Háromszék, 1998. augusztus (10. évfolyam, 2408-2433. szám)

1998-08-01 / 2408. szám

KÖZVELEMÉNY-KUTATÁS Hetes a polgármesternek A Pro Democraţia Társaság (PDT) sepsiszentgyörgyi szervezete közvélemény-kutatást végzett a polgármester tevékenységéről. Tette ezt abból az alkalomból, hogy idén júniusban négyéves megbízatásának feléhez ért Albert Almos. George Szabolcs Hanes, a PDT helyi vezetője szerint 1298 családot kerestek fel a szervezet toborozta önkén­tesek, akik Sepsiszentgyörgy közvilágításának, -rendjének, -szállításának, -útjainak, -tisztaságának, más közérdekű kérdé­sek megítéléséről érdeklődtek. A felmérés arról tanúskodik, hogy a sepsiszentgyörgyiek elégedetlenek a városi autóbu­szok elhanyagolt állapotával, a jegyellenőrök magatartásával, az utcák áldatlan helyzetével, valamint a gazdátlan kutyák elszaporodása miatt. Az utak kapcsán körülbelül 40 meg­kérdezett lakos közölte, szívesen végez közmunkát, ha a polgármester felkéri rá. A város polgárai ugyanakkor nem értik, hová megy az a sok adó és illeték, amelyet az adó­fizetőktől elvesznek. Piros pontot szerzett Albert Almos a közvilágítás,­­tisztaság és­­rend terén. A megkérdezettek úgy vélik, hogy lényegesen javult a világítás, és elégedettek a város tisztaságával is, melyről újabban a TEGA Rt. gon­doskodik. A közrend terén is jónak vélik a helyzetet. A közvélemény-kutatás során osztályozták Albert Almos 1996 júniusa óta végzett tevékenységét. Hanes szerint a sepsiszentgyörgyiek 7,12-es átlagjeggyel minősítették a polgármester munkáját, de ő túlzottnak véli azt, és 6—6,15-ösnek látja a reális osztályzatot. A PDT-vezetőnek azt is tapasztal­nia kellett, hogy az átlagpolgár nem ismeri a polgármesteri hivatal, a helyi és a megyei tanács hatáskörét, s így gyakran összetéveszti az intézmények illetékességét. A PDT is­mertető röpcédulák segítségével szándékszik kiküszöbölni a hiányosságot.­­ (Domokos) független n­apila BORVÍZGONDOK KOVÁSZNÁN Csorgókút és közvécé Bár Kovásznát az ezer borvízforrás városaként szok­ták emlegetni, nyári kánikulában a szomjazó ember — fürdővendég, helybeli egyaránt — egyetlen helyen, a Kovászna Szálló előtti csorgókútnál töltheti meg palack­ját pezsgő savanyúvízzel. (Bodor) (folytatása a 2. oldalon) Máról holnapra A koszovói csapda Alapvetően sikeresnek mondható amerikai látogatá­sa során Emil Constantinescu biztosította Clinton el­nököt, hogy Románia továbbra is részt vállal a térség problémáinak megoldásában és a stabilitás fenntartásában. Ahogy azonban Gabriel Andreescu a legutolsó 22-ben közölt elemzésében megállapítja, ez az állásfoglalás sajnálatosan megkésve történt... A koszovói válsággal kapcsolatban ugyanis meglehetősen eltérő vélemények uralganak minálunk, s nem csak a sajtóban — a nyílt konfrontáció és a felelőtlen handabandázások rögesz­mékkel aláaknázott területén —, hanem a politikusok fejében is. Meglepően eltér egymástól ugyanis — mutat rá Andreescu a Curentul mamutösszeállítását elemezve — a hadügy-, illetve a külügyminisztérium meg a külügyi hírszerzés, a SIE megszólaltatott képviselőinek véleménye (?!). Ne feledjük, a Curentul július közepén közzétett összeállítása azután készült, hogy Radu Vasile kormányfő meglehetősen kétértelműen nyilatkozott Románia NATO- tagságával kapcsolatban... Azóta természetesen változ­ni látszik a helyzet, Constantinescu a hét elején villám­­látogatást tett Törökországban, ahol Süleyman Demirellel a két ország katonai együttműködéséről, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről volt szó, de eszmecserét folytattak az ismét forrongó Balkán-fél­sziget helyzetéről s különösen a koszovói válságról. E meglehetősen sejtelmes hírt rögtön überolta is egy másik: agilis és dinamikus elnökünk szerdán összehívta az irányítása alatt álló Legfelső Védelmi Tanácsot, ahol Románia