Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)
1998-10-01 / 2460. szám
A kormánybizottság előzetes jelentése A magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását tanulmányozó kormánybizottság szerint növelni kell a romániai magyarok részarányát a felsőoktatásban. A kormánybizottság heti üléséről a Kisebbségvédelmi Hivatal által kiadott közleményből kiderült, hogy román statisztikai adatok tanúsága szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániai magyarok részaránya elmarad a kisebbség összlakosságon belüli részarányától. A bizottság szerint szükséges lenne a magyar tannyelvű szakok és a magyar anyanyelvű egyetemi és főiskolai diákok számának növelése, javítani kellene a magyar tannyelvű felsőoktatás intézményi-szervezeti formáit szabályozó törvényes feltételeken. A romániai magyar tannyelvű állami egyetem létrehozását tanulmányozó kormánybizottságnak október 15-ig kell elkészítenie a témával kapcsolatos zárójelentését. Ismét összeült az oktatási bizottság Tegnap Ion Diaconescu képviselőházi elnök külön kérésére ismételten összeült az oktatási bizottság, de a testület nem tűzte napirendjére a nemzetiségi egyetemek kérdését. Az oktatási bizottság első, szerdai ülését a testület elnöke felfüggesztette, mivel nem volt meg a határozathozatalhoz szükséges létszám. A házelnök közbelépése után előkerültek ugyan a hiányzó képviselők, de Asztalos Ferenc hiába kérte az RMDSZ nevében, hogy térjenek vissza az egyetemek ügyére, javaslatát egyetlen koalíciós partner sem támogatta. A bizottság folytatta a tanügyi törvény soron következő cikkelyeinek megtárgyalását. A bizottság elnöke az ülés végén közölte, hogy a testület a jövő hét elején folytatja tanácskozását, és ha befejezte a törvénytervezet megvitatását, akkor sor kerülhet az időközben benyújtott módosító rendeletekre, köztük arra, amelyben a koalíciós pártok képviselőházi csoportjainak vezetői megfogalmazták a nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató állami egyetemek alapításának jogát. A kormányfő állásfoglalása Nem jó dolog az RMDSZ kiválása a kormányból, mert az tovább rontaná Románia nemzetközi megítélését — jelentette ki a miniszterelnök. Radu Vasile, aki tegnap Iaşiban vett részt az egyetemi tanévnyitó ünnepségen, bölcsességre szólította fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hangoztatva, hogy a jelenlegi kormánykoalíció egyetlen pártja sem tűzött maga elé maximális programot. A kormányfő rámutatott, hogy bár belpolitikai szempontból a kormánynak továbbra is meglesz a parlamenti többsége, nemzetközi síkon a lépést kormányválságnak tekintenék, s ez, még tovább növelné a külföldi beruházók tartózkodását Romániát illetően. Radu Vasile ismét hangoztatta: kormánya a multikulturalitás elvét vallja, ennél többre most nincs lehetőség a nemzeti kisebbségek egyetemi szintű anyanyelvű oktatása terén. Éppen ezért a kormányülésen — hangoztatta — úgy módosítják a magyar egyetem létrehozása módozatainak tanulmányozására alakult kormánybizottság mandátumát és összetételét, hogy az eddigi román és magyar nemzetiségű szakemberek mellett a német kisebbség képviselőit is bevonják a testület munkájába. Smaranda Enache a multikulturalitásról Tegnap hangzott el az ismert polgárjogi harcos egy interjújában, hogy a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetemet nem lehet valójában multikulturálisnak nevezni mindaddig, amíg ott a magyar tannyelv alárendelt szerepet játszik, míg az 1872-ben alapított és háromszáz éves előzményekre építő felsőfokú oktatásra az égvilágon semmi, bár egy teremnév nem utal. Amíg a magyar nyelv státusa nem az, mely megilleti, addig kétnyelvű egyetemről Kolozsvárt beszélni nem lehet. Jelenlegi szerkezete szerint az intézmény csakis monokulturálisnak minősíthető — jelentette ki Smaranda Enache a Pro Europa Liga nevében, tiltakozását jelentve be a képviselőház tanügyi bizottsága elnökének eljárása ellen, mellyel a vitatott 123-as cikkely módosításának vitáját levetette a napirendről. Szerkesztette: B. Kovács András I Fantom vegyes vállalatok (folytatás az első oldalról) Stoica Marcel ezredes, az útlevélosztály vezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelen pillanatban 91 külföldi állampolgárnak van úgynevezett hoszszú lejáratú, vagyis 120 napnál hosszabb időszakra érvényes vízuma. Ezek közül legtöbben üzletemberek, de sokan műszaki tanácsadókként működnek, vagy az egészségügy, a tanügy és az egyházak kötelékében fejtenek ki humanitárius tevékenységet. Ugyanakkor idén öt külföldi állampolgár ellen indítottak büntető eljárást, 33-nak lejárt a vízuma, közülük 12-nek hosszabbították meg az itt-tartózkodási engedélyét. 17 külföldi állampolgárt eltanácsoltak, 4-et kísérettel utasítottak ki az országból, 24 esetben összesen 15 millió lejes büntetést róttak ki, 6 személyt két évre kitiltottak az állam területéről. MA KÉZDIVÁSÁRHELYEN • • Ünnepel a Siculus rádió A kézdivásárhelyi Siculus rádió szerkesztősége az Idén étteremben ünnepli fennállásának harmadik, kézdivásárhelyi irányítás alá kerülésének második évfordulóját. A megemlékezésre száz közéleti személyiséget, politikusokat, cégvezetőket, újságírókat hívtak meg. Ez alkalommal mutatkozik be egyenes adásban a rádió új rovata, a kabarészínház. Az évforduló előestéjén arra kértük dr. Szőcs Géza egyetemi tanárt, a rádió főszerkesztőjét, tájékoztassa olvasóinkat, a rádió hallgatóit az újdonságokról. Elmondta, hogy a kezdeti napi nyolc-tizennyolc órás adásidő után ez év januárjától a Siculus rádió megszakítás nélkül 24 órán át sugároz. Éjszaka más adóktól átvett műsorokat közvetítenek. A szerkesztői gárda folyamatosan cserélődött, új hangok jelentkeztek és jelentkeznek ezután is. Azok a fiatal munkatársak, akiknek nem volt felsőfokú végzettségük, és megtanulták a rádiósmesterséget, sikeresen felvételiztek főiskolára, egyetemre, ezért természetesen más munkatársak után kellett nézni. Jelenleg egyetemet végzett külső munkatársakkal is dolgoznak. Három év után lassan kialakul egy stabilabb szerkesztőség. Minőségileg a rádió sokat fejlődött, a visszajelzésekből arra lehet következtetni, hogy sokan hallgatják, s nemcsak Felsőháromszék majd minden falujában, hanem Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön is. A rádióadó műszakilag is gyarapodott, új keverőasztalt vásároltak, s jó ideje adásaik egy jászét számítógépes technikával szerkesztik. Mit kíván a szerkesztőségnek és a hallgatóságnak? — kérdeztük a főszerkesztőtől. „Minél összeforrottabb szerkesztőgárdát és minőséget, a hallgatóknak pedig azt, hogy jókedvvel hallgassák a Siculus rádiót.” (Sochom) Testvérrendőrségek Másodszor tartották meg Temesváron szeptember 25-27-e között a Rendőrök Nemzetközi Társulása román részlegének kongresszusát. A szervezetnek 91 háromszéki tagja van. Ivan Nicolae alezredes, a megyei rendőrfelügyelőség kabinetfőnöke arról tájékoztatott, hogy Temesváron felvette a kapcsolatot Békés megye rendőrfőkapitányával, Szegedi Pállal, akivel megyeközi együttműködési szerződés előkészítéséről tárgyalt. (sz.) Búcsúzó század!... Szeptember közepén kissé megkésve ért el a hír: Kolozsvárott 78 esztendős korában elhunyt Marosi Péter irodalomkritikus, a romániai magyar irodalom legújabb kori történetének egyik kulcsfigurája, az Utunk szerkesztője. 4* Noha nem tartozott a lázadók közé, sőt, leginkább még kissé frivolan, de meg nem kerülhetően „óvatos duhaj”-ként aposztrofálhatjuk őt, már ami az ideológiával és az irányított kultúra váltakozó „irányelveivel” gondosan ápolt viszonyát jellemezte, kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedek „húzd meg, ereszd meg!” kultúrharcaiban elsősorban taktikai érzékével tűnt ki: mindig akkor és akkorát lépett, amekkorát lehetett, így aztán működését és az ettől elválaszthatatlan Utunkat szemlélve mindenki azt gondolhatta: azért ugye mégiscsak... „fejlődünk”! ❖ A cinikus Marosi még egy tulajdonsága érdemel figyelmet, és ez mindenek fölött álló érték tisztelete és az értékek felismerésének képessége. Tanulmányaiban, cikkeiben, kritikáiban — ha egymás mellé helyezzük őket, a negyvenes évek végétől a kilencvenes évekig — meglehetősen tarka kép rajzolódik ki a romániai magyar irodalomról, persze ne feledjük, minden irodalom olyan kritikust, ítészt, irodalomtörténészt kap, amilyent... érdemel! ❖ S most ugorjunk vissza oda, ahol a Marosi-féle szempontok élhettek és virágozhattak a Petőfit is lobogtató zászlókon. ❖ Andrei Pleşu — aki e sorok írásakor még külügyminiszter ugyan, de sejtéseink szerint már nem sokáig — a Dilema egyik utóbbi számában így összegezi a helyet, ahol