Háromszék, 1997. március (9. évfolyam, 1975-1999. szám)

1997-03-01 / 1975. szám

Bukarestben I. Mihály volt király Tegnap 13.45-kor hatnapos magánlátogatásra érkezett Bukarestbe I. Mihály volt román király. Útjára elkísérte a Bourbon Parma uralkodóházból való Anna királynő. Az Otopeni nemzetközi repülőtéren fogadta Margit hercegnő, jelen voltai politikusok és a művészeti élet több személyi­sége. Viorel Lis ideiglenes főpolgármester átnyújtotta a volt urali­sodónak Bukarest kulcsát és egy emlékérmét. I. Mihály ezt követően az Erzsébet palotához érkezett, ahol állandó szállást biztosítottak romániai látogatása idejére. Délután a volt király az Egyetem téren megkoszorúzta az 1989. decemberi áldozatok emlékére állított fakeresztet. Holnap Victor Ciorbea miniszterelnökkel, majd más buka­resti személyiségekkel találkozik, kedden pedig Emil Constantinescu államfő fogadja. Nem akarják a magyar konzulátust Adrian Severin külügyminisztert a Román Nemzeti Egység­párt és a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjának kép­viselői két órán keresztül próbálták rábeszélni, hogy ne Kolozsváron nyílj­on meg újra a magyar konzulátus. Gheorghe Funar kérte, hogy a KM csak Románia és Magyarország NATO-felvételét követően tűzze napirendre a kérdést, és akkor is Temesváron vagy Nagyszebenben nyissanak ma­gyar konzulátust. Severin azt válaszolta, egy országrész másként politizálása az ország politizálása ellenében jelen­ti az első lépést a területi elszakadás irányába. Meggyorsítani a reformfolyamatot Pénteken Emil Constantinescu államfő fogadta Victor Ciorbea miniszterelnököt, Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, valamint a kormánykoa­líciót alkotó pártok vezetőit. A tárgyalások során felleltároz­ták a reformfolyamat meggyorsítását célzó törvénycsoma­got és a megszavazott törvények végrehajtását biztosító intézkedéseket. A köz­eljövőben sürgősségi eljárással szavaz­nak meg törvényeket és adnak ki kormányrendeleteket a reform érdekében, összesen 60—80—köztük a bankprivati­zálásra, a földosztásra, a föld bérbeadására, valamint a privatizációval kapcsolatos — jogi normáról van szó, is­mertette Ciorbea. Várhatóan jövő pénteken, egy hasonló találkozó során véglegesítik a meghozandó intézkedések listáját. Tömeges leváltás a belügyminisztériumnál Gavril Dejeu belügyminiszter tegnap rendelettel levál­totta a BM több magas rangú tisztjét, összesen 20 tábor­nokot és ezredest. A személyzeti állománycsere csupán egy megyei rendőrfelügyelőségi vezetőt érintett, Virgil Ardeleanu ezredest, a kolozsvári városi rendőrség parancsnokát, akit Bukarest rendőrparancsnokának neveztek ki. A leváltottak között szerepel Gheorghe Dan tábornok, a BM elhárítási­­hírszerzési osztályaként ismert 0215-ös katonai egység főnöke, akit az országos útlevél-igazgatóság élére ne­veztek, és Vasile Dobrinoiu, az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia parancsnoka. A nagyarányú leváltás oka az, hogy tavaly az eredmények mellett számos hiányosság mutatkozott, és szükség van a rendőri tevékenység hatékonyságának növelésére. Dejeu bel­ügyminiszter szerint az engedékenység és a tolerancia a korrupció általánossá válásához vezetett. Statisztikai helyzetjelentés Az Országos Statisztikai Hivatal pénteki sajtótájékoz­tatóján ismertették, hogy januárban növekedett a leépített személyzet száma (18 százalékkal decemberhez viszo­nyítva), az árukészlet (68,5%), az infláció (13,7%), és csökkent az átlagos nettó jövedelem (8,5%). A munkanél­küliség 6,7 százalékos, az 1997. január 5-én nyilvántartott munkanélküliek száma pedig 702 537 fő volt. Az árak 13 százalékkal nőttek. Az ország lakosai kevesebb húst és több kenyeret ettek az utóbbi három évben. f TWITS Wig S 2 ELADÓ VÁLLALATOK Belgák vennék meg a textilgyárat A sepsiszentgyörgyi textilgyár vagyonából eddig 7,3% került át magánszemélyek, kis­részvényesek tulaj­donába, 30% fölött a Magán­vagyonalapból létesült befektetőtársaság ren­delkezik, s a többségi tulajdont kezelő Állami Vagyonalap (ÁVA) a részvények 51 száza­lékát stratégiai befektetőnek tartja fenn. A textilgyár vezetősége idáig egy lehet­séges vásárlóról tud, de az értesülés nem a fővárosi ÁVÁ-tól szivárgott ki. Egy belga vállalkozó (aki eddig is kereskedelmi kapcso­latban állt a gyárral, gyapotot szállítva, il­letve kész terméket vásárolva) már a tavaly augusztusban jelezte vásárlási szándékát. Egyébként a belga üzletember családja is európai rangú textiles hagyományokkal bír, befektetési szándékának komolyságát nem­zetközi pénzintézetek garancialevelével is igazolta. Kérelmét (annyit venne, ahány szá­zalékot az állam felajánl) letette a bukaresti MÁVA asztalára, választ azonban nem kapott. Közben a textilgyár elkészítette az adás­vételhez szükséges iratcsomót — tudtuk meg Fazakas Mihály menedzsertől —, újraértékelték a vállalatot (jelenleg 16,9 milliárd lej a va­gyona), s adataikat Bukarestbe juttatták. Az ÁVA is össze kell hogy állítsa a vevőnek átnyújtandó dokumentációt, ez azonban 1996. októbertől a mai napig nem történt meg. Orsi Imre, ÁVA-igazgatótanácsi tag a napokban jelezte, hogy napirenden szerepel a textilgyár privatizálása, és hogy a nyílt árverésen hazai befektetők is részt vehetnek. Sepsiszentgyör­­gyön egyelőre azonban nem tudnak más érdek­lődőről, a belga vállalkozó ugyanakkor ki­fogásolta, hogy kérésére Bukarestből nem kapott választ. (Mózes) Rendőrségi hiányosságok A sepsiszentgyörgyi tanács tegnapi ülésén a városi rendőrség tavalyi tevékenységét ismertető beszámoló után Raica Victor alezredes válaszolt a tanács­tagok kérdéseire. A parancsnok elis­merte, hogy vannak hiányosságok, bár 1990 óta sokat javult a helyzet. A ’89-es fordulat után bővült a keret, s „tudjuk, milyen, amikor civilt mundérba öltöztet­nek — arrogáns, kisistennek képzeli ma­gát’ ’. Hogy bárokban, rendezetlen egyen­ruhában isznak, nem viselkednek meg­felelően? „Hát nem ügyelhetek minde­nikre” — mondotta. Különben egyen­ruhásan kocsmába csak küldetés idején mehetnek rendőrök, s akkor nem ihatnak. Kérdésre felelve Raica határozottan állí­totta, hogy a sepsiszentgyörgyi rendőrség egyetlen alkalmazottja sem kapott a Bancorex­­tól kedvezményes kamatú hitelt. Ahhoz túl kicsik vagyunk — tette hozzá tréfásan. Hogy miért tűrik a piac előtti valuta­­üzérkedést? Természetesen tudnak róla — mondta a parancsnok —, de törvény értelmében csak azt kobozhatják el, amivel kézen elkapják az üzért, amikor tetten érik. S a büntetés csupán tízezer lej, ami egyenlő a semmivel.­­ (Szekeres). ­HÉTFŐTŐL­­ DRÁGUL AZ ÚTLEVÉL A hajtási engedély és a forg­almi bejegyzés mellett, Hétfőtől drágul a turistaútlevél is. Az eddigi 25 400 lej helyett 49 000 lejt kell fizetni a takarékpénztárnál, a városi pénzügyi hiva­talnál fizetendő koru­lá­­tusi illeték pedig 21 000 lej. Így a turistaútlevél végösszege 10100 lejre rúg. Akik 1997. február 28-ig befizették az ille­téket, a korábbi áron, 46 700 lejért (25 400 plusz 21 000 lej) kapják meg útlevelüket A Kovászna megyei útlevélosztály csütörtökön délután kapta meg a drágulással kapcsolatos értesítést. (Domokos) KÉZDIVÁSÁRHELYEN még mindig nincs meleg víz A kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. új vezér­­igazgatója, Hajdú Antal lapunk kérdésére el­mondta, hogy február 25-ig a villanyműveknek 289 millióval, a csavargyárnak 199 millióval, a gázasoknak 96 millióval, a vízgazdálkodási vál­lalatnak pedig 43 millióval tartoznak, nekik pedig a lakóbizottságok közel 400 millióval maradtak adósak, hogy a részvénytársaságok és magáncégek tartozásait ne is említsük. Január óta látványosan csökkent a lakosság fizetőké­pessége. Még a régi árak szerint dolgoznak, de a közeljövőben két-, sőt, háromszoros drágítás várható. Egy gigakalória ára jelenleg 21 800 lej. A tíz hete szünetelő melegvíz-szolgáltatás újraindításáról az igazgató nem tudott pontos időt mondani, az a csavargyáron múlik, s ott még nem fejeződött be a javítás. Ami a lakónegyedek közti nagy számlaösszeg-eltérést illeti, az igazgató elmondta: ennek az a magyarázata, hogy a Csernátoni úton levő 11. számú lakóbizottság a januári hőenergia mennyiségéből kivonta a decemberben elfogyasztott hőenergiát, és csak a különbséget számlázta ki a lakosság felé. Ez pedig óriási felháborodásra adott okot. A különbözetet a februári számlán mindenképpen kiegyenlítik... (Sociom) „Üzennek” a gyümölcsfák Az agrárszaktárca érthetően szűken érkező­­pénz­küldeményei ezúttal a gyümölcstermesztők reményét élesztik. Megérkezett ugyanis az a 85 millió lej, amely a fölötte esedékes téli permetezések, pontosabban a kaliforniai pajzstetű kártételeinek megelőzéséhez szükséges. Az elosztás meg is történt, a tétel kevesebb a ténylegesen szükségesnél, ám számítások szerint a gyümölcsösök mintegy hetven százalékán —elsősorban az almáskertekben — segít a faállomány megóvásában. Ahhoz, hogy helyben termeljük meg a vitaminszükségletet, nyilván másfajta támogatásra is szükség van—de erről majd külön —, kisüsti zamatát ízlelve (ugyan mikor volt utoljára ilyen ered­ményes pálinkafőzési szezon?) újra lehet gondolni, mi oldható meg helyi termelésből, akár új telepítések révén is, s miben elengedhetetlen országos segítséget igényelni. A már említett dotáció másik része, 375 millió lej a bur­gonyások új keletű kártételeinek leküzdését hivatott segíteni. A fonalférgek elterjedését gátolandó vegyszerkészítményben is bővebb választék élteti a reményt, az övezet végre megsza­badult a krumpli minőségét alapvetően károsító, az utóbbi esztendőkben behurcolt kártevőktől. Az összeg nyilván ezúttal is szűkös, ezért a leosztás azokat az övezeteket (Kézdi­vásárhely környéke) és termelőket igyekszik segíteni, ahol számottevőbb a talaj­fertőzöttség, és ahol magasabb biológiai értékű krumplit termelnek. A szállítási ártárgyalás a napokban meg is történt, ám késedelem nélkül a talajba kell munkálni. Hanem „elúszik’ ’ ez a tétel is, mint annyi más „kiutalás’ ’, amely a gazdák amúgy is égig ugrott költségtételein igyekszik némi hiányt pótolni... Flóra Gábor Sírgyalázás? 1994. május 9-én szomorú baleset történt Erdőfülén. Csa­ládi nézeteltérés következ­tében Dobai András ittas álla­potban felesége, Annamária felé loccsintotta a keze ügyében levő pálinkát. Az asszony a kályha mel­lett állt, az alkohol kigyulladt, s a lány belekapott ruhájába Dobai Andrásné Deák Annamária egy hónapi kór­házi kezelés után belehalt égési sebeibe. A férit öt év fegyházbüntetésre ítélték, de 28 hónap után szabadlábra helyezték. A Deák család egyetlen gyermekének síremlékére az elhunyt leánynevét íratta ki. Deák Anna, az elhunyt mos­tohaanyja panaszolja, hogy tavaly október 28-án vették észre, hogy a sírról letépték a virágokat, a vázában levőket szétdobálták, lábnyomok vol­tak láthatók a sírhanton, és a síremléken levő Deák nevet sárral betapasztották. Jelentette az esetet a rendőrőrsön, volt vejét tartva tettesnek. Másnap az őrsparancsnok fényképész kíséretében szállt ki a hely­színre, felvételeket készíttetett, Dobait még aznap behívatta az Örsre, és Dobai délután már rendbe tette a sírt. Deák Anna azt mondja: „Küzdjön velünk, ha valami baja van, de a gyermekünk sírját hagyja békén! ’ ’ Továbbá kifogásolj­a, hogy a sírgyalázás óta eltelt négy hónap alatt sem vonták felelősségre Dobai Andrást.­­ A rendőrség vizsgálata szerint a tett nem meríti ki a sírgyalázás bűncselekményét. A közrendre vonatkozó 61-es törvény 2. cikkelyének b) bekezdése alapján Dobait megbírságolták a név leta­karásáért. Említett cikkely személyek, épületek vagy más tárgyak megdobálására, be­­piszkítására vonatkozik, abban az esetben, ha anyagi kár nem keletkezik. Hogy mégis mit értenek sírgyalázáson? A rendőrség szóvivője a büntető tör­vénykönyvre hivatkozott. Ennek 319. cikkelye kimondja: a sírok bármilyen eszközzel történő meggyalázása három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó. A „bármilyen eszköz” fo­galma ezek szerint értelme­zés kérdése. Az értelmező szótár szerint a sírgyalázás sírnak illeték­telen megbolygatását, meg­rongálását jelenti. Szekeres Attila Eltűnt otthonról A sepsiszentgyörgyi rend­őrség keresi az 1997. február 14-én, pénteken a Gyöngy­virág utcából eltűnt OLOSZ ERZSÉBET ZSÓFIA 14 éves kiskorút. A lány említett na­pon a megyeszékhelyi VOX diszkóba ment táncolni, és azóta sem tért haza. Aki fel­világosítással szolgálhat a" kiskorú hollétéről, értesítse a­ rendőrséget. (D. P.)­ 1997. MÁRCIUS 1.

Next