Háromszék, 1996. október (8. évfolyam, 1852-1878. szám)

1996-10-01 / 1852. szám

t 4 ’ K SEPSISZENTGYÖRGY 1996. OKTÓBER 1. 1852. szám ÁRA 400 lej Előfizetőknek 230 lej li im> KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ • KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ /------------------------- ---------------------------\ Végleges Jelöltlista Maros és Hargita megyében az elmúlt hét végén vált véglegessé az RMDSZ .löltlistája. Maros megyében újratárgyalták az óvásokat, a végleges sorrend a bejutó helyekre: szenátus — Markó Béla, Frunda György, képviselőház — dr. Kelemen Attila, Kerekes Károly, dr. Kakassy Sándor és dr. Elek Barna. Hargita megyében előválasztásokat tartottak. Udvarhelyszék újra Verestóy Attilát jelöli szenátornak, a két bejutó képviselői helyre pedig Asztalos Ferencet és Antal Istvánt, Gyergyószéknek két képviselőjelöltje van, Nagy István és dr. Gazda Dezső. Csík­szereda körzete egy szenátort és egy képviselőt jelölhetett: dr. Hajdú Gábor újra mdul a szenátort szék elnyeréséért, a bejutó képviselőjelölt Ráduly Róbert, (s.) Zabolán Az RMDSZ háromszéki szenátor- és képviselő- jelöltjei, Kozsokár Gábor, Puskás Bálint, Gazda István, Birtalan Ákos, Tamás Sándor, Márton Árpád, Bardocz Veres Béla és Balogh Gábor Csaba vasárnap Zabolán kezdték vá­lasztási kampányukat. A római katolikus szent­mise, illetve a református istentisztelet után jelöltjeink a választópolgárokkal találkoztak, ismertették programjukat, kérdésekre vála­szolták. Nem kívánunk kitérni a szenátor- és képviselőjelöltek programjaira, hisz ezek ismer­tek, mondhatnánk, semmi újat nem ígértek, csupán a romániai magyarságért vívott örökös harc folytatását vállalták, mely magában fo'glalja az oktatási, egyházi, gazdasági és más, szá­munkra fontos kérdések törvényes keretek közti megoldását és törvénybe foglalását. Kozsokár Gábor szenátorjelölt a képviselet fontosságára hívta fel a figyelmet, Puskás Bálint elmondta: „Jelölttársaimmal önök előtt és Isten élőn megesküdhetünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy népünk és egyházaink érdekeit (Bodor) (folytatása a 2. oldalon) Mikóújfaluban A szövetség megyei jelöltjei vasárnap este Mikóújfaluban találkoztak a választókkal. A szerény létszámban megjelentek miatt is csalá­diasra sikeredett találkozón (a helyi szervezők nem is számítottak nagy tömegre, hiszen tel­jében a burgonya betakarítása) az általános politikai kérdések után hamar előkerültek Málnás község legégetőbb gondjai. Hiszen nem csak az a fontos — hangzott el —, hogy kit küldünk a parlamentbe, hanem az is, hogy mit hogyan képviselnek. Balogh Gábor polgármester, aki tartalékként a képviselői jelölést is vállalta, a három legnagyobb, leg­égetőbb gondot emelte ki: a főgázvezetékek­től szinte átszőtt településen nincs bevezetve a gáz, megoldatlan a vízellátás, az új falusi iskolát inkább istállónak lehet nevezni, mint tanépületnek. De ott van Málnásfürdő, ahol lassan csak a névtábla jelzi, hogy fürdőtele­pülésről van szó. A jelenlevők arra is kíváncsiak voltak, milyen példákkal, eredményekkel léhet meggyőzni az embereket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. Aztán a jelöltek sorolták: a (Ferencz) (folytatása a 2. oldalon) Zöld mezőben hketlMItGaziMnr a 4. oUaloii) Új autó vásárlása (KratMr«s. •m.i») / \ TOLLRAFORGÓ Hányára van mná/unk? Tegnapreggelfelfigyeltem a Kossuth rádió aprócska, jelentéktelennek tetsző hí­rére, mely valahogy így hangzott: az Európa Par­lament is az Európai Unió tanácsának határozatával összhangban, a szokásos szeptember végi időpont helyett ez évtől Magyar- országon is október utolsó vasárnapján fejeződik be a március 31-én kezdődött nyári időszámítás. Az órákat te­hát október 2 7-én kell három órakor kettő órára vissza­állítani. Továbbá elhang­zott az is, hogy a magyar kormány márciusi rende­letében az Unióhoz fűződő jelentős gazdasági érdekeket figyel embe véve dőn tött úgy, hogy alkalmazkodik a nyári időszámítás európai egysé­gesítését célzó megálla­podáshoz. Eddigahir. Pont. Még csupán annyit lehet hozzáfűzni, hogy gyakor­latilag ez annyit jelent, hogy egy hónapig nálunkfelé is ugyanannyit mutat az idő mánusa, mint Magyar- országon. Romániában azonban szeptember utolsó vasár­napján visszaállítottuk óráinkat, azaz áttértünk a téli időszámításra. Csak azt nem értem, ha minálunk is lépten-nyomon integrációs szlógeneket pu- fogtatnak, akkor itt miért van már „tél ’', amikor tőlünk nyugatra még tarta „nyár''? Netán jobban ki vagyunk téve a szibériai tundrák ke­leti, fagyos légörvényeinek? Mózes László , *------------------------- Máról holnapra SZÁNDÉKOS GYENGÍTÉS? Magyarországon a román—magyar alapszerződés a pártokat és személyiségeket az eddiginél még inkább polarizálta, s félő, hogy ezek a belső csatározások ismét a lényegi dolgokról terelik el a figyelmet. Nemrég a Ma­gyar Nemzet Nézőpont rovatában (1996. szept. 21.), amely, nagyon helyesen, a különböző nézőpontok ütköztetését teszi lehetővé, Tóth Gy. László A nemzetellenes magyar politika okairól, Bauer Tamás A hiányzó válasz címen közöl írást. Jellemző Tóth Gy. László cikkének felcíme is: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? Az említett irás első részében a kormányzaton, az MSZP és az SZDSZ vezető politikusain a millecentenáriumi ünnepségek miatt veri el a port Lapunk erről a témáról többször irt, ekképpen csak utalunk arra, hogy az állam elnöke távollétével tisztelte meg a millecentenáriumot, Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy megjelenjék a Hősök terén, nem volt jelen maga a főrendező, Demszky Gábor főpolgármester sem, s a megnyitóbeszédet egy népszerűtlen és jelenték­telen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a népek békés egymás mellett éléséről, mint a honfoglalás jelenségéről. Ez az aránytévesztés, mondja a szerző, végig nyomon követhető volt, és a szónok interna­cionalista beidegződéseit olvassa ki belőle. A cikk megál­lapítja, hogy végül is egy közepesre sikeredett köcnyűzene- koncerttel ünnepelték az 1100 esztendővel ezelőtt történ­teket, és Koncz Zsuzsa hiába énekelte, hogy „rendbe jönnek majd a dolgaink”, mert Somló Tamás nem sokkal ezután szükségesnek tartotta közölni az egybegyűltekkel, hogy „én S7S6 éves vagyok”. Ez már szarkazmus, gúny a javából, egymás érzékenységének semmibevétele. Nem partja szerencsés dolognak azt sem, hogy aki nem fogadja el a kormánykoalíció prioritásait, Szent István kapcsán a lázadó Koppányhoz hasonlítják, Göncz Árpádot pedig a kormánykoalíció propagandistájának nevezi. De ez csak a kezdet Az irás másik témáj a a magyar—ro­mán alapszerződés. Az egyik SZDSZ-es értelmiségi­csoportról kijelenti, hogy különböző módon azt bizony­gatják: nincs is nemzeti érdek. Valaki a „határokon túli magyarok” kifejezést hátborzongatónak nevezte. Ma­gyar Bálint művelődési miniszter 1992-ben már azon az állásponton volt, hogy a határokon túli magyarokkal kapcsolatosan nem tanácsos kollektív jogokat és auto­nómiát emlegetni, mert ezzel csak fölöslegesen ingerük a szomszédos népeket Szerinte az általános emberi jogok alapján kell megoldani ezt a kérdést. Mindebből levonja azt a következtetést, hogy a két párt nemzetellenessége nehezen bizonyítható, de az tény, hogy „létezik a nemzeti érdekek és értékek iránti érzéketlenségnek és közöm­bösségnek egy olyan foka, ami már nemzetellenesnek tekinthető”. Orbán Viktor egy fulmináns vitairatában ennél is tovább megy: „Én nem gyanakszom, hanem az eltelt másfél év meggyőzött arról, hogy összefoglalóan a magyarság szellemi és lelkierejének szándékos gyengí­téséről van szó.” Erre Esterházy Péter, szélsőjobboldali rágalmazásnak minősítve a kijelentést, azt válaszolta, hogy: „Így magyar, vagyis európai ember nem beszél.” „A nemzet és közösségeinek szétverésére törekvő szabad- demokrata dominandájú kultúrpolitikát abba a sorba illesztem, amelyben már ott található a határokon túli magyarok érdekeiről való lemondás...” — fejeli meg a témát Orbán Viktor. Bauer Tamás válasza, enyhén szólva: halovány. A gond csak az, hogy az egymásnak feszülő erők ahe­lyett, hogy a tényekre alapozott, elfogadható bírálatot érzékelnék és levonnák a szükséges konzekvenciákat, a maguk mentségét keresve a lényegről feledkeznek meg. Ennek mi isszuk máris a levét. Vannak alapvető nemzeti érdekek, amelyekkel pártoktól függetlenül kellene egy­formán vélekedni és érdekükben cselekedni. ____________________________________Sylvester Lajos, Torjai hírtialom O A brassói Activa kft. nyerte el versenytárgyaláson a községközpont földgáz- vezetékének kiépítését. Nyo­máscsökkentő állomás léte­sítésével kezdik az egykori téglagyár területén. A mun­kálatok összértéke—pillanat­nyilag—egymilliárd201 millió lej. A biztató kezdet arra is hívja a földgázigényló toijaia- kat, hogy a lelassult részletfi­zetést fokozatosan kiegészítsék. O Hidat szándékoznak é- píteni a Sop utcában. Az ön­kormányzat megrendelte a betongerendákat, s azokat a kivitelező október közepére ígérte. O Ja vítások-tatarozások nem akadályozták a község területén az óvodai és iskolai oktatás jó körülmények közötti meg­kezdését. A téli tüzelő is min­denütt az udvaron-fásszinben van. A futásfalvi iskola ele­jébe vadonatúj székely kaput emelnek. O Egyre Idbírhatatlanabbá válik az erdő koszorúzta me­zőrészen a vaddisznócsordák garázdálkodása. A magánter­melőktől a tetemes károkat rögzítő jegyzőkönyvet ugyan az erdészeti szervek elfo­gadják, de a felduzzadt vad­disznóállomány az enge­délyezett kilövés által csak kismértékben szorítható vissza. O Monumentális díszkopj a áll a faluháza előtti kis parkban, amelyet a helybeli RMDSZ állíttatott a millecentenárium emlékére. Ünnepélyes felszente­lésekorj elen volt az anyaországi Gádoros (Békés megye) testvér­helység küldöttsége, amelyben az ott működő mind a hat ak­tív politikai párt képviseltette magát. Kisgyörgy Zoltán Pótköltségvetés Sepsiszentgyörgyön Az idei 44-es kormányrendelettel meghatározott költség­vetés-kiegészítésből a megyei elosztás után Sepsiszentgyörgy 2,277 milliárd lejt kapott. Ebből 1,606 milliárd fizetési adóból leosztott, 671 millió pedig az állami költségvetésből átutalt összeg. Ez utóbbi két részre oszlik: 281 millió lej szociális támogatás — a helyi közszállítás szponzorálására —, 390 millió pedig beruházásra szánt összeg. A tanügy és egészség­ügy egyenként SS0 millió lejt kapott, a városgazdálko­dásnak 826 millió jutott. -tt­Korszerű villanyóra A temesvári mérőműszereket gyártó vállalat tizenötezer olyan villanyárát gyártott, amely nappal (6—22 óra között) és éjszaka különböző díj szabással működik. A Pro TV tegnapelőtt esti hírmű­sorában arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy noha létezik az a lehetőség, hogy a lakosság kérje az ilyen mérőműszer ingyenes felszerelését, nem él vele. A dolog nem éppen ilyen egyszerű. A villanyórátaRENEL tényleg ingyen szereli be a lakásba, csupán az a bökkenő, hogy neki azért ki kell fizet­nie a gyártónak. Mivel ez <i többet tudó óra ötször annyi­ba kerül, mint az általunk is­mert készülék, a villamossági egyedóruság az olcsóbbat szer­zi be. Tehát hiába igényeljük a korszerű készüléket, úgyis a régivel maradunk. (Sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék