Háromszék, 1997. február (9. évfolyam, 1951-1974. szám)

1997-02-01 / 1951. szám

Ciorbea sajtótájékoztatója Csütörtökön este,lapzárta után tartotta első sajtótájékoztatóját Victor Ciorbea miniszterelnök. Ismertette az ország valós gazdasági és társadalmi helyzetét. A bemutatott adatok kétségtelenül azt bizonyítják, hogy éveken keresztül a nemzetgazdaság lerombolásával vásárolták meg a társadalmi békét—mondotta Ciorbea. A költségvetési deficit három­szor nagyobb, mint ahogyan az előző kormány megállapí­totta, s ez az adóhiánnyal együtt a nemzeti jövedelem mintegy 13 százalékát teszi ki. A gazdaság négyszer több energiát fogyaszt, mint a nyugat-európai országok, ugyan­azon termék előállítására. A szomszédos közép-európai országokhoz képest háromszor alacsonyabb a hatékonysá­gunk az energiafogyasztást illetően. Az infláció háromszor nagyobb a becsült szintnél.Mindezek az anarchikus re­form igazi költségeit jelentik — mondotta Ciorbea, aki hozzátette: ebből a helyzetből az egyetlen kiút a radikális változás a reform összefüggő és gyorsított lebonyolításában. A kötelező intézkedések fájdalmasak lesznek, de a kor­mányfő biztosította az ország népét: utoljára kell ilyen nélkülözéseket elviselnie. Az adott helyzetben a segítségre szorulókat nem hagyják cserben, tekintettel arra, hogy a szakszervezetekkel folytatódik a társadalmi párbeszéd. A reformot bármilyen politikai áldozattal végre kell hajtani, és a jelenlegi kormány vállalja ezt az áldozatot — jelen­tette ki a kormányfő. A sajtóértekezleten jelen volt a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu is, aki leszögezte, hogy az RNB támogatni fogja a kormányt reformintézkedéseiben. Támogatás Romániának Az Európai Unió műszaki és pénzügyi támogatást nyújt a romániai reformprogramoknak — jelentette ki Karen Fogg, az Európai Bizottság bukaresti nagykövete. Rámu­tatva, hogy az EU segítséget akar nyújtani a gazdasági és társadalmi intézkedések megvalósításában, Karen Fogg megjegyezte, hogy az EU eszközei közé tartozik egyrészt a PHARE-programokon keresztül nyújtott térítésmentes fi­nanszírozás, másrészt a makroökonómiai kölcsönök Orosz küldöttség Bukarestben A NATO bővítését bírálta az orosz duma Bukarestbe látogató küldöttségének vezetője, Gennagyij Szeleznyov, a testület elnöke. A Ion Diaconescuval, a képviselőház el­nökével lezajlott találkozóján kifejtette, hogy az orosz államhatalom minden eleme, az elnökség, a kormány és a parlament egyaránt ellenzi a NATO kiterjesztését. Érvei szerint Európában nincsenek ellenséges országok, a biz­tonságot ezért egészen más elvekre kell alapozni. Szeleznyov kijelentette: Románia csatlakozása a NATO-hoz nem fog „nagyon erős’ ’ hatást gyakorolni a román—orosz kapcso­latokra. Az orosz politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy még nem kötötték meg a román—orosz alapszerződést, Ion Diaconescu pedig úgy vélekedett, Bukarest arra törek­szik, hogy a tavasz folyamán tető alá hozzák a dokumentu­mot. Akárcsak a román—ukrán és a román—moldáviai szerződés esetében, a legnehezebb probléma a Molotov— Ribbentrop-paktum kérdése. Bukarest mindeddig ragasz­kodott a területrabló paktum elítéléséhez a szerződésben, a három érintett ország szemében viszont ez területi követe­lésekre adna módot, mivel ma a Moldáviai Köztársaság, illetve Ukrajna területét képező területek korábban Ro­mániához tartoztak. Önkényeskedés Kolozsváron A 31 tagú kolozsvári tanács kisebbsége, 15 tanácsos szavazta meg a Gheorghe Funar polgármester által a ma­gyar főkonzulátus újbóli megnyitása ellen szervezett aláírás­gyűjtés finanszírozását, ennek ellenére az ülést vezető egységpártos tanácsos elfogadottnak minősítette a döntést. A városháza jogi szakértője, aki szintén az egységpárt embere, kijelentette, hogy az ülés elnökének döntése mindenek fölött való. A polgármester egymillió lejt kért az aláírás­­gyűjtésre, de jelezte, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor is folytatja a konzulátusellenes akciót. Románia lakosságának szegénységi szintjét felmérő nemzetközi pénzügyi szervek szakértői szerint a lakosság mintegy 22 százaléka képtelen biztosítani a napi háromezer kalóriás élelmiszeradagot. Az információt a Világbank képviselője, Francois Ettori közölte. Szerinte a lakosság életszínvonala tekintetében Románia az utolsó helyek egyikét foglalja el Európában. Koldusszint Az utókort nem lehet becsapni (folytatás az első oldalról) utat, hogy elérje a kívánt európai színvo­nalat, akkor a magánszférából von el pénz­forrást, ami azonban egyéb tervek kivitelezését szolgálhatná. Abból, hogy az állam használj­a el a forrásokat, a közhasználatú fogyasztási cikkek gyártásának csökkenése következik. De ne feledjük, hogy a költségeket most kell állni, s nem lehet hiánygazdálkodással az utókorra hagyni. Következésképpen felme­rül a kérdés: vajon az utánunk következőkre háruló negatív hatások miatt kell aggód­nunk? Az elkövetkező nemzedékekre háruló teher elsősorban attól függ, hogy miként befolyásolja a költségvetési hiánygazdál­kodás a hazai tőke védelmének és formá­lásának folyamatát. Ha korszerű üzeme­ket, európai minőségű utakat vagy működő­képes beruházásokat hagynánk az utókorra, akkor fokozódhatna a következő nemzedékek termelőképessége. Ezzel szemben, a csök­kent termelékenységű beruházás, a sok költ­ségvetési címlet szintén alacsony termelő­­képességet eredményez. Hogy milyen ter­heket rónak majd a jövő nemzedékekre az új kormány adósságai, azt csak a belső tőke kialakítására gyakorolt hatás pontos is­meretében lehet megállapítani. Theodor Adorno, a világháború utáni idők egyik szkeptikus politológusa úgy vélekedett, hogy „a pszichoanalízisben csak a túlzások valódiak’ *. A jövőt nézve a gazdaságban mindennap pszichoanalízis van. MÉRLEG A RENDŐRSÉGNÉL (3.) A mindennapi vegyesről Ta­valy a Ko­vászna megyei rendőrség nem szembesült olyan rendkívüli ese­ményekkel, amelyek súlyosan meg­zavarták volna a közrendet. Az orszá­gos napi átlaghoz (20) képest a me­gyében tavaly egész évben csak 3 sze­mélygépkocsit loptak el. A magán­­tulajdon kárára elkövetett lopások szempontjából Háromszék az ország­ban a 3­9., az emberöléseknél a 37—3­8., a nemi erőszaknál és rablásnál a 40. helyen áll, s legjobb a megyék között a tettesek kézre kerítésében. Keddi jelentésében Gheorghe Ma­­gureanu ezredes, a megyei rendőrség főnöke ismertette, hogy tavaly a Goli­­cza Zoltán Rt. tulajdonosát azzal fenye­gette meg a hitelező, akinek a cég 20 millió lejjel tartozott, hogy bérgyilko­sokkal végeztet vele, ha nem törleszti adósságát. A nézeteltérés elsimult, és nem került sor a fenyegetés kivitelezésére. Háromszéken tavaly 20 darab hamis ötezres román papírpénzt és 13 darab százdolláros bankjegyet találtak. Nyolc esetben prostitúció, 16-ban hamisítás, 6-ban pedig befolyással való üzérkedés miatt indult nyomozás. A magántulajdon kárára elkövetett 997 lopás közül 192 lakásokból történt. A tavaly kinyomozott 134 betörés azt bizonyítja, hogy a tettesek egyre gyakrabban megren­delésre, illetve külföldön szerzett „szak­­képesítés” felhasználásával hatolnak be helyiségekbe. Az erőszakos bűn­­cselekmények (emberölés, emberölési kísérlet, halált okozó ütés) hátterében családi körben kipattant és rendszerint nagyobb mennyiségű szeszes ital fo­gyasztása után keletkezett nézetelté­­­rések állnak. Fegyver-, lőszer-, rob­banószer- és kábítószertartási téren 70 bűncselekményt jegyeztek. 1996- ban elkoboztak 33 lőfegyvert, köztük egy Carpaţi márkájú, a kézdivásárhelyi milícia székházából 1989 decemberében eltűnt 21 pisztoly egyikét. Kovászna megyében 1996 végén összesen 678 személynek volt engedélye fegyver­­tartásra. A forgalmi osztály tavaly 3048 gép­kocsit vett nyilvántartásba, és 3746 új jogosítványt adott ki. 68 súlyos közúti baleset történt, minek következ­tében 50 ember súlyosan megsebesült, 25 pedig meghalt. A forgalmi rendőrség 1996-ban 19 685 ügyfelet szolgált ki, 6885-öt gépkocsi-bejegyzési, illetve -törlési ügyben, 7900 sofőrvizsgára iratkozott, továbi 4900 új hajtási jo­gosítványért fordult hozzájuk. A megyei rendőrség lakosságnyil­vántartó osztálya tavaly 13 095 személy­­azonossági iratot adott ki. 1996-ban 7682 személy telepedett le Háromszéken, és 4077 változtatott lakhelyet. A válasz­tások alkalmával 27 000 lakhelymódo­­sítást kellett eszközölni a választói név­­jegyzékeken,és 11 000 lejárt határidejű személyi igazolványt cseréltek ki újra. (Domokos) Majdnem üres a zabolai szanatórium A zabolai Mikes-kastélyt 1968 óta a megyei egészségügyi iggzgatóság használja. Előbb tébécés gyerekeket kezeltek ott, majd 1979-től — amikor Ceauşescu szerint felszá­molták ezt a tüdőbetegséget Romániában — háromheti utókezelésre utaltak be 6—16 év közötti, sárgaságból kilábaló gyerekeket. 1991-ben 220-ról 150-re csökkentették az ágyak számát, de így is csupán 42,86 százalékos volt az ágykihasználási mutató 1996-ban. Évente egyre kevesebb gyerek kerül oda, annak el­lenére, hogy minden év végén megyékre elosztják a helyeket. Január közepén mindössze tíz gyereket kezeltek. Kovács Ferenc, a preventórium főkönyvelője aggódik a szanatórium jövőjéért, hiszen hatvan alkalmazott munka­helye is kockán forog. A főkönyvelő a kilátástalanná vált helyzetet megtárgyalta Puskás Bálint szenátorral, Ádám Attila polgármesterrel, illetve a környező községek polgár­­mestereivel. Arra az álláspontra jutottak, hogy gyökeres változtatásra lenne szükség, szociális jellegű intézetté kellene átalakítani a szanatóriumot. De addig is, amíg valamilyen kedvező határozat nem születik az épület átengedéséről az önkormányzatnak, illetve visszaadásáról a volt tulajdonosnak — aki jelezte, hogy az egyházaknak adná —, valamit tenni kell. Legalább használják ki az épületet, és töltsék meg gyerekekkel. Ha nem másként — mondották­—, hát a megyéből toborozzanak, hisz „van elég szegény család, amely örömest megszabadulna két­­három gyerek ellátásától három hétig”. (Sz.) FEKETE-FEHÉR 33 milliót vágott zsebre Január 28-án a sepsiszent­györgyi rendőrség letartóz­tatta Pető Rudolf helybeli lakost, aki több mint 33 millió lejjel lopta meg mun­kaadó cégét, a Z & Z kft.