Háromszék, 1998. február (10. évfolyam, 2256-2279. szám)

1998-02-02 / 2256. szám

HÁROMSZÉK f­üggetlen napila KÜLFÖLDI TŐKE HÁROMSZÉKEN Magyarország az első helyen A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összesített adatai szerint a Háromszéken 1997 végéig befektetett külföldi tőke tekintetében Magyarország áll az első helyen, magasan megelőzve Németországot. A tavaly év végéig össze­sen 28 157 000 amerikai dol­lárnak megfelelő külföldi tő­két jegyeztek megyénkben, ami megközelíti a 110 milliárd lejt. A magyarországi beruhá­zók az összérték 70,5 száza­lékával, vagyis 77,57 milliárd lejt jegyeztek. Számottevő még a német tőke, melynek aránya 22 százalék, vagyis 24,199 milliárd lej. A további sor­rend: Belgium 3,81­1 milliárd lej (3,5 százalék), Olaszország 2,207 milliárd lej (2 száza­lék) és Ausztria 1,214 mil­liárd lej (1,1 százalék). Az ed­dig bejegyzett 5341 cég közül mindössze 36, vagyis a kereske­delmi társaságok 0,7 százaléka működik kizárólag idegen tő­kével, míg a vegyes vállala­tok száma 263 (4,9 százalék). (Ferencz) ÁRVERÉS A TURIZMUSBAN A nyertesek végre helybeliek Az Olt Turisztika Rt. péntek délelőtt Sepsiszentgyör­­gyön megtartott árverésén az Univers tusnádfürdői és a Daragus torjai kft. vásárolt meg kikiáltásos nyílt tárgyalá­son hat bálványosfürdői létesítményt 874 650 000 lejért. Legtöbbért a Vadász villa (297 millió lej), legkevesebbért a Turista villa (43 millió) kelt el. Ez az első olyan, Olt Rt. által szervezett árverés, melyen helybeli vállalkozók kerültek ki győztesen megyén kívüli cégekkel szemben, köztük a bukaresti­ Met Migoli Rt. ellenében. A közel 900 millió lejjel Sever Răducuță, a sepsiszentgyörgyi részvénytársa­ság menedzsere a közelgő Szent György-napok alkalmából szeretné befejezni és átadni a tízemeletes megyeszékhelyi Bodok Szálló hátramaradt öt emeletét. Február 10-én 11 órakor újabb árverésen kerül eladásra 15 részvénytársasági vagyonrész, köztük a bálványosfürdői kemping, a málnás­­fürdői kezelési központ és több előpataki villa. (Domokos) A város adóssága A megyeszékhely tanácsá­nak havi ülésén városatyák érdek­lődésére Fodor László alpolgár­mester ismertette a hivatal pénz­ügyi helyzetét. Eszerint a múlt évet 6,7 milliárd lej adósság­gal zárták. Ebből közel 4 mil­liárd az egészségügyi intézmé­nyek, 1,6 milliárd lej az isko­lák számláiból gyűlt össze. 490 millió lejt tesz ki a hét hónapi elmaradt szociális segély össz­értéke, továbbá útjavításért és a polgárőrök szolgáltatásaiért maradt még fizetnivaló­ (Sz.) Máról holnapra Csúfságnak is rossz Kimondták a válást. A DP otthagyta a kormányt, mégpedig a délies ügyvédi temperamentumot meg nem hazudtolóan: örök hűség az első utcasarkig, minden­féle „komoly szándék” ígérete. Elcsöndesedett a züm­mögés, munka zaja hallik. Nem zaklatják a kormányt, dolgozhat nyugodtan, legalábbis míg az ún. felelős tényezők — az államfő, Petre Roman, Ionescu-Quintus — országhatáron kívül tartózkodtak. Mert mire haza­tértek, s kezdetét vette a parlament rendes ülésszaka, újraindult a jövés-menés, és a riporterek seregestől vonulnak majd pénzszékházakhoz, hogy az elrejtett kakukkfészkekből tudósítsanak lélekszakadva a leg­frissebb válság látványos megoldásáról. Ne részletez­zük, miért szorgalmasabb most a kormány, amikor a „létszámcsökkentés” damoklészi kardként fenyegeti. Kényszerűség, de a hivatal becsülete is kötelezte, hiszen bizonyítania kell, hogy a Pax Ciorbeának nevezett el­nöki közbelépés utáni eredményes és ütemes program végrehajtása lehetséges. A privatizációs törvény alkal­mazási tervezetét Constantinescu elnök pozitív „teher­ként” vihette magával Davosba a nemzetközi gazdasá­gi fórumra. A kormány munkaképességének eme ro­hamszerű igazolása kérdést ébreszt: vajon csak a ka­binetmódosítás meg a kifelé mutatott összeforrottság nyomása alatt lehet j­ól dolgozni? Mert máskor, szürke hétköznapokon zömmel az érdek és a képmutatás dik­tál. A történelminek nevezett pártok és az újak (köztük a Nemzeti Megmentési Front szakadásából származó Demokrata Párt) érdekszféráinak különbözősége el­söpri a kohézió és az együttműködés igényét, legyen szó­ akár jogászok és közgazdászok, orvosok vagy filozófu­sok, mérnökök, művészek munkájának összhangolásáról. A konfliktusok gyökere a második vonalban keresendő. Két kontingens ismerhető fel. Az egyik — a többpárt­rendszer előnyeit kihasználva — hite és politikai meg­győződése szerint választott tábort, ahol részt vehet a teremtésben és újjáépítésben. Eszméik nagy vonalak­ban megegyeznek a C­oposu, Câmpeanu és társai által ’89 után hirdetett ideológiával. A másik csoport szintén e pártok felé fordult — netán parancsszóra —, de a második lépcsőfokon helyezkedett el, ahonnan Iliescu­­ átvedlett kommunistáinak várható bukása után nyíl­hatott számára tér. (Az osztódás korántsem ért véget, a Năstase-Roman ellentét után jött a Melescanuék szövet­kezése, s már sejteni az ezután következőket is. De ne keverjük a dolgokat, vizsgálatunk tárgya most nem a bal­oldal fejlődése, s nem is a vállalt nacionalizmus pártjai­nak létjogosultsága, pályája, tagtoborzó módszere.) A hazai politikai csatározások történetének és mikéntjé­nek kiváló ismerője, az NLP-szenátor, Dan Amedeo Lăzărescu nemrég azt állította, hogy a titkosszolgálati irattárak közeli megnyitása felszínre, nyilvánosságra hozza majd, hogy miért jöttek létre és működnek mai napig marxista pártok Romániában. Szavaiból egyértelműen kitetszett: a titkosszolgálatok idejében felkészültek arra, hogy képviseltessék magukat az újraszerveződő történelmi pártokban. Csakhogy kádereik átképzését elfuserálták, s a befolyási áramlatok mozgását is rosszul számították ki. A pillanatnyi tényállásból indultak ki, a kommunis­ta termelési módra alapoztak, ám a káderek,­­mihelyt kiszabadultak a kapitalizmusba (túlzó e megnevezés, persze), rakoncátlankodni kezdtek. Mára a kommunis­ta befolyás maffiaszerűvé vált — ebből származtath­atók a politikai osztályt tizedelő érdekütközések. Nagy hatalmú potentátok az egykori aktivisták, s kétes üzleti kapcsolatban állnak a világ bűnszövetségeseivel. A lib­erális szenátor szerint Románia valóságos ugródeszká­ja lett a maffiának. Amíg ez nem tudatosodik bennünk, addig semmit sem érthetünk meg. Mert „mindaz, ami nálunk történik, a demokratikus rezsim, a parlamenti rendszer paródiája”. A hiányosan informált közvéleménynek min­denáron be akarják magyarázni, hogy a kormány át- meg átalakítása, Ciorbea menesztése helyre teszi majd a dolgokat. A lexikon szerint a paródia a valódi­nak gúnyt, nevetést vagy bosszúságot fakasztó torz­képe, hitvány utánzata. Igen ám, de ha már minden másolat, nincs eredeti, sem valódi, akkor nincs amit kifigurázni. _________________________________ Sugár Teodory FAGYPONTON : AZ ÉLETSZÍNVONAL Februári áremelkedések Az értéknövedéki adó 4­zázalékos emelkedése és a dollár 9 százalékos drágulá­sa február 1-jétől újabb ár­emelkedéseket von maga után: 12,7 százalékkal drágul a vasúti személyszállítás (9- cel a teherszállítás), 9 száza­lékkal többet fizetünk majd az ivóvízért, továbbá módo­sulnak a városi közlekedési díjak is. A belügyminisztéri­um szolgáltatásai (útlevél, személyazonosági, hajtási engedély és más okmányok kiállítása) is 9 százalékkal többe kerülnek. Lapértesülés szerint a belföldi gyógy­szerek 11 százalékkal drágul­nak, viszont változatlan ma­rad a hő- és villamos ener­gia, illetve a gáz ára. A drágulásokkal párhuza­mosan a kormány jóváhagy­ta az egészségügyben dolgozók fizetésemelését. A szaktárca vezetője kijelentette, hogy feb­ruár 1-jétől az egészségügyi alkalmazottak bére 773 746 lejről 967 000 lejre emelkedik. Eközben Daniel Dăianu pénzügyminiszter a davosi vi­lággazdasági fórumon 1998- ra nulla gazdasági növekedést jósolt­. Szerinte az infláció üteme a tavalyi 150 száza­lékról 30—40 százalékra mérséklődik, és ugyanilyen ütemben gyengül majd a lej is. ___________(Mózei) Didereg a búza Gyakorló szakemberek aggodalmaktól sem mentesen tekintenek a téllel küszködő búzaföldek felé. Az idő ugyan mostanig kegyes volt a bokrosodni készülő búzához, de mértékadó számítások szerint a tervezet­tnél némileg kisebb parcellákon elhintett „kenyérmag” mintegy fele ígér megbízható kalá­szolást. A helyzet, nyilván javulhat — vagy éppen kérdésessé válhat—az elkövetkező hetek időjárásától függően. Ott sűrűsödhet­nek a gondok, ahol nem fedi elegendő puha takaró az őszi vetéseket, és ahol az övezet­ben legkártékonyabb szélnek tekintett kele­ti-északi „befúvás” mérsékelheti a reményeket. De mert a fejsze nyele még nem veszett el, emeljük ki azt, amiben legtöbbet tehet a látszólag csak a természet gondjaira bízott búzáért a föld megművelője. A növények fejlődése szempontjából meghatározó maj­dani fejtrágyázás feltételeinek megteremtése, az érkező kuponok műtrágyára való átváltása segíthet abban, hogy ha már nem lehetünk „búza­nagyhatalom”, a helyi ellátást meghatározó huszonnyolc-harmincezer tonna kenyérgabo­na vagy akár ennél több mégis megteremjen. Segíthet e törekvésben a szakember? Föltétlen. És tanácsaival segítenie is kell a gazdákat, hogy a búza a lehető legkevesebb veszteséggel vészelje át a ránk törő didergős napokat, s ha eljön az idő, megfelelő műtrá­gya-adagolás biztosítsa a januári napsütés miatt idő előtt felhasznált, az őszön „elrak­tározott” cukortartalékokat, amelyek a tavaszi kritikus időszakban, március végén, április elején garantálhatják az ugrásszerű fejlődést. Flóra Gábor FEBRUÁR BARÁZDÁI ~­i 1 Hétfői Sport V ■ ■ .....■____________,_____ SEPSISZENTGYÖRGY 1998. FEBRUÁR 2. 2256. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 540 lej HÉTFŐ Új vezetőtanács a textilgyárban Szombat délután óta Monica Dobre textilipari mérnöknő személyében új vezérigazgatója van a sepsiszentgyörgyi Olt Textil Rt.-nek a hét végén lezajlott részvényesi köz­gyűlés vezetőtanácsának döntése nyomán. A közgyűlés öttagú vezetőtanácsot és három személyből álló cenzorbi­zottságot választott. A vezetőtanács tagjai az elért szavaza­tok szerinti sorrendben: Monica Dobre, Debreczeni János, Gheorghe Predus (a megyei Állami Vagyonalap igazgató­ja), Adriana Vis­an (a bákói székhelyű 3-as pénzügyi beruházá­si társaság képviselője) és Fülöp László (az Rt. egyik részlegvezetője). A cenzorbizottságot Adrian Cosin, Stela Viscan és Török Zsuzsa alkotja. A jelenlegi menedzsercsa­pat (Romeo Carza, Fazakas Mihály) január 28-tól számított 20 napig látja még el tisztségét, és 6 hónapon belül adja át az új vezetőségnek a részvénytársaság vagyonát — közölte Csobotár István szakszervezeti vezető. (Domokos) ­ EURÓPAI PARLAMENTI AJÁNLÁS A kisebbségi oktatás ügyében Az Európai Parlament közgyűlése kéri az unió tagor­szágainak kormányait, mond­janak le a hivatalos nyelv kizárólagos használatáról, tegyék lehetővé minden szin­ten az oktatás nemzeti kisebb­ségek nyelvén történő meg­szervezését, illetve anyanyelvű vagy kétnyelvű közép- és felsőfokú tanintézmények lé­tesítését. Az ajánlásokat abból az alkalomból fogalmazta meg a közgyűlés, hogy Tytti Iso­­hookana-Asunmaa finn képvi­selőnő jelentést ismertetett az Európai Parlamentben, mely a nyugat-, illetve kelet-európai kisebbségi oktatás közötti nagyfokú elétérésekre mutat rá. A képviselőnő rávilágít arra, hogy vannak országok, pl. Románia, ahol az anya­nyelvű oktatás ügye politikai kérdéssé, valamint a kisebb­ségek társadalmi és intézményi státusának kérdésévé válik. S bár a román—magyar alap­­szerződés aláírása, valamint az 1996-os kormánycsere óta sokat javult a romániai ma­gyarság helyzete, az egyete­meken (lakossági arányukhoz viszonyítva) továbbra is ala­csony a magyar hallgatók szá­ma — állapítja a jelentés. Az Európai Parlament ajánlásai közt szerepel az is, hogy a tagországok támogassák nem­zeti kisebbségeiket társadal­mi, anyagi hátrányaik le­küzdésében, a szomszédos országokban való tanulási le­hetőségek kihasználásában, s számolják fel a bürokratikus akadályokat az anyanyelven szakképesített kisebbségiek érvényesülése­ útjáról, (f. r.)"

Next