Háromszék, 1998. július (10. évfolyam, 2381-2407. szám)
1998-07-01 / 2381. szám
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ülése A romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) tegnap tartott plenáris ülésén több olyan dokumentumot fogadott el, amelyek kifejezésre juttatják, hogy a testületben részt vevő, a 18 romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetek igényeik, problémáik iránt nagyobb megértést, odafigyelést várnak el mind a társadalomtól, mind a hatóságoktól. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által szervezett ülésen a kormányt a sürgős tárgyalások által visszatartott Tokay György kisebbségvédelmi miniszter távollétében Klaus Fabritius államtitkár képviselte. Kötő József minisztériumának az elemi és középiskolai oktatásra vonatkozó kerettervéről adott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy a törzstantervben a nemzeti kisebbségek óhajának megfelelően szerepel az anyanyelv és a kisebbségek történetének oktatása is. A kisebbségek képviselői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték reményüket, hogy a keretterv az új tanévben már érvénybe lép. Több hozzászóló kért támogatást a minisztériumtól a helyi tanfelügyelőségekkel szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségi oktatás érdekeit. Az NKT levélben fordult a parlamenthez, a Országos Audiovizuális Tanácshoz és a Román Televízióhoz a nem magyar kisebbségekkel foglalkozó Együttélések műsor ügyében, amely a televízió legújabb műsorrendjében peremre szorult, alacsony nézettségű időpontban, 14 órakor kerül adásba a televízió második csatornáján, amely a legkevésbé éppen a kisebbségek által lakott vidékeken fogható. A televízió vezetősége egyáltalán nem képviseltette magát az ülésen, a vitatott műsor szerkesztője pedig egyetértett azzal, hogy nagyobb nézettségű időpontban kellene sugározni az adást. A kisebbségek képviselői kifejezték azt az igényüket is, hogy az új vallásügyi törvényben vegyék figyelembe elvárásaikat. A vallásügyi államtitkárság jelen lévő osztályvezetőjének több, ezzel kapcsolatos kérdést vetettek fel. Külön vitát és tiltakozást váltott ki, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium kirekesztette az anyanyelvi győzteseket az országos tanulmányi versenyek győztesei számára szervezett külföldi jutalomutazásokból, amelyekben az olyan tárgyak győztesei vehetnek részt, mint a román és az angol nyelv, valamint a fizika és a matematika. Eltörölt határkilépési illeték A Hivatalos Közlöny tegnapi számában közzétette a június 22-én hozott kormányhatározatot, amelynek értelmében törölték a gépkocsikra kivetett határátlépési illetéket. Ennek összege két és félszerese volt a tankba férő üzemanyag értékének, függetlenül attól, hogy az adott gépkocsi üzemanyagtartálya mennyi benzint, illetve dízelolajat tartalmazott. Az illetéket a Văcăroiu-kormány vezette be 1994-ben, és azoktól szedték be, akik egy éven belül egynél több alkalommal lépték át gépkocsival a határt. Az 1996-os kormányváltás után annyiban enyhítették alkalmazását, hogy negyedévenként az első határátlépésnél nem alkalmazták. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a román benzin és dízelolaj olcsóbb, mint külföldön. Időközben az árkülönbség nagymértékben csökkent. Gyorssegély árvízkárosultaknak A kormány rendkívüli ülésen 41,2 milliárd lej (5 millió dollár) gyorssegélyt utalt ki a legutóbbi, főleg erdélyi árvizek sújtotta települések támogatására. Az árvizek és a rendkívüli időjárás miatt az elmúlt hetekben 31 személy vesztette életét, több mint hétszáz falut és nagyobb települést ért kár, 12 431 épület, 781 híd és átjáró megrongálódott, 230 ezer hektár mezőgazdasági termőterület víz alá került, hétszáz számosállat, 23 ezer szárnyas odaveszett. A károk az eddigi becslés szerint 1280 milliárd lejre rúgnak. A kormány közölte, hogy segélyt ígért Japán, Lengyelország, Izrael és Kína. A külügyminisztérium az EU-tól is próbál támogatást szerezni — közölte a kormányszóvivő. Bukarest belvárosának újjáépítése Radu Vasile miniszterelnök amerikai, kanadai és magyar üzletemberek küldöttségét fogadta, és Bukarest belvárosának újjáépítéséről tárgyalt velük. A küldöttséget Peter Munk, a Trizechan-társaság elnöke vezette, és a megbeszélésen részt vett Tom Lantos amerikai szenátor is — jelentette a Rompres hírügynökség. Peter Munk kinyilvánította az általa vezetett társaság és más cégek érdekeltségétBukarest belvárosának újjáépítésében, és részletes tervet tárt elő a munkálatokra — írta a hírügynökség. Tom Lantos sürgette az építési programok meggyorsítását, a külföldi befektetések széles körű támogatását és a bürokrácia legyőzését. Vasile miniszterelnök hangsúlyozta: Romániának érdeke az efféle vállalkozások sikere, és érdeklődött a nagy építkezésekben való külföldi részvétel részletei iránt — írta a Rompres. Szerkesztette: Albert Levente A gyermekre is pénz kell (folytatás az első oldalról) A Háromszék öt gyermekotthonának összesen 356 állandó állami gondozott a lakója. A vakációkban Kézdivásárhelyre költöző oltszemi és régeni kisegítő iskolásokkal együtt 407 gyermek nevelését és ellátását kell biztosítaniuk. A jelenlegi napi 13 500 lejes fejadaggal számolva csak az élelmezés több mint évi 2 milliárd lej, tanfelszerelésre, ruházatra, ágyneműre, egyéb eszközökre legkevesebb 700 millió lejre lenne összesen szükségük a gyermekotthonoknak. Az árvaházak 179 alkalmazottja és a gyermekvédelmi iroda 21 saját alkalmazottja személyzeti költségei évi 2,7 milliárd lejre rúgnak, ezenkívül a megyei tanács által készített költségvetési indoklásban 300 millió lejt fűtésre, 100 millió lejt beruházásra tüntettek fel. A felsoroltak összesen 5,8 milliárd lejt tesznek ki, s még nem számoltunk a kézdivásárhelyi árvaház tetőzetének javítási munkálataira előirányzott 700 millió lejes költséggel. Külföldi segítség nélkül nem tudnának működni gyermekotthonaink — szögezi le Herbszt igazgató —, az elmúlt esztendőkben gépkocsit, különféle eszközöket kaptak, jelenleg Baróton öt, Sepsiszentgyörgyön egy gyermekházi alkalmazottat alapítványok javadalmaznak. Tévedés tehát úgy megítélni a gyermekjogvédelmi igazgatóságnak ítélt 5,4 milliárd lejes összeget, hogy egyetlen hivatalnak sok, mivel ebből kell működtetni az egész háromszéki gyermekvédelmi rendszert — összegez Herbszt István. üdülési lehetőség a Katrosában Tanácsi határozat szerint július elsejétől kezdődően kézdivásárhelyi és környéki magánszemélyek is kibérelhetik az egykori néptanács hétvégi hiázát. Az egész épület bérleti díja szombatra és vasárnapra napi százezer lej, egy hétre pedig napi 50 000 lej. A hétvégi ház legfennebb egy hétig igényelhető előzetes írásbeli kérvénnyel, amit a polgármester láttamor. A bérleti díjat a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal pénztáránál kell kifizetni. Arról is döntöttek, hogy ha protokolláris célra, kül- és belföldi vendégek elszállásolására használják a házat, nem kell fizetni. A bérből befolyó összeget kizárólag az épület karbantartására fordítják. (Sochom) ÉRETTSÉGI Utolsó vizsganap Ma az utolsó írásbeli vizsgával befejeződik az érettségi, szombaton kifüggesztik az eredményeket. Ezt követően 24 órán belül lehet benyújtani a fellebbezéseket, július 11-ig meglesz a végleges megyei összesítő. Az első szóbeli vizsgán két tanulót, az első írásbelin egy vizsgázót zártak ki puskázás miatt.A megye 15 érettségi bizottságában különösebb rendellenességet nem észleltek, tegnapig a tanfelügyelőségen két szülő kérte gyermeke újravizsgáztatását, ezt a szabályzat tiltja, így nem is engedélyezték. A román írásbeli vizsga napjától Háromszéken tartózkodó Filip Constantin miniszteri tanácsos naponta más-más városban látogatja az érettségi központokat, július 5-től a fellebbezéseket kivizsgáló megyei bizottság elnöki tisztségét tölti be. Narcis Calotescu főtanfelügyelő-helyettes megítélése szerint Kovászna megyében a bizottsági elnökök, alelnökök és titkárok komolyan vették feladatukat, szabályszerűen zajlott az idei érettségi. (Fekete) AGACHE-ÜGY Rendőrségi kivizsgálást kértek Az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy családja másfél hónappal ezelőtt a megyei rendőrségtől kért kivizsgálást az elhunyt személlyel kapcsolatos események ügyében. Az áldozat nagyobbik fia, Aurel Dionisie Agache szerint a család arra kíváncsi, mennyiben van köze a volt milicista őrnagynak a kézdivásárhelyi Keresztes András, illetve a baróti Bedő Béla öngyilkosságához, az állampolgároktól elkobzott arany további sorsához és az 1989. decemberi megtorlásokhoz. Értesülései szerint az előzetes rendőrségi kivizsgálás megállapította, hogy Aurel Agachenak nem volt köze a két öngyilkossághoz, a forradalom idején Kézdivásárhely főterén nem volt nála fegyver. Az elkobzott aranyról pontos helyzetkép készül, abból kiderül, mennyi aranyról van szó, milyen rendeltetése volt, és hogy Agache őrnagy részéről történt-e törvénytelen elsajátítási kísérlet. (Domokos) Szállásdíjak a Ceauşescu-házakban A megyei tanács múlt heti döntése értelmében ettől a hónaptól többet kell fizetni a szállásért a volt Ceauşescu-házakban. Határoztak arról is, hogy a bevételek a megyei tanácsot illetik meg, hogy az állandó büró módosítson a tarifákon, és hogy a tanácselnök a megye érdekeit kiemelkedő mértékben szolgáló vendégeket díjmentesen elszállásolhatja a két vendégházban. A sepsiszentgyörgyi vendégházban egy éjszakáért maximum 100 ezer lejt fizetnek az alkalmilag ott megszálló magánszemélyek, 50—50 ezret az államfői hivatal, a kormány, a parlament meghívottai, a diplomáciai testület tagjai és mások, 35 ezret pedig a megyei tanács vendégei és a humanitárius segélyekkel Háromszékre érkezők. A Kovászna városi 2-es számú menedékháznál egy éjszakára legtöbb 80 ezer lejt fizetnek a magánszemélyek az egyágyas szobáért, 60 ezret a kétágyasért, 35 és 30 ezret a központi állami intézmények, valamint 25 és 20 ezret a megyei tanács vendégei. (Domokos) Megfékezni a vizeket és a magyarokat Árvíz, szekuritáté, magyarok, futball... Tia Şerbănescu, a Curentul kitűnő publicistája egyik kommentárjában "Vezető román politikust idéz meg a tulajdonképpen már hetek óta tartó árvíz és labdarúgó-világbajnokság idején. Egy nappal később ugyancsak róluk szól, csupán megfordítja a sorrendet: a lövésektől és góloktól — az angol válogatott fölött aratott győzelemtől, a nagy nemzeti ünneptől —jut vissza az árvíz, illetve a miniszterelnök, az államelnök, a szenátus elnöke s a PDSR (árvízi) magatartásához. Természetesen nem Tia Şerbănescu az egyedüli, aki így „csapong” napjaink román sajtójában — legfeljebb mások nem teremtenek ilyen jól olvashatóan kapcsolatot a párhuzamos jelenségek között. Bár ki tudja? Ion Cristoiu Cotidianulja az első oldalon a Magyar Hírlapra hivatkozva azt a feltételezést közli az országgal, hogy Bárányi Ferenc lemondása fejében Radu Vasile kormányfő magyar egyetemet ígért az RMDSZ-nek, ugyanebben a lapszámban, a hátsó oldalon Le a kalappal rovatcím alatt a román labdarúgó-válogatott edzőjének az angolok elleni jó taktikáért, Barbu Piţigoi (PNŢCD) és Valeriu Tabără (PUNR) képviselőknek,a szekuritátéval való kapcsolatuk tisztázásáért jár ki az elismerés, ,jpiros lapot” mutatnak fel viszont Petre Románnak, amiért bizonyos körülmények közt lehetségesnek mondta magyar egyetem létesítését, Ion Diaconescunak, mert a besúgókról nincs oly rossz véleménye, Mircea Ionescu-Quintusnak pedig azért, mert a nyilatkozatokat szekuügyben éppen ő akarná összegyűjteni. Szóval, a gólok (öngólok) meg a piros lapok nem csupán Franciaországban s a tévéképernyőn érdekesek — itt vannak a romániai politikai élet mindennapjaiban. Visszatérve Tia Şerbănescu felvezetéséhez, valóban sajátos látás eredménye Iliescuék Erdélyhez intézett felhívása; az árvíz sújtotta országrészben járva a PDSR elnöke csak az RMDSZ mesterkedéseit veszi észre, Románia föderalizálásától, a magyar többségű területek elszakításától félti az országot. Petre Roman viszont azért jött, hogy a természeti katasztrófát saját szemével lássa, s a szociáldemokrácia nemzetközi segítségét kérje, aztán elment megnézni a román— angol meccset. (Most már csak el ne vigye a víz az ígéreteket — jegyzi meg a nem túl kíméletes publicista asszony, aki valószínűleg nem kifejezetten futballbarát). Az államelnök, Emil Constantinescu Ausztriából tért haza az ország nehéz helyzetében részt venni, jelen lenni. Helikoptere a moldvai részek fölött repült, utána következett az elnöki nyilatkozat: a sajtó eltúlozta a jelentéseket, legfeljebb 20 százaléknyi az elöntött földterület. Ehhez fűzi kommentárját Tia Şerbănescu: tíz nap múltán a víz nyilván visszahúzódik, tehát ha még tíz napot vár az elnök, akár meg is állapíthatja, hogy nem volt árvíz. „Így történik, ha túl későn indulsz el lentről, és túl hamar magasba jutsz.” Az elmúlt időszak román sajtója tele van árvízi tudósításokkal, a tévé elsőkként ezeket sugározta. Az olvasónak mégis könnyen az a benyomása támad — és ebben nem csak Iliescu, nem csak a PDSR segít —, hogy legalább ekkora probléma ma az RMDSZ megfékezése. A legsürgősebb Bárányi Ferenc leleplezése és a kormányból való elbocsátása volt, ehhez társították az ügyes rendezők Tőkés László úgymond szekusdokumentumának közlését. A magyarellenességében következetes Adevărulnak, személyesen a főszerkesztő Cristian Tudor Popescunak már-már sikerül önmagát fölülmúlnia, amikor kijelenti: Tőkés semforradalmasított semmit, ő csak egy kétes figura, aki köré a temesvári forradalmárok összegyűltek, nem tudván, kivel is van dolguk. Hogy aztán ebbe a piszkolódásba a România liberă is beszáll, az némiképpen meglepetés. Noha nehéz eldönteni, hogy min lepődhetünk még meg. A kolozsvári magyar egyetem létesítéséhez, újraindításához kapcsolódó nyilatkozatháborún már bizonyára nem. Azon inkább, hogy Gabriel Andreescu is képes bagatellizálni a koalíciós partnerek állhatatlanságát (ne használjunk keményebb szavakat). A volt honvédelmi miniszter, Gheorghe Tinca nyilatkozata egyetem-, RMDSZ-, Erdély-ügyben, a magyar—román viszony tekintetében a Transilvania Jurnal hasábjain mondatni tünetszerűbbő elemzést érdemelne. De a legjellemzőbb Petre Roman ide-oda nyilatkozása. Egyébként én is azt hiszem ,— jóllehet más okból, mint Cristoiuék —, hogy valóban megérdemli a piros lapot. Persze, nem ő egyedül... 1998. JÚLIUS 1