Háromszék, 1996. szeptember (8. évfolyam, 1827-1851. szám)

1996-09-02 / 1827. szám

EGÉSZSÉGES NEMZETNEK VAN CSAK JÖVŐJE A TEST EGÉSZSÉGE „A testnek legyen ereje, hogy a léleknek engedelmeskedhessék. A jó szolgának erősnek kell lennie. Minél gyengébb a test, annál többet parancsol, minél erősebb, annál engedelmesebb.'' Az iskolarendszernek, és ebben a testne­velésnek is, figyelembe kell vennie az ideg­­rendszer, a pszichikai, értelmi, testi képességek fejlődésének sajátosságait az iskolás kor­osztályú gyermekeknél. A megfelelő meny­­nyiségű és minőségű testmozgás, testedzés, versenyzés 14 éves korig életszükséglet, és a normális fejlődés feltétele. Sőt, az egyén 16 éves koráig van a legdinamikusabb kap­csolatban környezetével, így a testgyakorla­tok, a sportolás kedvező hatással van az ifjú összfej­lődésére. Vannak időperiódusok, ame­lyekben könnyen tanul, változik, fejlődik egy-egy szervrendszer szükséges inger hatá­sára. Ha valaki ezen időszakasz után kezd intenzív tanulásba, edzésbe, akkor saját lehe­tőségeinek az optimumát már nem valószínű, hogy eléri. Egyes mozgásteljesítmények nem vállalhatók, mert nem telj­esíthetőek bizonyos érettség előtt. A közoktatásban az egészséges életmód, a testnevelés tartalmi megújítása a rend­szeres testedzés szokásrendszerének meg­alapozását, az alapvető fizikai képességek és mozgáskészségek fejlesztését, a sportolás megkedveltetését helyezi előtérbe. Lehetőséget kapnak a pedagógusok az életmódsportok mozgásanyagának elsajátítására, a sportjáték élményének és örömének megismertetésére. A személyiségfej­lesztés hangsúlyozása két okból is fontos. Az egyik, hogy a testnevelés és sport lényegét képező mozgásos cselekvések olyan kulturális értékek, amelyek birtok­bavétele és alkalmazása a személyiség legfőbb szféráit, a kognitív, az affektív és a mo­torikus szférát egyaránt igénybe veszik, vagyis a személyiséget minden tulaj­donságá­val igény­lik. A másik ok, hogy a testnevelésben is él egy téves nézet, amelyik a még jobb, még nagyobb teljesítményt állítj­a az oktatási folyamat előterébe, és nem a cselekvő személyiséget, aki fejlődik, értékes tulajdonságokkal gaz­dagodik a pedagógiailag jól vezetett művelődési folyamatban. A sportjáték és versengés. A sport a latin disportare igéből származik, jelentése: széthor­dani. Átvitt értelemben: elszakadni valami­től — a hétköznapok gondjaitól, bajaitól a játék, az öröm birodalmába. A francia meg­felelője, a disport a fizikai és szellemi erőfeszítésekkel tarkított szórakoztató idő­­tö­tlést jelenti. Korábban a sportot úgy definiálták, hogy meghatározott helyen, meghatározott időben, önként elfogadott, de feltétlenül kötelező szabályok szerint folyó versengés, valamint arra való felkészülés. Ma a sport meghatáro­zott szabályok szerint, időtöltésként vagy versenyszerűen folytatott testedzés. Egy fel­nőttnek az egészsége megőrzéséhez szük­séges, hetente minimum három alkalommal 3­5—4­5 percet 180 mínusz az életkor percen­kénti pulzusszámmal kell sportolnia, edzenie. Ez a követelmény gyermekeknél naponta minimum 1 óra szabad, jó levegőn végzett, játékos sportmozgás vagy mozgásos játék. A testedzés a sportoló egyén számára: a jobb közérzet, az egészség, a fizikai és pszi- Jean-Jacques Rousseau ctikai teljesítőképesség megszerzése, meg­tartása és fokozása érdekében végzett rend­szeres sportmozgás. A testedzéseket rend­szeresen végző egyén edzett lesz, azaz erős, szívós, ellenálló és nehézségeket leküzdő. A viharedzett jelző többnyire csak a lelki nehézségek legyőzőire használatos. Az edzés­­tréning-fizikai, technikai, taktikai edzés is lehet — angolszász nyelvekben a training jelentheti a katonai, orvosi, szakmai, például a varrónői felkészülést is. A cselekvések, a sportmozgások meg­tanulásának, végrehajtásának feltételei a testi képességek. Ezek a szervezet és a szemé­lyiség olyan tulajdonságai, amelyek alap­vetően szükségesek ahhoz, hogy megfelelő tevékenységformában a végrehajtás ered­ményes legyen. A testi képességeknek három nagy csoportja elfogadott: kondicionális képességek, koordinációs képességek és az ízületi mozgékonyság. A kondicionális képességeket ener­getikai tényezők határozzák meg. A három fő képesség: állóképesség, erő, gyorsaság. Ezeknek a legfontosabb fizikai képességeknek a fejlesztése az iskolai tanulók és minden sportág képviselőjének alapfeladata, mivel ezzel érhető el általánosan jó fizikai telj­esítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése. A koordinációs képességeket a szabá­lyozási folyamatok képviselik, a mozgás­koordináció funkciói. Régebben az ügyesség fogalmával magyarázták. Mára differen­­ciá­ltabb a kérdés a koordinációs képességek komplexitása (egyensúly, tér—idő táj­ékozódás, kinesztézis stb.) miatt. Álízület­i mozgékonyság az a testi képesség, amely segítségével a mozgásokat—anatómiai korlátokon belül — nagy mozgásterjede­lemmel tudjuk végrehajtani, erőkifejtés feltételezésével. A mozgékonyság megíté­lésében az ízületi rendszer, a szalagok és inak, továbbá a mozgásokban érintett izmok nyújt­­hatósága, erőkifejtő képessége a mérvadó. A legfontosabb képesség, minden életre­való „mozgás” alapja az állóképesség. Állóképességgel a szervezetnek azt a tulajdonságát jelöljü­k, amellyel hosszantartó, viszonylag erős ellenállású terheléseknél mozgósíthatja a végrehajtáshoz szükséges energiát. Az állóképes egyén magas inten­zitással hosszú ideig tud munkát végezni. Ez a tulajdonság nagymértékben edzhető fiatalok körében, ezért az állóképességet fejlesztő edzések fontosak ifjúkorban. A rendszeres állóképességi testedzést végzők szervezetében pozitív hatások figyelhetők meg a teljesítmény javulásával egyidejűleg, akár 6—8—10 hét után. Ezek a kellő ter­helésű állóképességi sportágakban—futás, úszás, kerékpározás, evezés, sífutás stb. — végzett edzések a szív és keringési rendszer teljesítményét javítják. Nemzetközileg az állóképességet leggyakrabban a Cooper­­teszttel mérik. ___________________Monspart Sarolta^ A HÉT VILÁGVERSENYEI SZEPTEMBER 2—8. Sportlövészet. Junior futócéllövő Európa-bajnokság, Brno. SZEPTEMBER 6—14. Előlégbalon. Európa-bajnokság. Schiellaiten. SZEPTEMBER 7. Triatlon. Hosszú távú világbajnokság. Munde. SZEPTEMBER 8. Duatlon. Európa-bajnokság. I­nola. SZEPTEMBER 8. Autósport. Forma—1, Olasz Nagydíj, Imola. SZEPTEMBER 8. Sportlövészet. Junior Európa-bajnokság, Szófia.. 