Háromszék, 1996. június (8. évfolyam, 1748-1772. szám)

1996-06-01 / 1748. szám

Vádol a Demokratikus Konvenció A Zsil-völgyi bányászvezér legújabb botránya politikai színezetet kapott, állapítja meg a BBC kommentátora. Tegnapi nyilatkozatában ugyanis a Demokratikus Konven­ció azzal vádolja Ion Iliescu államfőt, hogy mindig támogat­ta Miron Cosmát, és egyben felszólítják az elnököt, tá­mogatásának okáról nyilvánosan is számoljon be. A DK nyilatkozatában kihangsúlyozták, hogy a valódi veszélyt nem Cosma jelenti, hanem az a tény, hogy az ország elnöke elősegítette egy ilyen szereplő megjelenését és alakulását. Az Emil Constantinescu aláírásával közreadott nyilatkozat azzal vádolja Iliescu államfőt, hogy magatartásával az érintett álla­mi intézmények hitelét rontotta. A DK felszólította az elnököt, hogy adjon magyarázatot, a belügyminisztérium és az ügyészség miért nem vonta felelősségre a bányász vezért. A múlt rákfenéi Május 31. és június 2. között Politikai Változások Fóru­ma címmel szimpózium zajlik Bukarestben. A fórumon politikusok, politológusok, biztonságpolitikai szakemberek vesznek részt több európai országból és az Amerikai Egyesült Államokból. Az RMDSZ részéről Borbély László Maros megyei képviselő van jelen, aki az első napon a Civil társadalmi szerveződések, politikai elit, többség és kisebb­ség témakörben tartott rövid előadást. Kifejtette, hogy Románia talán az egyetlen volt kommunista ország, ahol 1989 után nem mentek végbe jelentős változások sem a politikai folyamat tekintetében, sem az új politikai elit kialakításában, hiszen valójában a volt rendszer nómenk­latúrájának második vonala vette át a hatalmat az ország­ban. „Egy jogállamban a demokratikus szabályoknak ér­vényesülniük kell — hangoztatta Borbély László —, s a szabad választások útján kialakuló parlamenti többség dönt az elfogadandó törvények sorsáról. De úgy vélem, hogy a román társadalomnak még egy generációváltásra várnia kell, amíg megszabadulhat a múlt rákfenéitől. Akkor a demokratikus többség engedékeny lehet a parlamenti ki­sebbséggel szemben, s a román többség olyan alternatívát kínálhat a kisebbségeknek, amely reális párbeszéd alapjául szolgálhat.” Megbeszélés a szavazásról A Victoria-palotában tegnap a helyhatósági választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban meg­beszélések kezdődtek a kormány és a parlamenti pártok képviselői között. A 10 órakor kezdődött találkozón az RMDSZ képviselői nem vettek részt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt küldöttsége 12 óra körül érkezett meg. Adrian Niţoiu, a központi választási iroda elnöke utalt a szavazócédulák nyomtatásakor észlelt hibákra, mint a­­milyenek a téves elnevezések vagy elmosódott jelek. E hibák kiigazítása végett a központi választási iroda a tegnap újból találkozott. Mint Adrian Niţoiu mondotta, ezek a tévedések nem akadályozhatják meg a szavazást. A részt­vevők hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a rádió, a televízió és a sajtó jobban tükrözze a szavazás menetét. Iliescu találkozói Ion Iliescu elnök tegnap a Cotroceni-palotában fogadta az Európa Parlament küldöttségét, amely részt vett a Romá­nia—Európai Unió vegyes parlamenti bizottság harmadik ülésszakán. ■ Pénteken délelőtt a Bukaresti Egyetem díszdoktorává avatták Julio Maria Sanguinettit, Uruguay elnökét, aki Ion Iliescu meghívására látogatott Romániába. A két államfő között tegnap délután újabb megbeszélésekre került sor. Melescanu Bécsben Pénteken délután kezdődött Bécsben a Közép-európai Kezdeményezéshez tartozó országok külügyminisztereinek összejövetele. A szombat reggeli plenáris ülésen részt vesznek az öt társul­t ország külügymini­szterei, köztük Teodor Meleşcanu is. Elutazása előtt a román külügyminiszter kijelentette, hogy Románia felvétele a Közép-európai Kezdeményezés teljes jogú tagjainak sorába fontos lépés a NATO-tagság érdekében, és gazdasági előnyökkel is jár. Segély a felsőoktatásnak Liviu Maior oktatásügyi miniszter és Karen Fogg asszony, az Európa Bizottság romániai küldöttségének vezetője az oktatásügyi minisztérium székházában tegnap aláírta azt a memorandumot, amelynek értelmében az Európai Unió a PHARE-program keretében 8 millió ECU értékű térítés­­mentes technikai és pénzügyi segélyt nyújt a hazai felső­­oktatás fejlesztésére. 2 Másfél ezren a székekért (folytatás az első oldalról) Társadalmi Demokrácia Pártja és Román Nemzeti Egységpárt választási szövetségének 21, a Szocialista Munka Pártjának 9, a Romániai Humanista Pártnak 8, a Romániai Ökologista Mozgalomnak 8, a Román Demokrata Agrárpártnak 7, az Autósok Országos Pártjának 3, a Nagyrománia Pártnak 1 jelöltje van. Legnagyobb a versengés a megyei tanács helyeiért, itt 3,5 jelölt jut egy helyre, s majdnem egyenértékű a mezőny a helyi tanácsoknál (2,22 jelölt egy helyre) és a polgármestereknél (2,55). A helyi tanácsokba 14 párt, szövetség 1057 jelöltje és 57 független, a polgármesteri tisztségre 9 párt, szövetség 67 jelöltje és 30 független pályázik. A választói névjegyzékbe felírt választópolgárok száma a megyében 171 400. A listán nem szereplő, de szavazati joggal rendelkezőket pótlistára írják fel. Ahhoz, hogy a szavazás érvényes legyen, választási körzetenként a választópolgárok névjegyzékébe felírt szavazók legalább fele plusz egynek urnák elé kell járulnia. A megyében egy megyei körzet, egy municípiumi, négy városi és 33 községi körzet van. Tegnap reggel 7 óra 25 perckor a Sepsiszentgyörgy —Csíkszereda útvonalon, a gidófalvi bekötőút után közlekedési baleset áldozata lett szerkesztőségünk személygépkocsija. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. A közlekedési rendészet helyszínelése szerint gépkocsivezetőnk lélekjelenléte életeket mentett. Albert Levente felvétele Bodoki hírhalom (folytatás az első oldalról) zord időben, esőben—az éjj­eliőr pillanatnyi beállóhelyéül is szolgál. • A helybeliek legnagyobb ámulatára olyan ipari egységet telepít az egykori téesz egyik épületébe a sepsiszentgyörgyi ELCO kft. Zalánban, „amely etil-alkoholt gyárt”. Az eladó­­sodott egykori tulajdonos ke­zéről a Dacia Felix Bankéra került az ingatlan, és az adta bérbe! • Detk anyaországi testvérközség önkormány­zatának meghívására az ottani katolikus templom építésének két évszázados ünnepségein szerepelt a bodoki egyház ifjúsági kórusa. A pünkösdi ünnepeken a detki önkormányzat és iskolai vezetés vendégeskedett Bo­­dokon, július folyamán pedig 20 detki gyerek nyaral bodoki családoknál. Diákjaink Hollandiában Nyugalom, nyitottság, őszinteség — így jel­lemezték a Hollandiából hazatért Mikes Kele­men líceumbeli diákok a holland polgár, a hol­land ifjúság hétköznapjait. Huszonöt X., XI. osztályos tanuló és öt kísérőtanáruk a De Goudse Waarden nevű goudai testvériskola meghívására utazott a tulipánok országába, hogy még tanévidő alatt, azaz munka közben ismerhessék meg a holland oktatást. A goudai iskola tavalyi sepsi­szentgyörgyi látogatását viszonzó kirándulásra azok a diákok jelentkezhettek, akik a holland ifjakat az elmúlt esztendőben otthonukba fogad­ták, elég jól beszélnek egy idegen nyelvet, és akik az iskola köré szerveződött különböző oktatáson kívüli tevékenységekben is folytonosan kiveszik a részüket. Ilyenek a diáktanács tagjai,az iskolarádió szervezői, a Bakancs iskolalap szerkesztői, tan­tárgyversenyek díjazottjai, a vitakör és más csoportos foglalkozások állandó tagjai. A szülők hathatós anyagi hozzájárulásával, az iskolaalapítvány és különböző cégek (főként a sepsiszentgyörgyi PECO) támogatásával létrejött egyhetes kirándulásról diákok—Godra Árpád, Jakabos Tünde, Marton Enikő, Grubisics Levente — és szervező kísérőtanáruk, Telegdy Elek beszélt. —Itthon m­á a jól ismert kelet-európai hátrányos szentimentalizmussal indultunk, de amit talál­tunk, az nem a tipikusnak hitt nyugati ember felszí­nessége volt. A holland fiatalokat ugyanazok a dolgok érdeklik, mint minket, ugyanazon kor­osztálybeli kérdésekből fakadnak gondjaik. Az, hogy családoknál szálltunk meg, nemcsak a velünk egykorú családtaggal kötött barátság miatt vált maradandóvá, csodálattal töltött el, hogy mennyire harmonikus a szülő-gyermek együttlét. Már-már tökéletes. Sokkal több időt szánnak egymásra az emberek mind családon belül, mind azon kívül. Szinte árad a holland emberből a nyugalom, nyitottság és őszinteség. — A goudai iskola éppúgy alkalmas a ta­nulásra, mint a kikapcsolódásra, az osztály­­termek mellett sakkozó-, olvasótermek van­nak, és ki-ki a maga kis szekrény­kéjéből veheti elő azt, ami adott pillanatban személyes tár­gyai közül a leginkább szükséges. A nyugalom nem jelent lezserséget, hanyagságot semmi­képp. Éppúgy érettségiznek, mint mi, éppúgy igyekszenek tovább tanulni. De nem agyon­­hajszolva, nem idegkimerülésig. —A mi kísérőtanáraink jelesre vizsgáztak, bárhol voltunk, hagyták, hogy felfedezzük a várost így volt ez menet Prágában, Kölnben, majd Amszterdamban, Hágában, jövet pedig Utrecht, Würtzburg, Pozsony tornyai alatt. Telegdy tanár úrnak szinte nem volt, mit hozzáfűzni. A diákjairól beszélt volna, de érettsé­gükről, tág látókörű tájékozódásukról ők maguk tettek tanúbizonyságot. Magukkal hozták Hol­landia szelét, az együttlét örömét, a hátizsákban tartalékolt ebéd ízét és az emlékezést hosszab­bítandó tulipánhagymát cserépben. Hogy virá­gozzék a messze szőtt barátság emlékére. Fekete Réka NEMZETI ÖNKÉP Gereben Ferenc szociológus Az olvasáskultúra és az iden­titástudat kapcsolatáról értekezik az Új Pedagógiai Szemle idei 3. számában. Olvasóink előtt nem ismeretlen a téma, a szerző múlt évi sepsiszentgyörgyi fellépése után részben felhasználtuk azokat az adatokat, amelyeket 1991 és 1994 között hat ország több mint 110 településén végzett felmérés eredményezett, s együtt csodálkozhattunk rá arra az érdekes jelenségre, hogy a történelmi Magyarország testéből Trianon­ban kiszabdalt részeken élők nemzeti identitástudata mar­kánsabb, mélyebb és árnyaltabb. Jó ezt tudni, hisz választási erőpróbák, megmérettetések idején az önbizalom, a pozitív j­ö­vőkép, a változtatások lehetőségének hite az önösszeszedést gerjeszti. Az oknyomozás kiderítheti, hogy az anyaországiak önkritikusabbak, mint mi, árnyalhatja vagy eltúlozhatja azzal is, hogy éppenséggel tunyábbak, kevésbé a nemzeti értékekre figyelők, mert „csak” szociális szorongattatásban élnek, és nemzetiségi másságuk érvényesítéséért nem kell naponként küzdeniük. A mi ordas helyzetünket Székely János csodálatos költői képe eleveníti elénk, belénk: Mert kivesztek a farka­sok, / S mert nem vadássza senki őket, / Itt girhesek és borzasok/És szinte törpék már az őzek. //A jót velünk sem az teszi, / Ki ölbe vesz s álomba ringat, / Hanem ki vesztünk éhezi. // Becsüljük meg hóhérainkat. 1. „Véleménye szerint vannak-e olyan tulajdonságok, amelyek a magyarokat általában jellemzik? S ha igen. Melyek azok?” Ez volt az egyik megválaszolandó kérdés. Kárpátalja, Erdély, Vajdaság válaszai nagyon hasonlatosak, mintegy 40% csak pozitív tulajdonságokat említ. A magyarországi válaszok elütnek az összes többitől, főleg annak a véleménynek a dominanciájával — mondja a szerző —, hogy a speciális magyar tulajdonságok — ha vannak egyáltalán — kizárólag negatív természetűek. Érdekes a válaszok egybevetése az olvasáskultúrával, akik úgy vélekednek, hogy nem léteznek (magyar) nemzeti tulajdonságok, lektűr- és bestsellerdomi­­nanciájú ízlésorientációjukkal inkább a gyenge közepes me­zőnyhöz tartoznak mindegyik régióban. De ezt nehogy a kisebbségben élők javára fordítsuk: .A kizárólag pozitív tulajdonságok említői között egyértelműen a nem vagy na­gyon keveset olvasók, valamint a »lektűr«, a »romantika« és a »bestseller« ízléstípusok dominálnak, tehát a túl pozitív színezetű önkép is inkább az olvasáskultúra alacsony közepes szintjeivel mutat megfelelést.” A szerző az adatok elemzése alapján a nemzeti-nemzetisé­gi összetartozás fix pontjait egyrészt az anyanyelv és a kul­turális, történelmi, vallási hagyományok szerepében látja, másrészt (leginkább Kárpátalján) a pozitív emóciókban s az olyan cselekvő elkötelezettségben, amely a nemzeti identitást feladatként, vállalásként, a fennmaradásért folytatott küz­delemként éli meg. Mindez azt is jelenti, hogy a nemzeti identitás a magyar népcsoportok körében elsősorban nem etnikai, tehát nem a vérségi leszármazást és összetartozást hangsúlyozó, sokkal inkább a kultúrához és az érzelmek világához kötődik. És ez ismét fokozottabban érvényes az anyaországon kívül élő magyarokra. Minden régióra kiterjedő tapasztalatuk, hogy a könyvet nem vagy alig olvasók inkább a borúlátásra, a többet olvasók pedig az optimizmusra hajlamosak. A csüggeteg, hitehagyott magatartás a magyarságnak azokat a rétegeit érinti elsősor­ban, akiknek a felfokozott általános bizonytalanságérzetét alacsonyabb kulturális szintjük, tájékozatlanságuk... és in­formációs kiszolgáltatottságuk is fokozza. Kár, hogy a televíziózás, rádiózás és a nemzeti önkép közötti kapcsolatok vizsgálata kimaradt. Vagy csak mi nem tudunk róla? Sylvester Lajos 1996. JÚNIUS 1.

Next