Háromszék, 1997. február (9. évfolyam, 1951-1974. szám)

1997-02-07 / 1956. szám

Takács az RMDSZ és Magyarország viszonyáról Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI- nek nyilatkozva elmondta: az RMDSZ a magyarországi pártok irányába a jövőben is a partnerség és az „egyenlő közelség” politikáját kívánja folytatni, melyről az évek során beigazolódott, hogy a legeredményesebb. Erre a RMDSZ vezetőit a szervezeti szabályzat is kötelezi. A politikus kifejtette, nem oszthatja azt a — Tőkés László tiszteletbeli elnök által a kolozsvári Szabadságban kifej­tett — véleményt, hogy az RMDSZ helyét a román kor­mánykoalícióban „a magyarországi politikai viszonyok alaku­lása határozza meg”, illetve hogy a szövetség „a magyar kormány befolyása alá került”. Funar folytatja az aláírásgyűjtést Csalás, okirat-hamisítás és hatalommal való visszaélés miatt perelte be már korábban tizenkét városatya Kolozs­vár polgármesterét. Most a Szabadság napilap értesülései szerint a prefektus áldását adta a per újrafelvételére. Az RMDSZ megyei szervezete várja, hogy megkapja annak a tanácsülésnek a hivatalos jegyzőkönyvét, amelyen a csonka testület törvénytelenül szavazta meg a konzulátus elleni aláírásgyűjtés pénzügyi fedezetét. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint ott és akkor bőven hangzott el olyan rágalmazó és gyalázkodó kijelentés, hogy kezdeményezni lehessen a bűnvádi eljárást. Legújabb hírek szerint viszont Funar készül megtámadni a magyar politikust, aki egyben városi tanácsos, mert Boros úgymond „Budapestről kapja az utasításokat”. Funar azt nyilatkozta, az aláírásokat nem a város alkalmazottai, hanem önkéntesek gyűjtik neki, és reményei szerint a hónap végére Kolozsvár lakosságának több mint fele, köztük a magyarok is tiltakoznak majd a magyar konzulátus újranyitása ellen. Constantinescu Párizsban A Párizsban tartózkodó Emil Constantinescut fogadta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára. A szervezetnek 29 ország a tagja,a melyhez a kelet- és közép-európai államok közül csak Magyarország, Csehország és Lengyelország tartozik. Románia a Nemzetközi Valutaalaptól és Világbanktól 555 millió dollárt remél. Constantinescu a megbeszélésen hangsúlyozta, csak gyors­hitelként az országnak hárommilliárd dollárra lenne szük­sége. Közeledés a NATO-hoz Szent-Iványi István külügyi szóvivő a Mediafax hírügy­nökség kérdésére válaszolva megerősítette, egyre gyakrab­ban merül fel Romániának az első államokkal való NATO- csatlakozása kérdése. A szóvivő hozzátette, az új kormány megalakulása óta lényegesen nőtt esélye, és Magyarország érdekelt a román NATO-csatlakozásban, de ezt termé­szetesen a tagországok döntik el. Például az amerikai kormányban egyre gyakrabban emlegetik Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett mint belépésre esélyes államot. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: Ma­gyarország nemhogy akadályozni próbálja ezt a lépést, de örömmel fogadná, mivel a térség stabilitása csak fokozódik, ha minél több állam tagja a szövetség. □ A NATO- tagállamok Bukarestben akkreditált nagykövetei találkoz­tak a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival. A megbeszélés végén Teodor Meleşcanu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, ez alkalommal is ismertették Románia határozott álláspontját azzal kap­csolatosan, hogy az első csoportban csatlakozhassak az Észak-atlanti Szövetséghez. Görögország, Németország, Franciaország és Olaszország nagykövete hangsúlyozta, Románia üzenetét országaik vezetőinek tudomására hoz­zák. Tiltakoznak a bírák A bukaresti bírák figyelmeztető sztrájkot tartottak, kérik javadalmazásuk felülvizsgálatát és munkakörülményeik javítását. Amennyiben a végrehajtó bizottság nem orvosol­ja kéréseiket, nem marad más hátra, mint a tömeges le­mondás — hangsúlyozta a fővárosi I. kerület bírája. A bukaresti tiltakozáshoz az ország több városából is csatla­koztak kollégáik. Végül Valeriu Stoica igazságügy-minisz­ternek javasolták, hogy kéréseiket harminc napon belül terjessze a parlament elé. LFÖLD FŰTÉS, TE DRÁGA Hét család millión felül tartozik —a nyolcadik pedig két és fél millióval. Utóbbi azzal biz­tatta a szolgáltató Termo Prest céget, hogy „eladtuk a gyer­meket, abból majd fizetünk” (?!). Egyfajta szerződést is haj­landók voltak aláírni a kedd este bekopogtató négytagú (la­kóbizottsági és szolgáltatói) küldöttséggel, melyben vál­lalták az adósság két hónapon belüli törlesztését. Féléves rész­letfizetésbe egy kivételével minden család beleegyezett, holott többnyire sokgyerme­kes vagy betegség, munkanél­küliség miatt megélhetési ne­hézségekkel küszködőkről van szó, s nem egy esetben a tár­sadalmi segélyből tartják vissza a fűtéspénzt. (A nyolc család­ból mindössze kettőben él ál­landó munkahelyű személy, itt a fizetésből törlesztenek.) Fej­ér Sándor, a Termo Prest igazgatója elmondta, hogy ez a módszer a rendesen fizetők védelmét szolgálja, egyelőre ugyanis nincs mód az egyes lakások kiiktatására, és a fel­halmozódott hátralék miatt egész lépcsőházak maradnának fűtés, meleg víz nélkül. A Lenin negyed egy részét és az Állomás ne­gyedet fűtő kft. szerint a számlák rendezése nélkül maga a cég is hamarosan fizetésképtelenné válhat. A lakóbizottsági tar­tozások bő 600 millióra rúg­nak, és vannak behajthatatlan összegek, lakásokat bérlő és nyomtalanul eltűnő cégek, akikkel perelnek is. No meg a „hivatalból’ ’ elmaradt iskolák, nemtörődöm kisebb vállalkozók. A Termo Prest adóssága je­lenleg meghaladja a 400 mil­liót, s­­szerintük eddig is a különmunkák védték meg őket a „nagyobb bajtól ". A meg­egyezett részletfizetéssel mind­ez megoldhatónak látszik, a kérdés most már csak az, hogy ezek az eleve nyomorban ten­gődő családok még tudnak-e egyet húzni a nadrágszíjon. (Demeter) KELL-E BOLYAI-EGYETEM? Tiltakozik diákszövetség A Babeş—Bolyai T­udomány­egy­etem szociológia karának közvélemény­­kutató munkac­so­portja szerint a kolozs­­vári magyar diákok 44 százaléka a jelenlegi egyetemi keret fenntartását, bővítését, autonómiáját, 36 százaléka az önálló Bolyai-egyetem létrehozását kívánja. Tíz százaléknak más elkép­zelései vannak: egyházi, alapítványi vagy Székelyföldre kihelyezett karok megteremtését szorgalmaznák. A közvélemény-kutatás könnyen manipulálható. Az okos kérdőív-össze­állító, kérdező, ha pillanatnyi érdeke, politikai, szakmai meggyőződése úgy kívánja, előre kialakított saját vélemé­nyét is visszahallhatja. Ilyesmi történ­hetett a kolozsvári diákok körében végzett kutakodással, mert a város magyar diákszövetségének vezetői máris tiltakoztak a szociológiai tan­szék által ország-világ elé tárt s a román médiákban nagy publicitásnak örvendő állítólagos eredmény ellen, csúsztatásnak nevezik azt, és leszögezik: kollégáik nevében határo­zottan kiállnak az önálló magyar egyetem újraindítása mellett. (I.) A roma kisebbség a gondban sem egységes A sepsiszentgyörgyi cigányok gondjainak megoldási lehetőségeiről kellett volna szólnia a város polgármesteré­vel, a rendőrség, munkaügy, egészségügy és RMDSZ képviselőivel tartott tegnapi gyűlésnek. Utóbbi három szóhoz sem jutott, nem is volt igény hozzászó­lásukra. Elsősorban a sajtó képviselőinek jelenlétét óhajtották, hogy — Mondoc­­­an, a Romák Sza­baddemokrata Pártja titkárának szavával élve — „tudja meg a megye, mily nehéz a helyzetük”. Továbbá a polgármesternek panaszolták el külön­böző gondjaikat, és a rendőri túlkapásokat nehez­ményezték. Az ülés folyamán Albert Álmos polgár­­mesternek többször is közbe kellett lépnie, mert magánjellegű viszály és a roma párton belüli prob­lémák miatt kaptak össze a cigányok. Amikor meg­hallották, hogy a mai tanácsülés valószínű határo­zata szerint a szociális segélyben részesülni óhaj­tóknak egy hetet közmunkázniuk kell, olyan felzúdulás támadt, hogy a p­olgármester, a kérdések nagy részét megválaszolatlanul hagyva, kénytelen volt az ülést berekeszteni. Albert Álmos felajánlotta, hogy a következő napok valamelyikén folytatja a megbeszélést, válaszol a kérdésekre, de akkor ne jöjjenek annyian, mint most — mintegy negyvenen —, hanem csak 10—15-en, hogy beszélgetni is lehessen. (A cigányok által felsorolt gondokra még visszatérünk.) Szekeres Attila A HATALOM JELKÉPI MEGTÖRÉSE A Duna Televízió Héthatár című műsora a román—magyar viszony alakulásának útjait tapogatva, amit a témakörben én eddig láttam, a legmagvasabb és legőszintébb volt. Súlyát nemcsak a megszólaló román értelmiségiek rángj­a, nem számuk, hanem a dolgok azonos szemlélete növeli. 1990 márciusában volt alkalmam részt venni azon a budapesti román—magyar értelmiségi találkozáson, amelynek az elképzelések szerint az volt a célja, hogy a történelmi és kortársi meg­békélést elindítsa. Ebbe akkor beleszólt Maros­­vásárhely véres márciusa, de egyébként is, például az ugyancsak jelen lévő.Dinescunál, aki néhány héttel azelőtt még kényszerlakhelyén, őrizet alatt meditálhatott a rendszerváltás mikéntjein, a román—magyar ügyek kezelésében érzékelni lehetett valami visszafogott hezitálást. Arról nem is szólva, hogy éppen­ a nyugati román emigráció prominens személyiségei nem fogadták el a németországi sajtómágnás, Von Ferenczy meghívását. Azóta hét év telt el, s a Héthatár mostani beszélgetésén részt vevő román értelmiségiek, Zoe Petre asszony, államelnöki tanácsos, Mircea Dinescu költő-főszerkesztő, Neagu Giuvara történész, Alin Teodorescu, a közvélemény-kutató intézet vezetője a magyar politikusok, értelmiségiek, tudósok számára is példa értékűen foglaltak állást. Szemelgessünk: „Ha valaki úgy gondolja, hogy 1997-ben fenn lehet tartani az 1917-es elveket—nagyon csalatkozik. ’ ’ ,A történészek nem sorakoznak hadrendbe; a történelem nem kincstári tudomány.” (Zoe Petre) „A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy a lelkesedés eltűnik, és az emberek egy része újra a szélsőséges pártokban köt ki.” „Az ellenzék nem épít, hanem rombol, hisztérikus, erőszakos. ” „Túl kis szerepet szánnak az értelemnek, a hideggel, az éhezéssel manipulálnak.” (Mircea Dinescu) Neagu Giuvara történészprofesszor (a ’89-es fordulat után tért haza Svédországból) ragyogó intelligenciával vázolta az ország helyzetét, a román—magyar viszony javulásának buk­tatóit. Szinte példa nélküli, ahogy a folytonosan példaképként emlegetett francia nacionalizmus történelmi „eredményeit” pellengérre állítja. Kétszáz évvel ezelőtt hét-nyolc nyelvet semmisítettek meg. Most ott tartanak, ahol, tudjuk, az egybe­mosott másság keresi önmagát. Az agresszió nélküli naciona­lizmust elfogadj­a (­patriotizmus), az előbbire valamikor azért volt szükség, hogy egymást megsemmisítsék. Romániára a nemzeti neurózis jellemző. Európához a benzin, a hús, a tejtermékek révén akarunk kapcsolódni. Egy egyetemi tanár nálunk száz márkát keres. A szellemi munka ilyen értékelése következtében ezer esztendő kell ahhoz, hogy belépjünk Eu­ró­­pába. Az előző nómenklatúrából verbuválódott gazdasági elit még három generáció elteltével is a kezében tartja a hatalmat. Az ország állapotára jellemző, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon a külföldi beruházás a hússzorosa volt a romániainak. Alin Teodorescu a Konvenció­ban látja a jelenlegi helyzetből kivezető utat. Dinescu nem először jelenti ki — és tesz is érte —, hogy a románoknak és a magyaroknak a legnagyobb barátságban kellene élniük a térségben. Érdemes hosszasabban elidőznünk ezeknél a gondolatoknál, akkor is, vagy éppen azért, ha ez a jelenlegi kormányzati szint jóhiszemű embereinél és még mindig egy szűk értelmiségi rétegnél jelentkezik csak. Ez nem az őszinte barátság és megbékélés széles sugárútja még, de ösvény, csapás a nacionálkommunizmus bozótjában egymás megtalálásához. Sylvester Lajos FEKETE-FEHÉR­­ Gyermekeket vertek az őrsön A Kovásza a megyei rendőrség részben meg­alapozottaknak tartja a kt., borosnyói roma gyermekek megverésével kapcsolatos szülői vádakat, és két al­tiszt ügyében kivizsgálást indított. Góga Vilmos 42 éves mu­nkanélküli, volt gépgyá­ri munkás és Góga Mária 47 éves háztartásbeli szerint január 10-én, pénteken sepsi­szentgyörgyi, zágonbárkányi és nagyborosnyói rendőrök nyomozókutyákkal érkez­tek Kisborosnyóra, ahol ki­hallgatás céljából a helyi rendőrőrsre vitték Góga István 11, Góga Zoltán 14, Góga Vilmos 19, Rúzsa Gyula 28 és Góga Levente 21 éves lakosokat. Góga István édes­apja szerint az őrizetbe vet­teket az őrsön bottal verték,, villanyáramot vezettek tes­tükbe, és a nyomozókutyák­kal ijesztgették, hogy beis­merő vallomást tegyenek a Mocsei Kálmán nagypataki házában történt betörés r­ip­­csán. A két kiskorút, Goga Istvánt és Góga Zoltánt ja­nuár 10-én, illetve 12-én utalták be a sepsiszent­györgyi megyei kórház gyermekosztályára. A rendőrségi nyomozás január 12-én megállapította, hogy a nagypataki betörés elkövetője Budi Dani és nem az őt kisborosnyói fia­tal. (Domokos) TTT

Next