Háromszék, 1997. november (9. évfolyam, 2183-2207. szám)

1997-11-19 / 2198. szám

HÁROMSZÉK független napilap A KÉPVISELŐHÁZBAN Elutasították a Harikov-indítványt A bukaresti törvényhozás képviselőháza kedden délelőtt többórás heves vita után 183:97 arányban elutasította a Ciorbea-kormány ellen a Román Nemzeti Egységpárt által kezdeményezett s az ellenzéki pártok, részéről tá­mogatott bizalmatlansági indítványt, amelyet a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos üldözése miatt nyújtottak be. Valeriu Tabără, az egységpárt elnöke­­kijelentette, hogy titkos szavazás esetén az indítvány több szavazatot kapott volna. Az egységpárt szerint jövő év elején újabb Har­kov-indítványok várhatók. A hét végére a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja külön­leges programot indít az erdélyi románok megsegítésére. A szavazás után a Demokrata Párt alelnöke, Radu Ber­­ceanu az etnikai diszkrimináció ellen határozatjavasla­tot terjesztett elő. Tegnap a szenátusban napirend előtti felszólalásában Puskás Bálint három­széki szenátor a képviselőházban zajló Har-­Kov-in­­dítvány kapcsán politikai nyilakozatot olvasott fel, mely­ben a két székely megyében élő románok helyzetét vázol­ta statisztikai adatok alapján. Puskás szenátor elmond­ta, hogy az utóbbi időben kelt híresztelések nem valósak, hisz szemben azokkal az ál­lításokkal, hogy románokat üldöztek el, Kovászna megyé­ben 1991 —96 között a román lakosság részaránya nőtt: 23,4-ről 25 százalékra. A tan­üggyel kapcsolatos vádakat is cáfolta: míg 1990-ben 553 román nemzetiségű tanerőt tarottak nyilván, 1997-ben 848 tevékenykedett a megyé­ben. A gazdasági téren felho­zott vádak sem állják meg helyüket. Az állami tőkével is működő vállalatok közel 35 százalékánál román mene­dzserek vannak, az inkrimi­nált Rambox-Dunapack kar­tongyárral kapcsolatban a vád, hogy nem alkalmaznak románokat, nem igaz, hisz a vezetőtanács hét tagjából hat román nemzetségű. A sepsi­szentgyörgyi gépgyárból tör­tént elbocsátásokról szólva elmondta, mind a vállalat, mind a szakszervezetek vezetői ro­mán nemzetiségűek, tehát szó sem lehet arról, hogy nemze­tiségi alapon történtek volna a menesztések. (Sz.) Máról holnapra lóvátétel s lóvátétel A ntohány lovacskát tagbaszakadt férfiak bekötöt­ték a kemény gerendákból ácsolt vasalóketrecbe. Patkói­nak. A ló feje, lába kiponyvázva, patáját kötéllel húzat­­ják éppen olyan magasra, hogy a fürge mozgású patkoló­kovács keze ügyébe kerüljön. Ez az előre kidolgozott stratégiája a lópatkolásnak, amelyet a ficánkoló lovacsk­a nyerítezve mindegyre felrúg. Azt már abból a távolságból, ahonnét a jelene­tet figyelem, nem lehet kibogozni, hogy ki rúgott, il­letve ki ütött először. Lehet, hogy még csikókorban kezdődött minden, mert a markos férfiak, miközben a ketrecbe kötözött állat vékonyát bokszolják, szagos istállói szavak kíséretében a lovacskának rakoncát­­lankodó esztendőit is felhánytorgatják. A menet a követ­kező: a gazda s a szomszéd káromkodva bokszol, a lovacska a félig szabadon lévő lábával lerúgná az égről a csillagokat. A lovas jelenet előtt a párától vastag őszi levegőben még a történelem és földrajz oktatási nyelve körüli szégyenletes, buta hajcihő szenátusi és egyeztetőbizott­sági ficamos szószegései kergetőztek a fejemben, pedig ezek elől menekültem a falusi idill hét végi csendjébe; ez a tópatkolásos kép éppen csak megszakítja a gondolat­sort, hogy aztán tükörképekként kerüljenek egymás mellé. Valakik, akik a gazdát játsszák, s bennünket bar­moknak vélnek, jószerével önszántunkból bevezettek a kormányzatba, politikai ponyvákkal szépen bekötöt­tek a parkolóállványzat közé, jó magaviseletünk és szor­­galmatosságunk, húzós természetünk miatt s egyáltalán állati jogaink jegyében jóvátételt ígértek, amiből aprá­­konként jóvátétel kerekedett. Miközben nemes szerveink hasi, mellkasi tájékát bokszolják, ezer évvel ezelőtti csikókorunkért tesznek szennyes nyelvű szemrehányá­sokat, s ha alkalmatos husáng lenne kézügyben, azt is a mi bordáinkon próbálnák ki. Mi pedig meditálha­tunk, hogy engedelmesen odatartsuk-e patánkat, hiszen a patkolás, mondják, a mi érdekünkben történik, mert így nem kopik a körmünk. Valakik a nyelvünkre akarnak patkót verni, az anyai szókat szülőanyánkat szidalmazva akarják lecsípni, miköz­ben jogaink megkínzott bordázatát öklözik. Pruteanu úr cinikus nacionalista gőgjében, lám, micsoda vihart kavart a politikai élet balkáni éjjeli edényében. Most már a pártbéli szomszédok is mind összecsődültek a patkolás látványára, zsebre dugott kézzel elméncked­­nek, sercintve köpködnek. A nyelvpatkolás kapcsán az már ezerszer elhangzott, hogy ez didaktikai, pedagógiai ostobaság, az állam patkolóketrecébe kötött ló az agresszív bánásmód miatt az ostoros gazda homlokáról is lerúgná az ősiség csil­lagát, ha tehetné. Pedig ha úgy szoktatták volna, magától is emelné a lábát, mint szegény jó apám Bandija. Arra már kevésszer gondoltunk, hogy a történelem és a földrajz oktatási nyelve begyűrűzik a felsőoktatásba, a tovább­képzésbe. Feszültséget teremt, és idegenkedést szül a pedagógusok körében, hiszen a nacionalista szájtépők már kifundálták, hogy román anyanyelvűeknek kell tanítaniuk ezeket a szakrális nemzeti tárgyakat. Az tudomásunk szerint szóba sem jött, hogy rengeteg vitát, az uszítás, mocskolkodás helyett a történelem és földrajz Augiász-istállójában kellene tudományos rendet te­remteni. A hangoskodó nyelv- és honmentők például az eddigi programok és tankönyvek információi révén oda­hülyítettek ártatlan közembereket, hogy azok most a határoktól messzire lévő, az ország mellkasában szag­gató szívpanaszok miatt (Slargita-Kovászna) gerjesztik a nemzeti kétségbeesést. Nagy nyeresége lesz majd a román nyelvű történelemoktatásnak, ha sunyító hall­gatással vagy melldöngető öklendezéssel a Trianon utá­ni állapotokat vetítik vissza a kőkorszakig, s lehorthys­­z­tázzák akár magát Szent István királyt is, aki azért nem volt éppen Antonescu marsall kortársa. ______________________Sylvester Lajos^ Megyei RMDSZ-ülés Rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze szombaton tíz órára Márton Árpád megyei RMDSZ-elnök. Napirenden a kézdiszéki szervezet kiválása és a kongresszusi határoza­tok folytán szükségessé vált alapszabályzati módosítások, beszámolók és a napi poli­tikai kérdések megvitatása szerepel. A küldöttgyűlésre minden helyi RMDSZ-szerve­­zet képviselőit elvárják, a felsoroltak letárgyalása után sor kerül a Háromszéki Képvi­selők T­anácsának megalakítá­sára is. Helyszín: a sepsiszent­györgyi Gábor Áron-terem. Svéd modell A Municipiumek Szövet­sége és a Helyhatóságok Svéd Egyesülete szervezésében má­tól péntekig tartó regionális szemináriumnak ad otthont a iaşi-i városháza. A svéd önkor­mányzati modell témájú elő­adás-sorozat programjában a vezetéselmélet, stratégiai menedzsment, településren­dezés, hulladékértékesítés és -újrafelhasználás témák sze­repelnek. A rendezvényen részt vesz Czimbalinos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy al­polgármestere. (Sz.) RENDŐRSÉGI TÚLKAPÁS KEZDISZENT LÉLEKEN­­ , f (lochom Gumibottal, lebilincselve... (lochom István tudósítása a 2. oldalon) Az első hó Albert Levente felvétele AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYRŐL Ősi juss — ősi nyomorúság Tamás Sándor, a képviselőház háromszéki tagja átfogó tájékoztatást tett közzé lapunk­ban a földtörvény módosításáról, arról, kik jogosultak valamikori tulajdonukat újból birtokba venni. Az útbaigazítások kapcsán tettünk fel pár kérdést a képviselő úrnak. — Becslése szerint hány kérvényt fog­nak benyújtani például Háromszéken feb­ruár m­ásodikáig, a jogvesztő határidőig? Igaz-e, hogy falvanként csupán az a pár jobb módú gazda és leszármazottaik ha­szonélvezői a mostani törvénynek? — Megjósolni nem tudom, de biztosan nagyon sokat. Szépszámú gazdának volt több szántója, mint amennyit eddig visszakapott, de itt főleg az erdőkről van szó, Három­széken különösen. Hiszen a magánerdők mellett szinte valamennyi faluban és szinte mindenkinek volt a közbirtokosságban része. A közbirtokossági tagok és azok leszárma­zottai visszaigényelhetik e részt. A közbir­tokosságnak úgy kell működnie, mint a két világháború között­ egy magántulajdont feltételező rendszer volt, melyen mint osz­tatlan tulajdonon közösen gazdálkodtak. Az RMDSZ kézdiszéki szervezete is felajánlot­ta, hogy a dossziék összeállításában a falu­­közösségnek besegít, keressék meg Kézdi­­vásárhelyen Molnár Endrét az ügyben. B. Kovács András (folytatása a 2. oldalon) NOVEMBERTŐL Új kataszteri intézmény Tegnap délelőtt a prefektúrán beiktatták igazgatói tiszt­ségébe Ursache Felician mérnököt, a nemrég létrehozott Megyei Kataszteri, Geodéziai és Térképészeti Hivatal vezetőjét. Az új intézmény a kormány- hét olyan megyében költik el,­nak alárendelt, célja korsze­rű geodéziai és térképészeti szakmunkákat és méréseket végezni, információkat rend­szerezni. Marian Rotaru dan­dártábornok, a hivatal állam­­titkári rangú országos vezetője hangsúlyozta: januári ténykedé­sük óta 25,5 millió dollár értékű világbanki kölcsönt szereztek, ezt és a belföldi hozzájárulást (Mózes) ahol a telekkönyvezésnek nincs hagyománya. Reményei szerint a következő, nemzetközi pénz­intézetek által hitelezett 11 me­gye között Kovászna megye is szerepel majd. Addig is Ur­sache igazgató egy megfelelő székház berendezésén és fel­szerelésén, illetve szakértők toborzásán dolgozik. SEPSISZENTGYÖRGY 1997. NOVEMBER 19. 2198. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 375 lej SZERDA MELEŞCANU PÁRTJA TERJESZKEDIK A TDRP teret veszít Teodor Meleşcanu exkül­­ügyminiszter kovásznai szim­patizánsai nemrég megalakí­tották az Alternatíva Romá­niáért Párt (APR) Kovászna városi fiókját. Az alakuló köz­gyűlésen mintegy harmincöt, a fürdővárosi románságot képviselő közéleti személyi­ség vett részt, ez alkalommal megválaszolták a fiókszer­vezet vezetőit is. Az elnök Popica Iordan tornatanár lett, aki 1989 előtt igazgatói tiszt­séget töltött be a vajnafalvi általános iskolában és alelnö­ki tisztséget Kovászna város néptanácsánál, majd a dik­tatúra bukása után a Mon­tana Szálló igazgató-me­nedzsere 1995-ig, amikor eltávolították a szálloda éléről, mert nem állt be az akkor kormányon levő TDRP-be. Továbbá: alelnök Zaha Viorel, titkár Coznean Georgeta és választmányi tagok: Tom­a Mircea, Radu Mirela, Cimpoi M­aria, valamint Olteanu Nico­­lae. A közgyűlésen jelen voltak Furtuna Pavel és Boci­or Cons­tantin volt pedeszeres taná­csosok Zaboláról, illetve Zá­­gonból, akik elvállalták, hogy községükben megszervezik az APR helyi szervezeteit. Tehát a Meleşcanu-féle párt a megyében terjeszkedik, miközben a TDRP teret veszít. Az APR-nek jelenleg a me­gyeközpontban, Kovásznán, Bodzafordulón és környékén, valamint Árapatakon vannak fiókszervezetei. Amint Zaha Viorel, a kovásznai szervezet alelnöke elmondta, a közel­jövőben Bereckben is meg fogják alakítani az APR helyi szervezetét. (Martonosi)

Next