Háromszék, 1998. június (10. évfolyam, 2355-2380. szám)

1998-06-01 / 2355. szám

HÉTFŐ SEPSISZENTGYÖRGY 1998. JÚNIUS 1. 2355. szám ÁRA 800 lej Előfizetőknek 540 lej Ma kezdődik az Atelier Színházi Fesztivál Sepsiszentgyörgyön ma délután 5-kor nyitja meg 6. kiadását az Atelier Nemzetközi Szinifjtsztivál a Pagiaccia svájci társulat előadásával, majd este fél 10-kor a Tamási Áron Színház Euripidész Alkésztisz című darabja zárja az egyhetes rendezvény első napját. Éjfélkor a színház csar­nokában kötetlen szakmai beszélgetést kezdeményeznek a rendezők, kritikusok, újságírók és a közönség részvételé­vel. A fesztiválon több ország 13 társulata vesz részt egy- egy előadással, versenyen kívül pedig további öt darab tekinthető meg. (Domokos) Hétfőtől új hetilap A megyeszékhelyi Hermes kft. kiadásában Háromszéken és több erdélyi megyében kerül a sajtóterjesztők standjaira hétfőn a Plusz Magazin elnevezésű hetilap. A tizenhat oldalas kiadvány ötezer példányban lát napvilágot, és jú­nius 8-tól 20 oldalasra tervezik. (Domokos) Búcsúztak a mikósok is... Könyvet ballagásra Kicsengetésre leggyakrab­ban „jókönyvet" keres a nagy­néni, a keresztmama, mert „ ez a legnemesebb ajándék". Nos, a H—Press lapterjesz­tőjének a sepsiszentgyörgyi Domb utcával szembeni, újon­nan megnyitott lapárudájában éppen e célt szolgáló kiad­ványok kínálkoznak a legvál­tozatosabb érdeklődésű fiata­lok számára. Kezdjük a nehezebb fajsú- lyúakkal: a 19. századi magyar és egyetemes történelem összefoglalója és egy történel- mi fogalomtár, Orbán Balázs nagy művének III. és IV. kötete. De van itt biológia- teszt-gyűjtemény és román nyelvtankönyv egyetemre készülőknek, matematikai és fizikai fogalomtár is. És a szépirodalom: Jókai köny­vei (köztük az Erdély arany­kora). József Attila verses­kötete. Itt kapható a Három­szék Kiadó Kaláka Könyvek sorozatából: Mikes Imre Er­dély útja, Tamási Áron Vad­rózsa ága és Hazai tükör című munkái, Balogh László Isten nem szállt le Bukszá­don című interjú- és Ablonczy László erdélyi útikönyve. (Sikó Z.) Ott álltunk a mindenható Isten előtt, szülőföldünk magasában, azok között a hegyek és erdők között, ahol őseink négyszázharmincegy évvel ezelőtt, hálaadó szívvel, zarándokként először megjelentek. Hely és idő, ahol és amikor a legtöbb magyar évente összegyűl. Csiksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit — köszöntötte a felirat a temp­lomtérre érkezőket. Szombat délelőtt egymás után vonul­tak a keresztalják Csíksom- lyóra, énekelve, imát mor­molva. Ősi hagyomány sze­rint a gyergyóalfalusi kereszt­alja vonult legelöl, aztán az egyházi méltóságok, a lovag­rendek, a kordon, a világi méltóságok, ezt követően a keresztalják: agyergyószéki, felcsíki, alcsiki, kászonszéki, udvarhelyszéki, háromszéki... A Kis- és Nagysomlyó kö­zötti nyeregben a bűneik el­engedésére ide zarándokoltakat és csak kíváncsiságból megje­lenteket is — mintegy három- százezer embert — a Hármas­halom oltártól Jakuhinyi György érsek köszöntötte. Az ünnepi szentmisét Tamás József gyu­lafehérvári megyés püspök celebrálta, aki Szent Pál üzenetét tolmácsolta — „újul­jatok meg lélekben,töltsétek fel az új embert” —, de azt is elmondta: „népünk sorsáért való aggódás és megoldás keresése hozott ide bennün­ket”. Hisz — amint azt az al­kalomra kiadott pásztorlevél mondja -—, az utolsó hetven­nyolc évben a világjobbításához szükséges eszközeink legtöbb­jét elvette a fölöttünk uralkodó állam és hatalom. Elöljáróink többéves jogos kérése egy­házijavaink visszaszerzésére hiábavalónak bizonyult. Nem másét követeljük, hanem a magunkét: ezer esztendőn át minden falba épített követ, minden harangban megkon- duló rézrögöt, minden gyerek­szájban magyarul megszólaló igét arcunk verítékével terem­tettünk meg. Ezért esedeznek e kereszthordozó nép fiai, akik a kereszttel együtt egy új ígéret hordozói is. Máról holnapra Képtelenségek kirakóvására Noha az ország jelenével és jövőjével foglalkozó, szorongató téma lenne bőven, a román sajtó és a politikai élet a néhány-nap alatt elhíresült, máris hírhedetté vált Orbán Viktor-kijelentés körül járja a sértett önérzet balkáni juhásztáncát. Bizonyítva, hogy menny ire komoly an veszik és gondolj ák hangadó körökben a más összefüggésekben állandóan hangoztatott román— magyar megbékélést és közeledést! Hiába jelentik ki nagy hangon, hogy az RMDSZ benne van a kormány­ban, ami a megváltozott román politika és a végt;e kiegyensúlyozottá és egyenesen barátivá váló román— magyar viszony ékes tanújele, ha az első vélt vagy valódi jelre azonnal megfújják a xenofobia és a sértett nemzeti önérzet harsány trombitáit! Hogy kiderüljön, az egyik kijelentés úgy, ahogy van, kacsa (felelőtlen hírügynökségi jelentés számlájára írható!), a másik meg nem úgy hangzott el (!?), ahogy elhangzott. (Egy román lapot kivéve, mindenütt hibásan jelent meg, noha a közeledés alapfeltétele a legalább tartalmi hűségre törekedő fordítás lenne...) így azután vérgőzös lapok a közvéleményt folyam­atosan hergelő éldalárjai újra elzengték a réges-régi bánatos dalt!... íme, a magyarok ismételten, megint csak Erdélyt akarják, soha nem is mondtak le róla, ki akarnak forgatni saját hazánkból stb... Bizonyos pár­tok — melyek kulcsembereit felelősség terheli, s nem csak a román—magyar viszony örökös megzavarásáért, de az ország jelenlegi s meglehetősen lesújtó gazdasá­gi helyzetéért és az egyre akutabbá váló morális válságáért is, meg sem várják, hogy Orbán Viktort végre megbízzák a tényleges kormányalakítással, sürgősen diplomáciai lépéseket sürgetnek (?). Ha nem kellene sírni, akár röhöghetnénk is teli torokkal, harsányan és felszabadultan ama kabaréba illő jeleneten, amikor A szentmise végén nemzeti imánkat és az ősi székely him­nuszt is elénekeltük. (A csiksomlyói búcsún részt vett P. Benedek Domokos, az erdélyi Szent István feren­cesrend provinciálisa, a Ma­gyarok Vlágszövetségének ve­zetősége — Csoóri Sándor elnök, Dobos László, a kárpát­medencei régió elnöke, Papp László, a nyugati körzet el­nöke, Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Tár­saságának elnöke —, gróf Eszterházy Aliz, az MVSZ védnöki testületének tagja, báró Malfatti de Montretetto, Herbert Schambeck, az Oszt­rák Szövetségi T anács /felső­ház/ tavafly leköszönt elnöke.) Délután a csobotfavi temp­lomban csángó misét tartot­tak. Este a Hármashalom ol­tárnál a Csiksomlyói passiót te­kinthették meg a zarándokok. Kép és szöveg: Szekeres Attila KÉZDIVÁSÁRHELY ÖNKORMÁNYZATA Ismét a vádlottak padján? A kézdivásárhelyi pol­gármesteri hivatalnál végzett ellenőrzés után a megyei számvevőszék bekérte a polgármester, alpolgármester, jegyző és huszonegy tanács­tag lakcímét. 