1996. SZEPTEMBER 2. ATLÉTIKA SZABÓ GABRIELLA A BERLINI GYŐZTESEK KÖZÖTT A Német Nagydíj viadal több olimpiai bajnokot felvo­nultatott, rajthoz állított. A tét rendkívüli volt, néhány versenyszámban aranyrúddal ajándékozták meg a győztest. Néhányban csupán, de így is 20 kg arany talált új gazdára. Jöttek az olimpiai bajnokok, láttak... de nem mindenikük győzött. A vesztesek között szerepel a kanadai Bailey, a 100 m olimpiai aranyérmese és újdonsült világcsúcstartó­ja, a hármasugró Harrison, a vágtázó M. Johnson, a gátfutó Adkins, a hosszútávfutó Ni­­yongabo, a nők közül a gát­futó Engquist... Világcsúcsok sem születtek, a dobogósok eredményei jórészt túlnőnek a jegenyefákon. íme a dobogósok: Férfiak: 100 m: 1 .D. Mitchell (amerikai) 10,08 mp,2. Green (amerikai) 10,09 mp, 3. Bai­ley (kanadai) 10,13 mp, 200 m: 1. Fredericks (namíbiai) 19,97 mp,2. M. Johnson(ameri­­kai)20,02 mp,3. Boldon(trini­­dadi) 20,37 mp, 110 m gát: 1. Mark Crear (amerikai) 13,26 mp,2. Jarrett(brit) 13,35 mp, 3. Schwarthoff (német) 13,36 mp,400 m gát: 1. Zoellner (amerikai) 48,23 mp, 2. Ma­­tete (zambiai) 48,34 mp, 3. Adkins (amerikai) 48,62 mp, 800 m: 1. Kipketer (dániai) 1:43,34 p, 2. Tellez (kubai) 1:44,58 p, 3. Langat (kenyai) 1:44,96 p, 1 mérföld: 1. Morceli (algériai) 3:49,09 p, 2. Ni­­yongabo (burundi) 3:51,01 p, 3. Tanai (kenyai) 3:51,40 p, 5000 m: 1. Komen (kenyai) 13:02,62 p, 2. Kennedy (ameri­kai) 13:06,57 p, 3. Koech (ke­nyai) 13:07,45 m, hármasugrás: 1. Edwards (brit) 17,69 m, 2. Quesada (kubai) 17,44 m, 3. Hamson (amerikai) 17,16 m, rúdugrás: 1. Tiwontschik (né­met) 5,86 m, 2. Trangyenkov (orosz) 5,86 m, 3. Taraszov (orosz) 5,86 m diszkosz: 1. Riedel (német) 70,60 m, 2. Washington (amerikai) 68,44 m. Nők: 100 m: 1. Devers (amerikai) 10,89 mp, 2. Ottey (jamaicai) 10,94 mp, 3. Tor­rence (amerikai) 11,07 mp, 400 m: Ogunkova (nigériai) 50,31 mp, 1500 m: 1. Masz­­tyerkova (orosz) 4:06,87 p, 2. Djate (francia) 4:08,22 p, 3. Sacramento (portugál)4:08,96 p, 5000 m: Szabó Gabriella (romániai) 15:04,95 p, 100 m gát: 1. Freeman (jamaicai) 12,71 mp, 2. Engquist (svéd) 12,74 mp, 3. Lopez (kubai) 12,92 mp, magasugrás: 1. Kosztadi­­nova (bolgár) 2,03 m, 2. Ba­­bakova(ukrán)2,00 m, 3. Astafei (német) 1,97 m, súlylökés: Kumbemuss (német) 19,89 m, gerelydobás: 1. Damaske (német) 66,60 m, 2. Hattes­­tad (norvég) 65,12 m. (Áros) JÉGKORONG VILÁGKUPA —meglepetésekkel. Hát gondolta valaki, hogy a mindig jó csehek, több világbajnoki címmel a hátuk mögött, három forduló után a sor végén fognak kullogni?.. Na de ne folytassam tovább. Nézzük a két csoportküzdelem eddigi eredményeit: Európa-csoport: Svédország—Németország 6—1 (0—0,2—0,4—1), Finnország—Cseh­ország 7—3 (4—1, 1—1, 2—1), Finn­ország—Németország 8—3 (3—0,3—2,2—1), Csehország—Svédország 0—3 (0—1, 0—2, 0— 0), Németország—Csehország 7—1 (4—0, 1— 0, 2—1). A rangsor állása: 1. Finnország 2 2 0 0 15—6 4 Amerika-csoport: Kanada—Oroszország 5—3 (3—1,0—2,2—0), Oroszország—Szlo­vákia 7—4 (3—2, 2—1, 2—1), Egyesült Államok—Kanada 5—3 (1—2,2—0,2—1). A rangsor állása: 1. Egy. Államok 2. Oroszország 3. Kanada 4. Szlovákia 2. Svédország 2 2 0 0 9—1 4 3. Németország 3 10 2 11—15 2 4. Csehország 3 0 0 3 4—14 0­5—3­2­10—9­2­8—8­2­4—7­0 (Á. K.) TENISZ AZ AMERIKAI NYÍLT VERSENY elérkezett a tizenhatos döntőig. A nőknél mindössze két mér­kőzés eredménye nem érkezett be (a Sabatini—Carlsson és a Szeles Mónika—Randriantefy), így aztán elmondhatjuk, hogy az esélyesek jutottak a legj­obb tizenhat közé—Graf, Sanchez, Martinez, Davenport, Novotna, Hingis... A férfiak küzdelmé­nek csak az első fele fej­eződött be, eddig meglepetés nélkül, ami azt jelenti, hogy a nyol­­caddöntőben ott lesz Agassi, Chang, Boetsch, Enqvist... Nők: Davenport (amerikai)­—Sidot (francia) 6—0,6—3, Wild (amerikai)—Rittner (né­met) 6—4,4—6,7—5, Marti­nez (spanyol)—Sukova (cseh) 6— 4,6—3, Coetzer (dél-afri­kai)—Spirlea (román) 7—6, 7— 5, Raymond (amerikai)—Po (amerikai)6—3,6—2, Graf— Zvereva (fehérorosz) 6—4, 6—2, Grande (olasz)—Collens (belga) 7—5,6—1, Wiesner (osztrák)—Langrova (cseh) 6—2, 6—0, Sanchez (spa­nyol)—Lisutcseva(orosz) 6—1, 6—0,Hingis(svájci)—Kijimoto (japán) 6—2, 6—2, Novotna (cseh)—Whittinger (amerikai) 6—2, 6—3. Férfiak: Agassi—Siemerink (holland) 6—4, 6—2, 7—6, Wheaton (amerkai)—O’Brien (amerikai) 1 —6,7—5,6— 1, 6—2, Enqvist (svéd)—Cam­­pana (ecuadori) 6—4, 6—4, 6—2, Sanchez (spanyol)— Stoltenberg (ausztrál) 6—4, 3—6, 4—6, 6—2, 7—6, Boetsch (francia)—Tarango (amerikai) 6—4,6—2,7—6, Chang (amerikai)—Spadea (amerikai) 6—4,5—7,2—6, 7—5,6—3. (­ROS) Szerkeszti a budapesti Nemzeti Sport és a Háromszék Felelős szerkesztők: OROSZHEGYI KÁROLY, Nemzet Sport ÁKOS KÁROLY, Háromszék ............. 3 MOTORSPORT OLASZ NAGYDÍJ Imolában a világbajnoki küzdelemsorozat 12. futamát rendezték meg a gyorsasági mo­torkerékpározók. A három géposztályban — 125 kcm, 250 kcm, 500 kcm —japán, német és ausztrál győzelem született. Ami a gép­márkákat illeti: 2—1 a Honda javára. Két géposztályban a Hondák diadalmaskodtak, egy­ben az Aprilia bizonyult a leggyorsabbnak. 125 kcm: 1. Tokudome (japán, Aprilia) 42:47, 711 p, 2. Alzamora (spanyol, Honda) 0,374 mp hátrány, 3. Martinez(spanyol, Aprilia) 1,220 mp hátrány... Az összetett állása 12 futam után: 1. Aoki (japán, Honda) 164 pont, 2. Takudome 171 pont, 3. Manako (japán, Honda) 135 pont... 250 kcm: 1. Waldmann (német) 44:02,620 p, 2. Jacque (francia, Honda) 4,770 mp hátrány, Okawa (japán, Honda) 5,298 mp hátrány... Az összetett állása 12 futam után: 1. Biaggi (olasz, Aprilia) 224 pont, 2. Waldmann 212 pont, 3. Fuchs (német, Honda) 136 pont... 500 kcm: 1.Doohan(ausztrál,Honda)29:40,732 p,2. Criville (spanyol, Honda) 0,104 mp hátrány, 3. Okada (japán, Honda) 2,286 mp hátrány... Az összetett állása 12 futam után: 1. Doohan 256 pont, 2. Criville 199 pont, 3. Cadalora (olasz, Honda) 136 pont... % Még három futam van hátra. (MI) sommás.

Next