Háromszék, 1998. július (10. évfolyam, 2381-2407. szám)

1998-07-01 / 2381. szám

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ülése A romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) teg­nap tartott plenáris ülésén több olyan dokumentumot foga­dott el, amelyek kifejezésre juttatják, hogy a testületben részt vevő, a 18 romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetek igényeik, problémáik iránt nagyobb megértést, odafigyelést várnak el mind a társadalomtól, mind a hatóságok­tól. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által szervezett ülésen a kormányt a sürgős tárgyalások által visszatartott Tokay György kisebbségvédelmi miniszter távollétében Klaus Fabritius államtitkár képviselte. Kötő József minisz­tériumának az elemi és középiskolai oktatásra vonatkozó kerettervéről adott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy a törzs­­tantervben a nemzeti kisebbségek óhajának megfelelően szerepel az anyanyelv és a kisebbségek történetének oktatá­sa is. A kisebbségek képviselői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték reményüket, hogy a keretterv az új tan­évben már érvénybe lép. Több hozzászóló kért támogatást a minisztériumtól a helyi tanfelügyelőségekkel szemben, ame­lyek nem veszik figyelembe a kisebbségi oktatás érdekeit. Az NKT levélben fordult a parlamenthez, a Országos Audio­vizuális Tanácshoz és a Román Televízióhoz a nem magyar kisebbségekkel foglalkozó Együttélések műsor ügyében, amely a televízió legújabb műsorrendjében peremre szo­rult, alacsony nézettségű időpontban, 14 órakor kerül adásba a televízió második csatornáján, amely a legkevésbé éppen a kisebbségek által lakott vidékeken fogható. A televízió vezetősége egyáltalán nem képviseltette magát az ülésen, a vitatott műsor szerkesztője pedig egyetértett azzal, hogy nagyobb nézettségű időpontban kellene sugározni az adást. A kisebbségek képviselői kifejezték azt az igényüket is, hogy az új vallásügyi törvényben vegyék figyelembe el­várásaikat. A vallásügyi államtitkárság jelen lévő osztály­­vezetőjének több, ezzel kapcsolatos kérdést vetettek fel. Külön vitát és tiltakozást váltott ki, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium kirekesztette az anyanyelvi győzteseket az országos tanulmányi versenyek győztesei számára szer­vezett külföldi jutalomutazásokból, amelyekben az olyan tárgyak győztesei vehetnek részt, mint a román és az angol nyelv, valamint a fizika és a matematika. Eltörölt határkilépési illeték A Hivatalos Közlöny tegnapi számában közzétette a június 22-én hozott kormányhatározatot, amelynek értel­mében törölték a gépkocsikra kivetett határátlépési ille­téket. Ennek összege két és félszerese volt a tankba férő üzemanyag értékének, függetlenül attól, hogy az adott gép­kocsi üzemanyagtartálya mennyi benzint, illetve dízelolajat tartalmazott. Az illetéket a Văcăroiu-kormány vezette be 1994-ben, és azoktól szedték be, akik egy éven belül egynél több alkalommal lépték át gépkocsival a határt. Az 1996-os kormányváltás után annyiban enyhítették alkalmazását, hogy negyedévenként az első határátlépésnél nem alkal­mazták. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a román benzin és dízelolaj olcsóbb, mint külföldön. Időközben az árkülönbség nagymértékben csökkent. Gyorssegély árvízkárosultaknak A kormány rendkívüli ülésen 41,2 milliárd lej (5 millió dollár) gyorssegélyt utalt ki a legutóbbi, főleg erdélyi árvi­zek sújtotta települések támogatására. Az árvizek és a rend­kívüli időjárás miatt az elmúlt hetekben 31 személy vesztet­te életét, több mint hétszáz falut és nagyobb települést ért kár, 12 431 épület, 781 híd és átjáró megrongálódott, 230 ezer hektár mezőgazdasági termőterület víz alá került, hét­száz számosállat, 23 ezer szárnyas odaveszett. A károk az eddigi becslés szerint 1280 milliárd lejre rúgnak. A kor­mány közölte, hogy segélyt ígért Japán, Lengyelország, Izrael és Kína. A külügyminisztérium az EU-tól is próbál támogatást szerezni — közölte a kormányszóvivő. Bukarest belvárosának újjáépítése Radu Vasile miniszterelnök amerikai, kanadai és magyar üzletemberek küldöttségét fogadta, és Bukarest belvárosának újjáépítéséről tárgyalt velük. A küldöttséget Peter Munk, a Trizechan-társaság elnöke vezette, és a megbeszélésen részt vett Tom Lantos amerikai szenátor is — jelentette a Rompres hírügynökség. Peter Munk kinyilvánította az általa vezetett társaság és más cégek érdekeltségét­­Bukarest belvárosának újjáépítésében, és részletes tervet tárt elő a munkálatokra — írta a hírügy­nökség. Tom Lantos sürgette az építési programok meg­gyorsítását, a külföldi befektetések széles körű támogatását és a bürokrácia legyőzését. Vasile miniszterelnök hang­­súlyozta: Romániának érdeke az efféle vállalkozások sikere, és érdeklődött a nagy építkezésekben való külföl­di részvétel részletei iránt — írta a Rompres. Szerkesztette: Albert Levente A gyermekre is pénz kell (folytatás az első oldalról) A Háromszék öt gyermek­­otthonának összesen 356 ál­landó állami gondozott a lakó­ja. A vakációkban Kézdivásár­­helyre költöző oltszemi és ré­geni kisegítő iskolásokkal együtt 407 gyermek nevelését és ellátását kell biztosítani­uk. A jelenlegi napi 13 500 le­­jes fejadaggal számolva csak az élelmezés több mint évi 2 milliárd lej, tanfelszerelésre, ruházatra, ágyneműre, egyéb eszközökre legkevesebb 700 millió lejre lenne összesen szükségük a gyermekottho­noknak. Az árvaházak 179 al­kalmazottja és a gyermek­­védelmi iroda 21 saját alkal­mazottja személyzeti költsé­gei évi 2,7 milliárd lejre rúg­nak, ezenkívül a megyei ta­nács által készített költség­­vetési indoklásban 300 mil­lió lejt fűtésre, 100 millió lejt beruházásra tüntettek fel. A felsoroltak összesen 5,8 mil­liárd lejt tesznek ki, s még nem számoltunk a kézdivásárhe­­lyi árvaház tetőzetének javí­tási munkálataira előirány­zott 700 millió lejes költséggel. Külföldi segítség nélkül nem tudnának működni gyer­mekotthonaink — szögezi le Herbszt igazgató —, az elmúlt esztendőkben gépko­csit, különféle eszközöket kaptak, jelenleg Baróton öt, Sepsiszentgyörgyön egy gyer­­mekházi alkalmazottat ala­pítványok javadalmaznak. Tévedés tehát úgy megítél­ni a gyermekjogvédelmi igaz­­gatóságnak ítélt 5,4 milliárd lejes összeget, hogy egyetlen hivatalnak sok, mivel ebből kell működtetni az egész háromszéki gyermekvédel­mi rendszert — összegez Herbszt István. üdülési lehetőség a Katrosában Tanácsi határozat sze­rint július elsejétől kez­dődően kézdivásárhelyi és környéki magánsze­mélyek is kibérelhetik az egykori néptanács hét­­végi hiázát. Az egész épü­let bérleti díja szombatra és vasárnapra napi száz­ezer lej, egy hétre pedig napi 50 000 lej. A hétvégi ház legfennebb egy hé­tig igényelhető előzetes írásbeli kérvénnyel, amit a polgármester láttamor. A bérleti díjat a kézdivá­sárhelyi polgármesteri hi­vatal pénztáránál kell ki­fizetni. Arról is döntöttek, hogy ha protokolláris cél­ra, kül- és belföldi vendé­gek elszállásolására hasz­nálják a házat, nem kell fizetni. A bérből befolyó összeget kizárólag az épület karbantartására fordítják. (Sochom) ÉRETTSÉGI Utolsó vizsganap Ma az utolsó írásbeli vizsgával befejeződik az­ érettségi, szombaton kifüggesztik az eredményeket. Ezt követően 24 órán belül lehet benyújtani a fellebbezéseket, július 11-ig meglesz a végleges megyei összesítő. Az első szóbeli vizsgán két tanulót, az első írásbelin egy vizsgázót zártak ki puskázás miatt.­A megye 15 érettségi bizott­ságában különösebb rendellenességet nem észleltek, tegnapig a tanfelügyelőségen két szülő kérte gyermeke újravizsgáztatását, ezt a szabályzat tiltja, így nem is engedélyezték. A román írásbeli vizsga napjától Háromszéken tartózkodó Filip Constantin minisz­teri tanácsos naponta más-más városban látogatja az érettségi központokat, július 5-től a fellebbezéseket kivizsgáló megyei bizottság elnöki tisztségét tölti be. Narcis Calotescu főtanfel­­ügyelő-helyettes megítélése szerint Kovászna megyében a bi­zottsági elnökök, alelnökök és titkárok komolyan vették feladatu­kat, szabályszerűen zaj­lott az idei érettségi. (Fekete) AGACHE-ÜGY Rendőrségi kivizsgálást kértek Az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy családja másfél hónappal ezelőtt a megyei rendőrségtől kért ki­vizsgálást az elhunyt sze­méllyel kapcsolatos esemé­nyek ügyében. Az áldozat nagyobbik fia, Aurel Dioni­­sie Agache szerint a család arra kíváncsi, mennyiben van köze a volt milicista őrnagy­nak a kézdivásárhelyi Ke­resztes András, illetve a ba­­róti Bedő Béla öngyilkossá­gához, az állampolgároktól elkobzott arany további sor­sához és az 1989. decemberi megtorlásokhoz. Értesülései szerint az előzetes rendőrsé­gi kivizsgálás megállapítot­ta, hogy Aurel Agachenak nem volt köze a két öngyil­kossághoz, a forradalom ide­jén Kézdivásárhely főterén nem volt nála fegyver. Az el­kobzott aranyról pontos hely­zetkép készül, abból kiderül, mennyi aranyról van szó, milyen rendeltetése volt, és hogy Agache őrnagy részéről történt-e törvény­telen elsajátítási kísérlet. (Domokos) Szállásdíjak a Ceauşescu-házakban A megyei tanács múlt heti döntése értelmében ettől a hónaptól többet kell fizetni a szállásért a volt Ceauşescu-házakban. Határoztak arról is, hogy a bevételek a megyei tanácsot illetik meg, hogy az állandó büró módosítson a tarifákon, és hogy a tanácselnök a megye érdekeit kiemelkedő mérték­ben szolgáló vendégeket díjmentesen elszállásol­hatja a két vendégházban. A sepsiszentgyörgyi vendégházban egy éjszakáért maximum 100 ezer lejt fizetnek az alkalmilag ott megszálló magán­személyek, 50—50 ezret az államfői hivatal, a kormány, a parlament meghívottai, a diplomá­ciai testület tagjai és mások, 35 ezret pedig a me­gyei tanács vendégei és a humanitárius segélyek­kel Háromszékre érkezők. A Kovászna városi 2-es számú menedékháznál egy éjszakára legtöbb 80 ezer lejt fizetnek a magánszemélyek az egyágyas szobáért, 60 ezret a kétágyasért, 35 és 30 ezret a központi állami intézmények, valamint 25 és 20 ezret a megyei tanács vendégei. (Domokos) Megfékezni a vizeket­­ és a magyarokat Árvíz, szekuritáté, magyarok, futball... Tia Şerbănescu, a Curentul kitűnő publicistája egyik kom­mentárjában "Vezető román politikust idéz meg a tulajdonképpen már hetek óta tartó árvíz és labdarúgó-világbajnokság idején. Egy nappal később ugyancsak róluk szól, csupán megfordítja a sorren­det: a lövésektől és góloktól —­ az angol válogatott fölött ara­tott győzelemtől, a nagy nemzeti ünneptől —jut vissza az árvíz, illetve a miniszterelnök, az államelnök, a szenátus elnöke s a PDSR (árvízi) magatartásához. Természetesen nem Tia Şerbănescu az egyedüli, aki így „csa­­pong” napjaink román sajtójában — legfeljebb mások nem terem­tenek ilyen jól olvashatóan kapcsolatot a párhuzamos jelen­ségek között. Bár ki tudja? Ion Cristoiu Cotidianulja az első oldalon a Magyar Hírlapra hivatkozva azt a feltételezést közli az országgal, hogy Bárányi Ferenc lem­ondása fejében Radu Vasile kormányfő magyar egyetemet í­­gért az RMDSZ-nek, ugyaneb­ben a lapszámban, a hátsó olda­lon Le a kalappal rovatcím alatt a román labdarúgó-válogatott edzőjének az angolok elleni jó taktikáért, Barbu Piţigoi (PNŢCD) és Valeriu Tabără (PUNR) képviselőknek,a szekuritátéval való kapcsolatuk tisztázásáért jár ki az elismerés, ,jpiros lapot” mutatnak fel viszont Petre Románnak, amiért bizonyos körülmények közt lehetségesnek mondta magyar egyetem létesítését, Ion Diaconescunak, mert a besúgókról nincs oly rossz véleménye, Mircea Ionescu-Quintusnak pedig azért, mert a nyilatkozatokat szekuügyben éppen ő akarná összegyűjteni. Szóval, a gólok (öngólok) meg a piros lapok nem csupán Franciaországban s a tévéképernyőn érdekesek — itt vannak a romániai politikai élet mindennapjaiban. Visszatérve Tia Şerbă­nescu felvezetéséhez, valóban sajátos látás eredménye Iliescuék Erdélyhez intézett felhívása; az árvíz sújtotta országrészben járva a PDSR elnöke csak az RMDSZ mesterkedéseit veszi észre, Románia föderalizálásától, a magyar többségű területek elsza­kításától félti az országot. Petre Roman viszont azért jött, hogy a természeti katasztrófát saját szemével lássa, s a szociáldemokrá­cia nemzetközi segítségét kérje, aztán elment megnézni a román— angol meccset. (Most már csak el ne vigye a víz az ígéreteket — jegyzi meg a nem túl kíméletes publicista asszony, aki valószínű­leg nem kifejezetten futballbarát). Az államelnök, Emil Constan­­tinescu Ausztriából tért haza az ország nehéz helyzetében részt venni, jelen lenni. Helikoptere a moldvai részek fölött repült, utána következett az elnöki nyilatkozat: a sajtó eltúlozta a je­lentéseket, legfeljebb 20 százaléknyi az elöntött földterület. Eh­hez fűzi kommentárját Tia Şerbănescu: tíz nap múltán a víz nyilván visszahúzódik, tehát ha még tíz napot vár az elnök, akár meg is állapíthatja, hogy nem volt árvíz. „Így történik, ha túl későn indulsz el lentről, és túl hamar magasba jutsz.” Az elmúlt időszak román sajtója tele van árvízi tudósításokkal, a tévé elsőkként ezeket sugározta. Az olvasónak mégis könnyen az a benyomása támad — és ebben nem csak Iliescu, nem csak a PDSR segít —, hogy legalább ekkora probléma ma az RMDSZ megfé­kezése. A legsürgősebb Bárányi Ferenc leleplezése és a kormány­ból való elbocsátása volt, ehhez társították az ügyes rendezők Tő­kés László úgymond szekusdokumentumának közlését. A ma­gyarellenességében következe­tes Adevărulnak, személyesen a főszerkesztő Cristian Tudor Po­­pescunak már-már sikerül önma­gát fölülmúlnia, amikor kijelenti: Tőkés s­em­­forradalmasított semmit, ő csak egy kétes­ figura, aki köré a temesvári forradalmá­rok összegyűltek, nem tudván, kivel is van dolguk. Hogy aztán ebbe a piszkolódásba a România liberă is beszáll, az némiképpen meg­lepetés. Noha nehéz eldönteni, hogy min lepődhetünk még meg. A kolozsvári magyar egyetem létesítéséhez, újraindításához kapcsolódó nyilatkozatháborún már bizonyára nem. Azon in­kább, hogy Gabriel Andreescu is képes bagatellizálni a koalí­­ciós partnerek­ állhatatlanságát (ne használjunk keményebb sza­vakat). A volt honvédelmi miniszter, Gheorghe Tinca nyilatkoza­ta egyetem-, RMDSZ-, Erdély-ügyben, a magyar—román viszony tekintetében a Transilvania Jurnal hasábjain mondatni tünet­szerű­b­bő elemzést érdemelne. De a legjellemzőbb Petre Roman ide-oda nyilatkozása. Egyébként én is azt hiszem ,— jóllehet más okból, mint Cristoiuék —, hogy valóban megérdemli a piros lapot. Persze, nem ő egyedül... 1998. JÚLIUS 1

Next