Háromszék, 1998. február (10. évfolyam, 2256-2279. szám)
1998-02-02 / 2256. szám
HÁROMSZÉK független napila KÜLFÖLDI TŐKE HÁROMSZÉKEN Magyarország az első helyen A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összesített adatai szerint a Háromszéken 1997 végéig befektetett külföldi tőke tekintetében Magyarország áll az első helyen, magasan megelőzve Németországot. A tavaly év végéig összesen 28 157 000 amerikai dollárnak megfelelő külföldi tőkét jegyeztek megyénkben, ami megközelíti a 110 milliárd lejt. A magyarországi beruházók az összérték 70,5 százalékával, vagyis 77,57 milliárd lejt jegyeztek. Számottevő még a német tőke, melynek aránya 22 százalék, vagyis 24,199 milliárd lej. A további sorrend: Belgium 3,811 milliárd lej (3,5 százalék), Olaszország 2,207 milliárd lej (2 százalék) és Ausztria 1,214 milliárd lej (1,1 százalék). Az eddig bejegyzett 5341 cég közül mindössze 36, vagyis a kereskedelmi társaságok 0,7 százaléka működik kizárólag idegen tőkével, míg a vegyes vállalatok száma 263 (4,9 százalék). (Ferencz) ÁRVERÉS A TURIZMUSBAN A nyertesek végre helybeliek Az Olt Turisztika Rt. péntek délelőtt Sepsiszentgyörgyön megtartott árverésén az Univers tusnádfürdői és a Daragus torjai kft. vásárolt meg kikiáltásos nyílt tárgyaláson hat bálványosfürdői létesítményt 874 650 000 lejért. Legtöbbért a Vadász villa (297 millió lej), legkevesebbért a Turista villa (43 millió) kelt el. Ez az első olyan, Olt Rt. által szervezett árverés, melyen helybeli vállalkozók kerültek ki győztesen megyén kívüli cégekkel szemben, köztük a bukaresti Met Migoli Rt. ellenében. A közel 900 millió lejjel Sever Răducuță, a sepsiszentgyörgyi részvénytársaság menedzsere a közelgő Szent György-napok alkalmából szeretné befejezni és átadni a tízemeletes megyeszékhelyi Bodok Szálló hátramaradt öt emeletét. Február 10-én 11 órakor újabb árverésen kerül eladásra 15 részvénytársasági vagyonrész, köztük a bálványosfürdői kemping, a málnásfürdői kezelési központ és több előpataki villa. (Domokos) A város adóssága A megyeszékhely tanácsának havi ülésén városatyák érdeklődésére Fodor László alpolgármester ismertette a hivatal pénzügyi helyzetét. Eszerint a múlt évet 6,7 milliárd lej adóssággal zárták. Ebből közel 4 milliárd az egészségügyi intézmények, 1,6 milliárd lej az iskolák számláiból gyűlt össze. 490 millió lejt tesz ki a hét hónapi elmaradt szociális segély összértéke, továbbá útjavításért és a polgárőrök szolgáltatásaiért maradt még fizetnivaló (Sz.) Máról holnapra Csúfságnak is rossz Kimondták a válást. A DP otthagyta a kormányt, mégpedig a délies ügyvédi temperamentumot meg nem hazudtolóan: örök hűség az első utcasarkig, mindenféle „komoly szándék” ígérete. Elcsöndesedett a zümmögés, munka zaja hallik. Nem zaklatják a kormányt, dolgozhat nyugodtan, legalábbis míg az ún. felelős tényezők — az államfő, Petre Roman, Ionescu-Quintus — országhatáron kívül tartózkodtak. Mert mire hazatértek, s kezdetét vette a parlament rendes ülésszaka, újraindult a jövés-menés, és a riporterek seregestől vonulnak majd pénzszékházakhoz, hogy az elrejtett kakukkfészkekből tudósítsanak lélekszakadva a legfrissebb válság látványos megoldásáról. Ne részletezzük, miért szorgalmasabb most a kormány, amikor a „létszámcsökkentés” damoklészi kardként fenyegeti. Kényszerűség, de a hivatal becsülete is kötelezte, hiszen bizonyítania kell, hogy a Pax Ciorbeának nevezett elnöki közbelépés utáni eredményes és ütemes program végrehajtása lehetséges. A privatizációs törvény alkalmazási tervezetét Constantinescu elnök pozitív „teherként” vihette magával Davosba a nemzetközi gazdasági fórumra. A kormány munkaképességének eme rohamszerű igazolása kérdést ébreszt: vajon csak a kabinetmódosítás meg a kifelé mutatott összeforrottság nyomása alatt lehet jól dolgozni? Mert máskor, szürke hétköznapokon zömmel az érdek és a képmutatás diktál. A történelminek nevezett pártok és az újak (köztük a Nemzeti Megmentési Front szakadásából származó Demokrata Párt) érdekszféráinak különbözősége elsöpri a kohézió és az együttműködés igényét, legyen szó akár jogászok és közgazdászok, orvosok vagy filozófusok, mérnökök, művészek munkájának összhangolásáról. A konfliktusok gyökere a második vonalban keresendő. Két kontingens ismerhető fel. Az egyik — a többpártrendszer előnyeit kihasználva — hite és politikai meggyőződése szerint választott tábort, ahol részt vehet a teremtésben és újjáépítésben. Eszméik nagy vonalakban megegyeznek a Coposu, Câmpeanu és társai által ’89 után hirdetett ideológiával. A másik csoport szintén e pártok felé fordult — netán parancsszóra —, de a második lépcsőfokon helyezkedett el, ahonnan Iliescu átvedlett kommunistáinak várható bukása után nyílhatott számára tér. (Az osztódás korántsem ért véget, a Năstase-Roman ellentét után jött a Melescanuék szövetkezése, s már sejteni az ezután következőket is. De ne keverjük a dolgokat, vizsgálatunk tárgya most nem a baloldal fejlődése, s nem is a vállalt nacionalizmus pártjainak létjogosultsága, pályája, tagtoborzó módszere.) A hazai politikai csatározások történetének és mikéntjének kiváló ismerője, az NLP-szenátor, Dan Amedeo Lăzărescu nemrég azt állította, hogy a titkosszolgálati irattárak közeli megnyitása felszínre, nyilvánosságra hozza majd, hogy miért jöttek létre és működnek mai napig marxista pártok Romániában. Szavaiból egyértelműen kitetszett: a titkosszolgálatok idejében felkészültek arra, hogy képviseltessék magukat az újraszerveződő történelmi pártokban. Csakhogy kádereik átképzését elfuserálták, s a befolyási áramlatok mozgását is rosszul számították ki. A pillanatnyi tényállásból indultak ki, a kommunista termelési módra alapoztak, ám a káderek,mihelyt kiszabadultak a kapitalizmusba (túlzó e megnevezés, persze), rakoncátlankodni kezdtek. Mára a kommunista befolyás maffiaszerűvé vált — ebből származtathatók a politikai osztályt tizedelő érdekütközések. Nagy hatalmú potentátok az egykori aktivisták, s kétes üzleti kapcsolatban állnak a világ bűnszövetségeseivel. A liberális szenátor szerint Románia valóságos ugródeszkája lett a maffiának. Amíg ez nem tudatosodik bennünk, addig semmit sem érthetünk meg. Mert „mindaz, ami nálunk történik, a demokratikus rezsim, a parlamenti rendszer paródiája”. A hiányosan informált közvéleménynek mindenáron be akarják magyarázni, hogy a kormány át- meg átalakítása, Ciorbea menesztése helyre teszi majd a dolgokat. A lexikon szerint a paródia a valódinak gúnyt, nevetést vagy bosszúságot fakasztó torzképe, hitvány utánzata. Igen ám, de ha már minden másolat, nincs eredeti, sem valódi, akkor nincs amit kifigurázni. _________________________________ Sugár Teodory FAGYPONTON : AZ ÉLETSZÍNVONAL Februári áremelkedések Az értéknövedéki adó 4zázalékos emelkedése és a dollár 9 százalékos drágulása február 1-jétől újabb áremelkedéseket von maga után: 12,7 százalékkal drágul a vasúti személyszállítás (9- cel a teherszállítás), 9 százalékkal többet fizetünk majd az ivóvízért, továbbá módosulnak a városi közlekedési díjak is. A belügyminisztérium szolgáltatásai (útlevél, személyazonosági, hajtási engedély és más okmányok kiállítása) is 9 százalékkal többe kerülnek. Lapértesülés szerint a belföldi gyógyszerek 11 százalékkal drágulnak, viszont változatlan marad a hő- és villamos energia, illetve a gáz ára. A drágulásokkal párhuzamosan a kormány jóváhagyta az egészségügyben dolgozók fizetésemelését. A szaktárca vezetője kijelentette, hogy február 1-jétől az egészségügyi alkalmazottak bére 773 746 lejről 967 000 lejre emelkedik. Eközben Daniel Dăianu pénzügyminiszter a davosi világgazdasági fórumon 1998- ra nulla gazdasági növekedést jósolt. Szerinte az infláció üteme a tavalyi 150 százalékról 30—40 százalékra mérséklődik, és ugyanilyen ütemben gyengül majd a lej is. ___________(Mózei) Didereg a búza Gyakorló szakemberek aggodalmaktól sem mentesen tekintenek a téllel küszködő búzaföldek felé. Az idő ugyan mostanig kegyes volt a bokrosodni készülő búzához, de mértékadó számítások szerint a tervezettnél némileg kisebb parcellákon elhintett „kenyérmag” mintegy fele ígér megbízható kalászolást. A helyzet, nyilván javulhat — vagy éppen kérdésessé válhat—az elkövetkező hetek időjárásától függően. Ott sűrűsödhetnek a gondok, ahol nem fedi elegendő puha takaró az őszi vetéseket, és ahol az övezetben legkártékonyabb szélnek tekintett keleti-északi „befúvás” mérsékelheti a reményeket. De mert a fejsze nyele még nem veszett el, emeljük ki azt, amiben legtöbbet tehet a látszólag csak a természet gondjaira bízott búzáért a föld megművelője. A növények fejlődése szempontjából meghatározó majdani fejtrágyázás feltételeinek megteremtése, az érkező kuponok műtrágyára való átváltása segíthet abban, hogy ha már nem lehetünk „búzanagyhatalom”, a helyi ellátást meghatározó huszonnyolc-harmincezer tonna kenyérgabona vagy akár ennél több mégis megteremjen. Segíthet e törekvésben a szakember? Föltétlen. És tanácsaival segítenie is kell a gazdákat, hogy a búza a lehető legkevesebb veszteséggel vészelje át a ránk törő didergős napokat, s ha eljön az idő, megfelelő műtrágya-adagolás biztosítsa a januári napsütés miatt idő előtt felhasznált, az őszön „elraktározott” cukortartalékokat, amelyek a tavaszi kritikus időszakban, március végén, április elején garantálhatják az ugrásszerű fejlődést. Flóra Gábor FEBRUÁR BARÁZDÁI ~i 1 Hétfői Sport V ■ ■ .....■____________,_____ SEPSISZENTGYÖRGY 1998. FEBRUÁR 2. 2256. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 540 lej HÉTFŐ Új vezetőtanács a textilgyárban Szombat délután óta Monica Dobre textilipari mérnöknő személyében új vezérigazgatója van a sepsiszentgyörgyi Olt Textil Rt.-nek a hét végén lezajlott részvényesi közgyűlés vezetőtanácsának döntése nyomán. A közgyűlés öttagú vezetőtanácsot és három személyből álló cenzorbizottságot választott. A vezetőtanács tagjai az elért szavazatok szerinti sorrendben: Monica Dobre, Debreczeni János, Gheorghe Predus (a megyei Állami Vagyonalap igazgatója), Adriana Visan (a bákói székhelyű 3-as pénzügyi beruházási társaság képviselője) és Fülöp László (az Rt. egyik részlegvezetője). A cenzorbizottságot Adrian Cosin, Stela Viscan és Török Zsuzsa alkotja. A jelenlegi menedzsercsapat (Romeo Carza, Fazakas Mihály) január 28-tól számított 20 napig látja még el tisztségét, és 6 hónapon belül adja át az új vezetőségnek a részvénytársaság vagyonát — közölte Csobotár István szakszervezeti vezető. (Domokos) EURÓPAI PARLAMENTI AJÁNLÁS A kisebbségi oktatás ügyében Az Európai Parlament közgyűlése kéri az unió tagországainak kormányait, mondjanak le a hivatalos nyelv kizárólagos használatáról, tegyék lehetővé minden szinten az oktatás nemzeti kisebbségek nyelvén történő megszervezését, illetve anyanyelvű vagy kétnyelvű közép- és felsőfokú tanintézmények létesítését. Az ajánlásokat abból az alkalomból fogalmazta meg a közgyűlés, hogy Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő jelentést ismertetett az Európai Parlamentben, mely a nyugat-, illetve kelet-európai kisebbségi oktatás közötti nagyfokú elétérésekre mutat rá. A képviselőnő rávilágít arra, hogy vannak országok, pl. Románia, ahol az anyanyelvű oktatás ügye politikai kérdéssé, valamint a kisebbségek társadalmi és intézményi státusának kérdésévé válik. S bár a román—magyar alapszerződés aláírása, valamint az 1996-os kormánycsere óta sokat javult a romániai magyarság helyzete, az egyetemeken (lakossági arányukhoz viszonyítva) továbbra is alacsony a magyar hallgatók száma — állapítja a jelentés. Az Európai Parlament ajánlásai közt szerepel az is, hogy a tagországok támogassák nemzeti kisebbségeiket társadalmi, anyagi hátrányaik leküzdésében, a szomszédos országokban való tanulási lehetőségek kihasználásában, s számolják fel a bürokratikus akadályokat az anyanyelven szakképesített kisebbségiek érvényesülése útjáról, (f. r.)"