Háromszék, 1997. február (9. évfolyam, 1951-1974. szám)
1997-02-07 / 1956. szám
Takács az RMDSZ és Magyarország viszonyáról Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI- nek nyilatkozva elmondta: az RMDSZ a magyarországi pártok irányába a jövőben is a partnerség és az „egyenlő közelség” politikáját kívánja folytatni, melyről az évek során beigazolódott, hogy a legeredményesebb. Erre a RMDSZ vezetőit a szervezeti szabályzat is kötelezi. A politikus kifejtette, nem oszthatja azt a — Tőkés László tiszteletbeli elnök által a kolozsvári Szabadságban kifejtett — véleményt, hogy az RMDSZ helyét a román kormánykoalícióban „a magyarországi politikai viszonyok alakulása határozza meg”, illetve hogy a szövetség „a magyar kormány befolyása alá került”. Funar folytatja az aláírásgyűjtést Csalás, okirat-hamisítás és hatalommal való visszaélés miatt perelte be már korábban tizenkét városatya Kolozsvár polgármesterét. Most a Szabadság napilap értesülései szerint a prefektus áldását adta a per újrafelvételére. Az RMDSZ megyei szervezete várja, hogy megkapja annak a tanácsülésnek a hivatalos jegyzőkönyvét, amelyen a csonka testület törvénytelenül szavazta meg a konzulátus elleni aláírásgyűjtés pénzügyi fedezetét. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint ott és akkor bőven hangzott el olyan rágalmazó és gyalázkodó kijelentés, hogy kezdeményezni lehessen a bűnvádi eljárást. Legújabb hírek szerint viszont Funar készül megtámadni a magyar politikust, aki egyben városi tanácsos, mert Boros úgymond „Budapestről kapja az utasításokat”. Funar azt nyilatkozta, az aláírásokat nem a város alkalmazottai, hanem önkéntesek gyűjtik neki, és reményei szerint a hónap végére Kolozsvár lakosságának több mint fele, köztük a magyarok is tiltakoznak majd a magyar konzulátus újranyitása ellen. Constantinescu Párizsban A Párizsban tartózkodó Emil Constantinescut fogadta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára. A szervezetnek 29 ország a tagja,a melyhez a kelet- és közép-európai államok közül csak Magyarország, Csehország és Lengyelország tartozik. Románia a Nemzetközi Valutaalaptól és Világbanktól 555 millió dollárt remél. Constantinescu a megbeszélésen hangsúlyozta, csak gyorshitelként az országnak hárommilliárd dollárra lenne szüksége. Közeledés a NATO-hoz Szent-Iványi István külügyi szóvivő a Mediafax hírügynökség kérdésére válaszolva megerősítette, egyre gyakrabban merül fel Romániának az első államokkal való NATO- csatlakozása kérdése. A szóvivő hozzátette, az új kormány megalakulása óta lényegesen nőtt esélye, és Magyarország érdekelt a román NATO-csatlakozásban, de ezt természetesen a tagországok döntik el. Például az amerikai kormányban egyre gyakrabban emlegetik Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett mint belépésre esélyes államot. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: Magyarország nemhogy akadályozni próbálja ezt a lépést, de örömmel fogadná, mivel a térség stabilitása csak fokozódik, ha minél több állam tagja a szövetség. □ A NATO- tagállamok Bukarestben akkreditált nagykövetei találkoztak a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságának tagjaival. A megbeszélés végén Teodor Meleşcanu, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, ez alkalommal is ismertették Románia határozott álláspontját azzal kapcsolatosan, hogy az első csoportban csatlakozhassak az Észak-atlanti Szövetséghez. Görögország, Németország, Franciaország és Olaszország nagykövete hangsúlyozta, Románia üzenetét országaik vezetőinek tudomására hozzák. Tiltakoznak a bírák A bukaresti bírák figyelmeztető sztrájkot tartottak, kérik javadalmazásuk felülvizsgálatát és munkakörülményeik javítását. Amennyiben a végrehajtó bizottság nem orvosolja kéréseiket, nem marad más hátra, mint a tömeges lemondás — hangsúlyozta a fővárosi I. kerület bírája. A bukaresti tiltakozáshoz az ország több városából is csatlakoztak kollégáik. Végül Valeriu Stoica igazságügy-miniszternek javasolták, hogy kéréseiket harminc napon belül terjessze a parlament elé. LFÖLD FŰTÉS, TE DRÁGA Hét család millión felül tartozik —a nyolcadik pedig két és fél millióval. Utóbbi azzal biztatta a szolgáltató Termo Prest céget, hogy „eladtuk a gyermeket, abból majd fizetünk” (?!). Egyfajta szerződést is hajlandók voltak aláírni a kedd este bekopogtató négytagú (lakóbizottsági és szolgáltatói) küldöttséggel, melyben vállalták az adósság két hónapon belüli törlesztését. Féléves részletfizetésbe egy kivételével minden család beleegyezett, holott többnyire sokgyermekes vagy betegség, munkanélküliség miatt megélhetési nehézségekkel küszködőkről van szó, s nem egy esetben a társadalmi segélyből tartják vissza a fűtéspénzt. (A nyolc családból mindössze kettőben él állandó munkahelyű személy, itt a fizetésből törlesztenek.) Fejér Sándor, a Termo Prest igazgatója elmondta, hogy ez a módszer a rendesen fizetők védelmét szolgálja, egyelőre ugyanis nincs mód az egyes lakások kiiktatására, és a felhalmozódott hátralék miatt egész lépcsőházak maradnának fűtés, meleg víz nélkül. A Lenin negyed egy részét és az Állomás negyedet fűtő kft. szerint a számlák rendezése nélkül maga a cég is hamarosan fizetésképtelenné válhat. A lakóbizottsági tartozások bő 600 millióra rúgnak, és vannak behajthatatlan összegek, lakásokat bérlő és nyomtalanul eltűnő cégek, akikkel perelnek is. No meg a „hivatalból’ ’ elmaradt iskolák, nemtörődöm kisebb vállalkozók. A Termo Prest adóssága jelenleg meghaladja a 400 milliót, sszerintük eddig is a különmunkák védték meg őket a „nagyobb bajtól ". A megegyezett részletfizetéssel mindez megoldhatónak látszik, a kérdés most már csak az, hogy ezek az eleve nyomorban tengődő családok még tudnak-e egyet húzni a nadrágszíjon. (Demeter) KELL-E BOLYAI-EGYETEM? Tiltakozik diákszövetség A Babeş—Bolyai Tudományegyetem szociológia karának közvéleménykutató munkacsoportja szerint a kolozsvári magyar diákok 44 százaléka a jelenlegi egyetemi keret fenntartását, bővítését, autonómiáját, 36 százaléka az önálló Bolyai-egyetem létrehozását kívánja. Tíz százaléknak más elképzelései vannak: egyházi, alapítványi vagy Székelyföldre kihelyezett karok megteremtését szorgalmaznák. A közvélemény-kutatás könnyen manipulálható. Az okos kérdőív-összeállító, kérdező, ha pillanatnyi érdeke, politikai, szakmai meggyőződése úgy kívánja, előre kialakított saját véleményét is visszahallhatja. Ilyesmi történhetett a kolozsvári diákok körében végzett kutakodással, mert a város magyar diákszövetségének vezetői máris tiltakoztak a szociológiai tanszék által ország-világ elé tárt s a román médiákban nagy publicitásnak örvendő állítólagos eredmény ellen, csúsztatásnak nevezik azt, és leszögezik: kollégáik nevében határozottan kiállnak az önálló magyar egyetem újraindítása mellett. (I.) A roma kisebbség a gondban sem egységes A sepsiszentgyörgyi cigányok gondjainak megoldási lehetőségeiről kellett volna szólnia a város polgármesterével, a rendőrség, munkaügy, egészségügy és RMDSZ képviselőivel tartott tegnapi gyűlésnek. Utóbbi három szóhoz sem jutott, nem is volt igény hozzászólásukra. Elsősorban a sajtó képviselőinek jelenlétét óhajtották, hogy — Mondocan, a Romák Szabaddemokrata Pártja titkárának szavával élve — „tudja meg a megye, mily nehéz a helyzetük”. Továbbá a polgármesternek panaszolták el különböző gondjaikat, és a rendőri túlkapásokat nehezményezték. Az ülés folyamán Albert Álmos polgármesternek többször is közbe kellett lépnie, mert magánjellegű viszály és a roma párton belüli problémák miatt kaptak össze a cigányok. Amikor meghallották, hogy a mai tanácsülés valószínű határozata szerint a szociális segélyben részesülni óhajtóknak egy hetet közmunkázniuk kell, olyan felzúdulás támadt, hogy a polgármester, a kérdések nagy részét megválaszolatlanul hagyva, kénytelen volt az ülést berekeszteni. Albert Álmos felajánlotta, hogy a következő napok valamelyikén folytatja a megbeszélést, válaszol a kérdésekre, de akkor ne jöjjenek annyian, mint most — mintegy negyvenen —, hanem csak 10—15-en, hogy beszélgetni is lehessen. (A cigányok által felsorolt gondokra még visszatérünk.) Szekeres Attila A HATALOM JELKÉPI MEGTÖRÉSE A Duna Televízió Héthatár című műsora a román—magyar viszony alakulásának útjait tapogatva, amit a témakörben én eddig láttam, a legmagvasabb és legőszintébb volt. Súlyát nemcsak a megszólaló román értelmiségiek rángja, nem számuk, hanem a dolgok azonos szemlélete növeli. 1990 márciusában volt alkalmam részt venni azon a budapesti román—magyar értelmiségi találkozáson, amelynek az elképzelések szerint az volt a célja, hogy a történelmi és kortársi megbékélést elindítsa. Ebbe akkor beleszólt Marosvásárhely véres márciusa, de egyébként is, például az ugyancsak jelen lévő.Dinescunál, aki néhány héttel azelőtt még kényszerlakhelyén, őrizet alatt meditálhatott a rendszerváltás mikéntjein, a román—magyar ügyek kezelésében érzékelni lehetett valami visszafogott hezitálást. Arról nem is szólva, hogy éppen a nyugati román emigráció prominens személyiségei nem fogadták el a németországi sajtómágnás, Von Ferenczy meghívását. Azóta hét év telt el, s a Héthatár mostani beszélgetésén részt vevő román értelmiségiek, Zoe Petre asszony, államelnöki tanácsos, Mircea Dinescu költő-főszerkesztő, Neagu Giuvara történész, Alin Teodorescu, a közvélemény-kutató intézet vezetője a magyar politikusok, értelmiségiek, tudósok számára is példa értékűen foglaltak állást. Szemelgessünk: „Ha valaki úgy gondolja, hogy 1997-ben fenn lehet tartani az 1917-es elveket—nagyon csalatkozik. ’ ’ ,A történészek nem sorakoznak hadrendbe; a történelem nem kincstári tudomány.” (Zoe Petre) „A legrosszabb dolog, ami történhet, hogy a lelkesedés eltűnik, és az emberek egy része újra a szélsőséges pártokban köt ki.” „Az ellenzék nem épít, hanem rombol, hisztérikus, erőszakos. ” „Túl kis szerepet szánnak az értelemnek, a hideggel, az éhezéssel manipulálnak.” (Mircea Dinescu) Neagu Giuvara történészprofesszor (a ’89-es fordulat után tért haza Svédországból) ragyogó intelligenciával vázolta az ország helyzetét, a román—magyar viszony javulásának buktatóit. Szinte példa nélküli, ahogy a folytonosan példaképként emlegetett francia nacionalizmus történelmi „eredményeit” pellengérre állítja. Kétszáz évvel ezelőtt hét-nyolc nyelvet semmisítettek meg. Most ott tartanak, ahol, tudjuk, az egybemosott másság keresi önmagát. Az agresszió nélküli nacionalizmust elfogadja (patriotizmus), az előbbire valamikor azért volt szükség, hogy egymást megsemmisítsék. Romániára a nemzeti neurózis jellemző. Európához a benzin, a hús, a tejtermékek révén akarunk kapcsolódni. Egy egyetemi tanár nálunk száz márkát keres. A szellemi munka ilyen értékelése következtében ezer esztendő kell ahhoz, hogy belépjünk Európába. Az előző nómenklatúrából verbuválódott gazdasági elit még három generáció elteltével is a kezében tartja a hatalmat. Az ország állapotára jellemző, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon a külföldi beruházás a hússzorosa volt a romániainak. Alin Teodorescu a Konvencióban látja a jelenlegi helyzetből kivezető utat. Dinescu nem először jelenti ki — és tesz is érte —, hogy a románoknak és a magyaroknak a legnagyobb barátságban kellene élniük a térségben. Érdemes hosszasabban elidőznünk ezeknél a gondolatoknál, akkor is, vagy éppen azért, ha ez a jelenlegi kormányzati szint jóhiszemű embereinél és még mindig egy szűk értelmiségi rétegnél jelentkezik csak. Ez nem az őszinte barátság és megbékélés széles sugárútja még, de ösvény, csapás a nacionálkommunizmus bozótjában egymás megtalálásához. Sylvester Lajos FEKETE-FEHÉR Gyermekeket vertek az őrsön A Kovásza a megyei rendőrség részben megalapozottaknak tartja a kt., borosnyói roma gyermekek megverésével kapcsolatos szülői vádakat, és két altiszt ügyében kivizsgálást indított. Góga Vilmos 42 éves munkanélküli, volt gépgyári munkás és Góga Mária 47 éves háztartásbeli szerint január 10-én, pénteken sepsiszentgyörgyi, zágonbárkányi és nagyborosnyói rendőrök nyomozókutyákkal érkeztek Kisborosnyóra, ahol kihallgatás céljából a helyi rendőrőrsre vitték Góga István 11, Góga Zoltán 14, Góga Vilmos 19, Rúzsa Gyula 28 és Góga Levente 21 éves lakosokat. Góga István édesapja szerint az őrizetbe vetteket az őrsön bottal verték,, villanyáramot vezettek testükbe, és a nyomozókutyákkal ijesztgették, hogy beismerő vallomást tegyenek a Mocsei Kálmán nagypataki házában történt betörés ripcsán. A két kiskorút, Goga Istvánt és Góga Zoltánt január 10-én, illetve 12-én utalták be a sepsiszentgyörgyi megyei kórház gyermekosztályára. A rendőrségi nyomozás január 12-én megállapította, hogy a nagypataki betörés elkövetője Budi Dani és nem az őt kisborosnyói fiatal. (Domokos) TTT