Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)

1998-10-01 / 2460. szám

Vo HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1998. OKTÓBER 1. 2460. szám ÁRA 1000 lej Előfizetőknek 540 lej CSÜTÖRTÖK RMDSZ-tanácskozás a kilépésről A kormánykoalícióból való kilépés módozatairól kezdett tanácskozást tegnap este a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa. Az RMDSZ szeptember elején állította válaszút elé koalí­ciós partnereit, mivel úgy látta, hogy azok a közös kormányprogramban vállalt ígéretekkel ellentétben nem kívánják megadni a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön oktató állami egyetemhez való jogot. A szö­vetség közölte, hogy a koalíciós társak vagy teljesítik szeptember 30-ig korábbi ígéreteiket, vagy a szövetség kilép a koalícióból. Kevéssel az RMDSZ által szabott határidő lejártáig semmi olyan pozitív fejlemény nem történt, ami alapot adhatott volna a szeptember eleji döntés felülvizsgálatára. így az este megkezdődött Operatív Tanács ülésének napirendjén — mint azt Markó Béla szövetségi elnök az ülés összehívásakor megfogalmazta—a koalícióból való kilépés gyakorlati kérdé­sei szerepeltek. A helyzeten módosított a kormány késő esti határozata a Petőfi—Schiller multikulturális egyetemre vonatkozóan. Fél tizenkettőkor még tartott a tanácskozás, az RMDSZ-székház előtt valóságos újságirósereg követte a fejleményeket, ám értesüléseink szerint az Operatív Tanács döntéséről a szövetség csak ma számai be. KORMÁNYDÖNTÉS: Petőfi—Schiller magyar—német egyetem A kormány tegnapi ülésén elvi döntést hozott arról, vny december közepére Petőfi—Schiller elnevezéssel ■«4 agyar—német nyelven oktató multikulturális állami gyetemet alapítanak Romániában. Az erről szóló határozat íz oktatási minisztériumot bízta meg az egyetemalapítás folyamatának elindításával- A kormányhatározat hiva- közlését követő hét na­pon belül munkacsoport alakul. Ebben a nemzeti kisebbségvé­delmi hivatalnak és az oktatás­ügyi minisztérium felsőoktatási főigazgatóságának öt tisztvise­lője kap helyet a Petőfi—Schiller egyetem ötfős ideiglenes veze­sse mellett. Az egyetem ideig- tes vezetőségének tagjait az ási miniszter nevezi ki a 'i kisebbségvédelmi hi- caslatára, a magyar és ţyetemi közösségek­ig. ott konzultációk után. Amu. soportnak november és irányításával. 15-ig kell elkészíteni javas­latát az egyetem felállításáról. Az egyetemek létrehozását jóváhagyó akadémiai bizottság november 30-ig készíti el je­lentését az új tanintézetről. Az akadémiai bizottság jelentésé­nek megfelelően azoktatási mi­nisztérium december 15-ig a kormány elé terjeszti jóváha­gyásra a Petőfi—Schillerállami egyetem ideiglenes működési engedélyéről szóló határozatot. A kormányhatározat az RMDSZ Operatív Tanácsának ülése idején került nyilvánosság­ra, tegnap este kilenc óra után. FELSŐHÁROMSZÉKI FÖLDVISZÁLY Ki a zavarosból Egyetlen különleges téma szerepelt a megyei földügyi bizottság keddi ülésének napirendjén: a Kézdiszent- lélek—Kézdivásárhely kö­zötti földviszály elemzése, a megoldás keresése. Azösszekülönbözött felek sokfelé fordultak már, a szentlélekiek többször jártak még a mezőgazdasági minisz­tériumban is. A prefektúra és a megyei földügyi bizottság is több ízben próbált megol­dást keresni, mindeddig si­kertelenül. A keddi ülésen az eddigi lépések felvázolása után „si­került tisztázni, hogy semmi sem tiszta” — fogalmazott Gazda László alprefektus. Döntés született arról, hogy az illetékes személyek és szer­vek térképezzék fel a szent- léleki határ mai állapotát, kik és milyen társulások mely területek fölött rendelkeznek. Ezután ellenőrizzék a kézdi­vásárhely i városháza által kibocsátott birtokleveleket, megfelelnek-e a törvényes előírásoknak. Csak azután vet­hetik össze az eredményeket, és akkor majd remélhetőleg kiderül, hol az igazság. (Szekeres) Százezer kósza lélek 4. oldal Az őrült és az apáca. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház előadása Színházi krónikánk a 3. oldalon MA Háromszéki tiltakozók a fővárosban A megyeszekhelyrol több mint felszáz pedagógus utazik ma Bukarestbe, hogy reszt vegyen a tanügyi szakszervezetek által szervezett tiltakozó megmozduláson. Kovászna megye, illetve a tanügyiek szabad szakszervezete feliratú táblákat, valamint az iskolák homlokzatára márciusban kitűzött sárga zászlókat visznek magukkal. A tiltakozásra annak nyomán kerül sor, hogy a napokban a kormány az oktatásnak szánt költségvetés több mint 1000 milliárd lejjel való csökkentését rendelte el, ami maga után vonja az elképesztően rossz anyagi helyzetben levő Háromszék 356 tanintézményéből 137- nek nincs egészségügyi engedélye, a leállított építkezések, épületbővítésekmiatt továbbra is délután jár iskolába több száz diák, befe­jezetlen néhány helyi hőközpont. Baróton az épülő középiskola és a Tanulók Klubja, Kézdivásárhelyen az új általános iskola és az Apor Péter-szakiskola, Bodzafordulón az általános iskola udvara és környezete, Sepsi- szentgyörgyön a Váradi József- és a Nicolae Colan-iskola marad — ki tudja, meddig — építőtelep. Nincs állandó székháza a helyi főiskolának, a laboratóriumokat, könyvtára­oktatás még fokozottabb elszegényedését. kát, sportpályákat legfennebb alapítványi tá­mogatásból tudják korszerűsíteni, s ami a legfontosabb: tanuláshoz kedvetlen diákok és alacsony bérrel megalázott pedagógusok népesítik be az iskolákat, óvodákat. Említett okokból fakadó elégedetlenségük­ben indulnak ma háromszéki pedagógusok (Barótról is tucatnyian jelezték részvételüket) a fővárosba, ahol az ország több mint 400 ezer tanügyi alkalmazottja nevében felvonuló szakszervezetekkel együtt tiltakoznak az ok­tatás ilyen mértékű háttérbe szorítása miatt. (Fekete) Máról holnapra Vége? Az RMDSZ ideje lejárt, csomagolnia kell, s elhagyni a koalíciót, visszaléptetnie funkcióban lévő két minisz­terét, tucatnyi államtitkárát, más tisztségviselőit. A ,'égső számvetés óráiban kiderült, hogy a koalíciós kor­mányzás tizennyolc hónapja alatt a szövetség két alap­vetőcélkitűzését, a minden szintű önálló állami oktatást, beleértve az egyetemet is, valamint a közigazgatás de­centralizációját, a helyhatóságok adminisztratív au­tonómiájának megteremtését nem sikerült elérnie, s bár két kormányrendelettel előbb nyolc, később négy közösségi ingatlant megpróbáltak visszajuttatni^ ma­gyar közösségek tulajdonába, valós eredmények e téren sincsenek, egyelőre perekbe veszett bele mindenik eset. Igaz, más téren sem tudnak jelentősebb eredményeket felmutatni a jelenlegi hatalom birtokosai. Időközben az ország gazdasági-pénzügyi helyzete folyamatosan rom­lott, s ezzel párhuzamosan olyan erősen nacionalista hangvétel nyomta rá bélyegét a napi politizálásra, mely­nek párja csak a ’90—92-es időszakban volt. Valójában ez is oka lehet annak, hogy Románia demokratikus átalakulása megbicsaklott, s jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ha a dolgok valami csoda folytán másként nem alakulnak, az ország a két európai nagyhatalom perem­vidékén marad, csak lassú lépésekkel fog vagy a demok­ratizálódás útján haladni, vagy egy váratlan és gyors fordulat eredményeként valamilyen diktatúrába torkollni. Az RMDSZ másfél éves kísérlete — higgyük — még­sem volt hiábavaló. Annak idején a demokratikus értéke­ket felvállaló