Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)

1998-10-01 / 2460. szám

Vo HÁROMSZÉK független napilap RMDSZ-tanácskozás a kilépésről A kormánykoalícióból való kilépés módozatairól kezdett tanácskozást tegnap este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az RMDSZ szeptember elején állította válaszút elé koalí­ciós partnereit, mivel úgy látta, hogy azok a közös kormányprogramban vállalt ígéretekkel ellentétben nem kívánják megadni a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön oktató állami egyetemhez való jogot. A szö­vetség közölte, hogy a koalíciós társak vagy teljesítik szeptember 30-ig korábbi ígéreteiket, vagy a szövetség kilép a koalícióból. Kevéssel az RMDSZ által szabott határidő lejártáig semmi olyan pozitív fejlemény nem történt, ami alapot adhatott volna a szeptember eleji döntés felülvizsgálatára, így az este megkezdődött Operatív Tanács ülésének napirendjén — mint azt Markó Béla szövetségi elnök az ülés összehívásakor megfogalmazta:a koalícióból való kilépés gyakorlati kérdé­sei szerepeltek. A helyzeten módosított a kormány késő esti határozata a Petőfi—Schiller multikulturális egyetemre vonatkozóan. Fél tizenkettőkor még tartott a tanácskozás, az RMDSZ-székház előtt valóságos újságírósereg követte a fejleményeket, ám értesüléseink szerint az Operatív Tanács döntéséről a szövetség csak ma számol be. KORMÁNYDÖNTÉS: Petőfi—Schiller m­agyar—német egyetem A kormány tegnapi ülésén elvi döntést hozott arról, úgy december közepére Petőfi—Schiller elnevezéssel ■ m m­agyar—német nyelven oktató multikulturális állami gyetemet alapítanak Romániában. Az erről szóló határozat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. 15-ig kell elkészíteni javas­latát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el je­lentését az új tanintézetről. Az akadémiai bizottság jelentésé­nek megfelelően az oktatási mi­nisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváha­gyásra a Petőfi—Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. A kormányhatározat az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése idején került nyilvánosság­ra, tegnap este kilenc óra után.­­ A kormányhatározat hiva­­közlését követő hét na­pon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvé­delmi hivatalnak és az oktatás­ügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztvise­lője kap helyet a Petőfi—Schiller egyetem ötfős ideiglenes veze­sse mellett. Az egyetem ideig­­tes vezetőségének tagjait az ási miniszter nevezi ki a ki kisebbségvédelmi hi­­vaslatára, a magyar és gyetemi közösségek­ig, ott konzultációk után. Aml­­soportnak november Máról holnapra v­ége? Az RMDSZ ideje lejárt, csomagolnia kell, s elhagyni a koalíciót, visszaléptetnie funkcióban lévő két minisz­terét, tucatnyi államtitkárát, más tisztségviselőit. A v­égső számvetés óráiban kiderült, hogy a koalíciós kor­mányzás tizennyolc hónapja alatt a szövetség két alap­vető célkitűzését, a minden szintű önálló állami oktatást, beleértve az egyetemet is, valamint a közigazgatás de­centralizációját, a helyhatóságok adminisztratív au­tonómiájának megteremtését nem sikerült elérnie, s bár két kormányrendelettel előbb nyolc, később négy közösségi ingatlant megpróbáltak visszajuttatni a ma­gyar közösségek tulajdonába, valós eredmények e téren sincsenek, egyelőre perekbe veszett bele mindenik eset. Igaz, más téren sem tudnak jelentősebb eredményeket felmutatni a jelenlegi hatalom birtokosai. Időközben az ország gazdasági-pénzügyi helyzete folyamatosan rom­lott, s ezzel párhuzamosan olyan erősen nacionalista hangvétel nyomta rá bélyegét a napi politizálásra, mely­nek párja csak a ’90—92-es időszakban volt. Valójában ez is oka lehet annak, hogy Románia demokratikus átalakulása megbicsaklott, s jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ha a dolgok valami csoda folytán másként nem alakulnak, az ország a két európai nagyhatalom perem­vidékén marad, csak lassú lépésekkel fog vagy a demok­ratizálódás útján haladni, vagy egy váratlan és gyors fordulat eredményeként valamilyen diktatúrába torkollni. Az RMDSZ másfél éves kísérlete — higgyük — még­sem volt hiábavaló. Annak idején a demokratikus értéke­ket felvállaló pártszövetség tagja lett, ezt egy meglehe­tősen jól körvonalazott kormányprogram alapján tette, bár el kell ismernünk, nem kis engedményekkel. Bi­zonyos, hogy menet közben stratégiai és taktikai hibákat is követett el, bizonyára eredményesebb is lehetett vol­na, de a kettőn áll a vásár csapdájában kellett vergődnie, főképp amiatt, hogy ne vádolhassák a román demokrá­cia aláaknázásával. Most ellenben az önfeladás olyan szakaszába juttatták a partnerek, melyet pirulás nélkül már elfogadni nem lehet, s ha a hazai magyarság érdekvé­delmi és közképviseleti szervezeteként még egyáltalán létezni akarnak vezetői — márpedig szemmel láthatóan ezt kívánják —, a szakítást tovább odázni nem lenne sem tanácsos, sem bölcs dolog. Jelen körülmények között nem maradhat a hatalomban, hisz arcélét, programját, a magyar kisebbség jogköveteléseit kellene cserében ad­ni, egy gyenge, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, válság­ból válságba zuhanó kormánynak, mely félig tudatosan, némileg öntudatlanul az ezredforduló utáni évekre ha­lasztja a reformokat, melynek nincs hosszú távú cselekvési programja, kiszámított stratégiája, kidolgozott takti­kája, s melyet ráadásul nagy, szinte kibékíthetetlen dokt­­rinális ellentétek szaggatnak, s most külön-külön minde­nik alkotóeleme álhazafias, nemzeti szózatokat felvállalva akar az istenadta román nép kegyeibe visszaférkőzni. Való igaz, veszít az RMDSZ a kormányból való kilépés­sel: cselekvési területet, a dolgokban való közvetlen részvétellel járó előnyöket. De többet veszít a jelenlegi kormánykoalíció. Utolsó aduját, a kisebbségi kérdés úgynevezett romániai modelljének hitelességét, szava­hihetőségét, komolyságát. S az az 51 százalékos parla­menti többség,­mellyel az RMDSZ távozása után ma­radnak, teljesen kiszolgáltatja a kormányt és a ma­radék koalíciót belső és külső ellenfeleinek. Kísérlet volt, zátonyra futott. Lehet, Szlovákia fogja megmutatni nekünk, de a román politikai elitnek is, hogyan kell a gyötrő, hangos, nevetséges nacionaliz­mustól a demokrácia felé haladni. Simó Erzsébet FELSŐHÁROMSZÉKI FÖLDVISZÁLY Ki a zavarosból Egyetlen különleges téma szerepelt a megyei földügyi bizottság keddi ülésének napirendjén: a Kézdiszent­­lélek—Kézdivásárhely kö­zötti földviszály elemzése, a megoldás keresése. Az összekülönbözött felek sokfelé fordultak már, a szentlélekiek többször jártak még a mezőgazdasági minisz­tériumban is. A prefektúra és a megyei földügyi bizottság is több ízben próbált megol­dást keresni, mindeddig si­kertelenül. A keddi ülésen az eddigi lépések felvázolása után „si­került tisztázni, hogy semmi sem tiszta” — fogalmazott Gazda László alprefektus. Döntés született arról, hogy az illetékes személyek és szer­vek térképezzék fel a szent­­léleki határ mai állapotát, kik és milyen társulások mely területek fölött rendelkeznek. Ezután ellenőrizzék a kézdi­vásárhely­i városháza által kibocsátott birtokleveleket, megfelelnek-e a törvényes előírásoknak. Csak azután vet­hetik össze az eredményeket, és akkor majd remélhetőleg kiderül, hol az igazság. (Szekeres) Százezer kósza lélek 4. oldal Az őrült és az apáca. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház előadása Színházi krónikánk a 3. oldalon MA Háromszéki tiltakozók a fővárosban A megyeszékhelyről több mint félszáz pedagógus utazik ma Bukarestbe, hogy részt vegyen a tanügyi szakszervezetek által szervezett tiltakozó megmozduláson. Kovászna megye, illetve a tanügyiek szabad szakszervezete feliratú táblákat, valamint az iskolák homlokzatára márciusban kitűzött sárga zászlókat visznek magukkal. A tiltakozásra annak nyomán kerül sor, hogy a napokban a kormány az oktatásnak szánt költségvetés több mint 1000 milliárd lejjel való csökkentését rendelte el, ami maga után vonja az elképesztően rossz anyagi helyzetben levő oktatás még fokozottabb elszegényedését. Háromszék 356 tanintézményéből 137- nek nincs egészségügyi engedélye, a leállított építkezések, épületbővítések miatt továbbra is délután jár iskolába több száz diák, befe­jezetlen néhány helyi hőközpont, Baróton az épülő középiskola és a Tanulók Klubja, Kézdivásárhelyen az új általános iskola és az Apor Péter-szakiskola, Bodzafordulón az általános iskola udvara és környezete, Sepsi­­szentgyörgyön a Váradi József- és a Nicolae Colan-iskola marad — ki tudja, meddig — építőtelep. Nincs állandó székháza a helyi főiskolának, a laboratóriumokat, könyvtára­kat, sportpályákat legfennebb alapítványi tá­mogatásból tudják korszerűsíteni, s ami a legfontosabb: tanuláshoz kedvetlen diákok és alacsony bérrel megalázott pedagógusok népesítik be az iskolákat, óvodákat. Említett okokból fakadó elégedetlenségük­ben indulnak ma háromszéki pedagógusok (Barótról is tucatnyian jelezték részvételüket) a fővárosba, ahol az ország több mint 400 ezer tanügyi alkalmazottja nevében felvonuló szakszervezetekkel együtt tiltakoznak az ok­tatás ilyen mértékű háttérbe szorítása miatt. (Fekete) GAZDASÁG Fantom vegyes vállalatok A megyei rendőrség út­levélosztályának adatai sze­rint Háromszéken összesen 311 külföldi társtulajdonos­sal rendelkező céget jegyez­tek, ezek közül a legtöbbet, összesen 151 vállalkozást ma­gyar partnerekkel közösen in­dítottak, a német vállalkozók 60, az osztrákok pedig 19 cég alapításában vettek részt. Érdekességképpen említjük meg: három kínai érdekelt­ségű céget is jegyeztek. A kül­földi állampolgárok nyilván­tartásáért is felelő rendőr­ségi igazgatóság nemrég fel­mérést végzett a vegyes vál­lalatok háza táján. Ebből kiderült, hogy a bejegyzett cégek 43 százaléka, vagyis 119 vállalkozás csak papíron létezik, mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Ebből 67 magyar, 14 német társtulajdonossal bejegyzett társaságot azonosítottak. Pél­dául az említett három kínai érdekeltségű cég egyike sem működik. Ugyanakkor kide­rült, hogy további 21 cégnek olyan munkapontjai vannak, amelyeket nem jelentettek be a cégbíróságon, 15-nek fiktív a székháza, 4 esetben pedig már nincsenek jelen a cég­ben a külföldi partnerek. (folytatása a 2. oldalon) (Ferencz) SEPSISZENTGYÖRGY 1998. OKTÓBER 1. 2460. szám ÁRA 1000 lej Előfizetőknek 540 lej CSÜTÖRTÖK A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, a folyamatos áremelkedések sajnos lapunk elő­állítási költségeit is érintik: a drágulások arra kényszerítenek, hogy október 1 -jétől emeljük a Háromszék árát. Egy lapszám mától szabadáru­sításban 1000 lejbe kerül. Az előfizetési díj no­vember 1-jétől változik. Olvasóink megértését köszönjük, reméljük, ezután is együtt maradunk.

Next