Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)
1998-10-24 / 2480. szám
Vetró-tárlat Kézdivásárhelyt Vetró András közel húsz évvel ezelőtti, 1979 őszén rendezett első egyéni kiállításán — melynek akárcsak most, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum adott otthont — már érzékelhette a néző, hogy a Kolozsvárról, Erdély tudományos-művészeti centrumából nemrég, 1973-ban egy székelyföldi kisvárosba, Kézdivásárhelyre letelepedett induló művész az örök és egyetemes művészi témákat a kolozsvári alkotóműhelyekben, mindenekelőtt az édesapjáéban, illetve a főiskolán megismert modern szobrászati formanyelven kívánja megfogalmazni, de érzékelhettük azt is, hogy az általa választott hely és helyi közösség sajátos szellemterének, értékrendszerének is a vonzáskörébe került a fiatal szobrász. Előbbi vonatkozásban akkor az Anyaság és Földanya című szobrai, kisplasztikái és a Lovag-sorozat volt figyelemre méltó, utóbbi vonatkozásban meg a Gábor Áron-plakett, a Benedek Elek- és az Orbán Balázs-sportré. Bizonyára meg kellett küzdenie Vetró Andrásnak a vidéki léttel járó visszahúzó tényezőkkel is, de az alkotó művész ennek a létnek az előnyeit is felismerhette már induláskor, a választás pillanatában. A földrajzi értelemben vett vidék nyilván az ő számára sem vidékiességet jelenthetett, a vidékiesség ugyanis nem földrajzi kategória, hanem a gondolkodást és magatartást meghatározó állapot, illetve normarendszer, egy hetven évvel ezelőtt Kolozsváron papírra vetett eszmefuttatást idézve: a vidéki ember „az elméje és a kedélye sajátos konstitúciója” folytán vidéki — nem a vidék által. Azt is mondhatnék tehát, hogy a vidékiesség ellenében választotta a vidéket Vetró András. Tudhatta ugyanis, hogy még a világvárosok is tele vannak vidékiekkel, illetve hogy vidéken is létrehozható olyan érték, amely a központok értékelvárásaihoz igazodik. Maga a művész tudná elmondani különben, hogy eme pólusok közötti feszültséget hogyan élte meg: az új, kisvárosi környezetben, a múzsáknak és a tudománynak ha nem is kietlen, de mostoha vidékén. De minek elmondani, amikor Vetró alkotásainak egy markáns, a kezdetektől máig ívelő vonulata, a Lovag-sorozat például éppen ezt a néha reménytelen küzdelmet vagy szélmalomharcot örökíti meg, mert hiszen ezt az egyetemes kultúrtörténeti témát feldolgozva lehetetlen, hogy személyes, egyéni motívumok is ne befolyásolták volna ebben a művészt. Ugyanakkor ki-ki önmagára vagy másokra, illetve a mindennapos különböző helyzeteire is vonatkoztathatja a hol egyik, hol másik A szobrász ugyanis ábrázol: nem csak önmagát, de zetét, a világot is láttatja, az elszántság, bizakodás, lendület, esetleg a meggondolatlanság és illúziókergetés arcvonásait és mozdulatait láttatja Vetró a sorozat most kiállított hét domborművén, hol a kétségbeesését és (Lovag I—V., Együtt I—II.). Csupa filmszerű mozgás, dinamizmus jellemzi ezeket a domborműveket, melyek közül nem egy immár nemes anyagban őrzi szerzője üzenetét nekünk szólót is. Vetró András ehhez közeli és rokon téma alkusz, s mintegy az előzővel párhuza- és hasonló láttatásmód szerint igézta fel ezt is a művész A nagy utalvány című domborműsorozatán (I—VIII.), melynek központi alakja a bohóc. Vetró bohócának arcáról nem harsányság sugárzik, hanem a rémületét lehet leolvasni róla, amint újból és újból, kétségbeesetten próbálkozik a lehe■sorozatnak, tétlennel. Mindent megtesznek ezek a figurák, egész a nyaktörő ravaszságig, hogy szabadságra jussanak — mondotta Vetró egyik méltatója, Bereményi Géza. Ez a két sorozat, amellyel más egyedi alkotások is rokoníthatók egy sajátos szemlélet és megformálás tekintetében (pl. Madárijesztő, Rándy-táltos), egyben ellőpontoz is egy tragikus szemléletmódot, egy olyanfajtát amely például a szabadságról csak pátosszal kíván beszélni, mely szemlélet jelenlétével, elevenségével, esetenként korlátaival éppen a keleti végeken találkozhatott Vetró András. Levonható a következtetés, hogy Vetró említett munkái nem egy tragikus, hanem egy groteszk világlátás és -értelmezés lehetőségeit villantják fel a néző számára. Pátosz helyett az irónia vagy éppen az önirónia dominál. Egy-egy figura vagy helyzet beállításával, az ábrázolt tárgyak arányainak merész felnagyításával, valamely elemük kiemelésével szokatlanul erős hatást, szuggesztivitást kap a mű. Vetró András munkáinak második vonulatát alkotják a nő és az anya témáját felmutató domborművek, kisisztikák, korszobrok. Ezek a nyugalmat és állandóságot példázzák, csönd és meghittség sugárzik belőlük, mondhatni a művész bensőséges lírai vallomásai szerelemről, életről, hitről és jövendőről. Kifejezőeszközeit tekintve Vetró ezekben a munkákban egyesíti az ősi és modern formanyelvet, tanítványa a történelem előtti kor ismeretlen tobrászának csakúgy, mint Henry Moore-nak és Brâncuşinak. Arról is meggyőződtünk mostani tárlatát szemlélve, hogy Vetró András előszeretettel műveli a domborműves portré miát. Tette ezt különben az 1989-es fordulat előtt is, hőseit nagy körültekintéssel kellett megválasztania az alkotásnak korlátokat állító rendszer okán, de akkor is megszülettek KodályZoltán, Bartók Béla, Babits Miihály portréi vagy Szilágyi a.Domokos, Bretter György metépszobrai. A politikai fordulatot követően aztán a magyar történelem és kultúra személyiségeinek egész arcképcsarnokát hozta létre, s az ezt alkotó munkák közül jó néhány immár a Kárpát-medence legtávolabbi, magyarok lakta pontjára is eljutott hol kiállítótermek falai közé, hol meg a történelem szelének és viharainak kitett kárpáti-dunai táj köztereibe, történelmi emlékhelyeire, mondjuk a székelyföldi Imecsfalvától a szlovákiai Ipolyságig vagy a kárpátaljai Beregszásztól a szlovukk családi ház lső falára kerültek e munkák, hol nagynevű egyetem belső falán találtak alkalmas helyet számukra (Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Cserey Jánosné, Mikes Kelemen, Bod Péter, Petőfi, Jókai Mór, Körösi Csoma Sándor, Bálint Gábor, Bartók Béla). Történelmi portréinak hőseit Vetró András szinte kivétel nélkül gondolkodó, meditatív alkatoknak mutatja be. Töprengő, önvizsgáló jellemeknek ábrázolja, s ezzel mintegy a nézőt is önvizsgálatra szólítja. A szem és a homlok különleges kidolgozottságával késztet erre mindenekelőtt. A gondolkodáshoz és befelé forduláshoz szükséges csendet teszi az ilyenfajta ábrázolással úgymond láthatóvá a szobrász. Közvetett módon ugyan, de történelmi atmoszférát képes teremteni Vetró a műveiben főleg 1990 után előtérbe kerülő lómotívum többféle irányultságú felhasználásával. Ilyen vonatkozásban említést érdemel kisplasztikái közül a Menekülök című szoborcsoport és a Szent László, a plakettek közül meg az Együtt című lovas önarckép. Annak, aki hisz a művészetben, el kell fogadnia, hogy a művekkel való találkozás kinek-kinek természetszerűen más-más élményt nyújt ugyan, de bizonyos mértékben mégis egy virtuális közösség tagjának érezheti magát az, aki ugyanazt a művet szemléli más-más térben és időben. A közösségteremtés effajta módja sem kis érdeme a férfikora és alkotó pályája deléhez, ötvenedik születésnapjához érkezett Vetró Andrásnak. Borcsa János mai Lendváig, illetőleg hol egy egyrk Kórus — In memóriám Ernst Barlach Lovag Élelmiszeripari gépek karbantartásában és beállításában jártas ELEKTROMŰSZERÉSZI KERET Bm Jelentkezni naponta 10—15 óráig lehet személyesen a BOX SWEET BOX kft. telephelyén. Sepsiszentgyörgy, Építők út 3. szám, telefon: 351 270. (2061) A KÉZDIVÁSÁRHELYI RO-1-TRANSPORT kft. FOTÓLABORATÓRIUMA, A JOKER ÜZLET (N. Bălcescu utca 4. szám) O színes filmek előhívását és minden méretű kép készítését vállalja ajándék filmmel. Ugyanitt O hajtásiengedély-képek O pillanatképek útlevélbe, személyazonossági igazolványba. (2001) mTít 1! 111 i jLhilNilH nihil Lakások: j i ]! i lépcsőházak ! j festését és i j i [imázolását 1 i vállalom kedvező áron. j 1j j ! 1 si j 1 Telefon: | j | j j| 1 i 1 deMi 2461 $jej. j;! j;| i ! [ tégépi 1 j j j |j t KÉPZŐMŰVÉSZE ..A SEPSISZENTGYÖRGYI KÖZÜZEMEK rt. versenyvizsgával B, C kategóriával rendelkező AUTÓVEZETŐT ALKALMAZ. A versenyvizsga időpontja: 1998. október 30. További felvilágosítást a 351 390-es telefonon kaphat. (2077) a MÁLNