Háromszék, 1997. december (9. évfolyam, 2208-2231. szám)

1997-12-01 / 2208. szám

A WierteUVKI. Doina Cornea levele Az emberjogi harcos Doina Cornea George Pruteanu szenátornak intézett nyílt levelet. Hangsúlyozza: az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányren­delet szellemét tiszteletben kell tartani, mert „ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, ak­kor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk”. Emlékeztet arra, hogy Románia jószomszédsági szerződést kötött Magyarországgal, s az alapszerződésben ,,szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatko­zólag”. Az országnak nincs fontosabb megoldásra váró problémája, mint az, hogy a magyarok románul vagy magyarul tanulják-e a történelmet és a földraj­zot? — teszi fel a kérdést. A levélíró figyelmeztet, nemzetközi téren súlyos politikai következményei lesznek annak, ha a szenátor megátalkodott álláspontja kerekedne felül. De negatív következményei lesznek az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai románok gyermekei esetében alkalmazott oktatási rendszerre is. Az ő számukra is követelni fogja azt a jogot, hogy annak az államnak a nyelvén tanulják a történelmet és a földrajzot, amelyben élnek? Két egységpárti tanácskozás Gheorghe Funar volt és Valeriu Tabără jelenlegi egységpárti elnök szombaton külön-külön Kolozsváron, illetve Bukarestben gyűjtötte össze híveit. A Kolozs­váron ülésező pártkonvenciót — kongresszust — a megyei Szervezet kezdeményezte, miután nem fogadta el Funar kolozsvári polgármester kizárását a pártból. A rendkívüli konvención Funart pártelnökké választot­ták. Bukarestben, a parlamenti palotában a párt Valeriu Tabără pártelnök által összehívott Országos Tanácsa ülésezett. Ezen a párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22 vett részt, az­ országos vezetőségéből pedig a többség.­­ Újabb kisebbségügyi egyezmény A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagálla­mainak kormányfői, illetve küldöttségvezetői szom­baton elfogadták a tizenhat tagállamot tömörítő szer­vezet idei munkáját értékelő beszámolót, a következő két év feladatait meghatározó tervezetet, valamint az új európai válaszfalak felépítésének megelőzését szor­galmazó szarajevói nyilatkozatot. Az aláírók hangsú­lyozták, hogy együtt kívánnak működni az egységes és megosztottság nélküli Európa megteremtésében s a közösen elfogadott értékek terjesztésében. Adrian Severin külügyminiszter aláírta Románia csatlakozását a KEK kisebbségügyi okmányához, amelyet a tizenhat közül idáig már kilenc ország képviselői aláírtak. Pierro Fassino olasz külügyminiszter-helyettes felszólalásában a KEK egyik fontos feladatának nevezte a kisebbségi és emberi jogok szavatolásában való együttműködést. Lemondott a cseh kormány A legnagyobb cseh kormánypárt korrupciógyanús támogatási ügyéből kirobbant botrány kormányvál­sághoz vezetett. A két kisebbik kormánypárt minisz­terei lemondtak, pénteken este a Kereszténydemokrata Unió—Csehszlovák Néppárt (KDU—CSL), szomba­ton a legkisebb koalíciós tömörülés, a Polgári Demok­ratikus Szövetség (ODA) is úgy döntött, hogy mind a négy minisztere elhagyja a kabinetet. Václav Havel köztársasági elnök —akinek nem áll jogában menesz­teni a kormányt — a helyzet súlyosságára való tekin­tettel felszólította a kormányfőt, a kabinet mondjon le testületileg. A Szarajevóból hazatért Václav Klaus kormányfő a párt vezetőségével folytatott tizenegy órás ülés után bejelentette, minisztelnöki tisztségéről lemond, de a Polgári Demokratikus Párt (ODS) leg­közelebbi rendkívüli kongresszusáig megmarad a legerősebb kormánypárt élén. A kormány lemondása után az államfő kezdeményezésére máris kormányalakító tárgyalásra ültek össze a koalíciós pártok képviselői. Havel jelezte, a helyzet megoldása érdekében a fő ellenzéki párt vezetőjével állandó kapcsolatot tart fenn. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztő: Szekeres Attila SZERVEZŐDIK MELEŞCANU PÁRTJA Megalakult a megyei szervezet A Kovászna városi szervezet létrejöttét követően megalakult a Szövetség Romániáért Párt (SZRP) megyei tömörülése is. Elnöke Horea A. Muntean mérnök, üzletember, az Alex kft. cég tulajdonosa, a Megyei Kereske­delmi és Iparkamara alelnöke, alelnökök Ştefan Gheorghe Mereuţă orvos, a megyei egészség­­ügyi igazgatóság szakfelügyelője, és Liviu Manole mérnök, az Epson irodatechnikai cég sepsiszentgyörgyi kirendeltségének vezetője, jegyzők Iordan Popica kovásznai tanár, vala­mint Nicolae Toboltoc állatorvos. A vezetők közül Mereuţă, Popica és Toboltoc politi­zált korábban, előbbi a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (TDRP) megyei szervezetének volt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a tavalyi helyhatósági választásokon. Popica függetlenként indult városa polgármesteri székéért, Toboljoc pedig a Demokrata Agrár­párt megyei szervezetének elnöki tisztét töltötte be. Az újonnan létrejött alakulatnak körül­belül 100 tagja van, és június második felében a megyei szervezet létrejöttét párhuzamosan kezdeményezték Kovásznán és Sepsiszent­­györgyön. A fürdővárosi szervezet SZRP-s vezetője, Viorel Zaha június 10-ig a TDRP főjegyzője volt. A főként üzletemberekből álló szervezet megfogalmazott célja, hogy megszerezze az általános elszegényedés miatt elégedetlen rétegek rokonszenvét, civilizált, korrekt, a személyeskedést kizáró elvi vitát folytasson a többi politikai párttal, és aktív párbe­szédet alakítson ki a tömegekkel. (Domokos) Ingyenes székhely a cukorbetegeknek Hét évvel a cukorbetegek kézdi­­vásárhelyi klubjának megalakulása után végre megoldódott legégetőbb gondjuk, az állandó székház kérdése. A tanácstagok egyöntetűen eldöntöt­ték, hogy az egykori Székely vendéglő emeleti részén ingyen használják az egyik helyiséget. Habár a klub nyilvántartásában 220 beteg szerepel, számuk Felsőháromszéken 470-re rúg, és a városi kórháznak nincs lehetősége támogatásuk felválla­lására, dr. Bíró Géza igazgató-főorvos is a kérés megoldását szorgalmazta. Ezentúl lehetővé válik, hogy havonta ne csak egy, hanem több alkalom­mal is találkozhassanak és szakor­vosi ellátásban részesüljenek a város és Kézdiszék cukorbetegei. (Sochom) Tanácsülés Kovásznán (folytatás az első oldalról) A továbbiakban heves vitát kavart az adók és il­letékek kérdésköre, pontosabban az a 15 000 lejben meghatározott fejenkénti idegenforgalmi illeték („taxă de staţiune”), melyet az előterjesztők koncepciója szerint a szívkórház betegeinek is fizetniük kell majd. Megszavaztatott 10 millió lejes keret a gyermekváros felépítésére és a gyermekek karácsonyi ajándékcso­magjaira. Jóváhagyatott a polgármesteri hivatal havi benzinfogyasztási kvótájának emelése, továbbá a polgár­­mesteri hivatal 26 alkalmazottja számára havi 160 ezer lejes kiegészítés, melyet „ruhapénz” néven eleddig már több városi tanács is helyénvalónak talált, és ítélt meg a helyi közigazgatás nyomorúságos fizetésért dolgozó alkalmazottainak. A Puskás-híd melletti parkban építendő öröklakásokról nem született érdemi döntés, de a tanácsosok egyöntetűen rábólintottak a Ştefan cel Mare utca korszerűsítési munkálatainak finanszíro­zására. Végül a 18-as törvény szellemében többen ingyenesen megkapták azt a maximális 1000 négyzet­­méteres földterületet, melyért eleddig bért fizettek, amelyre lakást is építettek az elmúlt rezsim idején. A polgári társadalom sérelmei A váltakozó kormányzás körüli elszomorítóan nevetsé­­­­ges csetepaté zajában tartotta ötödik kongresszusát a mai hatalom civil magvának számító Polgári Szövetség. Az egyik legfontosabb kérdés,­­miről dönteni készültek: men­ni, vagy maradni a Demokrata Konvencióban? Ugyanis egyesztendei kormányzás után a PSZ tagjai mélységesen elégedetlenek a reform ütemével. Két hónapnyi haladékot adtak a politikusoknak, mert szerintük e rövid idő elegendő lesz arra, hogy a tartás, a becsület elűzze a kétszínűséget, a képmutatást, az álnokságot, a haszonlesést és a kétbalke­­zességet. A szövetség úgy véli, hogy a kormányzat eltávo­lodott a választási kampányban tett vállalásoktól, s túlpoli­tizálja a dolgokat. Az elégedetlenség másik forrása, hogy a kormányba került konvenciós pártok megszakították az együttműködést a polgári alakulatokkal. Következésképpen a konvenció puszta for­masággá vált, döntéshozatalkor ki sem kérik a PSZ véleményét. Ana Blandiana, a szövetség elnöke így indokolta meg a hatalmi díszbe bújtatott kollégáknak adott haladékot: a DK sikerét az elkövetkezendő választási küzdel­mekben csak belülről fakadó javulási szándék biztosíthatja, hiszen nem várható el a polgároktól, hogy olyasmit szavaz­zanak meg minden negyedik esztendőben, ami csak urna­közelben működik. A PSZ tagjainak sérelemegyüttese az egész román poli­tikai osztály válságára jellemző tünet. A szövetség kebléről indult, onnan kapott támogatást, tanácsokat, híveket a poli­tikai porond vezéralakjainak jó része. A választópolgárnak rengeteg mindent megígértek. Most meg a Konvenció vezérei — a politikai táncrend egyébként klasszikus fordulatában — feledést színlelnek, vagy jobbik esetben köz­lik: nem jött még el a beteljesülések ideje. A választások előtt tartott gyűléseken a DK-ban számtalanszor vitatkoztak politika és erkölcs viszonyáról. Amikor a polgári alakulatok az erköl­csi követelményekről beszéltek, a pártvezetők legtöbbször megmosolyogták, a méltányosságot szónoki fordulatnak, költői túlzásnak nevezték. Most, amikor nem sikerült dob­­bantásból teljesíteni a kijelölt terveket, amikor időzavarral küszködnek, halogatják vagy önkényesen átigazítják a szo­ciális talpra állás törvényeit, mondván, hogy a gazdaság sürgetőbb, az erkölcs még várhat. Szekérderéknyi sérelmet halmozott össze a Polgári Szövetség. A baj azonban ott kezdődik, amikor valamennyit meg is kell indokolni. Bár rengetegszer volt szó róla, a román politiku­sok még mindig nem értik, mi az értelmiségi valódi külde­tése. 1989 óta a csúcsértelmiség — leszámítva a politikába keveredett képviselőit — abban ringatja magát, hogy a társadalmi szereposztásban pusztán az ellenzékiséggel eleget tesz a rá háruló feladatoknak. Különben egyéb szerepet nem is játszhatott, mert átmeneti társadalmunk egyáltalán nem az intellektus mértéke és értéke szerint működik. Épp el­lenkezőleg, a meghonosodott új társadalmi viszonyrend­­szerben szeszélynek számít, hiábavaló kacatként szorul szélre minden szellemi érték. Igaz, hogy maguk az írástudók is képtelenek voltak az új helyzetet gyakorlatiasan feldolgoz­ni. Nem konkrét célokat követtek, csak nagy, magasztos ügyekre készültek, mint az Iliescu-rendszer megbuktatása, a monarchia visszaállítása vagy legalább a király zavartalan hazalátogatásának megszervezése, a Besszarábiával való viszony rendezése stb. Az „aki nincs velünk, az ellenünk” elve az értelmiség felső régióiban sokkal hangsúlyozottabban érvényesült, mint a társadalom más rétegeiben. Kommunikációs szakadék tátong a csúcs és a középosztály — a­ számtalan tanár, orvos, építész, mérnök, lelkész — között. S amíg e hiátus létezik, az értelmiség saját érdekeit se­m­ pártolhatja fel hatékonyan (különösen, hogy valójában fel sem térképezte azokat). A hatékonyság továbbra is hiányozni fog. Nem úgy az önimá­dat meg az igényesség. Sokak számára tovább tart majd az álom, amelyben politikai szerephez jutnak, amíg rá nem ébrednek: az értelmiségi részéről minden körülmények között a lehető legtartalmasabb politikai cselekedet a szellemi értékek védelme. S az lesz a pillanat, amikor megszűnnek a szakadékok, eltűnnek a falak tisztségviselők és támogatók között, amikor már nem kell gyertyával keresni a DK ti­zenötezres szakembergárdáját. Sugár Teodor Szekus­dossziék (folytatás az első oldalról) Mintegy mentességet. A­­mint köztudott, többen ma­gas nyugdíjjal, esetleg külön­böző kereskedelmi társaságok vezetőiként, nemegyszer ép­pen a közigazgatásban, avagy pártvezérekként „köszönik szépen, jól vannak”. Sőt, büszkék arra, hogy megvédjék Ceauşescu Romániájának a „szocializmus felé tartó békés építését a rendszer ellensé­geitől”. A belügyminiszter válasza egyetlen részvevőt sem elégített ki, miszerint ezek kiszűrése, felelősségre vonása mindenféle jogi és egyéb aka­dályokba ütközik. A másik kérdés a törvénynek arra a fejezetére vonatkozik, mely szerint az állami tiszt­ségek magasabb szintű kép­viselői (képviselők, szenáto­rok, megyei közigazgatás fon­tosabb tisztségviselői, intéz­mények, vállalatok stb. vezetői) nyilatkozni fognak arról, hogy működtek-e együtt a szeku­­ritatéval. Ha hamisan nyi­latkoznak, akkor a hamis nyilatkozatért, miután eme minőségüket nyilvánosságra hozzák, akár el is ítélhetik őket. Ám, ha annak ellenére, hogy kollaboránsok voltak, a választók és pártjuk mégis elfogadja őket, akkor meg­­választhatóságuk az alkot­mány és az általános emberi jogok alapján nem zárható ki, hacsak erre nem születik külön törvény — vélekedett Dejeu úr. Örüljünk tehát: jogállam vagyunk, nyisd ki, Európa, kapudat!

Next