Háromszék, 1997. augusztus (9. évfolyam, 2104-2129. szám)

1997-08-01 / 2104. szám

Fele annyit sem ér a bér Tegnap a nagy szakszervezeti tömbök vezetői újra fizetésemelés-ügyben tárgyaltak volna a kormány­fővel, de a békésnek ígérkező megbeszélés botrányba fulladt. Ciorbea két óra múltával sem érkezett meg a tárgyalások színhelyére, s gesztusát a szakszervezetisek — nem alaptalanul — úgy értékelték, hogy mögötte a reális tárgyalókészség tudatos késleltetése húzódik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány és a miniszter­­elnök is kerüli a nyílt összecsapást az eddig part­nerként számon tartott szakszervezeti konföderációk vezetőivel, inkább háttérnyilatkozatokat tesznek, el­mondják minden lehetséges alkalommal, nincs, eddig sem volt munka- és teljesítményfedezete a bérkövete­léseknek, ráadásul oly hatalmas összegekkel tartoznak a nyugdíj-, munkanélküli- és egészségügyi alapnak az állami vállalatok, hogy még a jelenlegi helyzet meg­őrzése is kész gazdasági csoda. Vitázni e megállapítással nem lehet, de tény: az amúgy is alacsony bérek vásárló­­értéke egyre jobban kopik, jelen pillanatban az 1989-es — akkor is nyomorúságosnak számító — fizetések érté­kének alig 42—43 százalékát teszi ki. Az élet soha nem volt könnyű e tájakon, de most a hatalmas életszínvo­nalbeli különbségek, a havi fixből élők, a nyugdíjasok és fiatalok kíméletlenül súlyos helyzete sürgős meg­oldásokért kiált. Mégis késik az igazán merész, ered­ményes lépés, az üzemek, vállalkozások szintjén végre­hajtott reform. S ráadásul már a nyílt szembesülést sem vállalja a kormány vezetője. (simó) VERSENYVIZSGA A PREFEKTÚRÁN Huszonegyet visszautasítottak A Kovászna megyei prefek­­túrán szerdán megtartott ver­senyvizsgán huszonegy jelent­kezőt utasítottak vissza külön­böző okokból. A hét férfi és tizennégy nő közül nyolcnak nem volt meg a szükséges szolgálati ideje, négynek pedig nem volt középfokú gazdasá­gi végzettsége. Egy jogtaná­csosjelölt dossziéját azért nem fogadták el, mert munkaszer­ződését fegyelmi úton, a munkatörvénykönyv 130/i cikkelyével bontották fel. A gépkocsivezető-jelöltek vizs­gáztatásakor figyelembe vették, hogy mennyire ismerik a város utcáit, de azt is, miképp visel­kedik a sofőr vezetés közben. Nemzetiségi megoszlás szem­pontjából a huszonegy vissza­­utasítottból nyolc magyar, tizen­három pedig román nemzetisé­gű. A prefektúra azért szervezett versenyvizsgát, hogy a kormány reformprogramját megfelelően képzett személyek alkalmaz­ásával vagy megtartásával ül­tessék gyakorlatba. (­kos) Megoldásra váró lakásgondok ELMONDJA ALBERT ÁLMOS, SEPSISZENTGYÖRGY POLGÁRMESTERE — Országos szinten nagyon kevés új lakóépületet építettek az elmúlt 6—7 évben. Mindenhol a ’90 előtt vagy közvetlenül utána elkezdett tömbházakat próbálják be­fejezni. Félig felépített tömbházak állnak Brassóban, Szászsebesen, Gyulafehérváron és sok más városban. Nem mondhatom azt, hogy ehhez képest Szentgyörgy szerencsés helyzetben van, csak azért, mert itt kevés épületet kezdtek el, és ezért be is fejeztük azokat. Két tömbház épült a Sárga úton, illetve a Stadion utcai két betonkeretes tömbház, ebből az egyik elkészült tavaly év elején, a másik jövő hónap 10-ére válik beköltözhetővé. Az autóvillamossági gyár magánerőből felújí­tott egy lépcsőházat a Csíki utcában, a Váradi József utcában, szintén önadakozásból épít­tettek három lépcsőházat. Összefoglalva: az elmúlt öt év alatt átadtunk legalább 300 lakrészt. Jövő hónapban beköltözhető lesz a 36 lakrészes 3-as tömbház a Stadion utcában, és reméljük, hogy őszire lakhatóvá válik a 20 lakrészes 16/A lépcsőház a Csíki negyedben. Lejegyezte: Vass Katalin (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra Miért nem fogad Európa? A gyanútlan polgár számára nehezen emészthető szankcióként hatott­ a NATO-, illetve EU-csatlakozást megelőző tárgyalások elhalasztása. Mindegy, hogy a kilátásba helyezett kártérítés mennyire elfogadható magyarázat, milyen távlatokat sejtet; a megfosztás terápiája próbára tesz minden hazai politikust, kezdve a végre­hajtó és törvényhozó testületben ügyködőktől, el egészen az elnöki hivatalig. Az EU Romániával kapcsolatos véleménynyilvánítására a hazai sajtó elemző tollai kákán csomót kereső eszmefuttatásokkal reagáltak, s csak akkor kezdtek tárgyszerű elemzés felé hajolni, mikor már Bukarestben volt a Nemzetközi Valutaalap ellen­őrző brigádja. A hatalom szóvivőgárdája sem viselke­dett másként, vonakodva fogadta a „kegyetlenül” fel­mutatott gazdasági lázgörbe állását, így próbálták szét­dörzsölni a NATO felé igyekvésbe fektetett energia és az európaivá válást célzó „derekas munka” közötti szemet szúró különbséget. Ha az őszinteség az országlás hagyományos eleme lett volna, akkor e gondról így beszéltek volna: a N­ATO-tagságnak politikai tétje van, míg az EU-ba számos olyan gazdasági követelmény teljesítésével engednek be, ami egyelőre nálunk még kivihetetlen. Az észak-atlanti beépülés esetében jobb­nak látták a geopolitikai állás kártyáját előráncigálni. Kár volt. A brüsszeli értékelő testület döntését követően számos új alak került a képbe, ők csak bonyolították a dolgokat azzal, hogy sértődötten fogadták „hozzáértő munkájuk” lényegének félreismerését. Az EU-csatla­kozás követelményei már rég tudottak. Ezért furcsa, hogy például a minisztériumi rangú Európai Integrációs Hivatal, nemkülönben a parlamenti szakbizottságok a kudarc után váltak ily céltudatossá, holott éppen az ő dolguk lett volna minduntalan jelezni az Európai Bizott­ság iratcsomóiban taglalt lemaradásokat. Az önsajnálat kátyújába rekedést megelőzendő az EB romániai küldöttei sajtóértekezleten ismételték meg, hogy az ország eleget tesz az 1993-as koppenhágai politikai kritériumoknak, de eljött az ideje a gyakorlati (értsd: gazdasági) aspektusok felkarolásának is. Elsősorban a Románia és az EU közötti társulási egyezmény előírá­sainak tényleges alkalmazása volna esedékes. Például a luxusadót vagy minden más közvetett illetéket egyformán kellene megszabni a hazai árura és az EU térségéből származó termékekre. A román törvények luxusadóra vonatkozó előírásai közül többre is ráillik a „de facto megkülönböztető” jelző, például — mondták az európai ellenőrök — az importcigarettára kivetett adó (12 ECU/ 1000 db) messze magasabb, mint a hazai dohányárura érvényes 1—4 ECU (1 ECU — 7770 lej). Másik sérült terület a pénzügyi szolgáltatások rendszere, ahol a pri­vatizáció késlekedése és a pénzintézetek nehézkes meg­közelíthetősége a legfőbb hiányosság. A közvélemény mozgósítása terén sem rózsás a helyzet, mondotta az EU- küldöttség egyik tagja a környezetvédelem gondjaira utal­va, melyek enyhén szólva légben, talajban, vízben, ma­gyarán minden közegben szennyeznek. Bár 1995 óta érvényes a környezetvédelmi törvény, a vonatkozó szabályozások késlekedtek, s van olyan pászma, ahol az ábécétől kell kezdeni mindent: fertőzés-megelőzés felszíni vizeken, mező­­gazdasági tevékenységet folytatók magatartási kódexe. Karen Fogg asszony, a küldöttség vezetője elejét vette a lényegtől való elkalandozásnak, amikor ismét hangsú­lyozta: a közösségbe való felvétel döntő eleme továbbra is a belső piac kiépítése. E téren „Romániának nem kell semmiféle engedményt tennie, ha fel akar készülni az integrálódásra. Eljött az ideje a kérdés lényegi, nem pedig formai megközelítésének” — nyomatékosított az európai közösség illetékese. Amikor piacról van szó, a politikáról lepereg minden hasonlat, szóvirág és szédítő összehasonlítgatás. Arról pedig, hogy mi is a lényeg, naponta értesülhetünk a gazdaság kormányrúdjába kapaszkodó miniszterek összezörrenéseiből, egymást gyanúsítgató és vádoló magatartásából. Sugár Teodor Ma: Heti műholdas tévéműsor Ismét siklik a Sikló Az Európa-szerte egyedi ipartörténeti kuriózumként nyilvántartott Siklót kedden ismét üzembe helyezték. Az első kocsi­deszkát éppoly pontosan és biztonságosan eresztették alá a völgybe, mint a május 15-i tűzvész előtt. Noha Gheorghe Tatu prefektus akkor lapunknak nyilatkozva kijelentette, hogy mindent megtesznek a Sikló újraépítéséhez szükséges a­­nyagiak előteremtéséért, az érdem mégis a kézdivásár­­helyi fakitermelő vállalaté és munkatársaié, akik rekord­idő alatt hozták helyre azt. (Bodor) SEPSISZENTGYÖRGY 1997. AUGUSZTUS 1. 2104. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 375 lej PÉMTEK Kézdiszentkereszti hírhalom . A községi tanács idén 340 millió lejes költségvetésből gazdálkodik. Oktatásra 65 millió, egészségügyre 20 mil­lió jut, a községi tanács működtetésére 40 milliót szántak. Többek között javítják a községházát, az iskolánál pedig a tornater­em cseréptető alá került. Az idei költségvetésből a tanács számára korszerű számító­gépet vásároltak. •i* A helyhatósági törvény módosítása nyomán az alpol­gármester helyett a pótlistáról a tanácstagok soraiba lépett Babos György Esztelnekről. •i* A földmérés nagyjából befejeződött, de a földtörvény módosításáig a helyi föld­mérő bizottság is várakozik, a birtoklevelek kiosztása szünetel. Sochom István (folytatása a 2. oldalon) AUTÓVILLAMOSSÁGIAK PERE Furdui: a sztrájk törvénytelen volt Vladimir Furdui, az autóvillamossági gyár vezérigazgatója tegnap ismertette, hogy az IAME Rt. azért indított pert az Egység Szabad Szakszervezet ellen, hogy az igazságügyi szervek megállapíthassák a július 9—23. közötti munka­­beszüntetés törvénytelen voltát. A munkakonfliktusokat szabályozó 15/1991 -es törvényre hivatkozva Furdai hang­súlyozta, sztrájknak nem lehet célja személyi változás, legyen az tisztségből történő leváltás, felvétel vagy elbo­csátás. Ha kimondják, hogy a kéthetes sztrájk törvénytelen volt, akkor a gyár háromtagú menedzsercsapata az Állami Vagyonalap előtt nem vonható felelősségre az esetleges termelési veszteségek megtérítése ügyében, s így a károk visszafizetése az alkalmazottakat terheli. Becslések szerint a le nem dolgozott nyolc munkanap miatti termeléskiesés 1,69 milliárd lejre rúg. Domokos Péter KOVÁSZNÁN EMBERT ÖLT A GAZ Tragédia a borvízkútnál A Kovászna Szálló előtti borvízcsorgónál hétfőn reggel holtan találták Bodor Albert 36 éves kovásznai lakost. Munkába menet korsóját akarta megtölteni borvízzel, de a bőséges esőzés következtében a talajba beszivárgott esővíz nagyobb mennyiségű szén­dioxidot szorított felszínre, így a kút gödre valóságos mofettává alakult, s amikor Bodor Albert lehajolt, be­lélegezte a halálos gázt. A kovásznai központi borvízkút a patak szomszédsá­gában található, egy elég mély gödörben. Aznap reggel 40 —45 centiméterre feltolt vízzel és iszappal, s a gázszint elér­hette az egyméternyi magas­ságot is. De mivel Bodor Albert gumicsizmában volt, nem té­továzott, lement a csörgőhöz. Lehajolt, s többé már nem állt fel. Elég volt egy szip­pantás a szén-dioxidból. A boncolóorvos látlelete is meg­erősítette: halálát gáz miatti fulladás okozta. Gál Tünde, Bodor János (folytatása a 2. oldalon)

Next