1995 áprilisá­ban ugyanezzel kezdődött a felelősségre vonás, akkor a kézdivásárhelyi önkor­mányzatot először idézték vádlottként a számvevőszék elé, mert „elhanyagolták” a városi közkönyvtár állo­mányából hiányzó, 267 842 lej értékű könyv árának a megtérítését. Sok huzavona után végül a hiányt a könyv­tárosokkal és nem a tanács­tagokkal fizettették ki. Most értesüléseink szerint 12 mil­lió lejt akarnak az önkor­mányzat nyakába varrni. A címek bekérése után várható, hogy júniusban a városatyák megkapják a számvevőszéki idézést. (Iochom) Hétfői Sport is az egyik, ködképekkel terhelt agyú honatya egyen­esen katonai beavatkozástól tartva, a hős román sereg jelenlegi álláspontját taglalja, s az illetékes politikus — a parlamentben — restelkedve kénytelen felvilá­gosítani a román és a magyar hadsereg közötti baráti viszonyról, aztán némileg ellentmondva ennek, pur- parléja végén minden aggódó hazafit megnyugtat: „a hadseregünk erős, és képes visszaverni minden es­etleges támadást!” Noha Romániát jelenleg a korrupción és az ostobaságon kívül idegen hatalom nemigen fenyegeti... írtuk az elején, téma lenne bőven, nemrég közölt Andrei Pleşu külügyér — az egyik vezető román poli­tikus —, aki komolyan gondolja, s nemcsak politikai érvként lobogtatja az integrációt arról, hogyan sik­erült a román gazdaság bizonyos cégeinek visszau­tasítani amerikai vállalatok eléggé bátortalan közeledési kísérleteit, s hogyan kerültek nyertes helyzetbe a hamisítat­lan „szabad verseny” során orosz cégek (!). Az érvelés is szívszorító: ők úgymond jól ismerik a román „álla­potokat”. Érdemes ezt még folytatni?! Folyik-folydogál az Otopenigate néven elhíresült csempészbotrány ügye is, noha világos, ha a sajtó nem fújná alatta a tüzet, az egész kivizsgálás már régen hamvába hullt volna. Most, legújabban kiderült, az ügybe így vagy úgy belekeveredő tábornokokat egyszerűen nem lehet kihallgatni! Hogy miért nem? Azért, kérem tisztelettel, mert a román katonai ügyészségen jelenleg nincsen tábornoki rangú bíró vagy ügyész (!), s a szabályzat szerint egy ezredes nem hallgathat ki nála magasabb rangú tiszteket. Két megoldás létezik: az egyik ezredest sürgősen elő kell léptetni, vagy a „besárosodó” tábornokokat kell lesz­erelni. Hogy melyik fog megvalósulni, nem tudjuk, egy bizonyos, az ügy elakadni látszik, noha egyre többet suttognak bizonyos, a csempészetbe igenis belekeveredő elnöki tanácsosok ominózus szerepéről is... Hogy rájuk mikor kerül sor az egyre terebélyesedő ügyészségi vizs­gálatok során? Soha! Vagy majdan a tábornokok után... A lényeg: jő a nyár, s egyelőre még a miénk Erdély!... Bogdán László Érik az általános pedagógussztráj k A tanügyiek megyei szak- szervezetének operatív bürója hét végi ülésén összeszámolta a huszonkét iskolaközpontjából beérkezett—az év végi munka- beszüntetésre vonatkozó — a- datokat, s kiderült, a pedagó­gusok — ez alkalommal csak az ő szavazataikat vették fi­gyelembe — 82 százaléka dön­tött úgy, hogy csak tanév végi sztrájkkal lehet eredményesen tiltakozni a román oktatásügy egészét sújtó hanyag ügyve­zetés, a reform megbicsaklása és nem utolsósorban a tanárok, tanítók megdöbbentően ala­csony bére miatt. A szakszer­vezet operatív bürója kollégái tudomására hozza, hogy Ko- vászna megyében az említett szavazatok eredményeképp megvannak a törvényes felté­telek az általános sztrájk meg­hirdetésére. Ennek szellemében kérik a tanárokat, tanítókat, csak a tanév utolsó napján, azaz június 12-én, az utolsó óra után zârjşk le a tanulókat. Az országos általános pedagógussztrájkra vonat­kozó végleges döntést június 2—3-án, a megyei szakszer­vezeti vezetők és az országos választmány buzáui tanács­kozásán hozzák meg. (s.) Csíksomlyói búcsú j

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék