Háromszék, 1997. december (9. évfolyam, 2208-2231. szám)

1997-12-01 / 2208. szám

A WierteUVKI. Doina Cornea levele Az emberjogi harcos Doina Cornea George Pruteanu szenátornak intézett nyílt levelet. Hangsúlyozza: az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szellemét tiszteletben kell tartani, mert „ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk”. Emlékeztet arra, hogy Románia jószomszédsági szerződést kötött Magyarországgal, s az alapszerződésben ,,szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag”. Az országnak nincs fontosabb megoldásra váró problémája, mint az, hogy a magyarok románul vagy magyarul tanulják-e a történelmet és a földrajzot? — teszi fel a kérdést. A levélíró figyelmeztet, nemzetközi téren súlyos politikai következményei lesznek annak, ha a szenátor megátalkodott álláspontja kerekedne felül. De negatív következményei lesznek az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai románok gyermekei esetében alkalmazott oktatási rendszerre is. Az ő számukra is követelni fogja azt a jogot, hogy annak az államnak a nyelvén tanulják a történelmet és a földrajzot, amelyben élnek? Két egységpárti tanácskozás Gheorghe Funar volt és Valeriu Tabără jelenlegi egységpárti elnök szombaton külön-külön Kolozsváron, illetve Bukarestben gyűjtötte össze híveit. A Kolozsváron ülésező pártkonvenciót — kongresszust — a megyei Szervezet kezdeményezte, miután nem fogadta el Funar kolozsvári polgármester kizárását a pártból. A rendkívüli konvención Funart pártelnökké választották. Bukarestben, a parlamenti palotában a párt Valeriu Tabără pártelnök által összehívott Országos Tanácsa ülésezett. Ezen a párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22 vett részt, az országos vezetőségéből pedig a többség. Újabb kisebbségügyi egyezmény A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak kormányfői, illetve küldöttségvezetői szombaton elfogadták a tizenhat tagállamot tömörítő szervezet idei munkáját értékelő beszámolót, a következő két év feladatait meghatározó tervezetet, valamint az új európai válaszfalak felépítésének megelőzését szorgalmazó szarajevói nyilatkozatot. Az aláírók hangsúlyozták, hogy együtt kívánnak működni az egységes és megosztottság nélküli Európa megteremtésében s a közösen elfogadott értékek terjesztésében. Adrian Severin külügyminiszter aláírta Románia csatlakozását a KEK kisebbségügyi okmányához, amelyet a tizenhat közül idáig már kilenc ország képviselői aláírtak. Pierro Fassino olasz külügyminiszter-helyettes felszólalásában a KEK egyik fontos feladatának nevezte a kisebbségi és emberi jogok szavatolásában való együttműködést. Lemondott a cseh kormány A legnagyobb cseh kormánypárt korrupciógyanús támogatási ügyéből kirobbant botrány kormányválsághoz vezetett. A két kisebbik kormánypárt miniszterei lemondtak, pénteken este a Kereszténydemokrata Unió—Csehszlovák Néppárt (KDU—CSL), szombaton a legkisebb koalíciós tömörülés, a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) is úgy döntött, hogy mind a négy minisztere elhagyja a kabinetet. Václav Havel köztársasági elnök —akinek nem áll jogában meneszteni a kormányt — a helyzet súlyosságára való tekintettel felszólította a kormányfőt, a kabinet mondjon le testületileg. A Szarajevóból hazatért Václav Klaus kormányfő a párt vezetőségével folytatott tizenegy órás ülés után bejelentette, minisztelnöki tisztségéről lemond, de a Polgári Demokratikus Párt (ODS) legközelebbi rendkívüli kongresszusáig megmarad a legerősebb kormánypárt élén. A kormány lemondása után az államfő kezdeményezésére máris kormányalakító tárgyalásra ültek össze a koalíciós pártok képviselői. Havel jelezte, a helyzet megoldása érdekében a fő ellenzéki párt vezetőjével állandó kapcsolatot tart fenn. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztő: Szekeres Attila SZERVEZŐDIK MELEŞCANU PÁRTJA Megalakult a megyei szervezet A Kovászna városi szervezet létrejöttét követően megalakult a Szövetség Romániáért Párt (SZRP) megyei tömörülése is. Elnöke Horea A. Muntean mérnök, üzletember, az Alex kft. cég tulajdonosa, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, alelnökök Ştefan Gheorghe Mereuţă orvos, a megyei egészségügyi igazgatóság szakfelügyelője, és Liviu Manole mérnök, az Epson irodatechnikai cég sepsiszentgyörgyi kirendeltségének vezetője, jegyzők Iordan Popica kovásznai tanár, valamint Nicolae Toboltoc állatorvos. A vezetők közül Mereuţă, Popica és Toboltoc politizált korábban, előbbi a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (TDRP) megyei szervezetének volt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a tavalyi helyhatósági választásokon. Popica függetlenként indult városa polgármesteri székéért, Toboljoc pedig a Demokrata Agrárpárt megyei szervezetének elnöki tisztét töltötte be. Az újonnan létrejött alakulatnak körülbelül 100 tagja van, és június második felében a megyei szervezet létrejöttét párhuzamosan kezdeményezték Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. A fürdővárosi szervezet SZRP-s vezetője, Viorel Zaha június 10-ig a TDRP főjegyzője volt. A főként üzletemberekből álló szervezet megfogalmazott célja, hogy megszerezze az általános elszegényedés miatt elégedetlen rétegek rokonszenvét, civilizált, korrekt, a személyeskedést kizáró elvi vitát folytasson a többi politikai párttal, és aktív párbeszédet alakítson ki a tömegekkel. (Domokos) Ingyenes székhely a cukorbetegeknek Hét évvel a cukorbetegek kézdivásárhelyi klubjának megalakulása után végre megoldódott legégetőbb gondjuk, az állandó székház kérdése. A tanácstagok egyöntetűen eldöntötték, hogy az egykori Székely vendéglő emeleti részén ingyen használják az egyik helyiséget. Habár a klub nyilvántartásában 220 beteg szerepel, számuk Felsőháromszéken 470-re rúg, és a városi kórháznak nincs lehetősége támogatásuk felvállalására, dr. Bíró Géza igazgató-főorvos is a kérés megoldását szorgalmazta. Ezentúl lehetővé válik, hogy havonta ne csak egy, hanem több alkalommal is találkozhassanak és szakorvosi ellátásban részesüljenek a város és Kézdiszék cukorbetegei. (Sochom) Tanácsülés Kovásznán (folytatás az első oldalról) A továbbiakban heves vitát kavart az adók és illetékek kérdésköre, pontosabban az a 15 000 lejben meghatározott fejenkénti idegenforgalmi illeték („taxă de staţiune”), melyet az előterjesztők koncepciója szerint a szívkórház betegeinek is fizetniük kell majd. Megszavaztatott 10 millió lejes keret a gyermekváros felépítésére és a gyermekek karácsonyi ajándékcsomagjaira. Jóváhagyatott a polgármesteri hivatal havi benzinfogyasztási kvótájának emelése, továbbá a polgármesteri hivatal 26 alkalmazottja számára havi 160 ezer lejes kiegészítés, melyet „ruhapénz” néven eleddig már több városi tanács is helyénvalónak talált, és ítélt meg a helyi közigazgatás nyomorúságos fizetésért dolgozó alkalmazottainak. A Puskás-híd melletti parkban építendő öröklakásokról nem született érdemi döntés, de a tanácsosok egyöntetűen rábólintottak a Ştefan cel Mare utca korszerűsítési munkálatainak finanszírozására. Végül a 18-as törvény szellemében többen ingyenesen megkapták azt a maximális 1000 négyzetméteres földterületet, melyért eleddig bért fizettek, amelyre lakást is építettek az elmúlt rezsim idején. A polgári társadalom sérelmei A váltakozó kormányzás körüli elszomorítóan nevetséges csetepaté zajában tartotta ötödik kongresszusát a mai hatalom civil magvának számító Polgári Szövetség. Az egyik legfontosabb kérdés,miről dönteni készültek: menni, vagy maradni a Demokrata Konvencióban? Ugyanis egyesztendei kormányzás után a PSZ tagjai mélységesen elégedetlenek a reform ütemével. Két hónapnyi haladékot adtak a politikusoknak, mert szerintük e rövid idő elegendő lesz arra, hogy a tartás, a becsület elűzze a kétszínűséget, a képmutatást, az álnokságot, a haszonlesést és a kétbalkezességet. A szövetség úgy véli, hogy a kormányzat eltávolodott a választási kampányban tett vállalásoktól, s túlpolitizálja a dolgokat. Az elégedetlenség másik forrása, hogy a kormányba került konvenciós pártok megszakították az együttműködést a polgári alakulatokkal. Következésképpen a konvenció puszta formasággá vált, döntéshozatalkor ki sem kérik a PSZ véleményét. Ana Blandiana, a szövetség elnöke így indokolta meg a hatalmi díszbe bújtatott kollégáknak adott haladékot: a DK sikerét az elkövetkezendő választási küzdelmekben csak belülről fakadó javulási szándék biztosíthatja, hiszen nem várható el a polgároktól, hogy olyasmit szavazzanak meg minden negyedik esztendőben, ami csak urnaközelben működik. A PSZ tagjainak sérelemegyüttese az egész román politikai osztály válságára jellemző tünet. A szövetség kebléről indult, onnan kapott támogatást, tanácsokat, híveket a politikai porond vezéralakjainak jó része. A választópolgárnak rengeteg mindent megígértek. Most meg a Konvenció vezérei — a politikai táncrend egyébként klasszikus fordulatában — feledést színlelnek, vagy jobbik esetben közlik: nem jött még el a beteljesülések ideje. A választások előtt tartott gyűléseken a DK-ban számtalanszor vitatkoztak politika és erkölcs viszonyáról. Amikor a polgári alakulatok az erkölcsi követelményekről beszéltek, a pártvezetők legtöbbször megmosolyogták, a méltányosságot szónoki fordulatnak, költői túlzásnak nevezték. Most, amikor nem sikerült dobbantásból teljesíteni a kijelölt terveket, amikor időzavarral küszködnek, halogatják vagy önkényesen átigazítják a szociális talpra állás törvényeit, mondván, hogy a gazdaság sürgetőbb, az erkölcs még várhat. Szekérderéknyi sérelmet halmozott össze a Polgári Szövetség. A baj azonban ott kezdődik, amikor valamennyit meg is kell indokolni. Bár rengetegszer volt szó róla, a román politikusok még mindig nem értik, mi az értelmiségi valódi küldetése. 1989 óta a csúcsértelmiség — leszámítva a politikába keveredett képviselőit — abban ringatja magát, hogy a társadalmi szereposztásban pusztán az ellenzékiséggel eleget tesz a rá háruló feladatoknak. Különben egyéb szerepet nem is játszhatott, mert átmeneti társadalmunk egyáltalán nem az intellektus mértéke és értéke szerint működik. Épp ellenkezőleg, a meghonosodott új társadalmi viszonyrendszerben szeszélynek számít, hiábavaló kacatként szorul szélre minden szellemi érték. Igaz, hogy maguk az írástudók is képtelenek voltak az új helyzetet gyakorlatiasan feldolgozni. Nem konkrét célokat követtek, csak nagy, magasztos ügyekre készültek, mint az Iliescu-rendszer megbuktatása, a monarchia visszaállítása vagy legalább a király zavartalan hazalátogatásának megszervezése, a Besszarábiával való viszony rendezése stb. Az „aki nincs velünk, az ellenünk” elve az értelmiség felső régióiban sokkal hangsúlyozottabban érvényesült, mint a társadalom más rétegeiben. Kommunikációs szakadék tátong a csúcs és a középosztály — a számtalan tanár, orvos, építész, mérnök, lelkész — között. S amíg e hiátus létezik, az értelmiség saját érdekeit sem pártolhatja fel hatékonyan (különösen, hogy valójában fel sem térképezte azokat). A hatékonyság továbbra is hiányozni fog. Nem úgy az önimádat meg az igényesség. Sokak számára tovább tart majd az álom, amelyben politikai szerephez jutnak, amíg rá nem ébrednek: az értelmiségi részéről minden körülmények között a lehető legtartalmasabb politikai cselekedet a szellemi értékek védelme. S az lesz a pillanat, amikor megszűnnek a szakadékok, eltűnnek a falak tisztségviselők és támogatók között, amikor már nem kell gyertyával keresni a DK tizenötezres szakembergárdáját. Sugár Teodor Szekusdossziék (folytatás az első oldalról) Mintegy mentességet. Amint köztudott, többen magas nyugdíjjal, esetleg különböző kereskedelmi társaságok vezetőiként, nemegyszer éppen a közigazgatásban, avagy pártvezérekként „köszönik szépen, jól vannak”. Sőt, büszkék arra, hogy megvédjék Ceauşescu Romániájának a „szocializmus felé tartó békés építését a rendszer ellenségeitől”. A belügyminiszter válasza egyetlen részvevőt sem elégített ki, miszerint ezek kiszűrése, felelősségre vonása mindenféle jogi és egyéb akadályokba ütközik. A másik kérdés a törvénynek arra a fejezetére vonatkozik, mely szerint az állami tisztségek magasabb szintű képviselői (képviselők, szenátorok, megyei közigazgatás fontosabb tisztségviselői, intézmények, vállalatok stb. vezetői) nyilatkozni fognak arról, hogy működtek-e együtt a szekuritatéval. Ha hamisan nyilatkoznak, akkor a hamis nyilatkozatért, miután eme minőségüket nyilvánosságra hozzák, akár el is ítélhetik őket. Ám, ha annak ellenére, hogy kollaboránsok voltak, a választók és pártjuk mégis elfogadja őket, akkor megválaszthatóságuk az alkotmány és az általános emberi jogok alapján nem zárható ki, hacsak erre nem születik külön törvény — vélekedett Dejeu úr. Örüljünk tehát: jogállam vagyunk, nyisd ki, Európa, kapudat!