Háromszék, 1996. október (8. évfolyam, 1852-1878. szám)
1996-10-01 / 1852. szám
KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ • KAMPÁNYBAN AZ RMDSZ /------------------------- --------------------------- Végleges jelöltlista Maros és Hargita megyében az elmúlt hét végén vált véglegessé az RMDSZlöltlistája. Maros megyében újratárgyalták az óvásokat, a végleges sorrend a bejutó helyekre: szenátus — Markó Béla, Frunda György, képviselőház — dr. Kelemen Attila, Kerekes Károly, dr. Kakassy Sándor és dr. Elek Barna. Hargita megyében előválasztásokat tartottak. Udvarhelyszék újra Verestóy Attilát jelöli szenátornak, a két bejutó képviselői helyre pedig Asztalos Ferencet és Antal Istvánt. Gyergyószéknek két képviselőjelöltje van, Nagy István és dr. Gazda Dezső. Csíkszereda körzete egy szenátort és egy képviselőt jelölhetett: dr. Hajdú Gábor újra indul a szenátori szék elnyeréséért, a bejutó képviselőjelölt Ráduly Róbert, (1.) Zabolán Az RMDSZ háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjei, Kozsokár Gábor, Puskás Bálint, Gazda István, Birtalan Ákos, Tamás Sándor, Márton Árpád, Bardocz Veres Béla és Balogh Gábor Csaba vasárnap Zabolán kezdték választási kampányukat. A római katolikus szentmise, illetve a református istentisztelet után jelöltjeink a választópolgárokkal találkoztak, ismertették programjukat, kérdésekre válaszoltak. Nem kívánunk kitérni a szenátor- és képviselőjelöltek programjaira, hisz ezek ismertek, mondhatnánk, semmi újat nem ígértek, csupán a romániai magyarságért vívott örökös harc folytatását vállalták, mely magában foglalja az oktatási, egyházi, gazdasági és más, számunkra fontos kérdések törvényes keretek közti megoldását és törvénybe foglalását. Kozsokár Gábor szenátorjelölt a képviselet fontosságára hívta fel a figyelmet, Puskás Bálint elmondta: „Jelölttársaimmal önök előtt és Isten élén megesküdhetünk, hogy mindent megteszünk azért, hogy népünk és egyházaink érdekeit (Bodor) (folytatása a 2. oldalon) t 4 ’ Mikóújfaluban A szövetség megyei jelöltjei vasárnap este Mikóújfaluban találkoztak a választókkal. A szerény létszámban megjelentek miatt is családiasra sikeredett találkozón (a helyi szervezők nem is számítottak nagy tömegre, hiszen teljében a burgonya betakarítása) az általános politikai kérdések után hamar előkerültek Málnás község legégetőbb gondjai. Hiszen nem csak az a fontos — hangzott el —, hogy kit küldünk a parlamentbe, hanem az is, hogy mit hogyan képviselnek. Balogh Gábor polgármester, aki tartalékként a képviselői jelölést is vállalta, a három legnagyobb, legégetőbb gondot emelte ki: a főgázvezetékektől szinte átszőtt településen nincs bevezetve a gáz, megoldatlan a vízellátás, az új falusi iskolát inkább istállónak lehet nevezni, mint tanépületnek. De ott van Málnásfürdő, ahol lassan csak a névtábla jelzi, hogy fürdőtelepülésről van szó. A jelenlevők arra is kíváncsiak voltak, milyen példákkal, eredményekkel lehet meggyőzni az embereket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re. Aztán a jelöltek sorolták: a (Ferencz) (folytatása a 2. oldalon) Zöld mezőben hiredMttGaziMar a 4. odalon) Új autó vásárlása (KratMr«s. •m.i») *------------------------- Máról holnapra SZÁNDÉKOS GYENGÍTÉS? Magyarországon a román—magyar alapszerződés a pártokat és személyiségeket az eddiginél még inkább polarizálta, s félő, hogy ezek a belső csatározások ismét a lényegi dolgokról terelik el a figyelmet. Nemrég a Magyar Nemzet Nézőpont rovatában (1996. szept. 21.), amely, nagyon helyesen, a különböző nézőpontok ütköztetését teszi lehetővé. Tóth Gy. László A nemzetellenes magyar politika okairól, Bauer Tamás A hiányzó válasz címen közöl írást. Jellemző Tóth Gy. László cikkének felcíme is: Ártó szándék, avagy közömbösség és érzéketlenség? Az említett írás első részében a kormányzaton, az MSZP és az SZDSZ vezető politikusain a millecentenáriumi ünnepségek miatt veri el a port Lapunk erről a témáról többször írt, ekképpen csak utalunk arra, hogy az állam elnöke távollétével tisztelte meg a millecentenáriumot. Pető Iván, a kisebbik kormánypárt elnöke sem tartotta fontosnak, hogy megjelenjék a Hősök terén, nem volt jelen maga a főrendező, Demszky Gábor főpolgármester sem, s a megnyitóbeszédet egy népszerűtlen és jelentéktelen szocialista politikusra bízták, aki legalább annyit beszélt a népek békés egymás mellett éléséről, mint a honfoglalás jelenségéről. Ez az aránytévesztés, mondja a szerző, végig nyomon követhető volt, és a szónok internacionalista beidegződéseit olvassa ki belőle. A cikk megállapítja, hogy végül is egy közepesre sikeredett könnyűzenekoncerttel ünnepelték az 1100 esztendővel ezelőtt történteket, és Koncz Zsuzsa hiába énekelte, hogy „rendbe jönnek majd a dolgaink”, mert Somló Tamás nem sokkal ezután szükségesnek tartotta közölni az egybegyűltekkel, hogy „én SZSG éves vagyok”. Ez már szarkazmus, gúny a javából, egymás érzékenységének semmibevétele. Nem tartja szerencsés dolognak azt sem, hogy aki nem fogadja el a kormánykoalíció prioritásait, Szent István kapcsán a lázadó Koppányhoz hasonlítják, Göncz Árpádot pedig a kormánykoalíció propagandistájának nevezi. De ez csak a kezdet Az írás másik témája a magyar—román alapszerződés. Az egyik SZDSZ-es értelmiségicsoportról kijelenti, hogy különböző módon azt bizonygatják: nincs is nemzeti érdek. Valaki a „határokon túli magyarok” kifejezést hátborzongatónak nevezte. Magyar Bálint művelődési miniszter 1992-ben már azon az állásponton volt, hogy a határokon túli magyarokkal kapcsolatosan nem tanácsos kollektív jogokat és autonómiát emlegetni, mert ezzel csak fölöslegesen ingerült a szomszédos népeket Szerinte az általános emberi jogok alapján kell megoldani ezt a kérdést. Mindebből levonja azt a következtetést, hogy a két párt nemzetellenessége nehezen bizonyítható, de az tény, hogy „létezik a nemzeti érdekek és értékek iránti érzéketlenségnek és közömbösségnek egy olyan foka, ami már nemzetellenesnek tekinthető”. Orbán Viktor egy fulmináns vitairatában ennél is tovább megy: „Én nem gyanakszom, hanem az eltelt másfél év meggyőzött arról, hogy összefoglalóan a magyarság szellemi és lelkierejének szándékos gyengítéséről van szó.” Erre Esterházy Péter, szélsőjobboldali rágalmazásnak minősítve a kijelentést, azt válaszolta, hogy: „Így magyar, vagyis európai ember nem beszél.” „A nemzet és közösségeinek szétverésére törekvő szabaddemokrata dominanciájú kultúrpolitikát abba a sorba illesztem, amelyben már ott található a határokon túli magyarok érdekeiről való lemondás...” — fejeli meg a témát Orbán Viktor. Bauer Tamás válasza, enyhén szólva: halovány. A gond csak az, hogy az egymásnak feszülő erők ahelyett, hogy a tényekre alapozott, elfogadható bírálatot érzékelnek és levonnák a szükséges konzekvenciákat, a maguk mentségét keresve a lényegről feledkeznek meg. Ennek mi isszuk máris a levét. Vannak alapvető nemzeti érdekek, amelyekkel pártoktól függetlenül kellene egyformán vélekedni és érdekükben cselekedni. ____________________________________Sylvester Lajos. / TOLLRAFORGÓ Hányára van maálunk? Tegnap reggel felfigyeltem a Kossuth rádió aprócska, jelentéktelennek tetsző hírére, mely valahogy így hangzott: az Európa Parlament is az Európai Unió tanácsának határozatával összhangban, a szokásos szeptember végi időpont helyett ez évtől Magyarországon is október utolsó vasárnapján fejeződik be a március 31-én kezdődött nyári időszámítás. Az órákat tehát október 27-én kell három órakor kettő órára visszaállítani. Továbbá elhangzott az is, hogy a magyar kormány márciusi rendeletében az Unióhoz fűződő jelentős gazdasági érdekeket figyelembe véve döntött úgy, hogy alkalmazkodik a nyári időszámítás európai egységesítését célzó megállapodáshoz. Eddig ahbr. Pont. Még csupán annyit lehet hozzáfűzni, hogy gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy egy hónapig nálunk felé is ugyanannyit mutat az idő mánusa, mint Magyarországon. Romániában azonban szeptember utolsó vasárnapján visszaállítottuk óráinkat, azaz áttértünk a téli időszámításra. Csak azt nem értem, ha minálunk is lépten-nyomon integrációs szlogeneket pufogtatnak, akkor itt miért van már „tél ’', amikor tőlünk nyugatra még tart a „nyár''? Netán jobban ki vagyunk téve a szibériai tundrák keleti, fagyos légörvényeinek? Mózes László . Torjai hírtialom . A brassói Activa kft. nyerte el versenytárgyaláson a községközpont földgázvezetékének kiépítését. Nyomáscsökkentő állomás létesítésével kezdik az egykori téglagyár területén. A munkálatok összértéke—pillanatnyilag—egymilliárd 201 millió lej. A biztató kezdet arra is hívja a földgázigénylő toljaiakat, hogy a lelassult részletfizetést fokozatosan kiegészítsék. O Hidat szándékoznak építeni a Sáp utcában. Az önkormányzat megrendelte a betongerendákat, s azokat a kivitelező október közepére ígérte. O Javítások-tatarozások nem akadályozták a község területén az óvodai és iskolai oktatás jó körülmények közötti megkezdését. A téli tüzelő is mindenütt az udvaron fásszínben van. A futásfalvi iskola elejébe vadonatúj székely kaput emelnek. Egyre febírhatatlanabbá válik az erdő koszorúzta mezőrészen a vaddisznócsordák garázdálkodása. A magántermelőktől a tetemes károkat rögzítő jegyzőkönyvet ugyan az erdészeti szervek elfogadják, de a felduzzadt vaddisznóállomány az engedélyezett kilövés által csak kismértékben szorítható vissza. Monumentális díszkopja áll a faluháza előtti kis parkban, amelyet a helybeli RMDSZ állíttatott a millecentenárium emlékére. Ünnepélyes felszentelésekor jelen volt az anyaországi Gádoros (Békés megye) testvérhelység küldöttsége, amelyben az ott működő mind a hat aktív politikai párt képviseltette magát. Kisgyörgy Zoltán K SEPSISZENTGYÖRGY 1996. OKTÓBER 1. 1852. szám ÁRA 400 lej Előfizetőknek 230 lej km. Pótköltségvetés Sepsiszentgyörgyön Az idei 44-es kormányrendelettel meghatározott költségvetés-kiegészítésből a megyei elosztás után Sepsiszentgyörgy 2,277 milliárd lejt kapott. Ebből 1,606 milliárd fizetési adóból leosztott, 671 millió pedig az állami költségvetésből átutalt összeg. Ez utóbbi két részre oszlik: 281 millió lej szociális támogatás — a helyi közszállítás szponzorálására —, 390 millió pedig beruházásra szánt összeg. A tanügy és egészségügy egyenként 100 millió lejt kapott, a városgazdálkodásnak 826 millió jutott. -tt- Korszerű villanyóra A temesvári mérőműszereket gyártó vállalat tizenötezer olyan villanyórát gyártott, amely nappal (6—22 óra között) és éjszaka különböző díjszabással működik. A Pro TV tegnapelőtt esti hírműsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy noha létezik az a lehetőség, hogy a lakosság kérje az ilyen mérőműszer ingyenes felszerelését, nem él vele. A dolog nem éppen ilyen egyszerű. A villanyórát a RENEL tényleg ingyen szereli be a lakásba, csupán az a bökkenő, hogy neki azért ki kell fizetnie a gyártónak. Mivel ez a többet tudó óra ötször annyiba kerül, mint az általunk ismert készülék, a villamossági egyedóruság az olcsóbbat szerzi be. Tehát hiába igényeljük a korszerű készüléket, úgyis a régivel maradunk. (Sz.)