Háromszék, 1996. szeptember (8. évfolyam, 1827-1851. szám)

1996-09-02 / 1827. szám

SEPSISZEMGYÖRGY 1996. SZEPTEMBER 2. 1827. szám ÁRA 400 lej Előfizetőknek 230 lej HÉTFŐ AZ RMDSZ AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL a MOST elérhető legjobb dokumentum Pénteken késő estébe nyúlt az SZKT egyeztető kerék­asztala, amelyneknapirendjén azSZKT és a SZÉT szeptember 6-i marosvásárhelyi együttes rendkívüli ülésének előké­szítése szerepelt. Az alap- szerződést a most elérhető legjobb dokumentumnak nevezték a résztvevők — az RMDSZ platform- és frak­cióvezetői, Markó Béla szö­vetségi, Takács Csaba ügy­vezető el nők—■, és ennek meg­értésére kérték a tagságot. Ugyanakkor hangsúlyozták, az RMDSZ kényes helyzetbe ke­rült. Nem kívánj a az alapszer­ződés elutasításával elszige­telni magát a nemzetközi poli­tikai életben, ám fenntartja véleményét is, miszerint a doku­mentum elmarad a romániai magyarság jogos igényeitől. A múlt héten az RMDSZ vezetői találkoztak mind Horn Gyula magyar miniszterelnök­kel, mind Ion Iliescu román államfővel, és ismertették a szövetség álláspontját: az RMDSZ az alapszerződést, kétségtelen pozitívumai el­lenére, egészében nem tart-' ja kielégítőnek, mert a doku­mentum nem nyújt megfelelő megoldást a romániai magyar­ság helyzetének rendezésére több lényeges vonatkozásban. A megbeszélések következ­tében nem született semmiféle változás a két ország közti szak­értői szintű tárgyalások ered­ményéhez képest. A kolozsvári ülés résztvevői közölték: az alapszerződés jelenlegi formá­jában nem az RMDSZ kudarca, hanem nagyhatalmi nyomás következménye. A magyar— magyar kapcsolatokról kifej­tették: a döntések az RMDSZ-t a magyarországi ellenzékhez közelítették ugyan, ám ez nem jelenti azt, hogy nem akar jó viszonyt a magyar kormány­nyal. Az RMDSZ nem akar vihart kavarni a magyarországi politikai életben. A szeptember 6-i Szövet­ségi Küldöttek Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetőtanács rendkívüli közös ülésén az RMDSZ-nek a román—ma­gyar alapszerződéssel kap­csolatos állásfoglalását fo­gadják el. „ Uzoni hírhalom * Őstelephelyre bukkan­tak a Temetőponk nevű helyen az építkezés alkalmával. Itt néhány évvel ezelőtt Antal Béla helybeli lakos kézimalomkövet is talált. Az új felfedezést jelen­tették a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum régészeinek, akik eddig még nem szálltak ki a helyszínre. * Elkészült egy autóparkí­rozó a tömbháznegyed öveze­tében a személygépkocsik és kisebb autók számára. Végéhez közeledik a járdajavitás-járda- készítés is. A központ és a tömbháznegyed között már készen van, most az utolsó 200 méternyi szakaszon dol­goznak, a szegélykövet már lerakták. % Tatarozzák a tanács épületét. A külső munkála­tokat az épületbelső korsze­rűsítése követi. MindkettőtZsók József építőmester és vállal­kozó csoportja végzi. * Kétharmad hosszúságban kapott aszfaltburkolatot a Kilyén —Uzon közötti megyei útszakasz. Ahátralévő, illetve a településen áthaladó részen foltozni fognak. A Dobolló—Bikfalva közötti út is j avításra szorul, s remélik, hogy még ebben az évben újabb kavicsréteggel burkolják az Uzon—Lisznyópatak közötti makadámutat. $ A megyénkből induló országos kerékpártúrán részt vett néhány uzoni gyerek Ambrus László tanár felügye­lete mellett. Máramarossal és Észak-Moldva tájaival is­merkedtek. Kisgyörgy Zoltán Orbaiszék: se Gazdával, se nélküle Az RMDSZ orbaiszéki szerdai tanácskozásán a küldötteknek a Széki Egyeztetőtanács (SZÉT) állandó bizottságát, a szék Három­széki Képviselők Tanácsának (HKT) tagjait kellett volna meg­választaniuk, illetőleg a három­széki szenátor- és parlamenti képviselőjelöltek rangsoráról kel­lett volna dönteniük. Kvórum hiányában a találkozó kerekasz- tal-beszélgetéssé alakult. A Ko- vászna város polgármestere, Mál- nási László Levente által össze­hívott székigyülés avárosi RMDSZ augusztus 21 -i tisztúj ító gyűlését kifogásolta A szerdai tanácskozás- rólcsak véletlenültudomást szerző Gazda István városi RMDSZ- elnök, egyben szenátorjelölt azt kifogásolta, hogy a széki gyűlés nem határozatképes, ezenkívül a kilenc háromszéki jelölt közül hat hiányában nem méltányos a pályázatok felett ítélkezni, illetve jelölési sorrendet megállapítani, ugyanakkor azt is sérelmezte, hogy a találkozóra a városi szer­vezet nem kapott meghívást. Válaszában Málnási László Levente polgármester leszögezte: am íg a városi szervezet tisztúj ítása körüli vitát nem tisztázzák, nem tartják indokoltnak a meghívást, és Gazda jelölését sem támogatják. Gazda István erre kijelentette: ha jelölését az a széki szervezet nem támogatja, amelyhez ő is tartozik, akkor kérdésessé válik, hogy az 1992. szeptemberijelölt- lista tartalékaként elfoglalja-e a hátralevő két hónapra Magyari Lajos megüresedett szenátusi székét, majd kivonult a terem­ből. (Bodor) A restaurált Daniel-kastély Albert Levente felvételei I honfoglalás 1100, évfordulójára emlékezett t árgyas népe is. llálaadó Ünnepi istentiszteletet tartottak az unitárius templomban, ahol három helybeli születésű lelkész — Dimény András, Andorkó Ferenc és IlkeiÁrpád— végzett szószéki szolgálatot. Farkas Ferenc és Dimény Leéente a magyarság történetéről beszélt. Jelen volt a község új polgármestere, Farkas Sándor. A millecentenárium maradandó emléke az a kopjafa, amelyet a település központjában levő hősök emlékműve mellett helyeztek el A választások menete Az őszi parlamenti és elnök- választások megszervezését szabályozó nyolc kormányha­tározatjelent meg a Hivatalos Közlöny 171. számában A szavazás dátumát novem- bér 3-ra tűzik ki, s leszögezik, ekkor a választói igazolvány­ban az 1-es számmal jelölt helyre kell kerülnie a szavazást igazoló pecsétnek. A választások lebonyolítá­sára 25 milliárd lejt osztanak ki az állampénztárból a prefektú- ráknak. Ebből fedezik az anyagi és személyi költségeket (a választási bizottságok tagjai például minden munkában eltöltött napra 15 000 lejt kap­nak). A kampány szeptember 4-én veszi kezdetét, antennaidőt 6-án éjfélig lehet igényelni. Október 3-án éj félkor zárj ák aj elő léseket A négy példányban készült jelölőiratot csak akkor fogad­ják el, ha azt ajelölő pártok és szervezetek országos vezetői is ellátták kézjegyükkel; füg­getlenektől a támogatók list­áját kérik^A jelölés október (folytatása a 2. oldalon) (Incze) Mától drágul alap Előfizetőknek 230 lej Szabad­árusításban 400 lej .................. > x----------------------- Máról ^holnapra TRAGIKUS MÚLTJA A MAGYARNAK... Jeszenszky Géza a Magyar Szemle idei 7—8. számában testes történelmi esszében tekinti át a magyarság európai létének pályaívét A honfoglalástól az integrációig cím­mel. Az írás tulajdonképpen idei amerikai kőrútjára készült, ahol felkérésre a nemzet, állam, függetlenség és integráció fogalmáról történészként kellett beszélnie. Mivel bizonyos megállapításai a belénk sulykolt történelemértékelő szemléleten lényegesen változtatnak, néhány gondolatát szükségesnek tartjuk kiemelni. A szerző szerint kevés nemzetnek van olyan változatos és fájdalmasan tragikus múltja, mint a magyarnak. Arisz­totelészt idézve, s megállapítását a magyarságra alkal­mazva mondja, hogy a tragédia hősének végzetét nem bűnei vagy gonoszsága okozza, hanem ítéleteinek, helyzet- megítélésnek tévessége. Történelmünkön nemcsak a bal­sors húzódik végig, de az önmagunk által elkövetett, utólagos bölcsességgel elkerülhetőnek látszó hibák, amiket Wesselényi balítéleteknek nevezett. (Vajon a mostani alapszerződésről is ekképpen beszélnek majd?) A balítéletek azonban nem téveszthetók össze a bűnnel. Ha van is történelmünkben bőven, amit restellni,ha voltakis bűnös honfitársaink, egészében véve mégis büszkeséggel tekinthetünk vissza arra a tizenegy évszázadra, amit a Kárpát-medencében leéltünk. Érdekes, önbizalmunkerösítö megállapítása: történelmünk drámaiságát még fokozza, hogy legnagyobb nemzeti kataszt­rófáinkat gyakran nagy sikerek, eredmények előzték meg. Mohács előtt volt Mátyás, Erdély 1651 utáni földúlását és magyar lakossága jelentős részénekelpusztítását megelőzte Erdély aranykora Bethlen Gábor idejében. Világost megelőzte .a sikeres tavaszi hadjárat, Trianont megelőzően azoszt­\ rák—magyar vámterületen olyan gazdasági és kulturá­lis fellendülést hozott a kibontakozó kapitalizmus és a külföldi tőkebeáramlás, amely páratlan volt a térség történetében. A nácizmus uralta Európa kellős közepén közel egymillió menekültnek nyújtottunk haj lékot, mielőtt a német megszállás bekövetkezett, és a hatalmat átvette a nácihű csőcselék. A ’47-es kommunista hatalomátvételt megelőzte a gazdasági stabilizáció és a sikeres újjáépítés. 1956 novemberének elején is úgy tűnt, hogy újjászületik a szabad, demokratikus Magyarország, Ezt követte no­vember 4., a fekete vasárnap a szovjet invázió képében. A katasztrófák szerencsére — állapítja meg — soha sem voltak jóvátehetetlenek, a magyar nép erejéből mindig futotta az újrakezdésre. A tatárjárás után volt második honalapítás, a török pusztításai után pár évtized alatt benépesültek az elnéptelenedett vidékek, az 1849 utáni önkényuralom bukása után a kiegyezés helyreállította 1848 törvényeit, és a szabadságharc vezetőit visszahe­lyezte jogaikba, ezt követően pedig kiépült a magyar nemzeti intézményhálózat és a főváros. A következtetés, hogy a szovjet kommunizmus igá­jából szabadulva ismét Esélye van az újjáépülésfe a magyarságnak. Érdekes eszmefuttatást olvashatunk arról, hogy győzelme esetén Hitler a Dunántúlt akarta bekebelezni, s fel­merült benne az az ötlet, hogy a magyarokat ki kellene telepíteni azUrál térségébe, s állítólag Sztálin is mondott olyant, hogy a magyarkérdés csak vagonkérdés. Ezt Benes szlovák elnök nem is gondolta csak, hanem meg is valósí­totta mintegy százezer magyar erőszakos kitelepítésével. Valljuk be, most igazán szükségünk van az optimista hangvételre. Mélyponton vagyunk, innét csak kikászálódni lehet. Még akkor is, ha balítélet szüli ezt a bizonyos alapszerződést is. Az euroatianti felzárkózás az, ami tu­datosan sorvasztott önbizalmunkat helyreállíthatja. _________________________________Sylvester Lajos^

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék