Háromszék, 1997. január (9. évfolyam, 1927-1950. szám)

1997-01-04 / 1927. szám

SAOMKAT SEPSISZENTGYÖRGY 1997. JANUÁR 4. 1927. szám ÁRA 500 lej Előfizetőknek 308 lej Jc fi e* , . . BEIKTATTAK AZ ÚJ PREFEKTUST / ». * M' Tp délután 2 órakor negyvenperces ceremónia kere­tében CjTieorghe Tatu állatorvos és Gazda László villamossági mérnök személyében beiktatták Kovászna megye új kormány­megbízottját és helyettesét. Mivel a kormányt senki sem képviselte, az előírások szerint Orbán Árpád megyei tanács­elnök vezette a szertartást. Kiderült, hogy bár a kormány december 23-i ülésén nevezte ki az új tisztségviselőket, a bürokrácia lassú malmai miatt a hivatalos iratok késve érkez­tek Sepsiszentgyörgyre, s így csak 12 nap elteltével, január 3-án kerülhetett sor a stafétabot átadására. A megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy az új kormánymegbízottal és helyettesével sikerül majd gyümöl­csözőbb és elvszerűbb együttműködést elérnie. Leköszönő beszédében Adrian Căşunean-Vlad hangsúlyozta az élet és a különböző tisztségek múlandóságát és azt, hogy „a hatalom gyümölcse nem olyan édes, amilyennek tűnik”. Figyelmeztette az új tisztségviselőket, hogy elsősorban a nemzeti érdekeknek kell érvényt szerezniük, és őrködniük kell a helyi hatóságok törvénytisztelete fölött. Molnár József búcsúzó alprefektus megköszönte az intéz­ményvezetőknek a kifejtett munkát, a helyi sajtónak a tárgyi­lagos tájékoztatást. (folytatása a 2. oldalon) (Domokos) Magyarok a * prefektúrákon Jóval kevesebb prefek­tusi és alprefektusi helyet kapott az RMDSZ, mint amennyi választási ered­ménye és parlamentben elfoglalt helye alapj án járt volna. Abból az öt megyé­ből, hol az RMDSZ nyerte meg a választásokat (Har­gita, Kovászna, Maros, Szilágy, Szatmár), kettőben sikerült kormánymegbízot­tat állítania, Szatmár és Har­gita megyében Riedl Rudolf, illetve Dézsi Zoltán szemé­lyében. Magyar alprefek- tusa van Arad megyének: Bognár Gergely Levente, Bihar megyének: Modoc Ágoston, Kolozs megyé­nek: Buchwald Péter, Ko­vászna megyének: Gazda László, Hunyad megyének: Segesvári Miklós Pál, Maros megyének: BurkhardÁrpád, Szilágy megyének: Csóka Tibor és Bukarestnek: Czédly József. (S.) Év eleji árhullám Rosszul kezdődik az év. A benzin százszá- izalékos drágulása, a kilátásba helyezett villa- mosenergiaár-emelés, a vasúti személy- és áruszállítás 35—40, illetve 68%-os drágulá­sa nyomán többet kell fizetnünk a kenyérért, tejért, húsért, felvágottakért és olajért, emelni fogják az autóbuszjegyek árát, a szolgáltatáso­két, úgy általában mindenét, amibe „begyűrűzik’ ’ az energia új ára és az egyre értékesebb dollár. Pénteken Sepsiszentgyörgyön minden üz­letben a régi áron kínálták a kenyeret, tejet,, húst, mert — mint mondották — a raktári készletet dobták piacra. Az árakat hétfőtől kezdődően kalkulálják újra. Nehéz időszak előtt állunk, s csak abban bízhatunk, hogy fájdalmas, de radikális és gyors intézkedésekkel belátható időn belül a végére jutunk. (s.) A jégtől csillogó tájat figyelve az jár az eszemben, hogy az időjárásnak sikerűit Európát egyesítenie — politikai egyezkedések és gazdasági stratégiák nélkül hozta közös nevezőre Dublintől Minszkig egyazon ke­gyetlen fagynak negatív értékeit. Nem szeretem a kötelező ünnepeket — s mi másnak nevezhetném a kormány- határozattal szentesített kilenc országos szünnapot —, s nem tudok uralkodni indulatomon, mely nem a töltött káposzta vagy a bor felé hajt, hanem azzal a kérdéssel furdalja oldalamat: a szükségletek közül melyik is lenne a 1 -^'mberibb? Kétségek tolulnak, robbannak, őrlik eg- ' és illeszkednek kérdőmondatok szavai közé. A kérdések, midőn nem a válaszra várakoznak türelmesen, pusztába mormolt szavak maradnak. Szépen fogalmaz­va: szónoki kérdések. Vagyis: hogy nem okoznak gondot, annyit érnek, mintha el sem hangzottak volna. Persze akkor, ha nem politikai eszközként használják az agorák ókori demokráciái óta mívesedő technika szerint. Fordul az idő kereke, érzelemdús pillanatait éljük az öregedés tudomásulvételének, s a nálunknál korosabbakra pil­lantva elkerülhetetlenül tolakszik elő a kérdés: hogy tudták elviselni? A századot — felét, mindet vagy csak egy hányadát? Példák után kutatunk. Ha megleljük, tükrökként helyezzük a keresőbe, amibe aztán vagy lesz okunk belenézni, vagy pedig kerüljük az onnan kikém­lelő látványt. 1996-ban Yehudi Menuhin 80 éves lett. Kiváló alkalom egy olyan hegedűművész pályafutásának végigpásztázására, akinek géniuszát senki sem kétli, s ugyanakkor egy olyan harcosét (e fogalom is bekerült a lejáratott szavak sokaságába), aki azonban az összes többi harcosnak borsot tört az orra alá: 1950-ben volt az első izraeli turnéja, s akár a későbbi kőrútjain, a palesz­Máról holnapra tin menekültekért zenélt; fellépett a Szovjetunióban is, de 1971-ben az UNESCO szószékéről védelmébe vette a disszidens Szolzsenyicint és Rosztropovicsot. Mindig is megvetette a vallásos fanatizmust, a fegyverkezési hajszát, a diktátorokat és a nacionalistákat. Nem csak'a zenével, de szavaival is az ösztönkitörések racionalizálásán, fékezésén, munkálkodott. 1945-ben így szólt az amerikai tábor­nokhoz, akinek Wilhelm Furtwängler karmester fölött kellett ítélkeznie, amiért nem hagyta el a náci Német­országot: „Tudnia kell: néha bátorságra van szükség ahhoz, hogy valaki ott maradjon az őrhelyén, mint ahhoz, hogy megszökjék. Ami a vádat illeti, miszerint e nagy művész hozzájárult volna a náci párt tekintélyének öreg­bítéséhez, ne feledkezzünk meg arról, hogy mi magunk, a szövetségesek összehasonlíthatatlanul vétkesebbek va­gyunk, amiért minden kényszer nélkül elismertük és tárgyaltunk ezekkel a szörnyetegekkel. Gyávaság lenne a mi vétkeinkért Furtwänglert bűnbakká tenni. Ha eljön az idő, amikor a ma beteg Németország közösségünk megbecsült tagja lesz, azt csak a Furtwänglerhez hasonló embereknek köszönhetjük majd, akik bebizonyították: a •tomboló háború kellős közepén is képesek megmenteni lelkűk egy részét.” (Le Monde, 1996. nov. 29.) Közismert tény, hogy a háború, melyről a formabontó nagy öreg beszél, nem zárult le. A derűlátó kigőzölgések közepette hitembe kéne építenem a gondolatot, hogy az épp elindult esztendőben vége szakad? Szégyenükben szétreped­nének a keresőbe illesztett tükreim, ha ily nagyot mon­danék Nem, a háború csupán elköltözött: a mentalitás, az életfelfogás mezejére, ahol a régi harcmodor, akárcsak a korszerű, agyonfejlesztett haditechnika, hatástalan; a csodafegyver, melyben a reménység rejlik: az idő. Amíg a csemetéből fa lesz, a gyermek, unoka polgárrá, egy másik nem csak a fagyban egységes Európa polgárává cseperedik Sugár Teodor DUZZOGÓBAN Nem lehet és nem kell elvi­tatni, hogy Románia új elnöke, Emil Constantinescu és a C ior- bea-kabinet a kormányalakítás és a prefektuskinevezések, a koalíciós pártok közötti egyez­tetési huzavonák, az év végére felhalmozódott teendők töm­kelegé közepette sok vonatko­zásban rendkívül energikusnak bizonyult. Ami minket, ma­gyarokat közvetlenül is érint s ami a két nép közötti part­nerség — Adrian Severin szóhasználata — alakulását illeti, az a román diplomácia első lépésének rendkívüli er­kölcsi töltete. Hétévi ered­ménytelen iszapbirkózás, szem­forgató hazugság, sovén-na- cionalista uszítás után, lám, egyetlen tollvonással vissza lehet állítani a kolozsvári kon­zulátust, tiszteletbeli konzu­lokat lehet kinevezni Győrbe és Konstancára, kilátásba le­het helyezni, hogy a diplomák honosítását még ebben az esz­tendőben megoldják, az alap­szerződésbe foglalt feladatok végrehajtására vegyes bizott­(folytatása a 2. oldalon) Sylvester Lajos Kovásznán szenátori iroda nyílik Egyeztető tárgyalások után végső döntés született a kézdi- vásárhelyi és kovásznai képviselői, illetve szenátori irodák megnyitásáról. Tamás Sándor képviselő, a városi RMDSZ elnöke az udvarterek városában máris beindította irodáját, melynek ideiglenes vezetőjévé Dávid Sándort nevezte ki. Puskás Bálint Zoltán szenátori irodája Kovásznán nyílik meg, irodavezetője helybeli, titkára pedig kézdivásárhelyi lesz. Hogy utóbbi iroda ilyen felállításban hogyan fog eredményesen működni, nem tudni. A képviselői és szenátori irodavezetői és titkári tisztség betöltésére kiírt pályázatra ez idáig csupán ketten jelentkeztek, ezért a jelentkezési határidőt január 17-ig meghosszabbították. A pályázat részletes feltételeiről az RMDSZ kézdivásárhelyi irodájában vagy a 362 908-as telefonon lehet érdeklődni. (Iochom) ELŐFIZETŐINK, OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Mától — sajnos, az energiahordozók árának százszázalékos emelése miatt lapunk előfizetésben 308, szabadáru­sításban 500 lejben állítható elő naponta. fea IsRIsifgSi m ÍWiraa ifeágsnSmgKB-■••• •■'"-'■■•• ••• r .•.•■•/•'.-•;•. • ••'?*--(“.• jggr­■/.■.‘a ,'Si>ís«-- i £ ■• , , v ;-1 fej;/ .■; *-4*5^ ;.,s.v< Uiry - '^ r ' .H& &j €>!$% t'í-'fcf^. $ ■ jţi jjtó t- BH,i^f ŞJ SZEREPLŐK: ÁKOS, EMIL, ADRIAN, KISEBBSÉGI MAGYAR (9. oldal) V _____________________________________j A _____P_M - ________— fi ^CUffiiBgAilWftl1 'A Qw ^air W9 ’iK® =!' ^üy J-tj fa- ki

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék