Háromszék, 1997. február (9. évfolyam, 1951-1974. szám)
1997-02-01 / 1951. szám
Ciorbea sajtótájékoztatója Csütörtökön este,lapzárta után tartotta első sajtótájékoztatóját Victor Ciorbea miniszterelnök. Ismertette az ország valós gazdasági és társadalmi helyzetét. A bemutatott adatok kétségtelenül azt bizonyítják, hogy éveken keresztül a nemzetgazdaság lerombolásával vásárolták meg a társadalmi békét—mondotta Ciorbea. A költségvetési deficit háromszor nagyobb, mint ahogyan az előző kormány megállapította, s ez az adóhiánnyal együtt a nemzeti jövedelem mintegy 13 százalékát teszi ki. A gazdaság négyszer több energiát fogyaszt, mint a nyugat-európai országok, ugyanazon termék előállítására. A szomszédos közép-európai országokhoz képest háromszor alacsonyabb a hatékonyságunk az energiafogyasztást illetően. Az infláció háromszor nagyobb a becsült szintnél.Mindezek az anarchikus reform igazi költségeit jelentik — mondotta Ciorbea, aki hozzátette: ebből a helyzetből az egyetlen kiút a radikális változás a reform összefüggő és gyorsított lebonyolításában. A kötelező intézkedések fájdalmasak lesznek, de a kormányfő biztosította az ország népét: utoljára kell ilyen nélkülözéseket elviselnie. Az adott helyzetben a segítségre szorulókat nem hagyják cserben, tekintettel arra, hogy a szakszervezetekkel folytatódik a társadalmi párbeszéd. A reformot bármilyen politikai áldozattal végre kell hajtani, és a jelenlegi kormány vállalja ezt az áldozatot — jelentette ki a kormányfő. A sajtóértekezleten jelen volt a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu is, aki leszögezte, hogy az RNB támogatni fogja a kormányt reformintézkedéseiben. Támogatás Romániának Az Európai Unió műszaki és pénzügyi támogatást nyújt a romániai reformprogramoknak — jelentette ki Karen Fogg, az Európai Bizottság bukaresti nagykövete. Rámutatva, hogy az EU segítséget akar nyújtani a gazdasági és társadalmi intézkedések megvalósításában, Karen Fogg megjegyezte, hogy az EU eszközei közé tartozik egyrészt a PHARE-programokon keresztül nyújtott térítésmentes finanszírozás, másrészt a makroökonómiai kölcsönök Orosz küldöttség Bukarestben A NATO bővítését bírálta az orosz duma Bukarestbe látogató küldöttségének vezetője, Gennagyij Szeleznyov, a testület elnöke. A Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével lezajlott találkozóján kifejtette, hogy az orosz államhatalom minden eleme, az elnökség, a kormány és a parlament egyaránt ellenzi a NATO kiterjesztését. Érvei szerint Európában nincsenek ellenséges országok, a biztonságot ezért egészen más elvekre kell alapozni. Szeleznyov kijelentette: Románia csatlakozása a NATO-hoz nem fog „nagyon erős’ ’ hatást gyakorolni a román—orosz kapcsolatokra. Az orosz politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy még nem kötötték meg a román—orosz alapszerződést, Ion Diaconescu pedig úgy vélekedett, Bukarest arra törekszik, hogy a tavasz folyamán tető alá hozzák a dokumentumot. Akárcsak a román—ukrán és a román—moldáviai szerződés esetében, a legnehezebb probléma a Molotov— Ribbentrop-paktum kérdése. Bukarest mindeddig ragaszkodott a területrabló paktum elítéléséhez a szerződésben, a három érintett ország szemében viszont ez területi követelésekre adna módot, mivel ma a Moldáviai Köztársaság, illetve Ukrajna területét képező területek korábban Romániához tartoztak. Önkényeskedés Kolozsváron A 31 tagú kolozsvári tanács kisebbsége, 15 tanácsos szavazta meg a Gheorghe Funar polgármester által a magyar főkonzulátus újbóli megnyitása ellen szervezett aláírásgyűjtés finanszírozását, ennek ellenére az ülést vezető egységpártos tanácsos elfogadottnak minősítette a döntést. A városháza jogi szakértője, aki szintén az egységpárt embere, kijelentette, hogy az ülés elnökének döntése mindenek fölött való. A polgármester egymillió lejt kért az aláírásgyűjtésre, de jelezte, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor is folytatja a konzulátusellenes akciót. Románia lakosságának szegénységi szintjét felmérő nemzetközi pénzügyi szervek szakértői szerint a lakosság mintegy 22 százaléka képtelen biztosítani a napi háromezer kalóriás élelmiszeradagot. Az információt a Világbank képviselője, Francois Ettori közölte. Szerinte a lakosság életszínvonala tekintetében Románia az utolsó helyek egyikét foglalja el Európában. Koldusszint Az utókort nem lehet becsapni (folytatás az első oldalról) utat, hogy elérje a kívánt európai színvonalat, akkor a magánszférából von el pénzforrást, ami azonban egyéb tervek kivitelezését szolgálhatná. Abból, hogy az állam használja el a forrásokat, a közhasználatú fogyasztási cikkek gyártásának csökkenése következik. De ne feledjük, hogy a költségeket most kell állni, s nem lehet hiánygazdálkodással az utókorra hagyni. Következésképpen felmerül a kérdés: vajon az utánunk következőkre háruló negatív hatások miatt kell aggódnunk? Az elkövetkező nemzedékekre háruló teher elsősorban attól függ, hogy miként befolyásolja a költségvetési hiánygazdálkodás a hazai tőke védelmének és formálásának folyamatát. Ha korszerű üzemeket, európai minőségű utakat vagy működőképes beruházásokat hagynánk az utókorra, akkor fokozódhatna a következő nemzedékek termelőképessége. Ezzel szemben, a csökkent termelékenységű beruházás, a sok költségvetési címlet szintén alacsony termelőképességet eredményez. Hogy milyen terheket rónak majd a jövő nemzedékekre az új kormány adósságai, azt csak a belső tőke kialakítására gyakorolt hatás pontos ismeretében lehet megállapítani. Theodor Adorno, a világháború utáni idők egyik szkeptikus politológusa úgy vélekedett, hogy „a pszichoanalízisben csak a túlzások valódiak’ *. A jövőt nézve a gazdaságban mindennap pszichoanalízis van. MÉRLEG A RENDŐRSÉGNÉL (3.) A mindennapi vegyesről Tavaly a Kovászna megyei rendőrség nem szembesült olyan rendkívüli eseményekkel, amelyek súlyosan megzavarták volna a közrendet. Az országos napi átlaghoz (20) képest a megyében tavaly egész évben csak 3 személygépkocsit loptak el. A magántulajdon kárára elkövetett lopások szempontjából Háromszék az országban a 39., az emberöléseknél a 37—38., a nemi erőszaknál és rablásnál a 40. helyen áll, s legjobb a megyék között a tettesek kézre kerítésében. Keddi jelentésében Gheorghe Magureanu ezredes, a megyei rendőrség főnöke ismertette, hogy tavaly a Golicza Zoltán Rt. tulajdonosát azzal fenyegette meg a hitelező, akinek a cég 20 millió lejjel tartozott, hogy bérgyilkosokkal végeztet vele, ha nem törleszti adósságát. A nézeteltérés elsimult, és nem került sor a fenyegetés kivitelezésére. Háromszéken tavaly 20 darab hamis ötezres román papírpénzt és 13 darab százdolláros bankjegyet találtak. Nyolc esetben prostitúció, 16-ban hamisítás, 6-ban pedig befolyással való üzérkedés miatt indult nyomozás. A magántulajdon kárára elkövetett 997 lopás közül 192 lakásokból történt. A tavaly kinyomozott 134 betörés azt bizonyítja, hogy a tettesek egyre gyakrabban megrendelésre, illetve külföldön szerzett „szakképesítés” felhasználásával hatolnak be helyiségekbe. Az erőszakos bűncselekmények (emberölés, emberölési kísérlet, halált okozó ütés) hátterében családi körben kipattant és rendszerint nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztása után keletkezett nézeteltérések állnak. Fegyver-, lőszer-, robbanószer- és kábítószertartási téren 70 bűncselekményt jegyeztek. 1996- ban elkoboztak 33 lőfegyvert, köztük egy Carpaţi márkájú, a kézdivásárhelyi milícia székházából 1989 decemberében eltűnt 21 pisztoly egyikét. Kovászna megyében 1996 végén összesen 678 személynek volt engedélye fegyvertartásra. A forgalmi osztály tavaly 3048 gépkocsit vett nyilvántartásba, és 3746 új jogosítványt adott ki. 68 súlyos közúti baleset történt, minek következtében 50 ember súlyosan megsebesült, 25 pedig meghalt. A forgalmi rendőrség 1996-ban 19 685 ügyfelet szolgált ki, 6885-öt gépkocsi-bejegyzési, illetve -törlési ügyben, 7900 sofőrvizsgára iratkozott, továbi 4900 új hajtási jogosítványért fordult hozzájuk. A megyei rendőrség lakosságnyilvántartó osztálya tavaly 13 095 személyazonossági iratot adott ki. 1996-ban 7682 személy telepedett le Háromszéken, és 4077 változtatott lakhelyet. A választások alkalmával 27 000 lakhelymódosítást kellett eszközölni a választói névjegyzékeken,és 11 000 lejárt határidejű személyi igazolványt cseréltek ki újra. (Domokos) Majdnem üres a zabolai szanatórium A zabolai Mikes-kastélyt 1968 óta a megyei egészségügyi iggzgatóság használja. Előbb tébécés gyerekeket kezeltek ott, majd 1979-től — amikor Ceauşescu szerint felszámolták ezt a tüdőbetegséget Romániában — háromheti utókezelésre utaltak be 6—16 év közötti, sárgaságból kilábaló gyerekeket. 1991-ben 220-ról 150-re csökkentették az ágyak számát, de így is csupán 42,86 százalékos volt az ágykihasználási mutató 1996-ban. Évente egyre kevesebb gyerek kerül oda, annak ellenére, hogy minden év végén megyékre elosztják a helyeket. Január közepén mindössze tíz gyereket kezeltek. Kovács Ferenc, a preventórium főkönyvelője aggódik a szanatórium jövőjéért, hiszen hatvan alkalmazott munkahelye is kockán forog. A főkönyvelő a kilátástalanná vált helyzetet megtárgyalta Puskás Bálint szenátorral, Ádám Attila polgármesterrel, illetve a környező községek polgármestereivel. Arra az álláspontra jutottak, hogy gyökeres változtatásra lenne szükség, szociális jellegű intézetté kellene átalakítani a szanatóriumot. De addig is, amíg valamilyen kedvező határozat nem születik az épület átengedéséről az önkormányzatnak, illetve visszaadásáról a volt tulajdonosnak — aki jelezte, hogy az egyházaknak adná —, valamit tenni kell. Legalább használják ki az épületet, és töltsék meg gyerekekkel. Ha nem másként — mondották—, hát a megyéből toborozzanak, hisz „van elég szegény család, amely örömest megszabadulna kéthárom gyerek ellátásától három hétig”. (Sz.) FEKETE-FEHÉR 33 milliót vágott zsebre Január 28-án a sepsiszentgyörgyi rendőrség letartóztatta Pető Rudolf helybeli lakost, aki több mint 33 millió lejjel lopta meg munkaadó cégét, a Z & Z kft.-t. Pető 1996 júniusa—1997 januárja között bevezetőként dolgozott, s hogy pénzhez jusson, meghamisította a bolt könyvelését, beleértve a kasszagép szalagját. Az így megszerzett pénzösszegeket a brassói kaszinóban játszotta el. Lebukása után Pető 10 milliós sikkasztást ismert el, de ugyanakkor bevallotta, hogy a számos könyvelési manővere közepette nem emlékszik pontosan, mennyi pénz fordult meg kezén. Mivel a könyvelést ellenőrző két különböző szakcég is 33 millió lej körüli anyagi kárt állapított meg, ez az összeg írható számlájára. A vádirat szerint Pető sikkasztott, hivatalos iratokat hamisított, illetve hamisítványokat készített és használt fel, s ezért legtöbb 15 év szabadságvesztésre ítélhető. Pető Rudolf 21 éves, nőtlen, érettségizett, büntetlen előéletű fiatalember, aki tavaly nyáron, a brassói Transzszilvánia -Egyetem erdészeti karán a felvételin 9-nél nagyobb osztályzatot kapott számtanból, de nem jutott be, mert más tantárgyaknál kisebb jegygyel minősítették tudását. CD P). AZ RMDSZ V. KÜLDÖTTGYŰLÉSE SZOVÁTÁN Ellenzéki politizálás helyett szakmai képviselet A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége január 25-én Szovátán tartotta tisztújító küldöttgyűlését. Meghívottként jelen volt Béres András kisebbségi oktatásért felelő államtitkár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, valamint a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, Egyed Albert és Berki Anna osztályvezető. Elemezve az 1996. novemberi választások nyomán bekövetkezett vagy várható változásokat a hazai politikai konjunktúrában, a küldöttek határozatot fogadtak el az RMPSZ-nek az anyanyelvű oktatás kérdései kezelésében mostaniig érvényesített taktikája módosítására. Az eddigi, főleg ellenzéki politizálás helyett az RMPSZ országos és megyei szervezeteinek erőiket arra kell összpontosítaniuk, hogy biztosítsák a romániai magyar oktatás sajátos érdekei képviseletének szakmai és/vagy emberi feltételeit az oktatás hivatalos, hatalmon lévő törvényhozó és végrehajtó testületeiben, helyi és országos szinten egyaránt, a választási eredmények arányában — áll a határozatban. A küldöttek a fentiek értelmében állapították meg a megoldásra váró teendők elsőbbségét. Ezek között kiemelt helyen szerepel a magyar iskolahálózat kiteljesítése, a szakoktatásban mutatkozó hiányosságok pótlása, a pedagógus-utánpótlás biztosítása, a felsőfokú oktatásban önálló magyar tagozatok, később önálló egyetem létrehozása. A résztvevők megfogalmazták, hogy a magyar tannyelvű oktatás minőségének biztosítása, javítása érdekében az RMPSZ területi oktatási központjaitól fokozottabb és hatékonyabb feladatvállalást várnak el, amelynek ki kell terjednie mind az oktatás, mind a pedagógusok szakmai továbbképzésének rendszerére. A hatékony érdekvédelem betöltése érdekében a pedagógusszövetség meg kívánja erősíteni együttműködését a romániai magyar oktatás ügyét felvállaló hazai és külföldi politikai és szakmai szervezetekkel, elsősorban az RMDSZ-szel, ugyanakkor a szövetség igényt tart az előzetes szakmai konzultációra a magyar nyelvű oktatást érintő politikai döntéshozatalban. A stratégiaépítés mellett a küldöttgyűlés néhány szervezési kérdéssel is foglalkozott, ezek között kiemelt helyen a módszertani központok jövődni tevékenységével, ugyanakkor eldöntötték, hogy a Teleki Oktatási Központban ingyenes szállást biztosítanak nyugdíjas pedagógusok számára. Az RMPSZ megalakulásától eltelt öt évet építkezőnek, útkeresőnek nevezve az elnökség megállapította: a pedagógusszövetség, támogatóival együtt, sikeresen szolgálta a hazai magyar nyelvű oktatás fenntartását, minőségi fejlesztését. A gyűlés fő napirendi pontjaként a küldöttek megválasztották az új elnökséget: elnök: Lászlóffy Pál, regionális alelnökök: Szőcs Judit, Matekovics Mihály, Pál Ferenc, Nagy F. István, titkár és a Teleki Oktatási Központ igazgatója: Bíró István, Fekete Réka