Háromszék, 1996. március (8. évfolyam, 1673-1698. szám)
1996-03-05 / 1676. szám
ROMÁN—MAGYAR TÁRGYALÁSOK A MEGBÉKÉLÉS ESÉLYEI Bő egy hét múlva Budapesten újabb találkozó lesz a magyar és román külügyminisztérium szakemberei között. A két ország kapcsolatait meghatározó négyes dokumentumcsomag közül újabb kettőnek, az alapszerződésnek és a megbékélési nyilatkozatnak vitáját folytatják. Mind a román, mind a magyar külügyi tárca vezetője több ízben nyilatkozta, hogy a dokumentumok 95 százalékban elfogadásra készen állnak, a fennmaradt öt százalékot a kisebbségek életéhez és jogaihoz kötődő cikkelyek teszik ki, s hogy e téren meglehetősen lassú az előrelépés, nehezek a tárgyalások. Így történt ez a múlt héten Bukarestben is, amikor a két csapat a román—magyar megbékélési, illetve a kisebbségi magatartási kódex tervezetéről vitázott. Bár a nyilatkozók azt állítják, „történt némi előrelépés”, számos, minekünk fontos kérdés nyitott maradt, s nyilvánvalóvá vált, hogy e két dokumentum elfogadásához is még újabb tárgyalásokra lesz szükség. A leglassúbb a kisebbségi kódexként ismert javaslat egyeztetési üteme, hiszen konkrét elvekről és normákról kellene megállapodni, s a két minisztérium közismerten eltérő álláspontja miatt nem jutottak túl a szövegelemzésen. A négyes dokumentumcsomagot tervek szerint egyszerre írják alá, az már bizonyosnak látszik, hogy nem márciusban. Később már azért nem, mert a választási kampányba sodródott román hatalom — emberi számítások szerint — nem vállalja még azokat a kisebbségeknek nyújtott engedményeket sem, melyekhez a magyar kormánynak illik ragaszkodnia. Ezt korábban az egyházak államosított javainak visszaszolgáltatásában, az etnikai pártok működésének szavatolásában, az anyanyelv szabad használatában és a kisebbségek igényeit kielégítő iskolahálózat zavartalan működtetésében jelölte meg a magyar fél. Semmi ördöngösség nincs benne, nem is lenne időigényes munka a megállapodás. De politikai akarat hiányában kilátástalannak tetszik. SIMÓ Itt a lakás, hol a lakás? Sepsiszentgyörgyön a Stadion utcai újjáépített 2-es tömbházat átadták, s a magas árak ellenére lakók is kerültek. Mégis üresen áll az épület, mozgás csak a földszinten, a takarékpénztár és a Cometex cég felségterületén van. Bent folyik a munka, és ebben a hidegben melegedni kell. Fóliával zárták le az ablaknyílásokat, s ezekből kályhacsövek meredeznek ki, mint holmi aknavetők. Tizenhárom lakást vállalatoknak utaltak ki, ezeket elméletileg elfoglalhatnák bérlőik Ennek semmi technikai akadálya nincs, hisz az emeleti részeken minden készen áll. Mégis, korábbi tapasztalatokra alapozva, megvárják, amíg mindenki egyszerre foglalhatja eljövendő rakterét, ugyanis elég példa volt arra, hogy gazdátlan lakást tönkretettek — világosított fel Albert Álmos polgármester. De hol akadozik a többi 27, a fiatal házasok által megvásárlandó lakás ügye? Olosz Gergely, a közművek igazgatója arról tájékoztatott, hogy a fiatal házasokat lakásvásárlásban az állam bizonyos mértékben támogatja A szubvenció pontos összegét későn határozták meg, rengeteg iratot kellett a jövendő tulajdonosoknak összeszedniök, a vevők névsorát jóvá kellett hagynia a helyi tanácsnak és a megyeinek is Utóbbira csak pénteken, március elsején került sor. Az igazgató elmondta, hogy ezen a héten megkezdődhet az adásvételi szerződések megkötése, s utána be lehet költözni. A többi tizenhárom lakás esetében a bérleti szerződéseket nem lehet mindegyikre megkötni, mivel még nem döntötted minden vállalat, kik lesznek azok a szerencsések, akiknek mai lakáshiánnyal küszködő világunkban orvosolhatják ezt a gondját. A„csipkeblokk” lakásait már jó ideje el lehetett volna foglalni, ha nincsenek a bürokrácia labirintusai. De miért is ne türelmetlenkedjenek az anyósoknál meghúzódott ifjak? Szekeres Attila Máról holnapra KELET KAPUJÁBAN A politikai elemzők közül sokan már arról az állapotról beszélnek, amikor Magyarország Európai Unióba fogadásával és a NATO-hoz való csatlakozásával Kelet-Nyugat határsávjára kerül az új vasfüggöny. A nyugati pomádát illatnak képzelő s a mai határai között élni kívánó magyar lakosság — mást mit is tehetne? — politikusai leleményességével már ki is fundáltatta, tulajdonképpen jó is lesz ez így, mert a határ melletti régiók, övezetek, ahogy Bihart, Szatmárt, Arad vidékét nevezni szokták, a kétoldalú kapcsolatok vonzáskörében élnek, s ennek következményeként a régiók jószomszédsága, gazdasági eredményessége rásugárzik majd az országra. Ha kedvünk lenne, mosolyoghatnánk ezen a kedves naivitáson. Ha viszont a politizálás fagyos erdeiben végignézünk — télen a sűrűségekbe is belátni —, a ránk dermedő valóság csípi a szemünket. A szlovákiai magyarság viszonylagos, de mégiscsak liberálisabb életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése együtt és különkülön is elveszejtenék az ottani magyarságot. Most erre rátetéz az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben lévő kistájak magyarságát, a sok száz év alatt kiépült adminisztrációt, szlovák többségűvé teszi az új megyéket, s megtörténhet, hogy emiatt egyetlen magyar képviselő sem jut be majd a parlamentbe. Meciar legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg — a magyar nacionalizmus ellen. Logikájukra jellemző, hogy a legutóbbi budapesti magyar— román—szlovák fórumon egyik ideológusuk ki is fejtette: ha a magyarok 1848-ban a nemzeti állam megteremtéséért küzdöttek, miért ne tehetnék ezt a mai szlovákok is? Amit tehetett az egyiknek, azt miért nem lehet ma a másiknak? A legtragikusabb állapotban Vajdaság, illetve a vajdasági magyarság leledzik. Helyzetüket nem csak a háború, a szerb betelepülések, a megállíthatatlan menekülési láz, a teljes elszegényedés teszi elviselhetetlenné, hanem az egymás közötti vérengző, gyűlölködő ellenségeskedés. Egy szétvert etnikum maradék emberei pártjaik örökös torzsalkodásával bénítják meg egymást. Orron verik a magyar segítő szándékot is, de a simogató szeretetre azért vágynak. Románia világos képlet: Meciar szíve melegével szeretnek a kormánypártiak, az influenzás ellenzék is a magyar vírus ellen rakja magára a választási priznicét (■ állott vizes borogatás). A tanügyi ás minden törvények után jön majd itt it az új megyésítés vagy régiósítás. Ezt nem is nagy tamtammal kezdik: a postát már holmi vidéki fiókká degradálták, központját áttették Brassóba. A kulturális intézmények, a jelek szerint, kolozsvári irányítás alá kerülnének. Lesz minden bizonnyal olyan ötlet is, hogy Ploieşti az alkalmasabb, mint a hírhedt húszas években. A román—magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében. A fő veszély: a szlovákok orosz orientációja. A Paunescu—Zjuganov-szerelem se mai keletű. Magyarország európai integrációja nélkül is a szavazópolgárt turmává degradáló román politizálás oda viszi ezt az országot, ahová akarja. Erdély végleges elveszítéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz. Nyugat is jól jár, megmaradnak a hattyúi, az ország is, mert bármilyen bolsevizmus alatt régi és új uraik jól érzik magukat. A harács marad, a tisztátalan magyarok viszont ha nem tetszik, vonuljanak arrébb. Sylvester Lajos ___________________________________________________________/ SEPSISZENTGYÖRGY 1996. MÁRCIUS 5. 1676. szám ÁRA 300 lej Előfizetőknek 193 lej kN»!» Szentivánlaborfalvi hírhalom □ Kigyúlt a fény a helységben, villanyégők sora szórja a fényt. Négy esztendeje vártak erre a falu lakói. Egyre jobban foglalkoztak a a helybelieket az érdekszervezet sorsa. Véleményük szerint az gyakorlatilag nem éli életét. Néhányan írtak s léptek is már ebben az ügyben: mindenképpen szükségesnek tartják az érdekszervezetet, s ha a helyi választmány nem ígér gyökeres megújulást, megkeresik azokat, akik a szentivánlaborfalvi RMDSZ élére állnak. □ A szülők anyagi támogatásával videokészüléket vásároltak a helybeli Berde Mózsa Általános Iskolának. A megyei tanfelügyelőség színes tévét adott mellé, így magasabb szintre emelhetik majd az oktató-nevelő munkát. A tavaszi vakációban az iskola, a szülők és az egyház küldöttsége baráti látogatást tesz Végegyházán, az anyaországi testvériskolánál. Tizennégy szereplővel adták elő a helyi kultúrotthonban Méhes György Muskotály című színművét. Az előadás létrejöttében Pap Mária unitárius lelkész, Kelemenné Tóth Tünde és Kelemen Alpár játszott döntő szerepet. Ezen a héten az unitárius egyházközségben tartják meg az ökumenikus hiterősítő imahetet. Március 10-én, vasárnap délután szeretetvendégség lesz, és elhangzik Szász Ferenc brassói unitárius lelkész Mit ér az ember, ha magyar és unitárius? című előadása. A református imahetet a múlt héten tartották. A hét folyamán világi előadót is várnak. Kisgyörgy Zoltán DÉL-TIROLI TAPASZTALATOK Nem kínálják tálcán az autonómiát Február 18—22. között az ottani regionális önkormányzat meghívására Dél-Tirolba látogatott az RMDSZ hattagú küldöttsége. Útjuk célja egy példaszerűen működő autonómia tanulmányozása volt. A tapasztalatszerző csoporttal tartott Puskás Bálint megyei RMDSZ-elnök is, őt kérdeztük élményeiről. (Úti beszámolja az 5. oldalon) ! A PREFEKTÚRA PACKÁZÁSAI Parlagon a birtoklevelek A földtulajdont igazoló birtoklevelek kiosztásának elhúzódása immár többéves valóság. Annak idején a kitöltés, kézbesítés időszakát akár tízévesre is becsülték a végrehajtó illetékesek. Akkor nem sejthettük, hogy évek múltán egyetlen aláírás hiánya lesz az elsődleges akadály. Márpedig nálunk így alakult, hiszen kilenc hónapja, a prefektúra vezérigazgatói posztjának megüresedése óta nincs, aki aláírjon. Így csaknem kétezer birtoklevél akadt fenn a gáton, rostokol valamelyik hivatali asztalfiókban. Az érdeklődőket pedig folyamatosan hitegetik, legújabban azzal, hogy majd jövő héten. A hetek pedig a hivatal packázásaival peregnek... (Ferencz) SOKASODNAK AZ ELNÖKJELÖLTEK Ioan Coja álma Elnökválasztás helyett vásári komédia készül Romániában. Paunescu, Vadim Tudor, Mohora, a csodatevő Mudava után bejelentette Cotroceni re való pályázási szándékát az agrárpárt alelnöke, Ioan Coja is. Az ülető 1990 óta meglehetősen ismert a magyar újságolvasó számára, akkor fejtette ki először a székelyek román eredetére vonatkozó iorgai elméletét, s hosszasan értekezett arról is, milyen érdekes nyelv a székely, melynek bizonyíthatóan semmi köze a magyarhoz. Nagy pusztítást sorainkban nem végzett, bár nyugton nem maradt azóta sem, a parlamentben vagy más fórumokon igen vehemensen, nagy hangerővel, kevés érvvel folyamatosan támadta az RMDSZ-t, a hazai magyarságot, az anyaországot, uszít ellenünk, ahol tud, s ahogy lehet. Bár civilben egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora és professzora, gondolkodása inkább ortodox fundamentalistára vall, mint humán értelmiségire. Mi mással is lehetne magyarázni a friss elnökjelölt ama szavait, melyekben isteni sugallatnak nevezte Victor Surdu javaslatát, hogy ő legyen A JELÖLT, s azt az elszólását, miszerint hasonló ihletre támaszkodva nevezi ki majd a miniszterelnököt, ki nem lesz más, mint pártfelöttese, Surdu. Mert ahhoz Coja szerint kétség nem fér, hogy az elnökválasztási verseny győztese ő lesz. Ezt is isteni jel bizonyítja: amint első kortesbeszédében vallotta, zsenge gyermekkorában tiszta és mély álma volt az akkor pionirpalotaként tángáló Cotroceni ben. Simó Erzsébet