pártszövetség tagja lett, ezt egy meglehe­tősen jól körvonalazott kormányprogram alapján tette, bár el kell ismernünk, nem kis engedményekkel. Bi­zonyos, hogy menet közben stratégiai és taktikai hibákat is követett el, bizonyára eredményesebb is lehetett vol­na, de a kettőn áll a vásár csapdájában kellett vergődnie, főképp amiatt, hogy ne vádolhassák a román demokrá­cia aláaknázásával. Most ellenben az önfeladás olyan szakaszába juttatták a partnerek, melyet pirulás nélkül már elfogadni nem lehet, s ha a hazai magyarság érdekvé­delmi és közképviseleti szervezeteként még egyáltalán létezni akarnak vezetői — márpedig szemmel láthatóan ezt kívánják —, a szakítást tovább odázni nem lenne sem tanácsos, sem bölcs dolog. Jelen körülmények között nem maradhat a hatalomban, hisz arcélét, programját, a magyar kisebbség jogköveteléseit kellene cserében ad­ui3 egy gyenge, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, válság­ból válságba zuhanó kormánynak, mely félig tudatosan, némileg öntudatlanul az ezredforduló utáni évekre ha­lasztja a reformokat, melynek nincs hosszú távú cselekvési programja, kiszámított stratégiája, kidolgozott takti­kája, s melyet ráadásul nagy, szinte kibékíthetetlen dokt- rinális ellentétek szaggatnak, s most külön-külön minde­nik alkotóeleme álhazafias, nemzeti szózatokat felvállalva akar az istenadta román nép kegyeibe visszaférkőzni. Való igaz, veszít az RMDSZ a kormányból való kilépés­sel: cselekvési területet, a dolgokban való közvetlen részvétellel járó előnyöket. De többet veszít a jelenlegi kormánykoalíció. Utolsó aduját, a kisebbségi kérdés úgynevezett romániai modelljének hitelességét, szava­hihetőségét, komolyságát. S az az 51 százalékos parla­menti többség,'mellyel az RMDSZ távozása után ma­radnak, teljesen kiszolgáltatja a kormányt és a ma­radék koalíciót belső és külső ellenfeleinek. Kísérlet volt, zátonyra futott. Lehet, Szlovákia fogja megmutatni nekünk, de a román politikai elitnek is, hogyan kell a gyötrő, hangos, nevetséges nacionaliz­mustól a demokrácia felé haladni. Simó Erzsébet GAZDASÁG Fantom vegyes vállalatok A megyei rendőrség út­levélosztályának adatai sze­rint Háromszéken összesen 311 külföldi társtulajdonos­sal rendelkező céget jegyez­tek, ezek közül a legtöbbet, összesen 151 vállalkozási ma­gyar partnerekkel közösen in­dítottak, a német vállalkozók 60, az osztrákok pedig 19 cég alapításában vettek részt. Érdekességképpen említjük meg: három kínai érdekelt­ségű céget is jegyeztek. A kül­földi állampolgárok nyilván­tartásáért is felelő rendőr­ségi igazgatóság nemrég fel­mérést végzett a vegyes vál­lalatok háza táján. Ebből kiderült, hogy a bejegyzett cégek 43 százaléka, vagyis 119 vállalkozás csak papíron létezik, mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Ebből 67 magyar, 14 német társtulajdonossal bejegyzett társaságot azonosítottak. Pél­dául az említett három kínai érdekeltségű cég egyike sem működik. Ugyanakkor kide­rült, hogy további 21 cégnek olyan munkapontjai vannak, amelyeket nem jelentettek be a cégbíróságon, 15-nek fiktív a székháza, 4 esetben pedig már nincsenek jelen a cég­ben a külföldi partnerek. (folytatása a 2. oldalon) (Ferencz) A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, a folyamatos áremelkedések sajnos lapunk elő­állítási költségeit is érintik: a drágulások arra kényszerítenek, hogy október 1 -jétől emeljük a Háromszék árát. Egy lapszám mától szabadáru­sításban 1000 lejbe kerül. Az előfizetési díj no­vember 1-jétől változik. Olvasóink megértését köszönjük, reméljük, ezután is együtt marabunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék