Háromszék, 1996. július (8. évfolyam, 1773-1799. szám)

1996-07-01 / 1773. szám

•S HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1996. JÚLIUS 1. 1773. szám ÁRA 300 lej Előfizetőknek 193 lej 1IFTFO Két mandátum liány mandátum? Nyílt titok, hogy e hét folyamán, Petre Roman és Emil Constantinescu után Ion Iliescu bejelenti: a három rózsa pártjának színeiben az idei általános választá­sokon újra indulni fog a legmagasabb állami közjogi méltóság, a köztársasági elnöki cím elnyeréséért. Ha minden tervei szerint alakul, egy kerek évtizedig lesz államelnök, holott 1989. december 22-én emlékezetes „székfoglaló” tévébeszédében a ceausiszta diktatúra átkait ostorozva, ő maga mondta ki: meg kell akadályoz­ni, hogy egyetlen ember egy, esetleg két mandátumnál hosszabb ideig államfői tisztséget töltsön be. Most arra hivatkozva, hogy a törvényeket, így az alkotmányt — amely ugyanezt szentesíti — sem lehet visszamenőleg alkalmazni, új ra jelölteti magát. Nyer vagy nem, a jövö titka. Yan, aki ma is 55—60 százalékos szavazatot jósol neki, van (például Alin Teodorescu szociológus, az IMAS kövélemény-kutató intézet igazgatója), aki, úgy véli, egymilliónál több voksol nem tud összeszedni. Akárhogy is történjék, az a tény, hogy a jogállamiság letéteménye­se, minden román állampolgár elnöke hat és fél évvel említett beszéde után — amelyet ország-világ hallott, látott, s mai napig nem feledett — tétovázás nélkül megszegi szavát, mindent elárul a Cotroceni-palota lakójáról. S. Sepsibükszádi hírhalom é Csornád néven alakított kisrégiót három Hargita megyei (Tusnád, Tusnádfürdö és Lázár­falva) és két Kovászna me­gyei (Sepsibükszád és Torja) település. Az anyaországi űn. Dömösdi kisrégióval teremtet­tek kapcsolatot, s ott a mieink már tiszteletüket is tették ez év februáijában. Akisrégióesz- mei patronálója a Csíki Ter­mészetjáró és Természetvédő E- sülét A nemzeti-eszmei kap­csolatok mellett a gazdaságia­kat is előtérbe akarják hozni, s úgy néz ki, hogy az 5—5 telepü­lés testvérfalui kapcsolatra lép. ó A község szavazattöbb­séggel megválasztott új polgár- mestere Balogh Gábor, aki az RMDSZ színeiben győzött a választásokon. Eddig községi tanácsos és a sepsibükszádi gróf Mikes Ármin Általános Iskola igazgatója volt. é Akut ivóvízproblémák­kal küzd a település, s azoknak (folytatása a 2. oldalon) Kisgyörgy Zoltán A vasútállomáson és környékén élő magyar és román anyanyelvű katolikus vallású híveknek új templom épül. (irtsunk a 2 oldalon) KI LÉP MAGYARI LAJOS HELYÉBE? Gazda István következik Régi-új színfolt Sepsiszentgyörgy vasútállomásával szemben a felújí­tott ún. Téglásház, amelyet Toroczkay Wigand Ede munkájának tar­tanak. A műemlék jellegű épületben rövid ideje újra szálloda működik, mint hajdan. (Albert Levente felvétele) A100. HÉTFŐI SPORT Amint már hírül adtuk, Magyari La­jost, az RMDSZ háromszéki szenátorát beválasztották az Országos Audiovizuá­lis Tanácsba. Új tisztsége összeférhe­tetlen a szenátori minőséggel, ezért le kell mondania mandátumáról. Helyét az őszi választásokig a Kovászna megyei listán utána következő Gazda István, a ko vásznai RMDSZ elnöke, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője foglalja el, akitől megkérdeztük: miként értékeli a kialakult helyzetet? — Meglepetésként ért a hír. Ha már így hozta a sors, meg kell nézzek min­dent szépen sorban, mert ennek fontos következményei vannak, tudniillik a városi tanácsosi tisztség és a szenátori tisztség összeegyeztethetetlen. De bármint osz­tom és szorzóm a dolgokat, a szená- torságot el kell vállalnom. Ebből a törvény­hozási ciklusból még kevés van hátra, s nem hiszem, hogy tevékenységre kerüljön sor részemről, de az őszi szesszión biz­tosan ott kell lennem. Én igyekezni fogok — ha odakerülök, és ez a dolog konkré­tummá válik —, hogy a választópolgárok bizalmával ne éljek vissza, s mindent meg szeretnék tenni, ami erőmből telik, hogy ne vegyék észre, egy értékes ember került ki a szenátusból, össze kell hívnom a városi választmányt, s azzal megbeszélj ük, hogy mi lesz tovább a tanácsban. Ki kell osztani a feladatokat, és én igyekezni fogok minden szempontból támogatni a városi tanács munkáját. Azt nem tudom, hogy a beiktatásra mikor kerül sor, mikor fogják igazolni a mandátumot, de erről engem kell értesítsenek. Én egyelőre jó nyugodtan, mint kovásznai tanácstag, tanár, osztályfőnök és polgár, végzem a munkámat. Lejegyezte: Bodor János Két esztendővel ezelőtt, a labdarúgó­világbajnokság hajnalán indítottuk út­nak 1 -es számmal a Háromszék különki­adását. a Hétfői Sportot. Két esztendő múlva, a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének időpontjában nyomtaíjuk a. Hétfői Sport 100. számát. Két esztendő. 100 szám sportéletünk szolgálatában. Mert szolgálat ez, amely­ben vállaljuk — szerény lehetőségeink mellett — az olvasók tájékoztatását a megye, az ország, a sportvilág kis.és nagy eseményeiről, vállajtuk'a sport és testnevelés egészségmegőrző szere­pének propagálását, vállaljuk sport­érté keink átmentését... Vállaltuk a ma­gunk módján, a magúnk eszközeivel. És vállaljuk ezután is e nemes felada­tot. Ügyszeretetünk, elkötelezettségünk változatlan. A MŰRE úrkosi tanácskozásának zárónapján, ma délben Kántor Lajos Társadalmi szemlék szerepe az erdélyi sajtóban című előadása után az erdélyi magyar újságírás bibliográfiájáról lesz szó, a táborbontást megelő­zően a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen egyeztetik a tapasztaltakat.----------------------- Máról holnapra ELŐRELÉPÉS, TISZTÁZÁSOK Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogai­nak védelméről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tá­mogatni kell az eddig elfogadott kisebbségvédelmi doku­mentumokat, közöttük a több országban, így Romániában is vitatott és elutasított 1201-es ajánlást, s érvényt kell szerezni a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának. A vitatott 1201-es ajánlás ominózus 11. szakaszát illetően Bindig kifejtette, hogy a nézetkülönbségekre okot adható dokumentumokat láttamozó Yelencei Bizott­ság nemrég új értelmezést adott az 1201-es ajánlásnak, elhárítva all. szakaszhoz tapadó összes félreértést és kétértelműséget. Bindig szerint a Velencei Bizottság jogértelmezése világossá tette, hogy „ a dokumentum lényegé­ben a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat is megad a nemzeti kisebbségeknek!” Ezek után 22 képviselő fejtette ki véleményét, és a köz­gyűlés szavazattöbbséggel elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében az egyedüli jogi érvényű kisebbségvédelmi dokumentum. A keretegyezmény hatály­ba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal ren­delkező, független testületté válik, amely természetszerű­leg nemcsak kormányokkal tárgyal majd, hanem az egyes kisebbségek képviselőivel is!... Frunda György szenátor is ennek a testületnek a létrehozását üdvözölte beszédében, hiszen „ez lehet az első olyan Európa tanácsi szintű testület, amelyet arra hatalmaztak fel, hogy fogadja a nemzeti kisebbségek ^részéről érkező vádiratokat, panaszokat, hogy a kormányok mellett az egyes nemzeti kisebbségek képviselőivel is párbeszédet folytatva, igyekezzék meggyőzni a kormányo­kat arról, hogy tartsák tiszteletben a keretegyezményben lefektetett jogokat”. Az előrelépés tehát megtörtént. Ne higgyük, hogy ez elháríthat minden akadályt egy egységesülő Európa útjából, hiszen a keretegyezményben is csak néhány jogról van szó; azt Viszont erőteljesen hangsúlyozni kell, hogy ezek elfogadása kötelező' érvé­nyű kellene hogy legyen, hiszen a minden ország által figyelembe veendő jogok minimumát képezik. Frunda György ezután azt fejtegette, hogy reméli, a 11. szakasz Velencei Bizottság által adott értelmezése megkönnyítheti az elkövetkezőkben a román kormány számára az 1201-es ajánlás elfogadását. Az eddigi tények nem ezt bizonyítják! A román politikai életben ez az ajánlás valóságos vörös posztó. Uiesciţ elnöktől Adrian Nástaseig, a kormányzó párt vezetőjéig és a külügyminisz­terig mindenki minden alkalmat felhasznál, hogy legtöbb­ször tájékozatlanságát, eleve rosszhiszeműségét elárulva, ellene „szavaljon”. Frunda beszédében arra is kitért, hogy amikor felkérték a román kormányt, garantálja a kétnyelvű feliratok kifüggesztésének jogát, tekintettel a Románia által is aláírt és ratifikált keretegyezmény előírá­saira, Meleţcanu külügyér „eléggé különös, módon azt állította, hogy Románia nem köteles betartani a keret­egyezmény előírásait, amíg azt 12 ország nem ratifikálta...” A kérdés: mi lesz azután, ha mégis ratifikálni fogják, és megkezdi munkáját az új testület?! Bizonyos rossz­májú sajtóvélemények szerint az új ajánláshoz és a meg­alakítandó Európa tanácsi szintű független testülethez képest a fölösen sokat emlegetett 1201-es ajánlás „gye­rekjáték” csupán... Úgy tűnik, ha óvatosan, ha lassan is, de az Európa Tanács végre megnyugtató módon akarja rendezni az Európát s az egyes országokat megosztó kisebbségi kérdést!... _______________Bogdán László^ HATÁRHELYZETEK VILLÁMOK VÁMSZEDÉSE vos-botanikussal beszélgetett Horváth Gábor. Az üszöggombák világhírű szakembere székely­udvarhelyi, középiskoláit is ott végezte, később biológus Kolozsváron, illetve Buka- (folytatása a 2. oldalon) Sylvester Lajos Úti olvasmány után néz­tünk az egyik dunántúli ál­lomás újságárudájában, s a Természet Világajúniusi szá­mának címlapján ránk köszönt a hazai vonatkozású cím: Egy székely világutazó orvos-bota­nikus. A világutazó székely füvésszel, Vánky Kálmán or-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék