Háromszék, 1998. február (10. évfolyam, 2256-2279. szám)

1998-02-13 / 2266. szám

HÁROMSZÉK független ma SEPSISZENTGYÖRGY 1998. FEBRUÁR 13. 2266. szám ÁRA 700 lej Előfizetőknek 540 lej PÉMTEK A HÁROMSZÉKI EGÉSZSÉGÜGYBEN 2500 alkalmazott sztrájkol Tegnap Háromszéken is általános sztrájkot tartottak az egészségügyben. 10 órától beszüntették a járóbeteg­ellátást, részlegesen a körzeti rendelést, s csak a sürgősség és a kórházak szakosztályai üzemeltek a megszokott program szerint. „Követeléseink mellett kitartunk akkor is, ha a sztrájk napokig elhúzódik, mert nem akarunk továbbra is koldulás­ra nyújtott kezű kéregetők maradni” — szögezte le tegnap a sajtó képviselőivel tartott­ találkozón Dumitrică Constan­tin, a Sanitas megyei szervezetének elnöke. Kérdésünkre, hogy erkölcsi szempontból méltányosnak tartja-e az or­vosok sztrájkját, dr. Romulus Gozdac megyei egészségügyi aligazgató elmondta: az nem járhat teljes munkabeszün­tetéssel, legfennebb a tevékenység leszűkítésével, mert az orvosokat a hippokratészi eskü is kötelezi. Követeléseinket nem a lakosság szenvedése által kívánjuk elérni — szögezte le Gazdac doktor, majd kijelentette: bár a munkakonfliktust nem az orvosok szakszervezete jelentette be, egyetértenek a Sanitas követeléseivel, csatlakoznak sztrájkjukhoz, ugyan­akkor betartják a törvény által ilyen helyzetekre előírt rendel­kezéseket. A fizetésekért, a nyomor szélén álló egészségügy általános állapotának javításáért folytatott sztrájkkal a helyzet fura fintoraként az ország legkisebb megyéjében egyetlen nap alatt. Ez az összeg a 2500 háromszéki alkalmazott napi adózandó bérének kétharmadát jelenti, amire a munkabeszün­tetés idején nem jogosult. TELJES GŐZZEL ÜZEMELT A SÜRGŐSSÉG Reggel 6 órától 18 óráig a délelőtti gyermekvizsgálato­kon kívül a megyei kórház sürgősségi osztályán 30 fel­­nőttet — közülük 16 személyt faluról szállítottak be — és 6 gyermeket láttak el. Dr. Mes­­ter-Nagy Levente arról tájé­koztatott, az esetek egyharma­­da olyan belgyógyászati, orto­pédiai, pszichiátriai kezelést igényelt, amelyeket megszo­kott munkaprogramban a járó­beteggondozón látnak el, de aki hozzájuk fordult, senkit nem utasítottak el. Két-két felnőttet, illetve gyermeket utaltak be 18 óráig a kórház­ba, köztük egy 9 éves kis­lányt, aki gázolásos autóbal­esetben szenvedett enyhe sérülést. Tegnap az említett 12 óra alatt két gyermeket segítettek a világra a sepsi­szentgyörgyi szülészeten, a sebészeti műtőben nem volt sürgősségi operáció. A töré­­ses, zúzódásos esetek, szív­ós belgyógyászati panaszok mellett egy lovak közé be­esett fiatalember és egy fenyő­fa által megütött férfi esete tért el a szokásostól. Fekete Réka Máról holnapra Az ígéret szép szó!... A romániai magyarság jogait illetően — véli az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rendkívül komor hangú nyilatkoza­tában — a román és a magyar vezetés „nyugati megren­delésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat... Tőkés László szavai bizonnyal nem lepték meg azokat, akik évek óta fokozódó aggodalommal figyelik a román—magyar viszony — legalábbis politikai szinten, a felső hatalmi szférában — felhőtlennek mutatkozó alakulását. Azok viszont, akiket érintett, nyilván, kissé... „meglepődtek”. Ez derült ki a leplezetlenül ellenséges román és a fanyalgó magyar média­reagálásokból. Noha Tőkés bírálatának igazát a Constan­­tinescu-látogatás néhány hete zajló fejleményei nyomasz­tóan igazolják, s az elmúlt hónapok nyers és vad magyar­­ellenes kampányai szomorúan alátámasztják. Tőkés László amióta „vendégeskedik” a politikában — ezt teszi. Indulatosan s lényeget nem sokat kerülgetve mond véleményt, figyelmeztetve a hivatalos találkozókon „bájcsevegő” politikusokat, hogy nem jó irányba alakul­nak a dolgok! Azok, akik most ott túl és itt bent nem értik, nehez­ményezik, félreértik bírálatának lényegét, lelkük mé­lyén pontosan tudják, hogy igaza van. A sors kifogy­hatatlan szeszélyéből Románia elnökének magyarorszá­gi látogatása során Budapesten tartózkodva láthattam, mit sugárzott a magyar közszolgálati média, és mit írt, hogyan reagált az írott sajtó a különféle találkozá­sokra. A hibátlan mosolyokat, a makulátlan táncrendet, a kölcsönös, már-már bizantinus stílusban folyó szépelgése­­ket csupán két „incidens” zavarta meg. Az egyik az új román külügyér véleménye volt arról, valóban oly veszélye­sen nyomul-e a magyar tőke Romániába, ahogyan azt szélsőséges lapok és politikusok állítják, valóban kiárusí­­tódik-e Erdély?! Plesu keresetlen szavakkal és nyomasztó érvekkel bizonyította: mindez ámokfutók önámítása, s jelenleg a magyar tőke jelenléte igen csekélynek mond­ható. „Jöjjenek hát — biztatott — a magyar vállal­kozók. Hely és alkalom van és lesz.” A másik (disszo­náns) hang az Adevărul egyik keresetlen modorú újságírójának a kellemes társalgást megzavaró kérdése, illetve felkérése volt a magyar köztársasági elnökhöz. Azt kérte a szakma egyik hazai „jelese”, hogy „Göncz Árpád sürgősen ítélje el az RMDSZ szélsőséges frak­cióit”. Az Adevărul részéről a modor(talanság) és a közveszélyes általánosítás (és korántsem csak magyar ügyekben) már megszokott. Világos, ők az alattvalókat, legyenek akár román anyanyelvűek vagy — a Ceauşescu­­rendszerben uralgó megszólítást idelopva — magyar nyelvű románok, kivétel nélkül az állam tulajdonainak tekintik, s így semmi egyéb nem fontos, mint az, hogy legyenek lojálisak. A többi — vélik — majd jön magától. Ők energiát és időt nem kímélve akarnak megkímélni minket a gettósodás veszélyeitől... Mondtak persze sok szép és kellemes dolgot egymás­nak a két ország hivatalosságai. Olyanokat is ígérgettek kedves, szép hazai szokás szerint, amelyeket itthon a „mieink” rögvest megbántak, és­ elkezdték, hogy nem úgy volt, és... Innen már ismerős a lemez. A világnak ezen a részén, Kamcsatkától Hegyeshalomig a politiku­sok másként beszélnek idehaza, és megint másként ide­genben, s ha magyarázni kell a bizonyítványt, hát ma­gyarázzák jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Hiszen ők sohasem AZT és AZÉRT és ÚGY és AKKOR mondták, ha ugyan mondták egyáltalán, és nem az őket lejáratni akaró sajtó találta ki az egészet... Közben a koalíciós hitviták miatt háttérbe szoruló „magyarkérdés” — közeledvén az oktatási törvény vitája — ismét felmelegítődött, s az egyre nyugtalanabb Demok­rata Párt, elhúzva „ellenfelei” és az ország előtt a mé­zesmadzagot (noha sem méz, sem madzag), ismét bedob­ta a magyar veszélyt, követelvén az RMDSZ-től, tegyen fogadalmat, hogy minden romániai magyar kötelezően megtanul románul stb... ígérni persze lehet, különösen kies, de szép hazánkban, ahol nem ismert ama köz­mondás, miszerint: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó... Egyebekben mindenki magából indul ki, s a demokraták ígéretük másnapján máris másként cselekedtek a par­lamentben, mint ahogy megfogadták... Kommentár fe­lesleges!... _______________________________________Bogdán Lászl­ó JÓ PARIPA NEM HAJT ERUGATÁSRA — Sylvester Lajos írása a 4. oldalon Albert Levente felvétele FÖLDHÁBORÚ KÉZDISZEKEN Vádaskodásoktól mentes tárgyalás Tegnap délelőtt a kézdivásárhelyi városháza díszter­mében került sor arra a tanácskozásra, melynek fő célja a földháborúból való kilábalás, megoldáskeresés volt. A prefektúrát Gazda László kormánymegbízott-helyettes, Horváth László főtitkár, Cirlánescu Nicolae, a jogi osztály vezetője, a kataszteri hivatalt Ksirda Árpád igazgató, a megyei mezőgazdasági igazgatóságot pedig Bagoly Tibor vezérigazgató képviselte. Kézdivásárhely három-, Kézdiszentlélek pedig héttagú küldöttséggel vett részt, s mindkettőt a polgármesterek vezették. Horváth László főtitkár­­a­ település közti nézetel­é­pünk kérdésére válaszolva el­mondta: a találkozás fő témá­­j­a azokra a konkrét helyzetek­re vonatkozott, amelyek a két rés alapját képezik. Ahogy a szentléleki népgyűlésen is, ez­úttal is kifejtették a prefektú­­ra álláspontját, amely szerint az ügy megoldása érdekében a kialakult helyzetet pontról pontra elemezve, rövid ha­táridőhöz kötötték a kivizs­gálást. A kézdivásárhelyi és kézdiszentléleki tanács, vala­mint a kataszteri hivatal és a mezőgazdasági igazgatóság saját hatáskörén belül konk­rét feladatot kapott, s vala­mennyi érintett fél tudja, hogy milyen kimutatásokat, igazo­ló iratokat stb. kell összeállí­tania február 20-ig. Azt kö­vetően ismét összeülnek, és akkor problémakörönként e­­lemzik, rendelkezésre állnak-e az igényelt adatok. Ezután — tette hozzá Horváth — a felmért megoldási lehetőségek kere­tén belül az ügyben illetéke­sek hathatós intézkedéseket foganatosítanak. Úgy értékelte, a tegnapi tanácskozáson a meg­beszélés nyugodt légkörben, a kölcsönös vádaskodásoktól mentesen zaj­lott le. Hangsúlyoz­ta ugyanakkor, hogy a prefek­­túra a hely­i közigazgatási szer­vekkel és a két földosztó bizott­sággal együttműködve igyek­szik megoldani mindazt, amit törvényes hatásköre lehetővé tesz. Sochom István Tanácselnökök találkozója A megyei tanácselnökök Szovátán tartott mai országos találkozóján Remus Opriş kormányfőtitkár is jelen lesz. Megyénket Orbán Árpád tanácselnök képviseli. Többek között a közigazgatás informatizálásáról, a régiófejlesztés lehetőségeiről, a Moldávia Köztársasággal megkötendő keretszerződésről, a helyi érdekű közszolgáltatók kereskedel­mi társaságokká történő átalakításáról lesz szó. (Domokos) POLGÁRVÉDELMI MÉRLEG Kilencmilliárd lej­es kár A megyei polgárvédelmi felügyelőség szerdai mérleg­­készítő ülésén Ioan Otran ez­redes, főfelügyelő ismertette, hogy a tavalyi árvizek és tüzek összesen 9,345 milliárd lejnyi kárt tettek. Az április 22—29-e közötti áradás 460,8 millió, a máj­us 15— 16-i erdőtüzek Ko­­mandón és Kovásznán 28,5 millió, a július 28—30-i árvizek 7,831 milliárd, a szeptember 1—5-e közöttiek pedig 1,024 milliárd lejes kárt okoztak. A medrükből kilépett folyók Kö­­kösnél, Uzonnál, Szitabodzán, Bodzafordulón, Nagyboros­­nyón, Barátoson és Felsőráko­son öntöttek el összesen 150 gaz­­daságot, 100 kilométernyi utat, 500 hektárnyi termőföldet, és megrongáltak 34 hidat, 40 vízépítészeti és 12 gazdasági­­szociális létesítményt. (D. P.) KÉZILABDA Sepsiszentgyörgy—Svájc 1—1 Szó sincs elírásról, egyszerűen arra utal az 1 — 1, hogy a tegnap délutáni kettős nemzetközi találkozón az ifik mérkőzé­sén a sepsiszentgyörgyiek győztek — Sepsszentgyörgyi ISK—Svájc ifjúsági válogatottja 23—22 —, a felnőttek találkozóján pedig a svájciak: Sepsiszentgyörgyi MSC— Svájc válogatottja 16—17. A kettős találkozót mintegy 200—250 szurkoló nézte végig, s nem kellett szégyenkezniük, hiszen lányaink becsülettel megvédték, sőt, öregbítették városunk kézilabdasportjának hírnevét. (Áros)

Next