Háromszék, 1998. április (10. évfolyam, 2306-2329. szám)

1998-04-01 / 2306. szám

AZ ELKOBZOTT EGYHÁZI VAGYONÉRT Aláírásgyűjtés Kézdiszéken Az erdélyi magyar történelmi egyházak visszakövetelik a kommunista rezsimben elkobzott ingatlanjaikat és ingóságaikat. Erdély-szerte aláírásgyűjtést kez­deményeztek, az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT pedig nemrég Csíksze­redában arról határozott, hogy a szövetség támogatja történelmi egyházaink jogos követeléseit. A kézdi-orbaiszéki római katolikus, református és unitárius egyházközségekben is megkezdődött az aláírásgyűjtés. Mindazok, akik tá­mogatni óhajtják egyházaink követelését, templomozáskor írhatják alá az íveket. Kézdiszék legtöbb településén az egyház képviselői házról házra járnak, ily módon próbálnak minél több aláírást gyűjteni. Kézdivásár­helyen hétfőtől pén­tekig az RMDSZ városi szervezetének irodájában is aláírható a támogatási gyűjtőív. (SOCHOM) PHARE-tanácsadás Sepsiszentgyörgyön A civil társadalom fejlesztését támogató kampányt indít Romániában az Európa Bizottság. Az idén pénzjut­tatásban részesülő szervezeteket ugyan már kiválogatták, de a hátrányos hely­zetűek, a demokrácia és a partnerség PH­­ARE-programjaira új pályázatokat várnak az emberbaráti tervekkel foglal­kozó egyesületektől. A kérdésben EB- tanácsadók minden megyében rész­letes tájékoztatókat tartanak a civil szervezeteknek az induló programokról és a pénzigénylés módjairól. A sepsi­szentgyörgyi prefektúrán április 7-én 16­ órától Anamaria Pop nyújt felvilá­gosítást az érdeklődőknek. (d. i.) / SEPSISZENTGYÖRGY 1998. ÁPRILIS 1. 2306. szám ÁRA 800 lej Előfizetőknek 540 lej SZERDA Szociális védelemről Szinaján Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Papp Adolf, az Idősek Napközi Otthonának igazgatója már­cius 19—22-e között Szinaján részt vett a szociális szolgáltatások decentralizálása témájú szemináriumon. A pénteki tanács­ülésen beszámoltak az ott tapasztaltak­ról. A tanácskozás vendégei voltak: Karen Fogg asszony, az Európai Unió buka­resti nagykövete, Emil Constantinescu államfő, Alexandru Athanasiu munka­ügyi miniszter, valamint angol, svéd, magyarországi szakemberek. A szemi­nárium záróakkordjaként levont követ­keztetés: a Romániában jelenleg alkal­mazott szociális védelmi forma helyett másfajta, az önkormányzatokhoz tartozó szolgáltatásrendszerre volna szükség. (sz.) Készülődés Szent György-napokra Szent György napján, április 24-én, pénteken kezdődik a megyeszékhely hagyományossá vált ünnepe, és — ahogy megszokhattuk — három napon át tart. Szervezői a Pro Georgio Sancto Alapítvány, a polgármesteri hivatal, a városi művelődési ház, a művelődési felügyelőség, az ifjúsági és sporthi­vatal. Az összehangolás a városházán e célra alakult irodában történik, a döntéseket az alapítvány kuratóriuma hozza. A helyi tanács pénteki ülésén úgy döntött, hogy 120 millió lejjel járul hozzá a költségek fedezéséhez. A vásárszervezéssel az EAST TRAD reklám- és szervezőirodát bízták meg. (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra alszik a reform A virágzóbb államokba fekete munkára kitelepedett dolgozók sorsa legrosszabb esetben a kiutasítás. Ciorbeát, a leköszönő kormányfőt ezzel szemben megalázták. Teg­napelőtt még amolyan gastarbeiter (vendégmunkás), ötödik kézből bedobott, eleve esélytelen kártyalap volt. Áldozatnak szánták első perctől. A méltóság ritka példájává emeli gesztusát a bejelentés módja és az indoklás, a köztisztségektől való tartózkodás ígérete. Az országot azonban sok ideig terhelik még a kormányozhatóság függőben maradt gondjai. Egyelőre a konszenzus rü­gyének tekinthetjük a politikai válságra talált megoldást, a koalíció tagjainak szinte egyöntetű beleegyezésével történő kormányváltást (a Polgári Szövetség a konven­ción belül is külön húrokat penget). Attól kell tartani, nehogy a kormányzási programban foglalt elveknek fittyet hányó gőgös kirohanások, félreérthető nyilatko­zatok fagyos tavaszi szélként tönkretegyék az alig fakadó hajtást. Elhatalmasodott a viszonylagosság, a politikai kaszt lakatra zárta kapuit, mindenki elemi ösztöneire hallgatva, saját módszerével próbálja kibogozni a soha nem látott összevisszaságot. Cotroceni­ből azt ajánlják, hogy a katasztrofális bel­politikai állapotokat a demokrácia gyermekbetegségeként kell kezelni. Ki tudja, hány fülnek, elmének hangzik elfogadhatóan e tanács. Pártokra, jelvényekre, ígéretek lajstromaira voksolt a polgár. Jól ismert, de soha meg nem nevezett kór tüneteit rejtik a himlőfélének mondott bajok. Például az, hogy elhallgatják: a rivalizálásoknak semmiféle elvi alapja nincs, és az ellentétek tulajdonképpen a csoporton belüli érdekegyezés és a csoportközi diver­gencia között feszülnek. A másik, hogy a magukat nemzetinek tituláló alakulatok képtelenek — mert nem is lehet — összehangolni a hiteles európaiságot a nacionálkommu­­nizm­us utóhatásaival, a torz hazafiaskodással, a neoka­­pitalista haszonleséssel. Harmadsorban: hiányzik a politikai csatározások etikai kódexe. Ehelyett divatozik az útszéli civakodás meg a frakciózás, mely megváltást hozna a választópolgárnak, akivel lassan-lassan elhitetik, hogy egyedül az újonnan beiktatott „felvilágosult kényúr” tudja végigvezetni az úton. A frakciózás folyománya az az új módszer, amivel a mindent nyitó kulcs birtokában lévő szövetségek soraikat átrendezik; ugyanide soroljuk az ártatlannak színlelt megbékélést, melyet mobilba suttogott méregkeverés kísér. Egy szó, mint száz: meg­ingott az ország megreformálhatóságába vetett hit. Tekintettel az 1996-os választások eredményeire, az új kormány összetételére a parasztpárt vezetőitől vár­nak javaslatokat. Ők pedig, ügyetlen tanácsadóiknak köszönhetően, először is megjátsszák a sértett felet. Diaconescu pártelnök azt mondja, a reform csupán ürügy volt Ciorbea menesztésére, ők készek akár félre is állni, s parlamenti hátországként támogatni a többi párt em­bereiből verbuválandó kormányt. Radu Vasile, a leg­gyakrabban emlegetett utód megelégelte környezete el­lenkezéseit, és hajlandó feladni a harcot, visszatér tanári állásához, könyveket ír, vagy szerez más állást magának. Constantin Ticu-Dumitrescu, a szekusdossziék ügyével kirekesztett párttag a Cotidianulban kertelés nélkül kimondta: a parasztpárt „fertőzött”, mégpedig 1986-tól kezdődően, a vezetők közt is van, akit sakkban tarta­nak. „Bizonyos emberek a múltjuk miatt zsarolhatóak. Újabban meg másik kategória jelent meg, mely végképp megtéveszt: a hatalomtól megszédült embereké. El kell ismernem, hogy vannak nagyon jó emberek a hatalom mai struktúráiban. De vannak ugyanakkor annyira el­vetemültek is, akik miatt valósággal szégyellem, hogy a Nemzeti Parasztpárt tagja voltam. Elsősorban azt szégyellem, amiért harcoltam. Mert nem dicsérhetem saját pártomat azért, amiért Iliescuékat szidtam.” Vilá­gos, hogy a reform „elaltatásának”, Ciorbea lejáratásának egyik oka a kettős mérce, amivel a saját cselekedeteket, illetve az ellenfelek magaviseletét mérlegelik. A díszes névjegyek, a funkció- és titulusszomj nem a demokrácia gyermekbetegsége, hanem maga a reformot bénító narko­tikum.­­ Sugár Teodor (Szekeres) Zátonyra futott a bútorgyári árverés A negyedszerre meghirdetett bú­torgyári aktívaeladás is kudarccal végződött. A kézdivásárhelyi részlegért érdeklődő nagybányai cég a kértnél kevesebbet ígért, a sepsiszentgyörgyi kárpitosműhelyért pedig nem je­lentkezett vevő. A közel tizenegy és fél milliárdos kikiáltási ár mintegy húsz százalékát ajánlotta fel az árverésre jelentkező egyetlen cég­­— tudtuk meg Predat Gei­wg­ie ÁVA-igazgatótól, így a három részlegből álló gyárat nem adták el. Az új privatizációs törvény értelmében immár más feltételek közepette, hamarosan újra meghirdetik a kézdivásárhelyi bútor­gyárat, illetve a sepsiszentgyörgyi kárpi­­tosműhelyt. (Ferencz) MAGÁNOSÍTÁS Elfogyott a maradék is Tegnap két, már korábban meg­hirdetett mezőgazdasági gépállomás állami részvénycsomagja talált gazdára. A szentkatolnai Agromec Rt. 43,32 százalékos részvénycsomagját az egyetlen jelentkező, Bakk István helyi lakos névértéken, vagyis 47 750 ezer lejért vásárolta meg. A hasonló torjai vállalat papírjaiért két jelentkező jelezte vásár­lási szándékát. Végül az egyik irat­­csomó hiányossága miatt a gelencei Erdély Forex Kft. 25 ezer lejes névértéken vásárolhatta meg a 10 012 részvényt, vagyis a vállalat 72,38 százalékos rész­vénycsomagját. A gépállomások privatizációja im­már vége felé közeledik. Kovászna és Barót körzetében maradt még állami kézben néhány vállalat részvénycso­magja. (Ferencz) Félharangon Kisgyörgy Zoltán riportja az 5. oldalon Bizttalan a kormányfő A hétfői bejelentéshez ké­pest két nappal korábban, teg­nap délben 12 órakor Emil Constantinescu államfő kine­vezte az új miniszterelnököt. A találgatásokkal ellentétben , mint ismeretes, a paraszt­párti Radu Vasile, illetve az Állami Vagyonalap elnöke, Sorin Dimitriu volt a legesé­lyesebb — a kisebbik koa­líciós partner, az RMDSZ egyik volt minisztere, Birttalan Ákos kapott megbízást az új kor­mány megalakítására. Ugyan­akkor az új kormányfő la­khelyére való tekintettel az elnök, felelevenítve egy ko­rábbi indítványt, mely szerint az országot a földrajzi közép­pontból lehet a leghatékon­yabban irányítani, javasol­ta, hogy ideiglenesen a kabi­net Sepsiszentgyörgyön fejtse ki tevékenységét. Mindaddig, amíg az új kormány első sür­gősségi rendelete értelmében az új főváros Kovászna megye székhelye lesz. Aláírás a 8. oldalon Ellenzéki javaslat Nem értünk egyet Birttalan Ákos kinevezésével. Az új miniszterelnök csakis olyan, világszerte ismert személy lehet, aki csodákra is képes. Ezért is javasoljuk, a választék igazán nem lévén nagy, a Kárpátok tegnapi géniuszá­nak azonnali adonozását. Igen, N. C. egész dolgos élete során favorizálta a nagyotmondást, e haladó s jelenleg a jobb- és baloldali pártok orátorai által favorizált román hagyományt. S talán kihúzhatja majd gazda­ságunkat is a gödörből, ahová ő maga taszította. Mert ha nem, akkor csak a távozó kor­mányfő szavait ismételget­hetjük: az Isten legyen mivelünk, ha mink már nem vagyunk... magunknál... Aláírás a 8. oldalon RÁTH-VÉGH ISTVÁN Április bolondja 5. oldal Hátra a feketeleves Victor Ciorbea távozása nem lepett meg. Egy idő óta bizonyosra vehettük, hogy a falkákba verődött politikai imposztorkodás leteríti, szakmánk szégyenére a hózentrógeres sajtómindenhatóság sakálsága csontig rágja róla a húst. Victor Ciorbea esetében nem a hozzá nem értés, hanem a tisztességesség, az egyesek szerint nem is szükséges poli­tikai morál bukott el. Nem a pártérdekek egymásra torlódá­sa, mint ahogyan sokan vélik, hanem a nagypofájú egyéni ambíciók, az országot rontó-bontó mohóság, a fanarióta formátumú csörtetés lökdöste félre. Egy megkeseredett, a szó mindenféle értelmében szegény ember búcsúzott felemelt­­ fővel. Ha az utóbbi hónapokban meghibásodott a kormánykocsi vezérműve, nem őt, hanem a szerelőket kell hibáztatni, akik egyszerre nyomták a fékpedált, tengelykapcsolót s főleg a dudát a balkáni járgányban. (folytatása a 2. oldalon) Sylvester Lajos

Next