Háromszék, 1997. május (9. évfolyam, 2026-2051. szám)

1997-05-02 / 2026. szám

BÁNYAI EDIT tanár Bő fél évszázada már annak, hogy a Győrffy-kollégium-alapítóként és filmrendezőként is számon tartott ki­váló jelmeztervező, Tüdős Klára egyik iparművész-tanítványa, Bányai Edit már akkoriban több székely népviseleti szakmunka szerzőjeként Sepsiszent­­györgyre jött. Haza — ha úgy tetszik, hiszen édesapja, kit a művelődéstör­ténet Orbán Balázs óta a Székelyföld legjobb ismerőjének tekint, maga is háromszéki születésű volt. Haza — és egy kicsit elásta magát a vidéki kis­városba, ahol a család és az oktatás töltötte ki nem a leggondtalanabbnak bizonyuló munkás évtizede­it, melyeket a lényéből fakadó határtalan szerénység jellemzett. Megértés és együttműködés­­ lehetett volna jelszava, azonban a hangoztatásoktól irtózott világéletében. Kónya Ádám DR. IOAN COVEŞAN fogorvos 1933-ban született Kőröspatakon, s 1958 óta fogorvos Sepsiszentgyör­­gyön. Igazi szakember,­aki hazai és külhoni tanfolyamok hallgatójaként fáradhatatlanul képezi magát, ugyan­akkor számos fogászati szakmunka szerzője, 1976 óta főorvos. Menedzseri képességei, hozzáértése, kiegyensú­lyozottsága révén 1963-ban osztály­­vezetővé nevezik ki, s amikor létrejön , a fogászati poliklinika, annak főorvosa lesz. Ezt a tisztséget ellátja ma is, és egészségi állapotából adódó nehéz­ségei ellenére sikeresen vezeti a fog­orvosi tevékenységet a megyében. Tájaink szülöttjeként kiválóan ismeri a magyar nyelvet, ebből és nyílt, humanista beállítottságából adódóan igen népszerű ember. Felesége magyar nemzetiségű, fia Debrecenben tanul, s szintén fogásznak készül. Az évek múlásával dacolva dr. Ioan Coveşan igen aktív munkát fejt ki ma is, s igazi professzionis­­taként létét az embertárs, a törvény és az emberi értékek iránti tisztelet határozza meg. Dr. Şerban Ovidiu-Adrian CSUTAK ISTVÁN gyógyszerész Egy ötvenöt évvel ezelőtti Gyógy­szerészi Almanachot fellapozva, ne­vét már ott találjuk Sepsiszentgyörgy gyógyszerészeinek sorában, mint a Szent György gyógyszertár tulajdono­sát. Kiváló szakmai felkészültségét, nagyszerű szervezői képességeit ké­sőbb a világháború, hadifogság majd a rendszerváltás és államosítás ka­landos-zavaros időszaka után, mint a sepsiszentgyörgyi kórház gyógyszer­­tárának vezetője gyümölcsöztette iga­zán. A kórház belső használatára már a régi, Kós Károly-féle épület alag­sorában működő gyógyszertárban készített injekciós oldatokat, hogy majd az új kórházépületben az ország egyik legjobban felszerelt sterillaboratóriumát hozza létre. Ugyanakkor megyei főgyógyszerészként gondja volt arra is, hogy robbanásszerűen növekvő városunk gyógyszertári hálózatát is az igények szintjének megfelelően bővíttesse. Kevesen tudjuk, hogy hosszú évek levéltári búvárkodásának eredményeként a háromszéki gyógyszerészet történetét taglaló vaskos kézirat nyugszik íróasztal­fiókjában. Nyugdíjasként, túl nyolcvanadik életévén sem hazudtolja meg önmagát, a Máltai Szeretetszolgálat gyógyszerészeként szolgálja még mindig a köz javát. Kovács Sándor DEMETER BÉLA PÁL dalárdatag „Dalolj, dalolj, a dal megtisztít, fölemel.” Holló Ernő, városunk néhai költőjének ezen soraival hittel vallja több mint 60 éve a Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda tagjaként a 84 éves Demeter Béla Pál. Sepsiszent­­györgyön született 1913. március 25-én. Szülei: Demeter Béla, a Székely Mikó Kollégium egykori igazgató­tanára, édesanyja Miskolci Mária tanítónő. Három gyermekük szüle­tik. Közülük ma csak Demeter Béla Pál él. Magas, ősz hajú, kissé hajlott hátú, örökmozgó, mindenre ráfigyelő dalos ajkú ember. Talán így lehetne jellemezni az egykori mikós diákot, aki autóalkatrész-kereskedő diplo­mával szolgálta több évtizeden át a városházát, mint vízházi gépész, majd tisztviselő és nyugdíjazásig a városi közművek dol­gozója. Eközben mindig akadt ideje, hogy tudósításokat írjon Sepsiszentgyörgy és a megye mindennapi életéről. László Attila |]^2 EEni I 210BK DR. FEKETE LÁSZLÓ ZOLTÁN jogász Egész életét a társadalmi igazságos­ság szolgálatába állította. A nagy fele­lősséggel járó, intellektuális próba­tételektől terhes jogászi szolgálatát követően is az elesettek és kiszorítottak, a megalázottak és megfélemlítettek érdekeinek önzetlen felvállalására szentelte éveit, a LADO önkéntes, de elkötelezett, következetes"és meghát­rálást nem ismerő megbízottjaként sok törvénytelenséget, hatalmi vissza­élést, korrupciós ügyet, kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetést, hi­vatali packázást derített fel és hozott nyilvánosságra. Munkáját mindig, így életének kilencedik évtizedének küszöbén is az igazságba vetett — néha reménytelenül szép —­ küzdelem erős hitével végezte. Ma is, mikor egyértelműen tudatosult benne, hogy sem a közelmúlt, sem a jelen politikai hatalmasai nem tartanak igényt szolgálataira, mi tudjuk, megérdemli, hogy e város tisztelt és nagyra becsült polgára legyen. DR. KÖNCZEI LÁSZLÓ HARKÓ FERENC JÓZSEF tanár Megismerni és másokkal is megis­mertetni ezt a földet, ezt a népet átlag tanári szinten felül. 83 évet számlál ez az életpálya: a bikfalvi székely gyerekből földrajzi és néprajzi szak­íróvá, kollégiumi tanárrá emelkedőé. A pedagógusé, a tudással/szi­gorra­ nevelőé. Kréta és Toll segítette Harkó Ferenc József tanár urat, hogy a hatal­mat nyújtó tudást gyermekbe-ifjúba táplálja, értékeket rögzítsen az utókor számára. Iskolatábla, önképző kör, a tanári szoba szentélyi méltósága, hon­­járó-honismerő tanulmányi kirándu­lások kellettek ehhez, munka, mellyel — sokadmagával — olyan iskolaszel­lemet emeltek magasba, hogy oda felemelkedni még ma sem könnyű egy mikós diáknak. Tanulmányok, dolgozatok, közlemé­nyek, előadások, újságcikkek tucatjaiból tekint reánk holnap és holnapután is a pedagógus, a szakíró, a néprajzkutató és egykori múzeumőr. Laudetur, Harkó tanár úr! — mondjuk sok ezren Háromszéken. Véndiákként köszöntjük a Véndiákok Társaságá­nak elnökét, Sepsiszentgyörgy város nyugalmazott tanárát. Kisgyörgy Zoltán DR. KOCZKA GYÖRGY orve 1921-ben született Sepsiszentgyör­­gyön. Iskoláit itthon, majd Kolozsváron végezte, egyetemi tanulmányait Kolozs­váron, Budapesten, Halléban. A háború után Marosvásárhelyen telepedett le, tanársegéd volt a belgyógyászati klinikán Dóczi Pál mellett, majd a II. Belgyó­gyászat főorvosa lett. Innen jön Sepsi­­szentgyörgyre 1956 májusában, és át­veszi a belgyógyászati osztály veze­tését. Édesapja, Koczka Árpád és elődje, Bornemissza Pál nyomdokain haladva mindig az új, a beteg érdekében a leg­jobb akarat vezérli. Irányítása alatt orvos­generációk fejlődnek, mert klinikai ta­pasztalatait kiváló didaktikai érzékkel társítja, elmélyült tudása igazi tanítómesterré teszi. A város polgárai egészségi állapotának megőrzésén, orvoslásukban évtizedeken ke­resztül munkálkodott mind a mai napig. Most, 76. évében is praktizál. Városunk büszkén tekinti egyik legkiemelkedőbb szemé­lyiségének. Dr. Albert István STEFÁN LÁSZLÓ sportoló A két világháború közötti Sepsi­szentgyörgy virágzásnak indult labda­rúgósportja Korvin nevű csapatában feltűnt egy 14 éves srác, aki ritkán lá­tott labdaérzékkel, ügyességgel, ráter­mettséggel bűvölte, s ha­ a szükség úgy hozta, kergette a labdát. Kemény rátarti­­sággal, szorgalmasan látogatta az edzé­seket, csiszolta technikai, taktikai tu­dását, gyorsaságát, erőnlétét. Készült a nagy megmérettetésre. Mert az idő tájt a Textil csapata jelentette a város labda­rúgósportjának csúcsát, e csúcs meghó­dításáról álmodoztak a fiatal labdarúgó­­reménységek, köztük Stefán László , mert ő volt ez a srác.Álma 1946 tavaszán vált valóra, amikor végre magára ölthette a textilesek piros-fehér mezét. Labdarúgó-pályafutá­sának legszebb évei kezdődtek el akkor, hiszen ezek az évek egybeestek, beleol­vadak a város aranycsapatának korszakába. Stefán László több mint kétszáz bajnoki mérkőzésen száznál több gólt rúgott.Amikor pedig pihent a labda, Stefán László korcsolyára állt, hokibotot vett kezébe, s a város jégkorongsportjának remek úttörői közé lépett. És amikor végleg szegre akasztotta stoplis cipőjét, síléceit, korcsolyáit, edzőként állt továbbra is a város labdarúgásának szolgálatában. A Textiltől sohasem tudott megválni. Mint tisztviselő, majd mester 38 évet húzott le a textilgyárban, mint sportember egész pályafutását szentelte a textilesek sport­egyesületének, a város sportjának, követendő példát állítva a minden idők fiatal generációja elé. Áros KÁROLY SZÁNTHÓ ANDRÁS szövetkezeti tisztviselő A sokak által igazán nem ismert és meg nem becsült tisztviselőkarnak is vannak nagy élői, túlélői, áldozatai, sőt, halottai, de szerencsére örökösei is. A 87 éves SZÁNTHÓ ANDRÁS bácsi a sepsiszentgyörgyi Hangya Köz­pont tisztviselőjeként kezdte lelkiisme­retes tevékenységét, majd a Fogyasz­tási Szövetkezetek Megyei Szövetsé­génél kereskedelmi osztályvezetőként vonult nyugdíjba. Egész életében arra törekedett, hogy a szövetkezeti eszmét sikeresen átültesse a gyakorlatba. Nyugdíjas életében presbiterként és egyházmegyei világi főjegyzőként sem kér a társadalomtól többet, mint megértést, bizalmat és támogatást közös életünk megjavítá­sáért, amelyet a szövetkezés helyes alkalmazásával kíván meg­valósítani, vallván az igét is: „Minden dolgotok szeretetben men­­jen végbe.” (1. Kor. 16:4.)______________Dr. SZŐTS DÁNIEL SZÉKELY LAJOS vendéglátóipari főúr , Székely Lajos — Lajos bácsi — a város és vidékének közismert és köz­kedvelt személyisége. Elsősorban kiváló, szenvedélyes, iskolát teremtő vendéglátóipari szakemberként tartják számon, de ez önmagában nem emelné a közmegbecsülésnek arra a szintj­ére, amelyet a maga számára műveltsé­gével, szerénységével és emberségével megteremtett. A pincérképzés nagy öregjét nemrég a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Szövetség tiszteletbeli elnökévé választották. Eddig a tiszt­ségig azonban hosszú és nem töretlen vonalú volt útja. Itthon a Lusztig-féle vendéglőben tanult. Azután Barátra, Székelyudvarhelyre, majd ismét Sepsiszentgyörgyre került a Tankó-féle vendéglőbe. Kovásznán a híres Pitroff vendéglő szakembere, volt főpincér ploieşti-i bárban, majd ismét hazakerül, ezúttal a Kolezába. A világháború alatt egy szakasz katonát ment haza Németországból szülőföldjére. A háború után „kegyvesztetté” válik, a Derubau nevű, a SOVRQM Társasághoz tartozó útépítési vállalatnál dolgozik. Szaktudását azonban az új rendszer sem tudja nélkülözni. Ma 86 évesen tanítványainak százai gondolnak nagy tisztelettel rá, s hogy életműve a pincérszakmát még sok ideig szolgálhassa, híres gyűjteményeit a sepsiszentgyörgyi élelmiszer­­ipari szakiskola számára ajándékozza. Sylvester Lajos KUDELÁSZ ILDIKÓ színművész Félszázada Thalia papnő?M­int színházalapítóként kezdett vár­osunk­­ban, napjainkban pedig Klióval tár­salogva értékeinket mutatja fel írá­saiban. Az örökifjú művészetszolgálót köszöntjük személyében. Nemes Levente „Légy jó mindhalálig” (folytatás az első oldalról) Végül engedtessék meg nekem, hogy e rövid „példabeszéd” után (nem vagyunk-e tizenketten apostolok?) mind a magam, mind kitüntetett társaim nevében, köszönetem­ — köszöne­­tünket — fejezzem ki a megtisztelő PRO URBE-díjért. Bár többségünk távolabbi tájak, városok szülötte, de az itt töltött hosszú évtizedek alatt hozzánőttünk a városhoz, immár városunkhoz, Sepsiszentgyörgyhöz. ----------------------------------­ _______________________/ I DR. STRÖMPEL ENDRE gyermekgyógyász Dr. Strömpel Endre egykor — ma már mondhatjuk így is — az első ötven­­ágyas gyermekosztályt szervezte meg megyei kórházunk mai belgyógyászati részlegének helyén, és mint osztály­­vezető főorvos irányította azt. Amíg a gyerekgyógyászati ügyelet beindult, éveken át egyedül látta el a sürgősségi eseteket, és ugyan­ilyen tempóban végezte a háziorvosi teendőket is. Talán ennek a túlfokozott iramnak és a vele társuló stressznek volt a következménye idő előtti nyugdíjba vonulása. A szó igazi értelmében jó gyermekorvosként kezelte kis betegeit, a legrégibb szentgyörgyi gyermekorvost, nem csupán ismert, de szereti is az egész város, és bizalommal fordulnak hozzá. Munka­bírását és lelkiismeretes odaadását mindenki elismerte, nagyra értékelte. Dr. Strömpel Endre főorvos alapozta meg a város kórházi és járóbeteg-ellátását. Önfeláldozó több évtizedes munkájának kissé megkésett és csupán szerény emlékeztetője a Pro Urbe-díj. Dr. Vay Emília

Next