Háromszék, 1997. április (9. évfolyam, 2000-2025. szám)

1997-04-18 / 2015. szám

HÁROMSZÉK független napilap Felgyorsul a reform A megjegecesedett gazdasági-társadalmi állapotok miatt a Ciorbea-kabinet buktatókkal és gyakori tévedésekkel kísért három hónapos ténykedése türelmetlenné tette az embereket. Az élet egyre nehezebb, miközben gyakorla­tilag s,..? változott valami. ]VL.J.f"az idei állami költségvetési terv megszavazása után a parlament rátérhet a közel száz reformsegítő törvénykezdeményezés vagy -módosítás sürgősségi eljárással való megszavazására vagy szokásos parlamenti vitájára, és beindulhat a sokkterápia, melynek előszele már mind­annyiunkat megcsapott, kissé el is bátortalanított, de mert választási lehetőség aligha van, tovább kell menni a nem épp kényelmesnek és könnyűnek ígérkező úton. A külföldi beruházóknak joguk lesz megvásárolni a gyáruk, üzemük, irodaházaik alatti földterületeket, a felsőházon átment a bankprivatizációs törvény, megkezdődött a nagyon eladósodott és jövő nélküli vállalatok felszá­molása, illetve kiárusítása, törvény fogja szabályozni a munkanélkülivé válók kárpótlását, az Állami Vagyon­­alap ideiglenesen a kormány ellenőrzése alá került, hogy a magánosítást összehangoltan vezényelhessék le. Jövő héten kezdi el a vitát a T. Ház a banktörvényről, a Nemzeti Bank tevékenységét szabályozó törvényről, a bankcsődtörvényről. Módosítani fogják a helyi köz­­igazgatási törvényt, s az­­elhíresült 18-ast, azaz a földtör­vényt, valamint a földek bérbeadását szabályozó törvényt. Adni-venni lehet majd a földterületeket, megszűnik az állam elővásárlási joga, ha az erre vonatkozó törvényen is átrágja magát a parlament, s ugyancsak jelentős módosítás előtt áll a helyi közigazgatási törvény, mely­nek elfogadása után a helyhatóságok belekóstolhatnak az önigazgatás nem is könnyű kenyerébe, miközben — az ígéretek s a tervezett törvények szerint — egykori vagyont.­'"k ik egy részét is újra birtokba vehetik. A nemzeti,v/ pénzintézetek elkezdték a pénzek folyó­sítását, beindult az ASAL- és FESAL-segély. Ha lassan is, de körvonalazódni látszik az a gazdasági, pénzügyi, társadalmi, intézményi reformelképzelés, mely új arcot kíván rajzolni Romániának. (Simó) LEÉPÍTÉS A TANÜGYBEN T­ízszázalékos létszámcsökkentés Bár egyelőre nincsenek pontos adatok arra vonatko­zóan, hogy a Kovászna megyei tanügyben hány személyt érint az az országos méretű leépítés, melynek keretében közel 13 ezer pedagógust bocsátanak el, illetve nyugdíjaznak, any­­nyit biztosan lehet tudni, hogy pénzügyi egységenként a tan­személyzet 10%-os leépítésére kerül sor. A létszámcsökken­tési folyamatot nehezíti az a tény is, hogy míg a Kovászna megyei oktatásban a szakem­berhiány 40%-os, addig nyug­díjaskorú szaktanárok elbo­csátását sürgeti az üres pénz­­tárcájú minisztérium. A háromszéki oktatási in­tézmények, beleértve a tan­felügyelőséget is, összesen 28 pénzügyi központot alkot­nak, a pedagógusok összlét­­száma 3665, melyből 1501 helyettes tanár és tanító szak­­képesítés nélkül oktat, s vagy így, vagy úgy, körülbelül há­romszáz pedagógusnak még ebben az esztendőben búcsúz­nia kell a katedrától. (Fekete) F­első három­széki földviszály A Kézdivásárhely és Szent­lélek közötti földviszályban próbált közvetíteni a két tanács földosztó bizottsága között Horváth László, a prefektúra vezérigazgatója. Az utolsó találkozón közösen kidolgo­zott rendezési elvben egyez­tek meg. Most, amikor annak alkalmazására került volna sor, ez a megoldási lehetőség fel­borult. A kézdivásárhelyiek készek a kompromisszumra, lemondanának bizonyos terü­letekről a község javára, de másokat kérnek cserébe. A szentlélekiek viszont kitar­tanak a maguk igaza mellett. Ha állításaikat alá tudják tá­masztani, a városiak hajlan­dóak más megoldást keresni. A vezérigazgató szerint a vi­szály a jelenleg érvényben lévő földtörvény betartása mellet kellő rugalmassággal nagy­részt megoldható lenne. Gazda László alprefektus szerint még két alkalommal leülnek tárgyalni, de ha a meddő vitán nem jutnak túl, és a személyes érdekek a közös­ségi érdek fölé helyezkednek, a prefektúra tovább már nem folytathatja a közvetítést, hisz megyeszerte több hasonló ügyet kell kezelni. (Sz.) ELFOGADTÁK AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉST Tovább épülhetnek az iskolák Tegnap délben a kép­viselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. Az eseményt mások között a háromszéki oktatásügyiek is várták, tekintettel arra, hogy megyénkben korábban hat beruházást indítottak el. A tegnap megszavazott költségvetés lehetőséget nyújt az építés folytatásához. Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter korábban bejelen­tette: a büdzsé szűk keretei miatt a már jóváhagyott, de még el nem kezdett építkezé­seket idén nem finanszíroz­zák, a beindítottakat viszont igen. Közvetlenül a büdzsé elfogadása után Márton Á­rpád képviselőt kerestük fel tele­fonon, aki arról tájékoztatott: a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola bő­vítésére idén 2 milliárd (1,8, zárójelben az építésre fordít­ható összeg), a Nicolae Colan Általános Iskola tornaterme és uszodája építésére 2,5 (2,2), a bodzafordulói általános is­kola bővítésére 2,139(1,554), az új baróti líceumra 2(1,7), a kézdivásárhelyi új általános iskolára 2 (1,8) milliárd a vaj­­nafalvi Avram láncú Általános Iskola fűtőhálózatára 300 millió (2,95) lej fordítható. Ebből a pénzből a bodzafor­dulói, valamint a vajnafalvi beruházásokat idén befejezik. (en) M­a: heti műholdas tévéműsor Április nem szűnik meg kellemetlen meglepetésekkel szolgálni: tegnap virágok és méhek helyett újra vastag hórétegek ültek a fákon, ágak törtek és szakadtak, a nedves, nehéz hó újra útelzárásokat okozott Ojtoznál, Bodzafordulónál, Ozsdolánál, s a rendőrség diszpécserszolgálata nem javasolta Bukarest felé sem az útra kelést, újra gond volt a Prahova-völgyben. Az országutakon folyamatos a hóeltakarítás, délelőtt, ha fél sávon is, lehetett közlekedni például Ojtoz felé, de bizonytalan volt a helyzet, akármikor bekövetkezhetett a teljes közlekedési dugó. Tegnap reggelig huszonnégy óra alatt a legtöbb csapadék Nagyborosnyón hullott , 45,8 liter négyzetméterenként, a hó 60 cm-es volt, a Lakócán a hóvastagság elérte a 232 cm-t. Komandón 70 cm, Előpatakon és Szitabodzán 31 cm, Kézdivásárhelyen és Rétyen 28 cm, Bodzafordulón 26 cm, Kökösben 25 cm, Oroszfaluban 23 cm, Bardócon 21 cm, Baráton 19 cm, Mikóújfaluban ^^cm^epsiszentgyörgyör^^^n^olja^xóvastagság^^apzámal^r^továbbraillott^^ Tegnap délután a szentgyörgyi parkban Albert Levente felvétele ÖNKORMÁNYZATI AUTONÓMIÁÉRT A kormány megkérdezte a tanácsokat Kedden Remus Opriş kor­mányfőtitkár és Grigore Lăpuşan helyi közigazgatási főosztályvezető jelenlétében Târgoviştán zajlott le a Me­gyei Tanácsok Elnökei Romá­niai Szövetségének (MTERSZ) idei második tanácskozása. A munkálatokon Háromszék kép­viseletében részt vett László Gyula, a megyei tanács alel­­nöke. Tájékoztatása szerint sikerült megegyezésre jutni a parlamenti előterjesztés előtt álló több, az önkormányzati autonómiával kapcsolatos törvénytervezet kérdésében, kivéve a helyi költségvetésre vonatkozót, mivel nem fo­gadták még el az idei állami költségvetést. A véglegesített tervezetek hangsúlyozzák, hogy a prefek­túra kizárólag jogilag ellenőrzi a megyei és helyi tanácsok határozatait, a központi szer­vek helyi intézményei foko­zottabb együttműködést fej­tenek ki a helyi önkormányza­tokkal, az adószedők, a pénzügyi szervek, az iskolaigazgatók, az agrármérnökök stb. az önkormányzatok alárendelt­ségébe kerülnek. Ugyanakkor a közbirtokossági törvényhez mellékelik azt a jegyzéket, amely világosan megszabja, mi tekin­tendő nemzeti, megyei, városi vagy községi vagyonnak. A köztisztviselő státusával kapcsolatban megállapodtak abban, hogy az állami tiszt­viselők foglalkozásszerűen töltik be a munkakört, s így nem függhetnek a mindenkori politikai változásoktól. A helyi pénzügyek kezelésének kérdé­sében az az álláspont alakult ki, hogy pontosan szabják meg a minisztériumok, megyei és helyi tanácsok ilyen jellegű hatáskörét; a szaktárcák csak általános, stratégiai jellegű pénz­ügyekkel foglalkozzanak, a helyi költségvetést pedig a válasz­tott helyi tanács adminisztrálja. (Domokos) Máról holnapra ez a bizonyos képviselet 1989 karácsonyán a Romániában élő magyarok minde­­nikének érdekeit felvállaló szervezetként alakult meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az eltelt esztendők során a helyzet azonban változott. A szövetség által felvállalt célok tekintetében ez ugyan — hála Istennek — nem tapasztalható, ám ami a tömörülés táborát illeti, annál inkább. A szervezeten belül ugyanis csak részben, néhol egyáltalán nem működnek az úgy­nevezett legitimációs eszközök. Az önkormányzati, illetve parlamenti képviselők az egyedüliek, akik a törvény és a gyakorlat szerint csak úgy szerezhetnek képviseleti mandátumot, hogy ahhoz a romániai magyarság döntő többségének szavazata szükséges. Számukra bizto­sított tehát a felhatalmazás háttere, még akkor is, ha néhol és némelykor, ugyanebből a szempontból jelölé­sük megkérdőjelezhető. Volt rá példa, hogy a kész tények elé állított választók fenntartás nélkül elfogadták, de az is előfordult már, hogy testületileg visszautasí­tották a számukra meg nem emészthető helyzetet. A legitimáló eszközök viszont a szervezeten belüli mandátumokat illetően alig vagy egyáltalán nem működnek. Országos szinten például azért, mert a romániai ma­gyarság kisparlamentjének kikiáltott Szövetségi Képviselők Tanácsát a pillanatnyi úzus szerint nem a képviseltek, tehát a romániai magyarság, hanem általában kisebb létszámú testületek által kijelölt kongresszusi küldöttek választják meg. Vannak vidékek, ahol a parlamenti, illetve önkor­mányzati képviselő csak azután válhat a szövetség jelöltjévé, miután úgynevezett előválasztásokon meg­mérettetett. A képviselői mandátumra, megbízatásra aspiráló személy tehát csak azt követően lehet jelölt, miután attól a közösségtől, amelyet képviselni kíván, erre bizalmat is kapott. Nos, ez lenne ama megálmo­dott, elképzelt, de országos szinten s főleg mifelénk, Háromszéken soha nem alkalmazott, ki nem vitelezett ún. belső választás. A névre szóló, közvetlen szavazás alapján történő választás. Ez az, ami mifelénk teljességgel hiányzik. Az elmúlt évi helyhatósági választások előké­szítése, tulajdonképpen a jelöltállítás idején alig akadt egy-két példa arra, hogy az érdekképviselet aprómunkásai a falut fától fáig, háztól házig végigjárva kérték ki a közösség véleményét a majdani — esetünkben önkor­mányzati — képviselő személyét illetően. Hargita megyében például ezt a módszert már a szervezet városi szintű tisztségviselőinek kiválasztásánál is alkal­mazzák — sikerrel. Mindenféle utólagos vitát elkerü­lendő. S azokat a visszatérő kérdéseket kizárva, miszerint: Ki tette oda Pétert vagy Pált? A mi háromszéki konkrét esetünkben például az erdővidéki, sepsiszéki stb. választ­mányokat, illetve azok elnökeit, tisztségviselőit? Hiszen ezekből a kérdésekből is következik a lemorzsolódás, a lemondás, illetve a lépten-nyomon tapasztalható — kölcsönös — bizalom- és önbizalomhiány, s Három­széken emiatt is válik tartalom nélküli fogalommá a romániai magyar érdekképviselet. Kormányzásban, azon kívül s újabb megyei tisztújítás küszöbén. Benkő Levente SEPSISZENTGYÖRGY 1997. ÁPRILIS 18. 2015. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 375 lej PÉNTEK

Next