nemzetbiztonsági stratégiájának időszerűsíté­­séről volt szó! Mindez meglehetősen semmitmondóan hangzik, konkrétumokról az RTV 1 különkiadásában szerda este megszólaltatott elnöki tanácsos sem beszélt; a hírre azonban, hogy Andrei Pleşu külügyminiszter Albániába látogat, az Adevărul fő külpolitikai stra­tégiája máris felszisszent, inkább itthon ülne, s a magyar veszéllyel foglalkozna. Hiszen mit nekünk Koszovó... De hát a koszovói csapdát aligha lehet kikerülni! Ahogy Végel László vajdasági író állítja a Magyar Narancsban nemrég megjelentetett elemzésében: a vál­ságnak két megoldása lehet, az autonómia és a határ­módosítás. A NATO és a nagyhatalmak az előbbit tá­mogatják, s az utóbbit hevesen ellenzik. Romániában viszont bizonyos politikusok és a közvélemény formálásában erejükön és szellemi kapacitásukon felül részt vállaló újságírók számára az autonómia továbbra is veres posztó, hiszen fejeikben Koszovó Székelyfölddel kerengőzik, és az elmosódott láthatáron ott dereng a magyar irreden­tizmus mint fő veszélyforrás. Gabriel Adreescu idézi Cătălin Harnagea SIE-igazgató véleményét (szerinte Koszovó Szerbia belügye), hozzátéve, hogy ám-lám, ez nem csak Milosevics, hanem Ceauşescu visszatérő ref­rénje is volt, s pontosan az ilyesfajta és a román belügyi szerveknél­ uralgó mentalitás miatt marginalizálódik továbbra is Románia. És kerül egyre távolabb, már-már elérhetetlen távolságra az integráció... Andreescu világossá teszi, hogy a koszovói válságot — s véleménye egybecseng a NATO és a nemzetközi diplomácia álláspontjával — csupán egy széles jogkör­rel felruházott területi autonómia oldhatja meg, külön­ben állandósulhat a válság, és Koszovó Szerbiából való kiválásához vezethet. Amiről­­ egyelőre hallani sem akarnak a nagyhatalmak, hiszen precedenst teremthetne nem csak a Macedóniában, Montenegróban, Görögország­ban élő albánok számára, hanem például a kurdok számára is, akik­ már elég régen és elég eltökélten harcolnak önálló államuk megteremtéséért... Bizonyos romániai politikai körök számára azonban épp a nagyhatalmak által támogatott koszovói autonómia megléte a csapda és a súlyos kihívás! Ne feledjük, Orbán Viktor tusnádi fellépése és romániai villámlátogatása után sokakban felébredt megint és újult erővel Erdély elveszítésének ősi félelme, hiszen minálunk még egy önálló magyar egyetem is súlyos csapás lehet — ellenzéki politikai pártok egybehangzó állítása szerint — az egységes román nemzeti állam integritására (?). Bogdán László RENDKÍVÜLI TANÁCSÜLÉS KÉZDIVÁSÁRHELYEN Elfogadták a költségvetést Tegnap rekordjelenlétet örökített meg a rendkívüli tanácsülés jegyzőkönyve: a huszonegy városatya közül húszan megjelentek az idei költségvetést tárgyaló ülésen. Szigethy István polgármester az általa vezetett hivatal ter­vezetét, majd Szabó László tanácstag, ülésvezető, a gaz­dasági bizottság elnöke a kü­lönbizottság módosító javas­latát ismertette. A két válto­zat között lényeges különbség alig akadt, eltérés csupán a pénzforrásokban mutatkozott. A polgármester 150 millió lejjel faragta volna le a tan­­intézmények költségvetését, míg a gazdasági bizottság a polgármesteri hivatal fize­tésalapjának két és fél mil­liárd lejről 2 268 000 000 lejre történő csökkentését irányozta elő. Két tanácstag — Deme László és Surdu Alexandru — hozzászólásában arra kérte kollégáit, hogy voksolás előtt gondoljanak gyermekeik jö­vőjére, és ne csonkítsák meg a tanügynek szánt tételt. Hosz­­szas vita után a polgármester által előterjesztett költségvetés­tervezetet többségi szavazattal elutasították, a gazdasági bi­zottság elnöke által bemuta­tott tervezetet pedig 15 sza­vazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Idén Kézdivásár­­helynek 13,383 milliárd lejből kell gazdálkodnia. (Sochom) SEPSISZENTGYÖRGY 1998. AUGUSZTUS 1. 2408. szám ÁRA 800 lej Előfizetőknek 540 lej SZOMBAT Miklósvári pillanatkép Még nem hervadtak el a virágok a vasár­nap leleplezett és felszentelt keresztes-kop­­jás emléken. A két világháború áldozatai­nak emelte a hátramaradottak-leszármazot­­tak és a falu kegyeletes emlékezete. Anna­­napi ünnepi búcsús szentmisét celebráltak a Kálnoky-kápolnában, majd a szabadságharc esztendejében emelt templomban. Az em­lékezés koszorúit a baróti városi tanács és az RMDSZ is elhelyezte, szentbeszédet mondott György Balázs, a miklósváriak plébánosa. A műsort szolgáltató fiatalok már messze járnak. Háromkútra utaztak a Szeretetváros nyári táborába, hisz ők nyerték a második díjat a részvételre meghirdetett vetélkedőn. Szénás szekerek gördülnek be a faluba a szélrózsa minden irányából. Megkéstek a szénacsinálással. Nincs idő tereferére, tető alá kell rakni a téli kóstot. Feljött a kőművesek napja is, teljében a szezon. Az ifjú Kálnoky gróf háza már készen, most épül újra az istálló, emelik a nyári konyhát. A két kis gróf, Mátyás és Vince gondtalanul játsza­dozik, mamájuk hivatalos papírokért futko­­rászik: augusztus elejére kiírták az árverést a kastélyra. „Adja Isten, sikerüljön nekik, hogy bérbe vegyék — mondják a faluban —, őket illeti meg.” Lehet, hogy leend jobb sorsa közelebbről ennek az épületnek is: lám, most tarta ott újra esküvőjét egy fiatal angol pár! Százötven skóciai mulatott „északi nyelven” az évszá­zados falak között... Kisgyörgy Zoltán Közel a tájhoz és lakójához Sochom István riportja az 5. oldalon SVÁJCI VENDÉGEK SEPSISZENTGYÖRGYÖN Érdemes volt adományozni Egyheti látogatásra érkezett megyénkbe egy 14 tagú svájci csoport. Több éve segítik adományaikkal a Mikes Kelemen Líceumot, ezúttal kirándulni jöttek a prefek­­túra, tanügyiek szabad szakszervezete és a Mikes-iskola meghívására. Csernáton, Kézdivásárhely, Bálványos, a Szent Anna-tó és Brassó megye látványosságainak meg­tekintése mellett programjuk egy svájci módra megren­dezett estet is magában foglal. A küldöttség útjáról, a kialakult kapcsolatokról Menyhárt Tibor, a „francia­svájci” keresztény szakszervezet munkatársa, a háromnyelvű szakszervezeti újság szerkesztője számol be lapunknak. — Harmadszor vagyunk mit szeretnének csinálni. Elkép­ett, először két éve, átutazóban jártunk erre. Meglátogattuk a Mikes Kelemen Líceumot, beszélgettünk a diákokkal, és úgy éreztük, jó lenne valami konkrétabbat is összehozni. Nem ígértünk semmit, hiszen csak körülnézni jöttünk, de több iskolát meglátogatva úgy tűnt, a Mikes diákjai szer­vezettsége volt a legjobb. Jó­magam egy ifjúsági csoport vezetője vagyok, és ifjúsági szinten próbálok kapcsolatokat teremteni. És itt van diáktanács , beszélgettünk, elmondták, teléseik kissé álomszerűnek tűntek, mert pénzük nem volt, de nagyon tetszett, hogy az igazgatóság és a tanári kar nagy szabadságot engedett nekik, és teret is, ahol működ­jenek, éppen akkor tatarozták a pincehelyiséget. A következő évben a mi fiataljaink min­denféle tevékenységbe kezdtek, hogy pénzt gyűjtsenek, tom­bolákat, diszkókat szerveztek, és a bevételt arra szánták, hogy valamit hozzanak. Demeter J. Ildikó (folytatása a 2. oldalon) Tőkebővítésben másodikok A megyénkben működő cégek mintegy 80%-a—4200- ból 3338 —jegyeztette be a kötelezően előírt törzstőke­­bővítést a cégbíróságon. Ezzel országos második helyre kerültek a háromszékiek, akik a gazdasági rendőrség szerint élenjárnak az adócsalásban és hasonlókban. Azoktól a vállalkozóiétól, akik­ július 27-éig közjegyzőnél hite­lesítették az azelőtt végre­hajtott tőkeemelést, a cég­bíróság még elfogadja a pa­pírokat; akik ezt elmulasz­tották, megfelelő indoklás­sal a törvényszéktől kérhet­nek halasztást. Ugyancsak igazságszolgáltatási eljárás­sal fogják felszámolni az in­aktív cégeket. (1.)

Next