Háromszék, 1998. április (10. évfolyam, 2306-2329. szám)

1998-04-18 / 2320. szám

Radu Vasile befejezte székelyföldi látogatását Tegnap délben véget ért Kovászna és Hargita megyei látogatásán Radu Vasile miniszterelnök a térségre vonat­kozó gazdasági program kidolgozását helyezte kilátásba, és bejelentette, hogy a felvetődött különböző kérdések kezelésére állam­tanácsost fog kinevezni, állandó párbeszé­det kezdeményez a központi hatóságok és a két megye helyi közigazgatása között. ♦ Vasile több nyilatkozatán cáfolta, hogy a két megyében a helyzetre az etnikai fe­szültség lenne a jellemző, téveseknek nevezte a bukaresti — bizonyos körökben terjesztett — információk javát. Ugyanakkor a miniszterelnök a helyi hatóságokat a román kisebbség problémáinak jobb megértésre buzdította. Kö­zölte, hogy a katonaság létszáma nem változik, viszont még száz román anyanyelvű tanárra szükség lenne a térség iskoláiban az oktatás minőségének javítása érdeké­ben. ♦ Radu Vasile személyében az 1996. évi választások óta először látogatott el a Székelyföldre román kormány­fő. ♦ A miniszterelnök mind Kovászna, mind Hargita megye gazdasági problémáit komolynak nevezte. Mind­két megyében szóba került, hogy a térség felé kellene vezetni a Budapest—Bukarest autópálya nyomvonalát, ez a kormányfő szerint is hozzájárulna a vidék fejlődésé­hez. Radu Vasile elismerően szólt a Hargita megyei veze­tőknek a párbeszédre való nyitottságáról: „Meg vagyok győződve arról, hogy olyan emberekről van szó, akik tudják: valamennyiünkre, románokra és magyarokra egy­aránt szükség van itt a modern Románia építéséhez”. Hargita megye Radu Vasile meggyőződése szerint „az együttélés modelljévé válhat ebben a multikulturális tér­ségben”. ♦ A pénteki Csíkszeredát záró sajtóértekezleten a kormányfő fontosnak nevezte — „annak elkerülése végett, hogy a térség szigetté váljék” — a román nyelv elsajátítását, és megjegyezte, hogy ebben a ma­gyarok is egyetértenek vele. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükség van kisebbségi anyanyelvű oktatásra, bele­értve a felsőoktatást is, a törvénynek és az egyetemi autonómia követelményeinek megfelelően. Mint mondta, az egész országban is meg kell kezdődnie az oktatási rendszer decentralizálásának. A kormány letette hivatali esküjét Tegnap este a miniszterek felsorakoztak a Cotroceni­­palotában, és Emil Constantinescu államfő előtt letették hivatali esküjüket. A kabinet prioritásai között szerepel a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés élénkítése. Horn üdvözölte román kollégáját Horn Gyula magyar miniszterelnök kinevezése alkal­mából levélben üdvözölte Radu Vasile román kormányfőt. A levelet Magyarország bukaresti nagykövete csütörtökön adta át az új román miniszterelnöknek. Horn hangsúlyoz­ta abbéli elégedettségét, miszerint Radu Vasile szemé­lyében elismert, nagy tapasztalattal rendelkező ember, a romániai társadalmi és gazdasági átalakulás elkötelezett híve került a kormány élére. Kiemelte: bízik abban, hogy tovább fejlődnek a magyar—román kapcsolatok. Biztosí­totta román kollégáját arról, hogy Magyarország támo­gatja Romániát euroatlanti integrációs törekvéseiben. Üd­vözölte, hogy a román kormánykoalíció munkájában to­vábbra is részt vállal az RMDSZ. Horn Gyula ugyancsak levélben fordult Victor Ciorbea volt miniszterelnökhöz, akinek megköszönte a magyar—román kapcsolatok előre­­lendítése terén kifejtett tevékenységét. Elképzelések farmgazdaságra A kormány lépésekre készül a gyengélkedő agrárgaz­daságban, egyebek között farmgazdaságok létrehozását is tervbe veszi, továbbá felvásárlási központokat, afféle nagybani piacokat, melyek üzleti-gazdasági kapocsként szolgálnának a szervezetlen kistermelők és a mezőgaz­dasági termékek végfelhasználói között. A Reuters szerint Dinu Gavrilescu mezőgazdasági miniszter új hitelezési módozatokat is kilátásba helyezett a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében. Szerkesztette: Mózes László AZ ÚTALAPBÓL ötmilliárd lej Háromszéknek Az országos útalap pénzeskosarából idén mintegy 5 milliárd lejt utalnak ki a háromszéki megyei utak javítására, karbantartására. A 410 kilométernyi Kovászna megyei úthálózat nagyon rossz állapotban van, teljes felújításra lenne szükség, ám ez a munka pillanatnyilag 40—50 milliárd lejbe kerülne — vélekedett Nemes Imre, a megyei út- és hídkezelő vállalat vezetője. 1997 utolsó hónapjaiban 4500 millió lejt osztottak a megyének az útalapból (ebbe a kosárba kerül a Basescu-illeték, valamint az üzemanyagadóból származó jövedelem). Idén­től már negyedévenként osztják el a pénzt. Az útalap mellett a megyei tanács tavaly a költségvetésből havonta 330 millió lejt folyó­sított az egyedáruságnak. 1998-ban is lesz hasonló juttatás, miután a honatyák jóvá­hagyják a költségvetést. Az útalapból az első negyedévre 1180 millió lej, a másodikra 860, a harmadikra 1600, míg a negyedikre 900 millió lejt kap a megye, március végén már befolyt az első tétel. Pillanatnyilag aszfaltozási munkála­tokat, foltozást végeznek a Szentgyörgy— Kovászna—Kézdivásárhely, Szentgyörgy— Élőpatak—Arapatak—Híd­vég, Mikóúj­falu—Rárót, valamint a Kézdivásárhely— Torja—Bükszád közötti szakaszokon. Köve­zett utakat javítanak Uzon—Nagyborosnyó, Szörcse—Imecsfalva, illetve Ozsdola—Be­­reck között. Egy kilométer új útszakasz elkészítése 2—4 milliárd lejbe kerül, így a mai pénzügyi viszonyok között fél évszá­zadig is eltarthat a megyei utak teljes felújí­tása — közölte Nemes Imre. Az idei útalapból 2 milliárd lejt aszfalto­zott és kövezett utak karbantartására és fol­tozására használnak, 340 millió lejt felületi kezelésre, 300 milliót aszfaltszőnyeg készíté­sére, 400 milliót átfestésre és jelzőtáblák ál­lítására, 545 milliót hidak, épületek javítására, 900 milliót az Uzon—Bikfalva közötti főja­vításra, 660 millió lejt erősítésre fordítanak. (Mózes) MENTSÜNK MEG EGY ÉLETET! Adományok a szívműtétre Mint már hírül adtuk, Tamás Sándor kézdivásárhelyi és dr. Tóth Zoltán torjai RMDSZ-elnök felhívása nem maradt visszhang nélkül, március 20-a óta a súlyos szívrendelle­nességgel született torjai Váradi Csaba szívműtétjére ápri­lis 10-ig kilenc és fél millió lej gyűlt össze, ötmillió Torján, négy és fél millió pedig Kézdi­vásárhelyen. Amint összegyűl a teljes tízmilliós összeg, a kisfiút a fővárosi Fundeni kórházban műtik meg. Adományaikkal a torjai és kézdi­vásárhelyi magáncégek és -személyek egy ártatlan gyermek életének megmentéséhez járulnak hozzá. Köszönet mind­­annyiuknak. __ (Sod­om) Háromszéki román követelések (folytatás az első oldalról) román iskola emlékére. Továbbá a művelődési mi­nisztérium vásárolja meg Romulus Cioflec író ára­­pataki házát, és ott rendezze be a helyi személyiség emlékházát, hozzák létre a bukaresti társadalmi­antropológiai intézetek kirendeltségeit a két székely­­földi megyében; biztosítsanak helyiségeket és anya­gi támogatást a román művelődési szervezetek és napilapok (a Cuvântul nou és az Adevărul Harghitei) részére; hozzanak létre román tannyelvű tagoza­tokat a megye összes településén; szüntessék meg az oktatási intézményekben uralkodó etnikai külön­válást; biztosítsák az állam hivatalos nyelvének álta­lános használatát az iskolákban és a közintézmények­ben, a helyi románság megfelelő képviseletét az oktatási, kulturális és közigazgatási intézmények­ben; támogassák a tanügyi, művelődési és köz­­igazgatási szakemberek letelepedését a két me­gyében; a sepsiszentgyörgyi szövetkezeti iskola meg­vásárlását a bukaresti központtól (Centrocoop) és jelenlegi profiljának megtartását. S noha az új kormányfő nyilvánosan is beismer­te, hogy a kulturális célú kiutalásokból a legtöbb pénz a görögkeleti püspökségnek jutott, kérték ennek anyagi támogatását, sőt, a sepsiszentgyörgyi orto­dox székesegyház körül levő és „a felekezeti épület elrejtését célzó” ingatlanok eltávolítását is, valamint a román tőke háromszéki és hargitai beáramlásának támogatását, országos érdekeltségű beruházásokat Kovászna és Hargita megyében, legvégül pedig egy román nemzetiségű prefektus kinevezését. (Nem tudni, Gheorghe Tatu miért nem jó nekik, talán mert balesete után magyar vért is kapott? — szerk. megj.). A követelések e lajstromát továbbutazása előtt Radu Vasile — újságírói kérdésre válaszolva — méltányosnak ítélte. Helyesbítés A kormányfő sepsiszent­györgyi látogatásáról írt tu­dósításba félrehallásból eredő hiba csúszott a prefektúrai hi­vatalnokok arányáról. A valós adat: 40 tisztviselőből 26 ro­mán és csak 14 magyar anya­nyelvű, tehát a nemzetiségi arány még jobban eltolódik a lakosság összetételéhez ké­pest (tegnap 26-ból 14 magyar jelent meg). Az elírásért ez­úton elnézést kér az elkövető, Demeter J. Ildikó FEKETE,FEHÉR Csontvázat találtak a mezőn Emberi csontvázra buk­kantak Bárót határában. Ked­den egy juhász értesítette a rendőrséget, hogy Bárót és Köpec között, a Kakucstag nevű határrészben egy bozót­ban emberi csontváz hever. A nyomozók tegnap arról tá­jékoztatták lapunkat: a cson­tokon állatok fogának nyomai láthatók, szétfoszlott ruha­darabokat is találtak. Baró­­ton a lakosság körében elter­jedt a hír, hogy a csontváz azé az 1981. szeptember 7-én született baróti Kovács Tün­déé, aki múlt év augusztus 18-án tűnt el. A nyomozók tegnap még sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudták az információt. Közölték: a csontvázról első látásra nem lehet megállapítani az elhunyt életkorát, nemét, és a talált ruhadarabok sem tisztázzák ezt egyértelműen. A nyomo­zást nehezíti — tették hozzá —, hogy K. T.-n kívül Erdő­vidékről eltűnt még két em­ber, akiket szintén keresnek. A rendőrség tegnap megerő­sítette, hogy a nagybaconi 72 éves Akácsos István két éve, a szintén nagybaconi 40 év körüli Mihály Jolán a nyolc­vanas évek végén tűnt el. A kedden talált csontvázból és ruhafoszlányokból mintát kül­denek a bukaresti Mina Mi­­novici Törvényszéki Orvosi Intézetbe, ott tisztázzák az el­hunyt életkorát és nemét — tették hozzá a nyomozók. (en) KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Átfogó össznemzeti vita szükséges A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) nemrég nyilvánosságra hozott tájékoztatóban teszi közzé a Magyarok Világ­­szövetsége (MVSZ) álláspontját a határon túli magyarok és a ma­gyar állam jogviszonyáról, vagyis a nemrég homloktérbe került, a kettős állampolgárságról kibontakozott vitával kapcsolatban. A dokumentum leszögezi, hogy az MVSZ legfőbb célja a ma­gyar nemzet egységének megteremtése és megőrzése az önren­­delkezési elv alapján. E törekvés Magyarország euroatlanti integ­rációs törekvései közepette, az e téren elért eredmények fényében újabb kérdéseket vet fel. A VET emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben sok utódállamban élő magyar kérte az MVSZ közbenjárását a magyar állampolgárság megszerzéséért, akik közül legtöbben a helyben maradást és nem a Magyarországra való áttelepülést tartják szem előtt. A kényszerű elválasztás elleni gyógyírt pedig a kettős állampolgárság lehetőségében látják. Ugyanakkor a VET tájékoz­tatója utal egy 1997. júniusi felmérésre, amelyet a Balázs Ferenc Intézet négy ország magyar közösségeinek reprezentatív mintáival készített. Ebből kiderül, hogy elsősorban Kárpátalján és Erdélyben a ke­ttős állampolgárság lehetősége széles támogatottságot élvez. „Az, amit az MVSZ a magyar állam figyelmébe ajánl, ebben a pillanatban nem más, mint az anyaország felelőssége a határain túl élő magyar nemzeti közösségek és egyének iránt — hangzik a tájékoztató. A Magyarok Világszövetsége felelőssége teljes tu­datában kezdeményezte a kérdésben a lehető legátfogóbb és mélyre­hatóbb össznemzeti vitát. Ebben a kérdésben csakis a nemzet egészének részvételével lehet helyes és jövőbe mutató döntést hozni.” A dokumentum továbbá két, a kérdés rendezési lehetőségeit megvilágító példát hoz fel: a horvát alkotmány szerint minden horvát eredetű személy, bárhol él, jogosult a horvát állampolgár­ságra, a szlovák törvények szerint pedig a külföldi állampolgár­ságú szlovákok Szlovákia területén a szlovák állampolgárokéval egyforma jogokat élveznek. Végezetül a VET elnöke, Patrubány Miklós által jegyzett tájékoz­tató leszögezi: „A külföldön élő magyarok és a magyar állam jog­viszonyáról kialakult vitát a magyarországi választási kampány után, megfelelően higgadt légkörben lehet érdemben lefolytatni.” (Ferencz)

Next