-t. Pető 1996 júniusa—1997 januárja között beveze­tőként dolgozott, s hogy pénzhez jusson, meghamisí­totta a bolt könyvelését, beleértve a kasszagép sza­lagját. Az így megszerzett pénzösszegeket a brassói kaszinóban játszotta el. Le­bukása után Pető 10 mil­liós sikkasztást ismert el, de ugyanakkor bevallotta, hogy a számos könyvelési manővere közepette nem emlékszik pontosan, mennyi pénz fordult meg kezén. Mivel a könyvelést ellenőrző két különböző szakcég is 33 millió lej körüli anyagi kárt állapított meg, ez az összeg írható számlájára. A vádirat szerint Pető sik­kasztott, hivatalos iratokat hamisított, illetve hami­sítványokat készített és használt fel, s ezért legtöbb 15 év szabadságvesztésre ítélhető. Pető Rudolf 21 éves, nőtlen, érettségizett, büntet­len előéletű fiatalember, aki tavaly nyáron, a brassói T­ranszszil­vánia­ -Egy­etem erdészeti karán a felvéte­lin 9-nél nagyobb osztály­zatot kapott számtanból, de nem jutott be, mert más tantárgyaknál kisebb jegy­gyel minősítették tudását. CD P­). AZ RMDSZ V. KÜLDÖTTGYŰLÉSE SZOVÁTÁN Ellenzéki politizálás helyett szakmai képviselet A Romániai Magyar Pedagógusok Szö­vet­sége január 25-én Szovátán tartotta tiszt­újító küldöttgyűlését. Meghívottként jelen volt Béres András kisebbségi oktatásért felelő államtitkár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Beder Tibor Hargita megyei főtanfel­ügyelő, valamint a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, Egyed Albert és Berki Anna osztályvezető. Elemezve az 1996. novemberi válasz­tások nyomán bekövetkezett vagy várható változásokat a hazai politikai konjunk­túrában, a küldöttek határozatot fogadtak el az RMPSZ-nek az anyanyelvű oktatás kérdései kezelésében mostaniig érvényesített taktikája módosítására. Az eddigi, főleg ellenzéki politizálás helyett az RMPSZ országos és megyei szervezeteinek erőiket arra kell összpontosítaniuk, hogy biz­tosítsák a romániai magyar oktatás sajátos érdekei képviseletének szakmai és/vagy emberi feltételeit az oktatás hivatalos, hatalmon lévő törvényhozó és végre­hajtó testületeiben, helyi és országos szinten egyaránt, a választási eredmé­nyek arányában — áll a határozatban. A küldöttek a fentiek értelmében ál­lapították meg a megoldásra váró teendők elsőbbségét. Ezek között kiemelt helyen szerepel a magyar iskolahálózat kitelj­esítése, a szakoktatásban mutatkozó hiányosságok pótlása, a pedagógus-utánpótlás biztosítása, a felsőfokú oktatásban önálló magyar tago­zatok, később önálló egyetem létrehozá­sa. A résztvevők megfogalmazták, hogy a magyar tannyelvű oktatás minőségének biztosítása, javítása érdekében az RMPSZ területi oktatási központjaitól fokozottabb és hatékonyabb feladatvállalást várnak el, amelynek ki kell terjednie mind az oktatás, mind a pedagógusok szakmai to­vábbképzésének rendszerére. A hatékony érdekvédelem betöltése érdekében a pe­dagógusszövetség meg kívánja erősíteni együttműködését a romániai magyar ok­tatás ügyét felvállaló hazai és külföldi politikai és szakmai szervezetekkel, első­sorban az RMDSZ-szel, ugyanakkor a szövetség igényt tart az előzetes szakmai konzultációra a magyar nyelvű oktatást érintő politikai döntéshozatalban. A stratégiaépítés mellett a küldött­­gyűlés néhány szervezési kérdéssel is fog­lalkozott, ezek között kiemelt helyen a módszertani központok jövődni tevé­kenységével, ugyanakkor eldöntötték, hogy a Teleki Oktatási Központban ingyenes szállást biztosítanak nyugdíjas pedagógu­sok számára. Az RMPSZ megalakulásától eltelt öt évet építkezőnek, útkeresőnek nevezve az elnökség megállapította: a peda­gógusszövetség, támogatóival együtt, sikere­sen szolgálta a hazai magyar nyelvű oktatás fenntartását, minőségi fejlesztését. A gyűlés fő napirendi pontjaként a küldöttek megválasztották az új elnök­séget: elnök: Lászlóffy Pál, regionális alelnökök: Szőcs Judit, Matekovics Mi­hály, Pál Ferenc, Nagy F. István, titkár és a Teleki Oktatási Központ igazgatója: Bíró István, Fekete Réka

Next