Háromszék, 1996. április (8. évfolyam, 1699-1721. szám)
1996-04-01 / 1699. szám
embernek talán jobb lett volna kártyapartikat szervezni — fakadt ki Buchwald Péter kolozsvári szenátor—, a rendelkezésre álló idő alatt jobban el tudott volna beszélgetni ki-ki az asztaltársaival. A háromórás, kerekasztal” ennek ellenére nem veszett kárba, volt, akiben benne szorult a kérdezni- vagy mondanivaló. A válaszokat ömlesztve közöljük: a földtörvény sok esetben alkalmazhatatlan, megyénkben jó, ha a gazdák fele birtoklevéllel rendelkezik, k Változott a bizottságok összetétele és hatásköre is, egymásra kenhetik a hibákat. Sajnos, nem mindenhol kezelik felelősséggel az ügyet. A 1,5 millió hektár még mindig az állam használatában van, és még 400 000-re volna szükség a jogos igények lefedésére . A kollektivizálás gyorsabban ment, de hát elvenni könnyű, A hadifoglyok, volt politikai foglyok, veteránok és hátramaradottak jogaira vonatkozó törvények kiegészítik egymást, de átfedések is vannak. Kétszer ugyanazt a jogot nem lehet behajtani,ha gyakorlatban,súlyosabbat,törvényesítik. A kuponok gyakorlati értéke jelgeileg mintegy tizede a hivatalosnak, azaz kb. százezer lej, mert legtöbb vállalat nem nyereséges, túlértékelték őket, hogy nehezebben lehessen magánosítani. Tudniillik ez is csak kirakat jellegű reformja a kormánynak. A részvényeket azonban el lehet majd adni. Károsulni abból, hogy leadta, senki nem fog. A tanügyi törvény tesztjellegű, azt méri, tényleg van-e kollektív öntudat a romániai magyarságban, és meddig megy el az önazonosság megőrzéséért. Ha a szülők ragaszkodnak hozzá, lehet magyar osztályokat indítani. Rajtunk múlik tehát.A félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénymódosítást plénum elé bocsátja (majd) a szakbizottság, valószínűleg el fogják utasítani(... )de nem a siker- vagy kudarcélmény a tét, hanem a jövő. A következő törvényhozási ciklusban újra benyújtjuk. A nemzetközi fórumok iránt ne tápláljunk illúziókat, Max van der Stoel EBESZ-főbiztost is csak szakoktatási gondjainkról tudtuk meggyőzni. A püspökeinkből álló testület is negatív visszajelzést kapott Strasbourgból, ahova iskoláink érdekében szerettek volna ellátogatni. A magánegyetemek körül rengeteg szélhámia történt, kitűnő üzletnek bizonyultak. Az állami ellenőrzés nem túl jóindulatú, de nem is nagyon szigorú. A szülők mindenesetre jól nézzék meg, mire fizetnek be gyermeküknek. Arra nincs remény,hogy a magánegyetemisták utazási kedvezményeket harcoljanak ki a kormánytól. Az interpellációkra főleg formai válaszok érkeznek, de még az érdemiek leközlésére sem kötelezhetik a sajtót. A tévé néha nem is aznapi képeket vág be a parlamenti krónikába, az uszító műsorokat mindig újrakezdik. Persze, tiltakozni kell. Csak legyen kiért. Errefelé nem tudni, mi az oka a választók teljes érdektelenségének. Az azonban bizonyos, hogy lefelé licitálunk. Sajnos... Sepsiszék leszerepelt (folytatás az első oldalról) Mérsékelt érdeklődés Kovásznál! (folytatás az első oldalról) viszályokról és annak hatásáról a tagságra. A három és fél órát tartó fórum kevésnek bizonyult a sokrétű kérdéskörök kimerítéséhez, ám így is sok mindent tudhatott meg a jelen lévő közönség. A 69-es és 70-es törvény lényegében sokat nem változott, csak a per volt nagy körülötte. 0 A helyi tanácsokban dolgozók nem lehetnek tanácstagok, ha jelöltetni akarják magukat, akkor egyik tisztségükről le kell mondaniuk. 0 Helyi szinten a tanácsok mellett szakemberekből álló tanácsadó testület működjék. □ A 24. órában is a kuponokat át kell váltani részvényre. Április 30-ig még le lehet tenni a Magán vagyonalaphoz, de ezek élősködő intézmények. 0 A kuponláda 54 milliárdjába került a kormánynak, az MVA-k létrehozása pedig 18 milliárdba. □ A román parlamentben korábban — pár nap alatt — megszavaztak egy nemzeti egységpárt által a móc vidéki (román) lakosság támogatására benyújtott törvényjavaslatot, míg az RMDSZ által 1991- ben terjesztett, az egyházi ingatlanok visszaadását szabályozó törvénytervezet a mai napig sem került napirendre; hasonló a sorsa a tanügyi törvény módosítására ötszázezer aláírással alátámasztot törvénytervezetnek is. Az RMDSZ javaslatait cinikusan visszautasítják, holott számos olyan tervezetet terjesztenek elő szenátoraink, amelyek az ország lakossága több mint 90 százalékának hasznos lenne, ám a többség elutasítja, saját nemzetbélijüknek is ártva. Az RMDSZ kereste és keresi a szövetségeseket, eddig csalódott bennük. □ A néma gyermeknek anyja sem érti szavát, ezért ha nem is értünk el rövid távon eredményeket, a képviseletnek szólnia kell: legalább hallják és tudják, hogy létezünk. 0 Az RMDSZ-en belül meg kell találni a módot, hogy ne szapuljuk egymást, hiszen egyazon süllyedő hajón vagyunk — az összetartozásra nagy szükségünk van. 0 A megmaradás esélyeit csak a székelyföldi autonómiában lehet elképzelni. 0 Jelenleg csak az egyházi közösségeknek van autonómiája, ezért kellene az államnak visszaadnia az egyházi vagyont, hogy abból gazdálkodjanak. 0 Az egyházközségekbe nem kell beengedni a pénzügyi ellenőröket, ha az illető nem foglalkozik gazdasági jellegű tevékenységgel. 0Az ásványvízválság orvoslása céljából ígéretek vannak, hogy a kormány több pénzt utal Kovászna költségvetésébe. 0 Akkor lenne igaz demokrácia, ha többek között a helyi rendőrfőnököt a helyi polgármester nevezné ki, de addig még hosszú az út. 0 A helyhatósági választásokra való jelölésekkor nem a klikkek érdekeinek kell érvényesülniük, hanem a többségi közösségi akaratnak. Ki CTK,MkTilli Egyetlen lehetőség: autonómia (folytatás az első oldalról) janak, írjanak az RMDSZ különféle szintű fórumainak. Az államosított ingatlanok kapcsán elhangzott kérdésekre felelve Hosszú Zoltán közölte: azok a személyek, akik a magyar hadsereg kötelékében szolgáltak, és emiatt elkobozták ingatlanjaikat, visszaigényelhetik azokat. Szekeres Dénes helybéli nyugalmazott tisztviselő szóvá tette Erdővidék egyetlen, tizenkilenc település ellátására hivatott baróti kórház bizonytalan létét, s arra kérte a szenátorokat, közvetítsék a barótiak kórházféltő gondjait. Mert szóba került, hogy Erdővidékről a kommunizmus évei alatt is „mindenki mindent csak elvitt”, s mert a szakorvoshiány mellet a vidéken egyetlen jogász, ügyvéd, illetve közjegyző sincs, Márton Árpád elmondta: ezeket a szakmákat mostohagyermekként kezelték ’89 decembere előtt, s pozitív elmozdulás csak a közgazdászképzés terén tapasztalható. Messze még az az idő, amikor annyi jogász, közjegyző, illetve ügyvéd lesz az országban, amikor ők fognak majd versengeni egy-egy munkahelyért, akár Erdővidéken is, ami pedig az egészségügyet illeti, ott méginkább hiányzik a mentalitásváltás — állapította meg Márton Árpád. Szóba került az anyanyelvnek a törvénykezésben, illetve a közigazgatásban való szabad használata is. Kozsokár Gábor közölte, az RMDSZ már tett ilyen vonatkozású indítványt, az ismert parlamenti erőviszonyok között ezeket nem lehetett dűlőre vinni. Különben dr. Csapó József a román törvényekről általában megállapította: ezekre a jogfosztás jellemző. Nemrég a szenátusban elfogadták, hogy vonják meg az RMDSZ-től a kisebbségi tanácstól jog szerint járó anyagi támogatást — mondotta. A félmillió aláírással támogatott, az RMDSZ által kidolgozott oktatási törvénytervezet kapcsán dr. Csapó kifejtette: Bukarestben 5000 egyetemista el tudta érni, hogy az őket sértő cikkelyeket megváltoztassák. Nekünk viszont félmillió aláírásunk továbbra is hever... Buchwald Péter arról tájékoztatta a hallgatóságot: Az emberjogi bizottság akadályozta meg, hogy a tervezet a tisztelt ház elé kerüljön. Magyari Lajos ellenben leszögezte: Noha az emberi jogok védelmére hivatott bizottság ezzel éppen jogot sértett, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet vagy nemzetrész sorsa nem négy év alatt dől el, hanem századok alatt. A mi tanügyi törvénytervezetünk századok múlva is érvényes lesz, s mi ehhez fogjuk igazítani lépéseinket. Nagy István mérnöknek a polgármesterek és tanácstagok autonómiában vállalt szerepére vonatkozó, valamint a pozsonyi kormányzat által semmibe vett magyar—szlovák alapszerződésre, illetőleg a leendő magyar— román alapszerződés esetleges hasonló sorsára vonatkozó kérdésére dr.Csapó József kifejtette: az autonómia éppen azokat a hatóságokat jelöli meg, amelyek a legközelebb állnak a polgárokhoz. Ezek a választott tisztségviselők éstestületek. Nem mindegy, hogy a polgármesterek és a tanácstagok felvállalják-e, vagy sem ezt, illetve hogy élnek-e a már meglevő lehetőségekkel. Leszögezte: A nemzeti közösségek identitásának megőrzésére és védelmére nincs más megoldás, mint az autonómia. Az alapszerződések kapcsán Szabó Károly hangsúlyozta: A bennünket érintő kérdésekben nem születhet döntés megkérdezésünk nélkül. Ugyanakkor nemzetközi és kétoldalú garanciák, illetve ellenőrzési mechanizmusok bevezetését is el kell érnünk. Torinóban Európa jövőjéről Torinóban a múlt hét végén megtartották az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját. Az Európai Unió a jövőben kéthavonta tájékoztatja a társult keleteurópai országokat, valamint a tagságra váró Ciprust és Máltát a kormányközi értekezlet eredményeiről. A tanácskozás első fordulóján az állam- és kormányfők azt a törekvést fogalmazták meg, hogy mielőbb valósítsák meg a kontinens népeinek unióját, és tegyék képessé a szervezetet arra, hogy megfeleljen a következő évek kihívásainak. Az EU elnöki tisztségét betöltő Olaszország külügyminisztere, Suzana Agnelli asszony találkozott Ciprus és Málta, valamint az Unióhoz csatlakozni kívánó középés kelet-európai országok külügyminisztereivel, és tájékoztatta őket a kormányközi konferencia eddigi eredményeiről. A közösséget alkotó állam- és kormányfők, valamint külügyminiszterek bejelentették, hogy megkezdődtek a tárgyalások a maastrichti szerződés felülvizsgálásáról, valamint Európa jövőjével kapcsolatos kérdésekről, arról hogy felkészítsék az európai intézményeket a szervezet kibővítésére, hogy növekedjék szerepe a nemzetközi politikai életben, és hogy visszaszerezzék az állampolgárok bizalmát. A nyugat-európai politikusok attól tartanak, ha a volt kommunista országokat nem veszik mihamarabb fel az Unióba, ismét bizonytalan helyzet alakulhat ki a térségben, ha elhúzódik a bővítés, a közép- és kelet-európai országokat a XIX. század végi állapotok fogják jellemezni: versengés, félelmek és konfliktusok. Az összejövetelen részt vevő Teodor Melescanu külügyminiszter némiképp megváltoztatta véleményét az EU bővítéséről. Bukarest már nem ragaszkodik az egyidejű felvételhez, szükségesnek tartja azonban, hogy a felvételről zajló tárgyalásokat egy időben, szimultán keüljék meg valamennyi jelölt országgal. Románip ert az Európai Unió alapjául szolgáló szolidaritás konkrét megnyilvánulásaként értékelné. Teodor Meleşcanu egyben abbeli reményének is hangot adott, hogy a kontinentális testület majd kellő rugalmasságot tanúsítson a jelölt országokkal sorra kerülő tárgyalások időtartamát illetően. Kongresszus után az MSZP Budapesten a Magyar Szocialista Párt V., tisztújító kongresszusán 801 küldött, külföldi és hazai vendégek hallgatták meg a pártelnök, az országos választmány elnökének és a parlamenti frakció vezetőjének beszámolóját. Horn Gyula pártelnök beszédében leszögezte: vállalják a kormányzati felelősséget, múltjukat és jelenüket, nem önelégültek és nem fennhéjázóak, de hangsúlyozta, ez a kabinet a kényszer kormánya, mert nem azzal és úgy foglalkozik, amivel és ahogyan szeretnék, hanem a kényszerek nagy száma és a lehetőségek szűkössége határozza meg cselekvőképességüket. A társadalmi változásokat a polgárok hetven százaléka vesztesként élte meg, a társadalom egyharmada a szegénységi küszöb alatt van, de — mondta Horn — amit két évvel ezelőtt vállaltak, teljesítik, a gazdasági stabilizációt, az államgazdasági reformot, az antiinflációs politikát végigviszik mindaddig, míg a polgár számára érezhető eredményt nem hoz. A kormányfő méltatta a szakszervezetekkel kötött hároméves megállapodást, és bejelentette: mindent megtesznek az alkotóművészek helyzetének javításáért, visszaállítják az érdemes és kiváló művész, koszorús költő és írói cím adományozását, felépítik az új nemzeti színházat, létrehozzák a kortárs művészeti múzeumot, az irodalom házát, önálló otthont biztosítanak a magyar fotográfusoknak, a műszaki értelmiség alkotásainak, s egy új hangversenytermet létesítenek. Vitányi Iván, az országos választmány elnöke kifejtette: nem elégedett a testület és a párttagság közötti kapcsolattal, nem megfelelő a párt belső véleményének alakítása, az MSZP vezetői nem politizálnak távlatosan, hiányzik a hosszú távú, pragmatikus gondolkodás. Rosszallta azt is, hogy nagyon kevés fiatal tagja van a pártnak. Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője szerint a kormányzati ciklusból hátralévő két év elegendő lesz az oktatás, az egészségügy és az önkormányzat finanszírozásának átalakítására. Kiszámítható jövőt, stabilitást kell hirdetni és megvalósítani — mondta —, mert a párt támogatóinak köre a választások óta felére csökkent. Az MSZP újraválasztotta elnökének Horn Gyulát, a párt ügyvezető elnöke Kósáné Kovács Magda lett, az országos választmány elnöke Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter, három alelnököt választottak: Katona Bélát, Jánosi Györgyöt és Szekeres Imrét. Zukmann Tamás privatizációs miniszter a kongresszuson jelentette be, hogy lemond tisztségéről, és kilép az MSZP-ből. E lépésre azért határozta el magát, mert nem nyerte el a kellő szavazatszámot, hogy bejusson az elnökségbe. A záróülésen Horn Gyula bejelentette, hogy nem fogadja el Zukmann miniszteri tisztségéről való lemondását. A HÉTVÉGE