Háromszék, 1998. február (10. évfolyam, 2256-2279. szám)

1998-02-13 / 2266. szám

Az élet mint egy gyorsbüfé Alig távozott Max van der Stoel EBESZ-biztos, nyugatos diplomáciával bízva a kisebbségi oktatás kérdését a román kormány és parlament belátására — mely ezek után jogosan érzi: szabad akaratának engedve haraphat a demokrácia hamburgeréből —, a páneurópai légmozgás újabb főbiztost hozott tájainkra: az Európai Unió regionális poli­tikákat vizsgáló megbízottját, Monika Wulf-Mathies asszonyt. Potyog­nak az euroellenőrök Bukarest egéből. Az EU-küldött a helyszínen óhajt meggyőződni arról, mit jelent Romániában a makrostabilizá­­ció. A BBC idevágó brüsszeli tudósításában elhangzott, hogy Wulf- Mathies asszony egy rádiós beszélgetés során bebizonyította: nem tehet őt becsapni, Románia dossziéját alaposan ismeri. Tudja, hogy a helyi közigazgatás átalakítása , a regionális politika elvei ered­ményes alkalmazásának alapfeltétele — egy helyben topog, pontos információi vannak a válság minden ága-bogáról, valamint a re­gionális programok játszmáiban dúló érdekháborúkról, s arról is tud, hogy még mindig nincsenek lényegbevágó törvényes szabályozók, például a közalkalmazottak státusát sem írja körül törvény. Az Európai Unió a 2000. esztendőtől kezdődően 1 milliárd USD-t állít az elmaradott országok rendelkezésére infrastruktúra-fejlesz­tésre, regionális összefogást és együttműködést előmozdító stratégiák­ra, a bürokrácia mellőzésére felszerelések és a személyzet európai szellemű kiképzése révén. Az összegen két kevésbé virágzó nyugati államnak — Írország és Portugália —, valamint az EU-tagságra előjegyzett öt kelet-európai országnak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Észtország) és Ciprusnak kell osztoznia. A küzdelem kemény, s mind ádázabb. A szerkezetbe illeszthetőség, az alkalmasság igazolásához legalább annyit be kell bizonyítani, hogy az országban egyöntetű a jobbítás szándéka — a gyakorlatban ez törvé­nyek megszerkesztését, érvényesítését jelenti. Románia ehelyett poli­tikai nagyelőadással szolgál, tele be nem tartott megállapodások­kal, megszegett ígéretekkel, mindenféle igazgató-irányító kitalációkkal — más szóval, a kormány és a parlament szavát állandó háttérzaj kíséri, rendszeresen megkerülik az 1991-ben a TDRP buzdítására nagy hirtelen elfogadott, alkotmány által szentesített hatalmi szférákat. A disputákra vesztegetett erő s az elherdált idő olyan bűn, melyért nem azok fizetnek, akik elkövetik, hanem az utókor, az utánunk jövők. A hazai politikusgárda úgy viselkedik, mintha díszvendég lenne vala­mi gyorsbüfében, s önfeledten éli bele magát e helyzetbe. De a talpon­állót csőd fenyegeti. Márpedig mifelénk, ha a tervezett költségvetésre nézünk, szegénykonyhára is alig számíthatunk. Sugár Teodor Hírsaláta X Remus Opriş miniszter úr ara­, kor­mányrendelet-tervezetben megfogalmazott el­képzelése, miszerint a kormányfőtől az al­­prefektusig — tehát az államapparátus má­sodik és harmadik vonulatáig—­a főnököknek kabinetjük legyen titkárokkal, titkárnőkkel, tanácsadókkal, nem nyerte el a T. Ház szakbi­zottságának tetszését, az apparátus fölösle­ges felduzzasztásának minősítették, és egyet­len ellenszavazat nélkül elvetették. (Ziua)­­ Jó két hónapja megszavazta a parla­ment, hogy a bíráknak és ügyészeknek az országos átlagot meghaladó havi fizetésük legyen, nem csak a rendkívül felelős mun­kájukért, no meg a megvesztegethetőség esélyének csökkentéséért, hanem a társadal­mi megbecsülés jeleként is. Gondolt egyet a kormány közigazgatási főosztálya, és ugyan­ebbe a kategóriába kívánta besoroltatni az elnöki hivatal, a kormány és a minisztéri­umok jogi szakértőit is. Ezt a javaslatot is elvetette a parlament szakbizottsága.­­ Rövid ideig tartott a koalíciós part­nerek közötti fegyverszünet. Újra áll a nyilat­kozatháború Petre Roman csapata és a pa­rasztpárt között. A csatabárdot állítólag Va­sile Lupu ásta ki, amikor azt nyilatkozta: azért nem akarják a demokraták az erdők visszaszolgáltatását volt tulajdonosaiknak, mert nagy anyagi érdekeltségeik és korrupció­­gyanús ügyleteik vannak a Romsilvánál. S tetéződött azzal a sérelemmel, hogy a kor­mányfő nem konzultálta a demokratákat sem az új miniszterek, sem az idei gazdasági terv elkészítésekor. (Naţional) X Bűnrészességgel vádolja a Kolozs megyei RMDSZ a helyi rendőrséget a máso­dik hete dúló táblaháború miatt. (Naţional) X A különböző központi intézmények külföldi tanácsadóinak, munkatársainak nem kell béradót fizetniük. (Adevărul) Meggyilkolták Magyarország sajtócézárát Fenyő Jánost, az egyik legnagyobb magyarországi sajtóbirodalom fejét szerdán délután fél hat körül lelőtték Budapesten a II. kerületi Margit utcában. Fenyő János fotóriporterként kezdte pályáját. 1989-ben alapította meg a VICO-t, a vállalatbirodalomhoz ma 13 lap tartozik: a Népszava, a Nők Lapja, a Vasárnapi Hírek, a Színes RTV újság, a Családi Lap, az Otthon, az Átrium, a Tina, a Bravo, a Bravo Girl, a Bravo Sport, a Buci Maci és a nemrég indított Prestige. A VICO ma a magyar írott sajtó legnagyobb médiabirodalma, a kiadványok havi példányszáma meghaladja a 12 milliót. Fenyő Jánost édesanyja, felesége és ötéves kislánya gyászolja. Szerda este hat óra körül a Margit utcában egy piros lámpánál álló Mercedes ablakán keresztül kilenc millimé­teres sorozatlövő fegyverrel oltották ki a gépkocsi vezetőjé­nek életét. A támadás n­yomainak megvizsgálása során megtaláltak néhány fegyverből kilőtt hüvelyt. A közeli Margit körúton, a merénylet színhelyétől mintegy 50 mé­terre egy sapkát és egy kabátot fedeztek fel a járdán. Később egy Agram—2000-es típusú, hang­­tompítós géppisztolyt találtak a Margit ut­ca végén parkoló egyik gépkocsi alatt. A nyomozásvezető Lázár János ezredes, a budapesti rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány­helyettese elmondta, hogy a bérgyilkos 21 lövést adott le a Mercedes gépkocsijában egyedül ülő Fenyő Jánosra egy jugoszláv gyártmányú hangtompítós fegyverből. A lövések közül négy találta el az áldozatot. Hozzátette: a profi bérgyilkos előre felkészül a merényletre, és nemigen hagy nyomokat maga után. Ugyanakkor vakmerő cselekedet­nek minősítette a történteket, mert a gyilkos a legnagyobb csúcsforgalomban követte el tettét. A tettes kesztyűjét és sapkáját a lövések leadása után menekülés közben eldob­ta, akárcsak a gyilkos fegyvert. A tettes társával együtt érkezett a helyszínre, az áldozatot követték, és az elkövető egy feltehetően barna színű Mitsubishiből szállt ki, amikor piros lámpához érkezett Fenyő János Mercedese. A gyil­kos közvetlen közelről sorozatlövést adott le, majd futva menekült el a helyszínről. Doszpot Péter, a BRFK gyilkos­sági csoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a kocsiban megtalálták Fenyő János önvédelmi fegyverét is, de az áldozat azt használni nem tudta. A szemtanúk kihallgatása nyomán a rendőrség nem került olyan információ birtokába, ami elősegítené a Vico Rt. elnök-vezérigazgatója, Fenyő János gyilkosának meg­találását — közölte újságírókkal csütörtökön Berta Attila dandártábornok, budapesti rendőrfőkapitány. Jelenleg a szakértők „vallatják” a gyilkos fegyvert, amelyet a helyszínen találtak meg, valamint a tettes eldobott sapkáját, kabátját. Ugyanakkor Fenyő 600-as Mercedesét a rendőrség zárt helyre szállította, ahol a nyomozók alaposan átvizsgálják. A Vico Rt. igazgatósága közleményben cáfolja azokat a médiában megjelent híreszteléseket, miszerint a VICO- nak 500 millió forintos tartozása lenne, illetve hogy a vállalat vagyonát külföldre menekítették volna. A VICO Rt. tudatta, hogy ötmillió forintot ajánl fel bárkinek, aki eredményesen segíti a nyo­mozást. A részvénytársaság igazgatósága egyúttal kijelentette: töretlenül képes folytatni azt a ki­adói tevékenységet, amelyet Fenyő János emelt az elmúlt években magas fokra. A rendőrök sok szemtanút és a VICO Rt.-nél dolgozó biztonsági embereket, valamint korábban elbocsátott kollégáikat is kihallgatták. A nap folyamán Horn Gyula miniszterelnök elmondta, hogy „ami ma Magyarországon van, az nem közbizton­ság”. A kormányfő beszámoltatta a rendőrség vezetőit a Fenyő János elleni merényletről. Egyúttal megbízta a belügy­minisztert, hogy a jövő hétre terjessze a kormány elé a határ­­átlépés megszigorításával kapcsolatos koncepciót. A határ­őrség is fokozott ellenőrzéssel segíti a nyomozást, a tettes felkutatásába a készenléti rendőrség is bekapcsolódott. Az országos rendőrfőkapitány döntése alapj­án csütörtök délutántól a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) folytatja a Fenyő János meggyilkolása miatt indított nyo­mozást — közölte Sági Zoltán, az Országos Rendőr­főkapitányság sajtófőnöke. A KBI-n belül létrehozott nyomozócsoportban helyet kaptak gazdaságvédelmi, élet­védelmi és szervezett bűnözéssel foglalkozó szakemberek. Az ügy eredményes felderítése érdekében szorosan együtt­működnek a társszervezetekkel, például a határőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a Nemzetbiztonsági Hivatallal. (M­TI — Sz. A.) 1998.­ FEBRUÁR 13. Clinton ajánlása Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke tegnap hivata­losan kérte a szenátust, ratifikálja Magyarország, Len­gyelország és a Cseh Köztársaság NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot. Hangsúlyozta, az Észak-atlanti Szer­vezet bővülésével az Egyesült Államok is előbb lép, s a szövetség hadserege kétszázezer fővel növeli létszámát. A tizenhat tagország közül eddig Dánia és Kanada parlament­jei szavazták meg a csatlakozási jegyzőkönyvet. Oroszország cáfol Az orosz külügyminisztérium tegnap határozottan cáfol­ta azokat az amerikai lapértesüléseket, hogy 1995-ben állítólag sokmillió dolláros orosz—iraki üzlet köttetett „kettős célra felhasználható” orosz berendezések szál­lításáról, amelyeket biológiaifegyver-gyártásnál is lehe­tett hasznosítani. A moszkvai külügyminisztérium állítá­sa szerint az orosz kormány nem kötött ilyen szerződést Bagdaddal, s nem szállított berendezéseket. Orosz szak­értők szerint Moszkva nem játszott szerepet az iraki tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében, az ehhez szük­séges berendezéseket Bagdad elsősorban Nyugat-Európá­­ban szerezte be. Csehország NATO-csatlakozása A cseh parlament alsóháza, a képviselőház csütörtökön kétnapos vita után első olvasatban megszavazta Cseh­ország csatlakozását a N­ATO-hoz. A képviselőház egyben elutasította azt a két ellenzéki előterjesztést, amely a kérdés megvitatásának elhalasztását, illetve a NATO- csatlakozás elutasítását javasolta, és úgy döntött, hogy a kormány előterjesztését a szervezethez való csatlakozás­ra tárgyalásra kiadja a parlamenti bizottságoknak. Baloldaliak Budapesten Ősszel Budapesten tartja kihelyezett ülését az Európai Parlament baloldali csoportja —jelentette be csütörtökön Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, aki Brüsszelben találkozott a csoporttal, és intézményes kapcsolatokat létesített a frakcióval. Az októberi a második magyarorszá­gi kihelyezett ülés lesz, az első 1993-ban volt. Az európai frakció dokumentumot készít az iraki válság békés ren­dezésének követeléséről — mondta el Thürmer Gyula. Hozzátette: a Munkáspárt nem ért egyet a katonai ak­cióval, ellenzi, hogy Magyarország bármilyen formában részt vállaljon ebben. Brüsszelben az Európai Parlament Csütörtökön felavatták az Európai Parlament új épüle­teit Brüsszelben. Az avatáson részt vett és emléktáblát helyezett el II. Albert belga király. A parlament elnöke, a spanyol José María Gil-Robles Gil-Delgado beszédében úgy értékelte, az épület elkészülte és a király jelenléte bizonyítja, hogy Belgium mekkora jelentőséget tulaj­donít az európai integráció folyamatának. Az Európai Parlament székhelye elvileg a franciaországi Strasbourg­­ban van. Ma azonban a képviselőtestület már csupán ha­vonta egy hétig tartó plenáris üléseit rendezi ott. A hon­atyák idejük oroszlánrészét Brüsszelben töltik , a bizott­sági és frakcióülések mellett a belga fővárosban zajlanak az úgynevezett mini, kétnapos plenáris ülésszakok is. Iraki rendezés Az iraki külügyminiszter csütörtökön Kairóban azt állította, hogy a Bagdad és az ENSZ közötti viszály politikai rendezésének ajtaja még mindig nyitva áll. A palesztin hatóság moszkvai képviselője, Haim­ Abdel Fattah al-Oridi pedig közölte, hogy „Oroszországnak van egy terve, amely órákon belül elkészül, és szerintünk Irak el fogja fogadni”. Asz-Szahaf az Arab Liga főtit­kárával, Eszmat Abdel-Megiddel tárgyalt, aki a minap jelezte, hogy szervezete Oroszországgal és Franciaor­szággal együtt dolgozik egy rendezési javaslaton. Török—görög viszony Égei-tengeri problémáik békés rendezésére s e célból még március vége előtt kétoldalú külügyminiszteri talál­kozó megrendezésére szólította fel Görögországot a török kormányzat. Ismail Cem török külügyminiszter csütörtö­kön jegyzéket nyújtott át Dimitriosz Nezeritisznek, Görög­ország ankarai nagykövetének. A két szomszédos NATO- tagországot hosszú évek óta az Égei-tenger vizének és légterének ellenőrzésével, egyes szigetek hovatartozásával és Ciprussal kapcsolatos viták állítják szembe egymással. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztő: Szekeres Attila

Next