmi forráshoz. A társa­dalmi segély kifizetésének napján tömve vannak a főtér kocsmái, bárjai. Hosszas vajúdás után február 20-án a közműveket Gosp-Com kft. néven bejegyezték a kereskedelmi kamaránál. A közeljövőben a menedzseri állást is meghirdetik, de egyelőre még a régi vezetőség intézi a kft. ügyeit, tenni­való pedig akad bőven. 1k Tavasszal folytatódnak a munkálatok az oroszfalvi úton megkezdett magánbenzinkútnál, melyet a helybeli Siculcom kft. indít majd be. Az Építők utcája 7. számú tömbházának második kijavított lépcsőházába is beköltöztek a berecki katonai egységek tisztjei, altisztjei és családtagjaik Tavasszal az 5-ös tömbház B lépcsőházának főjavítása következik Az utóbbi lépcsőházat a rendőrség kapta meg. Ők vállal­ták, hogy a teljesen tönkretett épületet tataroz­­tatják, és szolgálati lakásokat alakítanak ki. Hogy a lépcsőházban törvénytelenül tartóz­kodó több tucat rromával mi fog történni, az a jövő titka. "­­ Március 15-én a helyi tanács anyagi tá­mogatásával Kocsis Károly és Pálfi Géza szerkesz­tésében kéthetente megj­el­enő helyi új­ság indul. A Székely Hírmondót ezer-ezerötszáz példányban adják ki. (Sociom) Városrendészeti terv Sepsiszentgyörgyön Megérkezett a sepsiszentgyörgyi polgár­­mesteri hivatalba a bukaresti Urban Project által elkészített és az egyeztetések után ki­igazított általános városrendészeti terv. Ez csak 90%-ban végleges, még a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának kell ele­meznie, kikérik építészeti, közlekedési szak­emberek, víz-, gáz-, elektromosáram-, telefon­­hálózatok szakértőinek véleményét, és a lakos­sággal is konzultálnak (ennek módozatát és időszakát idejében ismertetjük). A vélemények egyeztetése után a tervet a helyi tanácsnak kell elfogadnia, majd a közmunkálat- és terület­­rendezés-ügyi minisztérium, a hadügy- és bel­ügyminisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat jóváhagyását kell elnyerni. A végleges jóváhagyás után az általános városrendészeti terv fogja szabályozni az elkövetkező 15—20 évben a megyeszékhely fejlődését, építkezését, körvonalazza a beépíthető területeket, előírja az úthálózat mai igényekhez szabott átalakítását, meghatározza a funk­cionális övezeteket. Néhány helyen bontást is előirányoztak, de ez nem városrombolás — világosít fel Czim­­balmos Csaba alpolgármester —, hanem a hetvenezres lélekszámú város működéséhez szükséges objektív okok követelik meg, közérdekű munkálatokat fognak itt végezni, s az érintet­teket majd az ingatlanok piaci értékével kár­pótolják. A bontás miatt egyelőre nem kell pánikba esni, mert a tanácsnak amúgy sincs rá pénze — hangzik a vigasztalás. A terv jónak tetszik, csak arra volnánk kíváncsiak, mihez köti majd véleményezését a Román Hírszerző Szolgálat. (Szekeres) PANASZOK NYOMÁBAN Pocsék kovásznai közszállítás Többen is panaszkodtak, hogy az utóbbi időben a kovásznai pol­gármesteri hivatalnak alárendelt városgazdálkodási és közszál­lítási vállalat (GOS-TRANS kft.) autóbuszai nem közlekednek rendszeresen, egy-egy járatot kihagynak. Előfordult, hogy a szívkórházi autóbusz nem ment fel a végállomásig, a román katona vaj­nafal­vi szobránál megtért, az utasok pedig hiába várták a szívkórházi megállóban, végül gyalog kellett megtenniük az utat a központig, ami főleg esti órákban a szabadjára engedett vajnafalvi csobánkutyák miatt nem veszélytelen vállalkozás. De az is előfordult, hogy a vonat­tal érkezetteknek is gyalogolniuk­­cipekedniük kellett, mert az autóbusz nem várta be a vonatot. A panaszok nyomán fel­kerestük Şerban Constantint, a GOS-TRANS igazgatóját, aki úgy látja, hogy „az utasoknak nem az újságírónál, hanem ha ilyen esetek előfordulnak, nálunk kell panaszt tenniük, s majd mi intézkedünk”. Şerban igazgatónak nincs tu­domása arról, hogy az autó­buszok rendszertelenül járnak, amiről tud, arról elmondta: „Ma a vonat több mint fél órát késett, nem várták be az autóbuszok, mert ezek szál­­lítják haza az állomás környé­kén levő ipari létesítmények munkásait, s ha a vonatot megvárták volna, akkor azok­nak kellett volna sokat vára­kozniuk.” A szobornál való megtérést az igazgató azzal ma­gyarázza, hogy: „Egypárszor nagyon síkos volt a Cuza Vodă utca. Az Eminescu utca felújítási munkálatai miatt autóbuszaink itt közleked­nek, de csak egyszer fordult elő, hogy a járat a szobornál fordult volna meg, az is a Bodor János (folytatása a 2. oldalon)

Next