Háromszék, 1997. június (9. évfolyam, 2052-2076. szám)

1997-06-02 / 2052. szám

Román—ukrán alapszerződés Emil Constantinescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök ma írja alá Neptunon a román ukrán alapszerződést. A hosszasan egyeztetett dokumentum elősegítheti Romá­nia euroatlanti csatlakozását, mások ellenben azt állítják, hogy a román diplomácia elsiette a szerződést. Kivizsgálják a történteket A Hargita megyei prefektus, Dézsi Zoltán vezetésével bizottság alakult a szerdai székelyudvarhelyi események kivizsgálására. A bizottságban részt vesznek a belügyminisz­térium és a prefektúra képviselői is, akik jelentést készítenek a kormánynak. Az RMDSZ kormányképviselői elhatárolták magukat bármiféle erőszakos vagy brutális cselekménytől, és emlékeztettek, hogy Szász Jenő polgármester nem az RMDSZ tagja, függetlenként választották meg. • Az Adevărul megint hazudik, írja a szombati Romániai Magyar Szó. Korábban ugyanis a román lap vezető anyagában azt állí­totta, hogy Székelyudvarhelyen a vitatott csereháti épület­ből — amely eredetileg árvaháznak épült, majd a román kivitelező átjátszotta egy görög katolikus apácarendnek — erőszakkal kényszerítették ki a nővéreket. Mint ahogy a román rádió magyar adása részletesen beszámolt róla, négy apácát, akik a kormány korábbi döntése ellenére mentek be a lepecsételt épületbe, valóban kihoztak. A nővérek, amikor észrevették, hogy fotósok is vannak az épület előtt, bejelentették, hogy rosszul vannak, így ölben hozták ki őket. Az erről készült képről írta az Adevărul, hogy lám, ilyen a magyar soviniszta erőszak. Szász János cikkében ugyancsak tiltakozik amiatt, hogy az ügyet kap­csolatba hozták a magyar elnök látogatásával. Mind a Magyar Szó, mind a kolozsvári Szabadság felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a tudósítás szerzője ugynaz a Dorin Suciu, akinek akkori uszító cikkeivel úgymond elévül­hetetlen érdemei vannak az 1990-es marosvásárhelyi e­­semények előkészítésében. Az RMSZ politikai provokációnak nevezte az Adevărul eljárását. Legalább négy ország Legalább négy közép-európai állam felvételét javasolja a NATO-ba William Roth szenátor, az Észak-atlanti Köz­gyűlés elnöke. Szerinte Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát mindenképpen meg kellene hívni­­a szövetségbe a madridi csúcstalálkozón. Június­i adócsökkentés Szombaton Ciorbea kormányfő bejelentette, hogy június folyamán elfogadják az adócsökkentésre vonatkozó törvényt. Szakszervezeti vezetők úgy vélekednek, hogy az adó­­csökkentés részben kiegyensúlyozza a lakosság vásárló­erejének csökkenését. A szakszervezetekkel folytatott egyeztetés után a miniszterelnök elmondta, hogy a béradót 25 százalékkal, míg a profitadót 8 százalékkal csökkentik, ugyanakkor az újrabefektetett tőkét nem adózzák. Jelcin vagyona Az oro­sz és az ukrán elnök aláírta a két ország barátsági szerződését. Borisz Jelcin és Leonyid Kucsma megállapodásának az a célja, hogy rendezzék a vitás kérdéseket, amelyek a Szovjetunió felbomlása óta megosztották a két szomszédos államot. Az egyezmény egyik legfontosabb megállapodása, hogy Ukrajna és Oroszország egyenjogú államok, valamint hogy Oroszország nem tart igényt semmilyen ukrán területre. A fekete-tengeri flottáról úgy állapodtak meg, hogy a hajóhad oroszországi marad, de a központi támaszpont az ukrajnai Szevasztopolban lesz. • Saját bevallása szerint tavaly 243 millió rubelt, vagyis megközelítően 1 milliárd 620 millió lejt keresett az orosz elnök.Borisz Jelcin jövedelmének forrásai a fizetése, a könyveladások és bankbetéteinek kamata. Jelcin ingatlan vagyonairól is számot adott, eszerint mintegy 1,2 milliárd rubelnyi, vagyis több mint 11 milliárd 160 millió lej ingatlanjainak értéke, köztük egy Moszkva környéki 500 négyzetméteres dácsa. Jelcin két héttel azután, hogy rendeletben írta elő az orosz vezető állami hivatalnokok számára a jövedelem- és vagyonbevallási, először saját maga közölte a világgal bevételeinek és vagyonának értékét. M­agyar „politikai veszély” Az MSZP frakcióvezetője szerint komoly politikai veszély fenyegeti Magyarországot, ezt három politikus jelenti. Szekeres Imre Csurka István, Torgyán József és Giczy György pártelnököket nevezte meg. Minderről Szekeres szombaton a Baloldali Tömörülés országos értekezlete előtt beszélt, két nappal azután, hogy szópárbajt vívott az egyik általa veszélyesnek tartott politikussal, a Kisgazdapárt elnökével. • Magyarországon három év alatt annyival nőtt a bűncselekmények száma, mint Nyugat-Európában 15 év alatt, és erre sem a rendőrség, sem a törvényhozás nem volt felkészülve, hangzott el egy budapesti biztonsági konferencián. (Az MTI és Mediafax hírei felhasználásával) Hírszerkesztő: Mózes László A HÉTVÉGE HÍREI in T­­­rin­‘. F Márton Árpád a megyei elnök (folytatás az első oldalról) : Kommentár nem volt—hacsak néhány rezignált megjegyzést a tömbmagyarság elereszke­­déséről nem tekintünk annak. A hozzászólások amúgy is inkább az általános helyzethez kötődtek: részvétel a kormány­ban, megmaradás, intézmény­­rendszerek megvalósítása (Király Károly felhívta a figyel­met, hogy sokévi deklaratív, követelő politizálás után most lehetőségünk van aktívan részt venni a cselekvésben, és ezt ki is kell használni), Bolyai Egyetem, kétnyelvűség, ará­nyunknál kevesebb vezetőségi hely­ek a megyében és az SZKT- ban (becsapnak vagy nem), vegyes házasságok ellenzése, Birtalan Ákos miniszter levele­zése (román vagy magyar nyel­ven) és hasonlók. Az utolsó szónokot félbe is szakították, nem ezért vagyunk itt. A választás elég simán ment, a megyei elnökjelöltek ismertet­ték elképzeléseiket (Márton Árpád egészen konkrétan, az ügyvezetésre is lebontva, Szabó Ágoston lazábban), feleltek néhány kérdésre, és a szavazat­­számlálás alatt Takács Csaba ismertette kimerítően a tanügyi és helyhatósági törvénymó­dosításokat. Az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizott­ságok elnökeit már nyílt kéz­felemeléssel választották meg Dezső András, Benedek József és Keresztély László szemé­lyében (4-4 elnökségi tagot a székek jelölnek majd mellé­jük), és ugyanúgy fogadták el a megválasztott megyei RMDSZ-elnök, Márton Árpád által javasolt ügyvezető elnök­ség (Papp Attila megyei ügy­vezető elnök, Pál Ferenc tan­ügyi alelnök, Incze Sándor egyházügyi alelnök, Béres Károly ifjúsági és szociális alelnök és Elekes Károly gazdasági alelnök) ideiglenes mandátumát is (amíg a 11KT jóváhagyja). Márton Árpád megköszönte a bizalmat, és általános derültség közepette átvette a kulcsokat, „vállalva munkát és bírálatot”. ­ SZOMBATON KÉZDIVÁSÁRHELYEN M­egyeközi anyanyelvi vetélkedő Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége égisze alatt a sepsiszentgyörgyi Perspektíva Szakközépiskola kezdeményezésére hat há­romszéki, brassói és hargitai csapat részvé­telével szombaton a kézdivásárhelyi Gábor Áron Ipari Szakközépiskolában megtartották a szakközépiskolások megyeközi anyanyelvi vetélkedőjét. Péter Sándor tanár, az Anyanyelv­ápolók Erdélyi Szövetségének vezetőségi tagja, a vetélkedő fő szervezője kérdésünkre elmondta, hogy megyénkben immár három alkalommal tartottak megyei döntőt, idén pedig először szerveztek megyeközi döntőt. Háromszéket a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Köz­­gazdasági Szakközépiskola, a kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Gábor Áron Ipari Szakközépiskola csa­pata képviselte. A nyelvi vetélkedőn 31 kö­zépiskolás diák vett részt. Az első három iskola: 1. sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Középiskola, 2. sepsiszentgyörgyi Mező­­gazdasági Szakközépiskola, 3. székely­udvarhelyi Bányai János Szakközépiskola. (Sochom) K­ézdivásárhelyi Napok ’97 (folytatás az első oldalról) Szombaton délelőtt különféle sportversenyeket és a múzeum­ban tudományos ülésszakot szerveztek. 12 órakor megnyílt István Sándor és felesége, István Mária népművészeti kiál­lítása, 13 órakor kezdetét vette a főtéri szabadtéri ünnepség a városháza előtti színpadon. Műsorvezető Kuszálik Péter, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője volt. Szigethy István polgármester köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Kállay Péter, Szentendre polgármestere, Kassai Béla, Mező­hegyes polgármestere, Barabásné Czövek Ágnes, Gyöngyös alpolgármestere és Wagner Dénes önkormányzati képviselő Hatvanból mondott köszöntőbeszédet. Az anyaországi testvérvárosok küldöttségein kívül a rendezvényt Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy, Demeter János, Barót polgár­­mestere és Csíkszereda alpolgármestere is megtisztelte je­lenlétével. Az ünnepi beszédek után a tanulók klubjának fúvószenekara, a kovásznai Tiszta Szív kamarakórus, az Árvácska néptánccsoport, a Nyirettyű népi zenekar, az uzoni szeszgyár fúvószenekara, a Vigadó és kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes lépett színpadra, majd dzsúdóbemutatóra is sor került. Időközben a könyvtárban megemlékeztek az intézmény megnyitásának 155. évfordulójáról. 17 órakor a művelődési ház kistermében megnyílt a Kosztándi és Vetró művészházaspár, illetve Sárosi Csaba grafikus közös tárlata. Megnyitóbeszédet dr. Anghi István kolozsvári művészet­történész, egyetemi tanár mondott. 18 órakor újabb tárlat nyílt, ezúttal 16 fiatal képzőművészjelölt 34 munkát állított közszemlére. Megnyitóbeszédet Ferencz Éva tanárnő mon­dott. A ház színpadán a Gábor Áron Ipari Szakközépiskola Garabonciás nevű színjátszó csoportja és a Vigadó Nép­táncegyüttes lépett közönség elé. A második nap az ifjúsági klubban szervezett rockbulival ért véget. Zenélt a Vibrátor és Csavargó grófok könnyűzene-együttes. Vasárnap 11 órától a kantai római katolikus nagytemp­­lomban és a főtéri református templomban ünnepi szent­misét celebráltak. A Béke utcában gyermeknapi rendez­vényekre került sor, az ifjúsági klubban pedig Csiporkázó játszóházat szerveztek. A Kossuth utcában több százan követték nagy érdeklődéssel az autóvezetési ügyességi versenyt. A futballpályán 13 órától kutyakiállítást szerveztek. 11 — 13 óra között a szabadtéri színpadon médiaversenyekre került sor. Ismét közönség elé lépett, de most már a sza­badtéri színpadon, a Vibrátor és Csavargó grófok együttes, akiknek koncertjét több száz fiatal tapsolta végig. A har­madik nap nagy látványossága a városháza előtti ökörsütés volt. 14 órától mezőhegyesiek, hatvaniak, sepsiszentgyör­­gyiek, kézdivásárhelyiek és orosháziak váltották egymást a színpadon, 20 órától a Szemafor szabadtéri rockkoncertet tartott. A háromnapos rendezvény pompás tűzijátékkal fe­jeződött be, mely 7 millió lejbe került, és a pénzt magáncégek pótolták össze. RMDSZ-tisztújítás Baróton (folytatás az első oldalról) A beszámolót követő vi­tában Kiss Alpár unitárius lelkész és Kiss István fogorvos a választmány iránti elismerését fejezte ki, és a tagsággal való szorosabb kapcsolattartást szor­­galmazta. Kolumbán Andor asztalosmester azt kifogásolta: az RMDSZ-ben az tapasztal­ható, hogy aki a vezetőségtől eltérő véleményt fogalmaz meg, azt ellenségnek kiáltják ki, és kiutalják a szervezetből. Lukács Viktor nyugalmazott tisztviselő szóvá tette, hogy a szervezet tanácstagjai közül többen meg sem jelentek a tisztújításon, s rossznak mi­nősítette azt, hogy országos szinten az RMDSZ mellőzi a baloldali beállítottságúakat. Arra a kérdésre, hogy mi okozta azt az Incze István elnök és Nagy István alelnök közötti konfliktust, amelynek nyomán utóbbi hónapokkal korábban lemondott, egyik érintett sem kívánt szót ejteni. Bogdán Artúr nyugdíjas az utánpótlás hiányát tette szóvá, s arra fi­gyelmeztetett, hogy a tagdíj­­fizetők száma évről évre csökken. A tisztújítás során az egyetlen elnökjelölt, Incze István a leadott 40 szavazat­ból 27-et kapott, így tovább­ra is viseli a tisztséget. A" ,új választmány összetétele: Kiss Alpár unitárius lelkész (40 szavazat), Egyed Csaba erdőmérnök (40), Csibi Sándor nyugalmazott mérnök (39), Kedves Rozália nyugalma­zott főkönyvelő (315), Csáki Ferenc nyugalmazott tanár (37), Demeter Zoltán, az ifjúság képviselője (36), Demeter Katalin, a városi művelődési ház igazgatója (36), Dimény János tanár, iskolaigazgató (33). A testület Kiss Alpárt és Csáki Feren­cet választotta alelnökévé. TEGNAP BALLAGTAK A Református Kollégium első végzősei A sepsiszentgyörgyi Vártemplom­ban tartott ünnepi istentiszteleten a sepsiszentgyörgyi Református Kollé­gium 29 maturandusa búcsúzott az iskolától, attól a szellemi hajléktól, amelyet úgy építettek, hogy közben maguk is építkeztek. A Székely Mikó Kollégium tagozataként fél évszáza­dos kényszerszünet után, 1993-ban újjá­alakult református iskola az elmúlt esztendőtől önálló intézményként működik, s az első évfolyam kivételével évente két IX. osztályt indít útjára. A jelenlegi végzősöket búcsúztatva Dezső András vártemplomi református lelkész emlékeztette a jelenlévőket az ötven évvel ezelőtt elhangzott Isten nélküli szóra, amikor Erdély-szerte kiűzték Isten szeretetét az iskolákból, próbálták bete­metni a szellem eme tápláló kútjait. De ím, nem sikerült végképp kiapasztani a kutakat, és újrafakadt a szellem élő vize azokban —jelképezte a tisztele­­tes példabeszédében a felekezeti tan­­intézmények, köztük a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium újraszületését. Bustya János református lelkész, iskolaigazgató köszönetet mondott a tanároknak, a kezdetben befogadó iskola igazgatójának, a szülőknek és a diákoknak, hogy együtt véghez tudták vinni azt, amire vállalkoztak, és hangsúlyozta, akkor lesz igazán értelme annak- egy felekezeti iskolákat tartsunk fenn, ha a végzősök igaz keresztyén módra állják meg helyüket az életben, és viszik Isten szeretetét, valamint amit a fejekbe és a lelkekbe csepegtetve kaptak, nemze­dékről nemzedékre. Fazakas Ágnes­­osztályfőnök kiemelte azt az össze­fogást, ahogyan a ledöntött falak és szétvert közösségek nyomdokain in­dultak el négy évvel ezelőtt, ugyanakkor bizalmát fejezte ki aziránt, hogy úgy építkeztek, hogy erre a példára lesz miért az utánuk jövőknek hivatkozni. Végül a diákok az egy héttel koráb­ban hit- és egyházismereti tárgyakból tartott érettségi­ okleveleket vehették át, kiosztották a tanulmányi díjakat, egy Havadtőy-ösztöndíjat, négy tanuló pedig elismerésül családi bibliát kapott a vártemplomi gyülekezettől. És mind­végig a Református Kollégium Valádi Enikő által vezényelt kórusa szolgáltatta az énekbe foglalt hálaadást és köszöntést. Fekete Réka 1997. JÚNIUS 1

Next