Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)

1998-10-01 / 2460. szám

A kormánybizottság előzetes jelentése A magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását ta­nulmányozó kormánybizottság szerint növelni kell a ro­mániai magyarok részarányát a felsőoktatásban. A kor­mánybizottság heti üléséről a Kisebbségvédelmi Hi­vatal által kiadott közleményből kiderült, hogy román statisztikai adatok tanúsága szerint a felsőfokú végzettség­gel rendelkező romániai magyarok részaránya elmarad a kisebbség összlakosságon belüli részarányától. A bizott­ság szerint szükséges lenne a magyar tannyelvű szakok és a magyar anyanyelvű egyetemi és főiskolai diákok számának növelése, javítani kellene a magyar tannyelvű felsőokta­tás intézményi-szervezeti formáit szabályozó törvényes feltételeken. A romániai magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását tanulmányozó kormánybizottságnak október 15-ig kell elkészítenie a témával kapcsolatos zárójelentését. Ismét összeült az oktatási bizottság Tegnap Ion Diaconescu képviselőházi elnök külön kérésére ismételten összeült az oktatási bizottság, de a testület nem tűzte napirendjére a nemzetiségi egyetemek kérdését. Az oktatási bizottság első, szerdai ülését a testület elnöke felfüggesztette, mivel nem volt meg a határozathozatalhoz szükséges létszám. A házelnök köz­belépése után előkerültek ugyan a hiányzó képviselők, de Asztalos Ferenc hiába kérte az RMDSZ nevében, hogy térjenek vissza az egyetemek ügyére, javaslatát egyetlen koalíciós partner­ sem támogatta. A bizottság folytatta a tanügyi törvény soron következő cikkelyeinek megtár­gyalását. A bizottság elnöke az ülés végén közölte, hogy a testület a jövő hét elején folytatja tanácskozását, és ha befejezte a törvénytervezet megvitatását, akkor sor kerül­het az időközben benyújtott módosító rendeletekre, köz­tük arra, amelyben a koalíciós pártok képviselőházi cso­portjainak vezetői megfogalmazták a nemzeti kisebb­ségek anyanyelvén oktató állami egyetemek alapításának jogát. A kormányfő állásfoglalása Nem jó dolog az RMDSZ kiválása a kormányból, mert az tovább rontaná Románia nemzetközi megítélését — jelentette ki a miniszterelnök. Radu Vasile, aki tegnap Iaşi­ban vett részt az egyetemi tanévnyitó ünnepségen, bölcsességre szólította fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hangoztatva, hogy a jelenlegi kormánykoa­líció egyetlen pártja sem tűzött maga elé maximális prog­ramot. A kormányfő rámutatott, hogy bár belpolitikai szempontból a kormánynak továbbra is meglesz­ a parla­menti többsége, nemzetközi síkon a lépést kormányvál­ságnak tekintenék, s ez, még tovább növelné a külföldi beruházók tartózkodását Romániát illetően. Radu Vasile ismét hangoztatta: kormánya a multikulturalitás elvét vallja, ennél többre most nincs lehetőség a nemzeti kisebb­ségek egyetemi szintű anyanyelvű oktatása terén. Éppen ezért a kormányülésen — hangoztatta — úgy módosítják a magyar egyetem létrehozása módozatainak tanulmá­nyozására alakult kormánybizottság mandátumát és össze­tételét, hogy az eddigi román és magyar nemzetiségű szakemberek mellett a német kisebbség képviselőit is bevonják a testület munkájába. Smaranda Enache a multikulturalitásról Tegnap hangzott el az ismert polgárjogi harcos egy interjújában, hogy a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudomány­­egyetemet nem lehet valójában multikulturálisnak nevez­ni mindaddig, amíg ott a magyar tannyelv alárendelt szerepet játszik, míg az 1872-ben alapított és háromszáz éves előzményekre építő felsőfokú oktatásra az égvilágon semmi, bár egy terem­név nem utal. Amíg a magyar n­yelv státusa nem az, mely megilleti, addig kétnyelvű egyetem­ről Kolozsvárt beszélni nem lehet. Jelenlegi szerkezete szerint az intézmény csakis monokulturálisnak minő­síthető — jelentette ki Smaranda Enache a Pro Europa Liga nevében, tiltakozását jelentve be a képviselőház tanügyi bizottsága elnökének eljárása ellen, mellyel a vitatott 123-as cikkely módosításának vitáját levetette a napirendről. Szerkesztette: B. Kovács András I Fantom vegyes vállalatok (folytatás az első oldalról) Stoica Marcel ezredes, az útlevél­osztály vezetője kérdésünkre elmond­ta, hogy jelen pillanatban 91 külföldi állampolgárnak van úgynevezett hosz­­szú lejáratú, vagyis 120 napnál hosszabb időszakra