Háromszék, 1998. szeptember (10. évfolyam, 2434-2459. szám)
1998-09-01 / 2434. szám
Radu Vasile Libanonban Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap reggel Libanonba utazott Radu Vasile miniszterelnök és kísérete, melyben részt vesz Sorin Dimitriu privatizációs és Sorin Pantiş távközlési miniszter is. A kormányfő vendéglátójával, Rafik Hariri miniszterelnökkel tárgyalt az árucsere fellendítéséről, a beruházások növeléséről, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépésről, a közel-keleti biztonságpolitikáról. Radu Vasile szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolta, és a privatizációs miniszter által libanoni üzletembereket hívott, hogy a román mezőgazdaság, turizmus és kőolajipar terén fektessenek be. Tárgyaltak a román munkások Bejrút újjáépítésében való részvételének jogi vonakozásairól is. Megegyeztek földügyben A parasztpárt és a Demokrata Párt képviseletében Vasile Lupu és Triţă Făniţă alelnökök egyeztették a két párt álláspontját a termőföldek és erdők visszaszolgáltatásának ügyében. A megbeszélés után Triţă Făniţă úgy nyilatkozott, hogy pártja lemondott kezdeti álláspontjáról, mely szerint ellenezte újabb területek visszaszolgáltatását, és közös nevezőre jutott a parasztpárttal. A maga részéről a parasztpárt annyit engedett, hogy egyes állami gazdaságok bizonyos területei, melyek egy leendő országos ügynökséghez fognak tartozni, valamint a talajjavítások során nyert termőfelületek az állam magántulajdonában maradnak. Az újabb földtörvény előkészítése érdekében következő lépésként elemezni kell a megyékből érkezett és a kormánynál központosított adatokat, mert sok a pontatlanság — mondta a demokrata párti plitikus. Vagyontörvény államosított javakkal A szenátus megkezdte a vagyontörvény vitáját. Heves vitát váltott ki a 6. cikkely — amit a képviselőház már megszavazott —, mely szerint az 1945. március 6. és 1989. december 22. között államosított ingatlanok az állam köz- vagy magántulajdonát, illetve a helyi közigazgatás tulajdonát képezik. Ez ellen tiltakoztak az RMDSZ, a parasztpárt és a liberális párt honatyái, de a koalíciós partner Demokrata Párt szenátorai mellette szálltak síkra, úgy, mint a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja és más ellenzéki honatyák. 25,7 százalékot romlott a lej Júniusban a külkereskedelmi hiány 132,4 millió dollár volt az előző hónap 286,7 milliós deficitje után. Az import 12,2 százalékkal csökkent, az export 6,9 százalékkal nőtt májushoz viszonyítva. A statisztikai hivatal adatai szerint az első fél évben a külkereskedelmi hiány 917,6 millió dollár volt az egy évvel korábbi 495,6 millió dollárral szemben. Júliusban az ipari termelés 6,2 százalékkal csökkent júniushoz képest, amikor viszont 5,5 százalékkal mérséklődött májushoz viszonyítva. A statisztikai hivatal szerint az idei első hét hónapban az ipari termelés 18,6 százalékkal esett a múlt év azonos időszakához képest. Az év eleje óta 25,7 százalékot vesztett értékéből a lej, ennyi volt az infláció üteme július végéig, míg az ezen időpontot megelőző egy év alatt 56 százalékos. Júliusban jottányit javult a foglalkoztatottság az országban: munkanélküli-segélyben 644 ezer ember részesült, a munkanélküliségi ráta eszerint 8,7 százalékos volt, szemben a júniusi 8,8-cal. Ceauşescu korai kalapács alatt Több mint ezer palack bort, pezsgőt és konyakot árvereznek el az ősszel Romániában, olyan italokat, amelyek a néhai diktátor, Nicolae Ceauşescu családjának birtokában voltak. A borok zöme orosz pincékből származik, vagy a diktátor más kommunista „kollégáitól” kapta. Az italok nem csak Ceauşescu miatt különlegesek, hanem önmagukban is: akad köztük két üveg 1918-as palackozású nedű is. Az árverésre bocsátott minden palackhoz a vevő kap egy kis cédulát, amelyen rajta van a bor nem termelői, hanem tulajdonosi származási helye. A Ceauşescu család rezidenciája. 1990-ben egyébként már tartottak egy hasonló italaukciót Romániában, akkor 1800 palack került kalapács alá. A befolyt pénzt egy kórház kapta. Az idei őszi árverésen Ceauşescu autóiból, csónakjaiból és más javaiból is vásárolhatnak a vevők. Szerkesztette: Szekeres Attila •Mth Ufcmi Ki tiltakozik a csendőrlaktanya építése ellen és miért? Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanyafelépítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré. Szerinte a tiltakozás célja az, hogy a románok megértsék, nincs itt semmi keresnivalójuk. Grama Horia és Popa Partenie — TDRP-s és DP-s tanácstagok — is bizonyos intoleranciát láttak a szövegben. Mărcus Ioan liberális képviselő azt ajánlotta, hagyjanak békét a kérdésnek, úgysem kompetens ebben a tanács, a munkálatokat is megkezdték nélküle. Kónya Ádám városrendezési szempontból is helytelennek tartotta a laktanyának a földstadion helyére való építését. Czimbalmos Csaba alpolgármester szerint pofátlanság, hogy folytatják az (folytatás az első oldalról) építkezést, miután megegyeztek abban, hogy tárgyalások útján közös nevezőre jutnak. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal — lásd, Bumbu milyen tájékozott—, a helyi közigazgatás képvselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. Ezenkívül a szomszédos telken a Shell-benzinkút építését nem engedélyezik mondta a polgármester. Váncsa Árpád még elmondta, a telekkönyvekből vett adatok szerint a város környékén több mint 500 hektár terület a hadseregé, több, mint amennyit a 18-as földtörvénnyel tulajdonosaiknak visszajuttattak. Végül Koós János áthidaló megoldást javasolt: ne a tanács tiltakozzék, hanem az iratot aláíró tanácstagok. Veress Ferenc gyűlésvezető ebben az alakban bocsátotta szavazás alá a dokumentumot. A román nemzetiségű tagok ellene szavaztak, Váncsa Árpád tartózkodott, mert ő azt szerette volna, ha a tanács tiltakozik, és nem személyek, a jelenlévők többsége megszavazta a dokumentumot. Az ülés végén a tanácstagok egy része úgy tudta, hogy eredeti alakjában szavazta meg a tervezetet, mások meg a módosított változatra esküdtek. Azt is megtudtuk, hogy az ülést az RMDSZ-frakció nem készítette elő. PÓTFELVÉTELI Első vizsganap A megye 13 felvételi központjában ma a román írásbelivel kezdődik a közép- és szakiskolai pótfelvételi. A júliusi megmérettetést követően üresen maradt 799 líceumi és 516 szakiskolai helyre jelentkezők holnap magyar nyelv és irodalomból, csütörtökön matematikából vizsgáznak, előbbiek országosan egységes tételek, utóbbiak az iskolákban összeállított kérdések alapján. A Székely Mikó Kollégiumban felvételiznek a Református Kollégium és a Mikes Kelemen Líceum IX. osztályaiba jelentkezők is, a Művészeti Líceumban vizsgáznak a Mihai Viteazul Líceum tanulói is, a Perspektíva Iskolaközpontban kell megjelenniük a 2-es számú Gazdasági Szakiskola (Szövekezeti Iskola) diákjainak. A többi szentgyörgyi, valamint baróti és kovásznai iskola külön-külön tart felvételit. Kézdivásárhelyen felvételi központnak számít a Gábor Áron és az Apor Péter Iskolacsoport, a Református Kollégium és a Nagy Mózes Gimnázium pedig a Bod Péter Tanítóképzővel együtt képez egy központot (a felvételit utóbbiban tartják). (R.) Változások az új tanévtől Holnaptól jövő hétfőig körzetenként kerül sor a tanítók és általános iskolai igazgatók felkészítőire. Az új tanévtől bevezetendő új órakeret és a hagyományos osztályozás helyetti minősítés lesz a témája az I—V. osztályok tanítási rendjében bekövetkező változásokat bemutató minitanfolyamnak. Az oktatási reform idén csak az elemi osztályokban és az általános iskola első évében hoz újat az órarend és minősítés terén. A tanítók és az V. osztályokban tanító tanárok maguk választhatják meg, hogy az adott órakereten belül melyik tárgyat hány órában tanítják, mire fektetik a hangsúlyt. A nyelv és kommunikáció, matematika és természettudományok, ember és társadalom, művészet, testnevelés és sport, technológia, tanácsadás és pályairányítás tantárgycsoportokba sorolt tárgyakat — melyeknek egyenként adott az óraszám-intervalluma — az 1. és II. osztályban heti 22—24 órában, 111. osztályban 24—26, IV. osztályban 25—27, míg V. osztályban 27—30 órában fogják tanítani a magyar tannyelvű osztályokban. A diákok tudását az ősztől elégtelen, elégséges, jó és nagyon jó minősítéssel „mérik” ezekben az osztályokban, melyekre az országos neveléskutatási intézet állított össze kritériumrendszert. Holnaptól péntekig a Sepsiszentgyörgy és Bárót körzeti román tanítók, valamint a Sepsiszentgyörgy, Bárót és Bodzaforduló körzeti iskolaigazgatók számára a megyeközponti Nicolae Colan Általános Iskolában, a Kézdi körzeti magyar és román tanítók, valamint a Kézdi és Kovászna körzeti iskolaigazgatók számára a kézdivásárhelyi 1-es számú Általános Iskolában, a Kovászna körzeti magyar tanítók számára a kovásznai 3-as számú Általános Iskolában tartanak naponta 9 órától felkészítőt, csütörtöktől jövő hétfőig pedig az elmaradt ismertetőkre kerül sor, szintén körzetenként. (Fekete) Telekár, te elérhetetlen! Meggondolkodtatóan magasra kúsztak a telekárak városainkban, s ez nem csupán annak a jele, hogy az emberek családi házra vágynak. Szerintem a sikeres árfelhajtásba az is belejátszott, hogy az üzleti információkat fölöttébb nehéz beszerezni, azok nyilvánosságot nem vagy alig kapnak, persze, a sajtó is adósa olvasóinak e tekintetben. Aki például a Koleza-tagban vagy a nemrég ismertetett magánnegyedben kívánt telket venni, az főleg a kisvárosi csepűtelefonon szerezhette be értesüléseit. Vajon nem manipulálja-e a pletykaszinten terjedő hírt az üzleti (értsd: üzletemberi) érdek? Vajon nem teremthető-e olyan helyzet, melyben a kisváros patriarchálisan bizalmasnak tekintett és akként az ismerősöknek, rokonoknak továbbadott értesülése — Vigyázz, koma, elhappolják orrod elől a házhelyet a riválisok! S tudod, a mai legelő holnap már belterület lesz, ne légy hát marha, és vedd meg! —, szóval e sajátos, szájról szájra szálló reklámhadjárat vajon nem hajtja-e fel sokkal eredményesebben az árakat, mint a nyílt sisakos üzleti küzdelem? Bennem sok kétely ébredt, míg a telekárak alakulása fölött töprengtem, s csak sajnálni tudom azokat, akik a mai napig úgy vélik, a titkolózás az ő malmukra hajtja a vizet. A vevőkről beszélek természetesen, igaz, itt eladó és vásárló hamar szerepet cserélhet, hiszen van, aki arra utazik már, hogy nehezen megszerzett telkén tetemes haszonnal adjon túl — a kiokosodott áldozat spekulánsi babérokra vágyik. Ingatlanközvetítő mondja: — Én, kérem, ha egy legelőt megveszek, és négyzetméterenként tízezer lejt kérek érte, amikor eladom, akkor is haszonra teszek szert... A telekár ennek az ötszöröse — ebben van a szuperüzlet. Summa summarum, mélyebben be kellene világítani a telekárakat megszabó alkuk mechanizmusába — és itt többségi érdekről van szó. A többség: Sepsiszentgyörgy betonszarkofágokba zárt népe, mely nyilván a szabadba, hogy ne mondjuk: szabadságra vágyik. Tömbházlakásainkkal nem is az a baj, hogy fedelet nem nyújtanak, inkább az, hogy alacsony komfortfokozatuk miatt fedélen kívül alig nyújtanak egyebet. Emiatt nagyon is érthető, hogy a családi stratégiák, az otthonteremtő tervek mind-mind abból indulnak ki: blokkban lakunk — s ezen kellene segíteni! Két kiút mutatkozik: az egyik a kiköltözésé, a másik a hétvégi házépítésé. Kinek mire telik, ugyebár. Ha a családi vágyak e két főirányba mozdulnak el — ennek már a településfejlesztés távlataira is ki kellene hatnia. B. Kovács András Ellenőrzik a gépjárművek állapotát Mivel az ország útjain egyre több, kritikán aluli műszaki állapotban leledző gépjármű és pótkocsi szaladgál, ami nem kis arányban járul hozzá a közúti balesetek előfordulásához, a környezet szennyezéséhez, a közlekedésrendészet és a Román Gépkocsi-nyilvántartó (RAR) közös ellenőrző csoportokat indít országszerte. Az ellenőrző csoport péntekig megyénkben is tevékenykedik, megállítják a gépjárműveket, ellenőrzik műszaki állapotukat, és megmérik mérgező gázkibocsátásukat. (P. M.) Munkáltatók egymásról A román gazdaság legerősebb hazai iparosi tömörülésének, a Romániai Iparosok Országos Szövetségének (RIOSZ,UGIR—1903) vezérigazgatója, Stelian Dorobanțu augusztus 27-én Sepsiszentgyörgyön úgy értékelte: itt az ideje valódi, az európai struktúrákba történő betagolódást szolgáló,erős érdekvédelmi szervezet létrehozásának Romániában. Bírálta a kereskedelmi és iparkamarát, mondván, hogy az „munkáltatói tisztségekben tetszelgett”, „megszedte magát, és semmit sem tett”, és hogy a kamarával a gazdaság 41,5 százalékát képviselő RIOSZ konkurens viszonyban van. Dorobanțu ugyanakkor megjegyezte: a (tavaly év elején ügyészség által súlyos korrupciós vádak miatt vizsgált) George Constantin Păunescu üzletember vezette Romániai Munkáltatók Országos Egyesülete (RMOE, CNPR), mely a román gazdaság 4,5 százalékát képviselő érdekvédelmi szervezet, csatlakozott a Moszkvai Iparosok és Kereskedők Egyesültéhez, holott Románia érdeke a Nyugat felé történő integráció. A RIOSZ múlt csütörtökön létrehozott megyei szervezete megalakulásával Háromszéken négyre emelkedett az üzletemberek érdekvédelmi szervezeteinek száma. (Domokos) 1998. SZEPTEMBER