Háromszék, 1996. március (8. évfolyam, 1673-1698. szám)
1996-03-01 / 1673. szám
Sajtótájékoztató az RMDSZ-nél A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szokásos csütörtöki sajtóértekezletének homlokterében az e heti parlamenti munka eredményeinek összegezése állt. Ilyen szempontból az elmúlt napok meglehetősen nagy nyugtalanságot keltettek a magyar honatyákban. Az új párttörvénytervezet megszorító cikkelyei, a helyhatósági törvénytervezet újabb központosítást szolgáló kitételei — például az, melynek értelmében a jövőben a kormány a prefektus javaslatára feloszlathatja a helyi tanácsokat, amennyiben azok több esetben olyan határozatokat hoznak, melyeket a törvényszék utólag semmisnek nyilvánít, vagy a kisebbségek nyelvének határozott kitiltása a helyi közigazgatásból, az adók centralizált újraelosztása a megannyi aggodalomra okot adó döntés. De szó volt a bankok tervezett magánosításáról, mely az RMDSZ szerint egyszerű porhintés, s a gyakorlatban késeltetni fogja a pénzintézetek privatizációs folyamatát. Az Alfa Kartell elnöki álláspontot követel Bogdan Hossu, az Alfa szakszervezeti tömörülés elnöke azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy a Cotroceni palotában folytatandó tárgyalások során kérni fogja Ion Iliescu elnöktől, foglaljon állást az energiaválsággal kapcsolatban, és közvetítsen a kormány a szakszervezetek közötti tárgyalásokban. Hossu ismertetni fogja az államfővel a különböző iparágazatokat érintő energiaválság következményeit, és tárgyalni szándékszik az idei bérkiegészítésekről is. Február elején egyes ágazatok 10 százalékos kapacitással dolgoztak. Az érintett iparágak dolgozói kérik, hogy a műszaki munkanélküliség érintette alkalmazottak a munkanélküli-alapból kapják meg fizetésük 75 százalékát. A cellulóz- és papíripari szakszervezetek szövetsége az energiaválságra hivatkozva bejelentette, hogy munkakonfliktust kezdeményez az iparügyi minisztérium és a kormány ellen. 1996 első felére a védelmi ipar szakszervezetei követelik a termelési kapacitás növelését 30—35 százalékkal. Panaszkodik a törvényhozó testület Nicolae Văcăroiu miniszterelnök és Vasile Manea Drăgulin, Románia főügyésze válaszolt arra a képviselőházi levélre, melyben a visszaéléseket és korrupciós eseteket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésben ismertetett állami tisztviselőktől származó korrupciós helyzeteket. A két címzett két különlevélben válaszolt a Képviselőház Állandó Bürójának. A levelekben csak általánosságban kommentálják a bizottság jelentésében szereplő eseteket. A miniszterelnök levelében rámutat, hogy az említett helyzetek csak egy része az állami tisztviselők körében történt eseteknek, és a kormány egy bővebb jelentés formájában szándékszik tárgyalni a témát. Románia főügyésze részletesebben válaszolt a parlamenti bizottság jelentésében foglalt esetekre. Drăgulin szerint egyes polgármesterek, megyei tanácselnökök és helyi tanácsi tagok ügyében bűnvádi eljárás folyik. A főügyész úgy véli, hogy az állami tisztviselők korrupciós ügyeinek kivizsgálása kezdetleges állapotban van, hiszen a vizsgált esetek száma jóval alacsonyabb a valóságos esetek számánál. Az állandó bííró kijelentette, hogy a válaszlevelek nem felelnek meg az elvárásoknak, és úgy döntött, újabb átiratot küld a kormánynak és az ország főügyészének, melyben felszólító módon követel határozottabb válaszokat az ismertetett korrupciós esetekkel kapcsolatban. A hadsereg több százmilliárdos kiegészítést kér A hadsereg ellátási és logisztikai osztályának vezetője, Florentin Popa tábornok ismertette, hogy a katonaságnak 200—300 milliárd lejjel több költségvetési kiegészítésre van szüksége. Paul G. Kaminski, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának ellátási és műszaki kérdésekkel megbízott államtitkár-helyettese megjegyezte a román kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón, hogy a hadsereg számára semmilyen költségvetés sem bizonyul elegendőnek. A két hadsereg képviselője korábban aláírta azt a kutatási és fejlesztési információk cseréjére vonatkozó bizalmas szerződést, amely alapját képezi a katonai műszaki kétoldalú együttműködésnek. V. A helyi közigazgatási törvény Csak románul Égszakadás-földindulás volt a képviselőházban, mert Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő a helyi adminisztráció működését szabályozó törvénytervezet vitájában módosító javaslatként előterjesztette, azokban a helyi képviseletekben, hol a tanácsosok jelentős része a nemzeti kisebbség soraiból kerül ki, az illetők anyanyelvén folyhassék a tanácskozás, és a jegyzőkönyvet (az a hivatalos dokumentum) készítsék román nyelven. Varga Attila az indítvány támogatásába az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének 10. pontjára hívta fel a figyelmet, mely szerint az aláíró államok biztosíthatják kisebbségi állampolgáraiknak az anyanyelv használatát nemcsak a magán-, hanem a hivatalos életben is. Magyar képviselők azt is. kollégáik eszébe juttatták, hogy a Helyi Autonómiák és Kisebbségi Nyelvek Európa Chartája — melyet Románia aláírt, de még nem ratifikált — hasonló cikkelyeket tartalmaz. A vita akkor mérgesedett el, mikor Ioan Gavra felhorkant: az RMDSZ második hivatalos nyelvnek akarja elfogadtatni a magyart, de a román parlament sohasem fog Budapest óhaja szerint szavazni. Az alaphang leütése után a teremből egyre élesebb magyarellenes megjegyzések hangzottak el. Az ülésvezető Dan Marţian hogy az indulatokat levezesse, mindenkinek szót adott. Az ellenzéki pártok képviselői — a Liberális '93 kivételével — semlegesek próbáltak maradni. A Liberális ’93 párt képviselője javasolta: ha a tanácsosok többsége, a polgármester, polgármester-helyettes és a jegyző ismerik a kisebbség nyelvét, gyűlésezzenek azon, de a jegyzőkönyvet írják románul. Indítványa csak 43 szavazatot kapott, a DP és a szocdemek tartózkodtak, a nagy kormánypárt, az egységpárt, a szocialista munkapárt és a nagyromániások ellene szavaztak. Maradt tehát az eredeti szöveg, mely nemcsak a nemzetközi dokumentumokat hagyja figyelmen kívül, hanem Románia alkotmányát is. SIM: Idegen nyelv marad a magyar Az „idegen nyelvből” vagy „idegen nyelvre” való fordítások ügyében új szabályozásokat vezetett be szerdától az igazságügyi minisztérium. A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet csak a közjegyzőségek munkájához tartozó, hivatalos fordításokra vonatkozik, és eléggé pontos utasításokat tartalmaz a fordítókra— akik ezentúl szövegértelmezői szerepet is betölthetnek— és a fordítás formaságaira nézve, csak éppen az idegen nyelvek felsorolása hiányzik. Az eddigi gyakorlat szerint a magyar nyelv köztük lesz, ugyanolyan státussal, mint a bantusztáni. Hogy mi itt adót fizetünk? A kormánynak arra a pénzre is szüksége van, amit a fordítói díjszabásról lefölöz. Dupla haszon, hogy ezzel is sújtani lehet a „betolakodott” magyarságot. (Demeter). DUNATV A szenvedő múzsa „Gyönyörű vagy s tűnődni kár: tested, lelked szeretem jobban? Ami él, minden muzsikál s új formát kap a verssorokban.” A vers Borisz Paszternak orosz költő egyik gyönyörű szerelmi vallomásának kezdete. Címzettje Olga Ivinszkaja, alias Lara, a költő utolsó nagy szerelme, akiről híres, világsikert arató regénye, a Doktor Zsivágó egyik tündöklő nőalakját, Larát mintázta. Olga Larával a már korosodó költő a Novij Mir szerkesztőségében ismerkedett meg valamikor 1947-ben, s azonnal végzetes szerelem lobbant fel kettejük között. Passziójukat a dühöngő, végóráit élő sztálini diktatúrában nemcsak sajátos életkörülményeik nehezítették, hanem maga az emberek magánéletébe gázoló, terrorban tobzódó önkényuralom is. Nem elég, hogy a költő nem akart elválni, nem akarta cserbenhagyni akkori feleségét, de a teherbe eső Olgát váratlanul letartóztatták, s a hajnaltól hajnalig tartó kihallgatások során a költő „titkairól” faggatták, majd a hírhedett moszkvai börtön, a Ljubljanka után a láger következett. (Ne feledjük, a Doktor Zsivágó végén Lara is eltűnik a birodalmat behálózó Gulag-szigetcsoport valamelyik szögesdróttal kerített „paradicsomában”, „névtelen számmá” változva „a láger felé vonulók seregében...”) Mindez Juraj Herz dokumentumfilmjéből derül ki, amely a költőnek és szerelmének állít emléket. Egyetlen hatalmas, félbehagyhatatlan monológ ez a film, a hetvenes éveiben járó Olga Lara monológja, akit a stáb moszkvai lakásán keres fel. A rendező helyenként remek montázsokkal érzékelteti a történet hitelességét. Itt látszik azután, hogy amíg a fekete-fehér dokumentumok, az archív felvételek pontosan illeszkednek a szerelmét túlélő, érte szenvedő asszony monológjai közé, mennyire hiteltelenek a világsikert aratott amerikai szuperprodukcióban elkészülő film, a Doktor Zsivágó bevágott jelenetei, a műhóval, Omar Shariff szenvelgéseivel s az abszolút hazug, parádés lakásbelsőkkel. Igen, ez egy konzumdiktatúra konzumképe, melynek a valóságoshoz kevés köze van!... De vissza a szerelmi történethez. Felmerülhet a kérdés, miért is úszta meg a kor nagy költője a letartóztatást, a lágert, a kínhalált? Paszternák, az orosz költészet tán legnagyobb huszadik századi alakja soha nem volt „forradalmár”, ennek ellenére a párt több vezetője becsülte őt, Buharin, a főideológus, Majakovszkijjal ellentétben,— akinek kiürülő deklamációi a húszas években már nem hatottak annyira elemi erővel —, őt tartotta a „kor költőjének”. Patrónusa bukása után jött a feketeleves, az első nagy támadássorozat. Ennek ellenére Sztálin valami megmagyarázhatatlan szeszélyből megkímélte Paszternákot (akárcsak Bulgakovot), noha egy ügyész, aki 1956-ban tanulmányozta a költő vaskos dossziéját, elképedt: „hogyhogy még életben van? hogyhogy nem tartóztatták le soha?” Valóban Paszternák bensőséges kapcsolatban volt az orosz kultúra nagy mártírjaival, a költő Mandelstammal, a rendező Mayerholddal, az író Bábellel, akik mind az élesedő osztályharc évadaiban estek áldozatául a sztálini önkénynek. Ráadásul angol barátai már a háború után Nobel-díjra jelölték, ami ugyancsak nem volt jó ajánlólevél. Paszternák helyett szerelme szenvedett, de —ahogy a hetvenesztendős asszony, szembenézve nézőivel megvallja — nem bánta meg! Szerette a költőt, s szabadulása után szerelmük annak haláláig folytatódott, s folytatódik a remekművek révén az örökkévalóságban is... Bogdán László Pocsék kovásznál közszállítás (folytatás az első oldalról) tavaly.” Egyébként a Cuza Vodă utca kritikán aluli állapotban leledzik, csoda, hogy nem szakadnak le a tengelyek az inkább szűk vályúra, patakmederre hasonlító úton. Arról ugyan már volt szó, hogy szabályozni fogják a forgalmat, a rönkszállító autóknak egy elterelőutat építenek, de úgy látszik, a jó szándék valahol elakadt... „A közszállítás lehetetlen helyzetbe került — folytatja Serban igazgató —, a rönkös autók is ott közlekednek, ahol az autóbuszok. A keskeny, lejtős utcában találkozáskor, főleg a jeges viszonyok miatt, szinte elkerülhetetlenek a balesetek, és már történtek is kisebbnagyobb koccanások. A rossz utakon való közlekedés az autóbuszok súlyos rongálódásához vezetett, amelynek kihatása van a közszállítás jó körülmények közti lebonyolításához, valamint a vállalat költségvetését is érinti. Csak a tavaly 20 gumiabroncs robbant el, ami nem kevesebb, mint 10 millió fejébe került a vállalatnak.” Valóban rosszak az utak, előfordul, hogy a vonatok is késnek, de ez nem mentség arra, hogy—fürdőváros létére — Kovásznának ne legyen megbízható közszállítása. És aligha változik a helyzet, amíg nem lesz konkurencia! Mondják, hogy az ’50-es, ’60-as években nem volt ily nagy „IGO”, csak két magánvállalkozó szállította az utasokat a vasútállomástól a szívkórházig, és szépen megéltek a jövedelemből — pedig akkor is voltak rossz utak, és a vonatok is késtek. MAGYAR KÁRPÓTLÁS Beindult a jegyzés Mint már jeleztük, a magyar kormány döntése alapján hat magyarországi áramszolgáltató cég részvénycsomagját ajánlották fel kárpótlási jegyek ellenében. A határon túli kárpótoltak számára a Kereskedelmi Bank, valamint a Budapest Investment International Rt. létrehozta az Alanyi Kárpótlási Jegykezelő Kft.-t, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatását élvezve megbízást kapott a jegyzés lebonyolítására. A kft. szerződtetett közreműködők révén fejti ki tevékenységét, akik ingyenesen, az alanyi kárpótoltak vagy azok törvényes örökösei részére végzik el a jegyzést. Gyakorlatilag egy megbízói szerződés köttetik, amelyben a felek, a kárpótolt vagy örököse, illetve a megbízott kft. rögzítik a feltételeket. Három lehetőség között választhat a megbízó: csak az allokáció lebonyolítását bízza a kft.-re, megbízza a részvények további kezelésével (bankszámlára teszi az osztalékot), illetve a részvény értékesítésével. Sepsiszentgyörgyön Szabaday Rudolf a szenátori irodában fogadja az ügyfeleket hétfőn, szerdán és csütörtökön 8.30 és 14 óra között. Tegnapig 29 szerződést kötöttek meg összesen 6,4 millió forint névértékben. Bár felmérés nincs arról, hogy hány kárpótolt érvényesítette más módon értékpapírjait, a prefektúra épületének 21-es szobájában nagy forgalomra számítanak. A megyében egyébként 3300 személy részesült kárpótlásban. Ide tartozik a hír, miszerint ugyancsak a szenátori irodához fordulhatnak azok, akiknek kárpótlási ügyük még folyamatban van. (Ferencz)