érvényes vízuma. Ezek kö­zül legtöbben üzletemberek, de sokan műszaki tanácsadókként működnek, vagy az egészségügy, a tanügy és az egyházak kötelékében fejtenek ki humanitárius tevékenységet. Ugyanak­kor idén öt külföldi állampolgár ellen indítottak büntető eljárást, 33-nak lejárt a vízuma, közülük 12-nek hosszabbítot­ták meg az itt-tartózkodási engedé­lyét. 17 külföldi állampolgárt eltanácsol­­tak, 4-et kísérettel utasítottak ki az országból, 24 esetben összesen 15 mil­lió lejes büntetést róttak ki, 6 személyt két évre kitiltottak az állam területéről. MA KÉZDIVÁSÁRHELYEN • • Ü­nnepel a Siculus rádió A kézdivásárhelyi Siculus rádió szerkesztősége az Idén étteremben ün­nepli fennállásának harmadik, kézdi­vásárhelyi irányítás alá kerülésének második évfordulóját. A megemléke­zésre száz közéleti személyiséget, poli­tikusokat, cégvezetőket, újságírókat hívtak meg. Ez alkalommal mutatkozik be egyenes adásban a rádió új rovata, a kabarészínház. Az évforduló előesté­jén arra kértük dr. Szőcs Géza egyetemi tanárt, a rádió főszerkesztőjét, tájékoz­tassa olvasóinkat, a rádió hallgatóit az újdonságokról. Elmondta, hogy a kezdeti napi nyolc-tizennyolc órás adásidő után ez év januárjától a Sicu­lus rádió megszakítás nélkül 24 órán át sugároz. Éjszaka más adóktól átvett műsorokat közvetítenek. A szerkesz­tői gárda folyamatosan cserélődött, új hangok jelentkeztek és jelentkeznek ezután is. Azok a fiatal munkatársak, akiknek nem volt felsőfokú végzettsé­gük, és megtanulták a rádiósmestersé­get, sikeresen felvételiztek főiskolára, egyetemre, ezért természetesen más munkatársak után kellett nézni. Jelen­leg egyetemet végzett külső munkatár­sakkal is dolgoznak. Három év után lassan kialakul egy stabilabb szerkesz­tőség. Minőségileg a rádió sokat fej­lődött, a visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy sokan hallgatják, s nemcsak Felsőháromszék majd min­­den falujában, hanem Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön is. A rádióadó mű­szakilag is gyarapodott, új keverőasztalt vásároltak, s jó ideje adásaik egy já­szét számítógépes technikával szer­kesztik. Mit kíván a szerkesztőségnek és a hallgatóságnak? — kérdeztük a főszerkesztőtől. „Minél összeforrot­­tabb szerkesztőgárdát és minőséget, a hallgatóknak pedig azt, hogy jókedv­vel hallgassák a Siculus rádiót.” (Sochom) Testvérrendőrségek Másodszor tartották meg Temesváron szeptember 25­-27-e között a Rendőrök Nemzetközi Társulása román részlegének kongresszusát. A szer­vezetnek 91 háromszéki tagja van. Ivan Nicolae alezredes, a megyei rendőr­felügyelőség kabinetfőnöke arról tájékoztatott, hogy Temesváron felvette a kapcsolatot Békés megye rendőrfőkapitányával, Szegedi Pállal, akivel megye­közi együttműködési szerződés előkészítéséről tárgyalt. (sz.) Búcsúzó század!... Szeptember közepén kissé megkésve ért el a hír: Kolozsvárott 78 esztendős korában elhunyt Marosi Péter irodalomkritikus, a romániai magyar iroda­lom legújabb kori történetének egyik kulcsfigurája, az Utunk szerkesztője. 4* Noha nem tartozott a lázadók közé, sőt, leginkább még kissé frivolan, de meg nem kerülhetően „óvatos duhaj”-ként aposztrofálhatjuk őt, már ami az ideo­lógiával és az irányított kultúra váltakozó „irányelveivel” gondosan ápolt viszonyát jellemezte, kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek „húzd meg, ereszd meg!” kultúrharcaiban elsősorban taktikai érzékével tűnt ki: mindig akkor és akko­rát lépett, amekkorát lehetett, így aztán működését és az ettől elválaszthatatlan Utunkat szemlélve mindenki azt gon­dolhatta: azért ugye mégiscsak... „fejlődünk”! ❖ A cinikus Marosi még egy tulajdonsága érdemel figyelmet, és ez mindenek fölött álló érték tisztelete és az értékek felisme­résének képessége. Tanulmá­nyaiban, cikkeiben, kritikáiban — ha egymás mellé helyezzük őket, a negyvenes évek végétől a kilencvenes évekig — meg­lehetősen tarka kép rajzolódik ki a romániai magyar iroda­lomról, persze ne feledjük, minden irodalom olyan kri­tikust, ítészt, irodalomtörténészt kap, amilyent... érdemel! ❖ S most ugorjunk vissza oda, ahol a Marosi-féle szempon­tok élhettek és virágozhattak a Petőfit is lobogtató zász­lókon. ❖ Andrei Pleşu — aki e sorok írásakor még külügy­miniszter ugyan, de sejtéseink szerint már nem sokáig —­ a Dilema egyik utóbbi számában így összegezi a helyet, ahol vagyunk: érthető módon számunkra 1989 decemberéig a világ a „szocialista pokol” volt, amelyben vegetálnunk, tengődnünk-tengődnünk adatott, s csupán a lázas december végi napok után döbbenhettünk rá, hogy a világ nem csak a po­kolból és a szabad világ paradicsomából áll. Hogy a kettő között még végtelen árnyalatok léteznek, s hogy a régi és új díszletek között más hangokról és más szobákról álmodoz­­va mindig ugyanazokba a rögeszmékbe és előítéletekbe ütközünk. *­ Mint legutóbb is a kiváló H.