Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)
1998-10-01 / 2460. szám
Vo HÁROMSZÉK független napilap RMDSZ-tanácskozás a kilépésről A kormánykoalícióból való kilépés módozatairól kezdett tanácskozást tegnap este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az RMDSZ szeptember elején állította válaszút elé koalíciós partnereit, mivel úgy látta, hogy azok a közös kormányprogramban vállalt ígéretekkel ellentétben nem kívánják megadni a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön oktató állami egyetemhez való jogot. A szövetség közölte, hogy a koalíciós társak vagy teljesítik szeptember 30-ig korábbi ígéreteiket, vagy a szövetség kilép a koalícióból. Kevéssel az RMDSZ által szabott határidő lejártáig semmi olyan pozitív fejlemény nem történt, ami alapot adhatott volna a szeptember eleji döntés felülvizsgálatára, így az este megkezdődött Operatív Tanács ülésének napirendjén — mint azt Markó Béla szövetségi elnök az ülés összehívásakor megfogalmazta:a koalícióból való kilépés gyakorlati kérdései szerepeltek. A helyzeten módosított a kormány késő esti határozata a Petőfi—Schiller multikulturális egyetemre vonatkozóan. Fél tizenkettőkor még tartott a tanácskozás, az RMDSZ-székház előtt valóságos újságírósereg követte a fejleményeket, ám értesüléseink szerint az Operatív Tanács döntéséről a szövetség csak ma számol be. KORMÁNYDÖNTÉS: Petőfi—Schiller magyar—német egyetem A kormány tegnapi ülésén elvi döntést hozott arról, úgy december közepére Petőfi—Schiller elnevezéssel ■ m magyar—német nyelven oktató multikulturális állami gyetemet alapítanak Romániában. Az erről szóló határozat az oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával és irányításával. 15-ig kell elkészíteni javaslatát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el jelentését az új tanintézetről. Az akadémiai bizottság jelentésének megfelelően az oktatási minisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváhagyásra a Petőfi—Schiller állami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. A kormányhatározat az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése idején került nyilvánosságra, tegnap este kilenc óra után. A kormányhatározat hivaközlését követő hét napon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvédelmi hivatalnak és az oktatásügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztviselője kap helyet a Petőfi—Schiller egyetem ötfős ideiglenes vezesse mellett. Az egyetem ideigtes vezetőségének tagjait az ási miniszter nevezi ki a ki kisebbségvédelmi hivaslatára, a magyar és gyetemi közösségekig, ott konzultációk után. Amlsoportnak november Máról holnapra vége? Az RMDSZ ideje lejárt, csomagolnia kell, s elhagyni a koalíciót, visszaléptetnie funkcióban lévő két miniszterét, tucatnyi államtitkárát, más tisztségviselőit. A végső számvetés óráiban kiderült, hogy a koalíciós kormányzás tizennyolc hónapja alatt a szövetség két alapvető célkitűzését, a minden szintű önálló állami oktatást, beleértve az egyetemet is, valamint a közigazgatás decentralizációját, a helyhatóságok adminisztratív autonómiájának megteremtését nem sikerült elérnie, s bár két kormányrendelettel előbb nyolc, később négy közösségi ingatlant megpróbáltak visszajuttatni a magyar közösségek tulajdonába, valós eredmények e téren sincsenek, egyelőre perekbe veszett bele mindenik eset. Igaz, más téren sem tudnak jelentősebb eredményeket felmutatni a jelenlegi hatalom birtokosai. Időközben az ország gazdasági-pénzügyi helyzete folyamatosan romlott, s ezzel párhuzamosan olyan erősen nacionalista hangvétel nyomta rá bélyegét a napi politizálásra, melynek párja csak a ’90—92-es időszakban volt. Valójában ez is oka lehet annak, hogy Románia demokratikus átalakulása megbicsaklott, s jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ha a dolgok valami csoda folytán másként nem alakulnak, az ország a két európai nagyhatalom peremvidékén marad, csak lassú lépésekkel fog vagy a demokratizálódás útján haladni, vagy egy váratlan és gyors fordulat eredményeként valamilyen diktatúrába torkollni. Az RMDSZ másfél éves kísérlete — higgyük — mégsem volt hiábavaló. Annak idején a demokratikus értékeket felvállaló pártszövetség tagja lett, ezt egy meglehetősen jól körvonalazott kormányprogram alapján tette, bár el kell ismernünk, nem kis engedményekkel. Bizonyos, hogy menet közben stratégiai és taktikai hibákat is követett el, bizonyára eredményesebb is lehetett volna, de a kettőn áll a vásár csapdájában kellett vergődnie, főképp amiatt, hogy ne vádolhassák a román demokrácia aláaknázásával. Most ellenben az önfeladás olyan szakaszába juttatták a partnerek, melyet pirulás nélkül már elfogadni nem lehet, s ha a hazai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezeteként még egyáltalán létezni akarnak vezetői — márpedig szemmel láthatóan ezt kívánják —, a szakítást tovább odázni nem lenne sem tanácsos, sem bölcs dolog. Jelen körülmények között nem maradhat a hatalomban, hisz arcélét, programját, a magyar kisebbség jogköveteléseit kellene cserében adni, egy gyenge, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, válságból válságba zuhanó kormánynak, mely félig tudatosan, némileg öntudatlanul az ezredforduló utáni évekre halasztja a reformokat, melynek nincs hosszú távú cselekvési programja, kiszámított stratégiája, kidolgozott taktikája, s melyet ráadásul nagy, szinte kibékíthetetlen doktrinális ellentétek szaggatnak, s most külön-külön mindenik alkotóeleme álhazafias, nemzeti szózatokat felvállalva akar az istenadta román nép kegyeibe visszaférkőzni. Való igaz, veszít az RMDSZ a kormányból való kilépéssel: cselekvési területet, a dolgokban való közvetlen részvétellel járó előnyöket. De többet veszít a jelenlegi kormánykoalíció. Utolsó aduját, a kisebbségi kérdés úgynevezett romániai modelljének hitelességét, szavahihetőségét, komolyságát. S az az 51 százalékos parlamenti többség,mellyel az RMDSZ távozása után maradnak, teljesen kiszolgáltatja a kormányt és a maradék koalíciót belső és külső ellenfeleinek. Kísérlet volt, zátonyra futott. Lehet, Szlovákia fogja megmutatni nekünk, de a román politikai elitnek is, hogyan kell a gyötrő, hangos, nevetséges nacionalizmustól a demokrácia felé haladni. Simó Erzsébet FELSŐHÁROMSZÉKI FÖLDVISZÁLY Ki a zavarosból Egyetlen különleges téma szerepelt a megyei földügyi bizottság keddi ülésének napirendjén: a Kézdiszentlélek—Kézdivásárhely közötti földviszály elemzése, a megoldás keresése. Az összekülönbözött felek sokfelé fordultak már, a szentlélekiek többször jártak még a mezőgazdasági minisztériumban is. A prefektúra és a megyei földügyi bizottság is több ízben próbált megoldást keresni, mindeddig sikertelenül. A keddi ülésen az eddigi lépések felvázolása után „sikerült tisztázni, hogy semmi sem tiszta” — fogalmazott Gazda László alprefektus. Döntés született arról, hogy az illetékes személyek és szervek térképezzék fel a szentléleki határ mai állapotát, kik és milyen társulások mely területek fölött rendelkeznek. Ezután ellenőrizzék a kézdivásárhelyi városháza által kibocsátott birtokleveleket, megfelelnek-e a törvényes előírásoknak. Csak azután vethetik össze az eredményeket, és akkor majd remélhetőleg kiderül, hol az igazság. (Szekeres) Százezer kósza lélek 4. oldal Az őrült és az apáca. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház előadása Színházi krónikánk a 3. oldalon MA Háromszéki tiltakozók a fővárosban A megyeszékhelyről több mint félszáz pedagógus utazik ma Bukarestbe, hogy részt vegyen a tanügyi szakszervezetek által szervezett tiltakozó megmozduláson. Kovászna megye, illetve a tanügyiek szabad szakszervezete feliratú táblákat, valamint az iskolák homlokzatára márciusban kitűzött sárga zászlókat visznek magukkal. A tiltakozásra annak nyomán kerül sor, hogy a napokban a kormány az oktatásnak szánt költségvetés több mint 1000 milliárd lejjel való csökkentését rendelte el, ami maga után vonja az elképesztően rossz anyagi helyzetben levő oktatás még fokozottabb elszegényedését. Háromszék 356 tanintézményéből 137- nek nincs egészségügyi engedélye, a leállított építkezések, épületbővítések miatt továbbra is délután jár iskolába több száz diák, befejezetlen néhány helyi hőközpont, Baróton az épülő középiskola és a Tanulók Klubja, Kézdivásárhelyen az új általános iskola és az Apor Péter-szakiskola, Bodzafordulón az általános iskola udvara és környezete, Sepsiszentgyörgyön a Váradi József- és a Nicolae Colan-iskola marad — ki tudja, meddig — építőtelep. Nincs állandó székháza a helyi főiskolának, a laboratóriumokat, könyvtárakat, sportpályákat legfennebb alapítványi támogatásból tudják korszerűsíteni, s ami a legfontosabb: tanuláshoz kedvetlen diákok és alacsony bérrel megalázott pedagógusok népesítik be az iskolákat, óvodákat. Említett okokból fakadó elégedetlenségükben indulnak ma háromszéki pedagógusok (Barótról is tucatnyian jelezték részvételüket) a fővárosba, ahol az ország több mint 400 ezer tanügyi alkalmazottja nevében felvonuló szakszervezetekkel együtt tiltakoznak az oktatás ilyen mértékű háttérbe szorítása miatt. (Fekete) GAZDASÁG Fantom vegyes vállalatok A megyei rendőrség útlevélosztályának adatai szerint Háromszéken összesen 311 külföldi társtulajdonossal rendelkező céget jegyeztek, ezek közül a legtöbbet, összesen 151 vállalkozást magyar partnerekkel közösen indítottak, a német vállalkozók 60, az osztrákok pedig 19 cég alapításában vettek részt. Érdekességképpen említjük meg: három kínai érdekeltségű céget is jegyeztek. A külföldi állampolgárok nyilvántartásáért is felelő rendőrségi igazgatóság nemrég felmérést végzett a vegyes vállalatok háza táján. Ebből kiderült, hogy a bejegyzett cégek 43 százaléka, vagyis 119 vállalkozás csak papíron létezik, mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Ebből 67 magyar, 14 német társtulajdonossal bejegyzett társaságot azonosítottak. Például az említett három kínai érdekeltségű cég egyike sem működik. Ugyanakkor kiderült, hogy további 21 cégnek olyan munkapontjai vannak, amelyeket nem jelentettek be a cégbíróságon, 15-nek fiktív a székháza, 4 esetben pedig már nincsenek jelen a cégben a külföldi partnerek. (folytatása a 2. oldalon) (Ferencz) SEPSISZENTGYÖRGY 1998. OKTÓBER 1. 2460. szám ÁRA 1000 lej Előfizetőknek 540 lej CSÜTÖRTÖK A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, a folyamatos áremelkedések sajnos lapunk előállítási költségeit is érintik: a drágulások arra kényszerítenek, hogy október 1 -jétől emeljük a Háromszék árát. Egy lapszám mától szabadárusításban 1000 lejbe kerül. Az előfizetési díj november 1-jétől változik. Olvasóink megértését köszönjük, reméljük, ezután is együtt maradunk.