vagyunk: érthető módon számunkra 1989 decemberéig a világ a „szocialista pokol” volt, amelyben vegetálnunk, tengődnünk-tengődnünk adatott, s csupán a lázas december végi napok után döbbenhettünk rá, hogy a világ nem csak a pokolból és a szabad világ paradicsomából áll. Hogy a kettő között még végtelen árnyalatok léteznek, s hogy a régi és új díszletek között más hangokról és más szobákról álmodozva mindig ugyanazokba a rögeszmékbe és előítéletekbe ütközünk. * Mint legutóbb is a kiváló H.R. Patapievici Birodalmi kisebbség című, rólunk, magyarokról meglehetősen summásan s előítéletekről terhelten szóló pamfletját olvasva a 22-ben. ♦ Patapievici a mai román elit és a világ nagy kritikusa és lázadója. Most azonban olyan kérdésekről nyilvánít szokása szerint ex cathedra véleményt, amelyekhez nem ért!... Egészen egyszerűen bámulatos, hogy egy olyan hiperérzékeny és hiperintelligens, bámulatosan tájékozott esszéíró hogyan írhat le már a századfordulón elavult és hazug nézeteket egy másik népről, amelyre (ez kisüt írásából) ő is féltékeny, és talán ezt leplezendő fölösen szigorú (!.), s a nyulat is bokrostól lövik alapon általánosít!... Ahogy ezt a tőle évszázadokra álló félfasiszta, mahalakból szalajtott Vádimoknál vagy az Erdélyi Iskola nemes harcosainak paródiájává silányuló Funarnál és „eszmetársainál” is megszokhattuk. ❖ Patapievici cikke szomorú példája annak, hogy az elit sem képes szembenézni önmagával, s a „magyar elzárkózás” rémét festve a falra, az amúgy is köd- és rémképekkel terhelt horizontra, nem veszi észre, hogy önmaga „világból kiesettségéről”, tájékozatlanságáról és rögeszméiről is nyugtalanító leltárt készít mintegy öntudatlanul... ❖ Patapievici elsősorban azért kárhoztatja a magyar törekvéseket, mert most szerinte — s eddig a pontig tökéletesen egyetérthetünk vele — nem olyan a politikai légkör és a gazdasági helyzet, hogy efféle állami magyar egyetemekkel és egyéb magyar „zsarolásokkal” és „követelésekkel” foglalkozhassunk. Most közös érdek elkerülni a gazdasági csődöt. Figyelemre méltó érv, s állandóan különféle ideológiai mezben ismétlődik, ezek szerint a „mi időnk” soha nem jön el, s a boldog jövőben, amikor a román társadalom végre megoldja önnön igen-igen nehéz helyzetét — már mi magunk is eltűnünk (gunyoros képzavarral élve) az egységes, szent és sérthetetlen nemzetállam önzőformáiban, és végre nem fogjuk zavarni követeléseinkkel az állám, fölösen érzékeny többségi prófétákat! ❖ Hacsak addig ugyanezen állam szét nem esik , az elmúlt hetek kolozsvári nyilatkozatai bizonyítják: ehhez nem okvetlenül kellünk mink, magyarok. Velünk vagy nélkülünk, végül is megszületik az ének! MEGHÍVÓ Ülésezik a megyei tanács A helyi közigazgatást szabályozó törvény 65. cikkelyének 3. bekezdése alapján Kovászna megye tanácsának elnöke 1998. október 12-én 10 órára a Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 4. szám alatti székhelyre összehívja a megyei tanács rendes közgyűlését. Napirendtervezet: 1. Az 1998/14-es kormányrendelettel módosított 1998. évi állami költségvetésből a megyének juttatott összegek elosztása a helyi közigazgatási egységek között 2. Kovászna megye tanácsa 1998. évi költségvetésének módosítása 3. A megyei érdekeltségű művelődési intézmények idei költségvetésének módosítása 4. A megyei tanács költségvetési tartalékalapjának elosztása 5. Kovászna megye területrendezési tervének elfogadása 6. A megyei tanács apparátusa létszámának és hivatali felépítésének módosítása 7. A megyei tanács saját szervei működési és szervezési szabályzatának módosítása 8. A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság felépítésének és személyzete létszámának módosítása 9. A megyei tanácsnak a gépkocsiparkja és a megyei tanács, illetve az alárendelt közintézmények havi üzemanyagfogyasztására vonatkozó 1997/26-os szár. határozata 1. függelékének kiegészítése 10. A megyei tanács csatlakozásának jóváhagyása a Proctev Consulting fejlesztési társasághoz és az ezzel járó 1998/ 1999. évi kiadások megszavazása 11. A megyei tanács részvétele a Csornád—Bálványos Szövetségben 12. A megyei tanács csatlakozása a Romániai Helyi Képviselők Konföderációjához. Az ülés anyagait a megyei tanács titkárságán lehet tanulmányozni folyó év október 8-tól. Orbán Árpád elnök 1998. OKTÓBER 1.