­R. Patapievici Birodalmi kisebbség című, rólunk, magyarokról meglehetősen summásan s előítéletekről terhelten szóló pamfletját olvas­va a 22-ben. ♦­ Patapievici a mai román elit és a világ nagy kritikusa és lázadója. Most azonban olyan kérdésekről nyil­vánít szokása szerint ex cathedra véleményt, amelyekhez nem ért!... Egészen egyszerűen bámulatos, hogy egy olyan hiperérzékeny és hiperintelligens, bámulatosan tájékozott esszéíró hogyan írhat le már a századfordulón elavult és hazug nézeteket egy másik népről, amelyre (ez kisüt írásából) ő is féltékeny, és talán ezt leplezendő fölösen szigorú (!.), s a nyulat is bokrostól lövik alapon általánosít!... Ahogy ezt a tőle évszázadokra álló félfasiszta, mahalakból szalajtott Vádi­moknál vagy az Erdélyi Iskola nemes harcosainak paródiá­jává silányuló Funarnál és „eszmetársainál” is megszokhattuk. ❖ Patapievici cikke szomorú példája annak, hogy az elit sem képes szembenézni önmagával, s a „magyar elzárkózás” rémét festve a falra, az amúgy is köd- és rémképekkel terhelt horizontra, nem veszi észre, hogy önmaga „világból kiesett­­ségéről”, tájékozatlanságáról és rögeszméiről is nyugtalanító leltárt készít mintegy öntudat­lanul... ❖ Patapievici elsősor­ban azért kárhoztatja a magyar törekvéseket, mert most szerinte — s eddig a pontig tökélete­sen egyetérthetünk vele — nem olyan a politikai légkör és a gazdasági helyzet, hogy efféle állami magyar egyetemek­kel és egyéb magyar „zsarolásokkal” és „követelésekkel” foglalkozhassunk. Most közös érdek elkerülni a gazdasági csődöt. Figyelemre méltó érv, s állandóan különféle ideo­lógiai mezben ismétlődik, ezek szerint a „mi időnk” soha nem jön el, s a boldog jövőben, amikor a román társadalom végre megoldja önnön igen-igen nehéz helyzetét — már mi magunk is eltűnünk (gunyoros képzavarral élve) az egysé­ges, szent és sérthetetlen nemzetállam önzőformáiban, és végre nem fogjuk zavarni követeléseinkkel az ál­lám, fölösen érzékeny többségi prófétákat! ❖ Hacsak addig ugyanezen állam szét nem esik , az elmúlt hetek kolozsvári nyilatko­zatai bizonyítják: ehhez nem okvetlenül kellünk mink, ma­gyarok. Velünk vagy nélkülünk, végül is megszületik az ének! MEGHÍVÓ Ülésezik a megyei tanács A helyi közigazgatást szabályozó tör­vény 65. cikkelyének 3. bekezdése alap­ján Kovászna megye tanácsának elnöke 1998. október 12-én 10 órára a Sepsi­­szentgyörgy, Szabadság tér 4. szám alatti székhelyre összehívja a megyei tanács rendes közgyűlését. Napirendtervezet: 1. Az 1998/14-es kormányrendelettel módosított 1998. évi állami költségvetésből a megyének juttatott összegek elosztása a helyi közigazgatási egységek között 2. Kovászna megye tanácsa 1998. évi költségvetésének módosítása 3. A megyei érdekeltségű művelődési intézmények idei költségvetésének mó­dosítása 4. A megyei tanács költségvetési tar­talékalapjának elosztása 5. Kovászna megye területrendezési tervének elfogadása 6. A megyei tanács apparátusa lét­számának és hivatali felépítésének mó­dosítása 7. A megyei tanács saját szervei működé­si és szervezési szabályzatának módosítása 8. A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság felépítésének és személyzete létszámának módosítása 9. A megyei tanácsnak a gépkocsi­­parkja és a megyei tanács, illetve az aláren­delt közintézmények havi üzemanyag­fogyasztására vonatkozó 1997/26-os szár. határozata 1. függelékének kiegészítése 10. A megyei tanács csatlakozásának jóváhagyása a Proctev Consulting fejlesz­tési társasághoz és az ezzel járó 1998/ 1999. évi kiadások megszavazása 11. A megyei tanács részvétele a Csornád—Bálványos Szövetségben 12. A megyei tanács csatlakozása a Romániai Helyi Képviselők Kon­föderációjához. Az ülés anyagait a megyei tanács titkárságán lehet tanulmányozni folyó év október 8-tól. Orbán Árpád elnök 1998. OKTÓBER 1.

Next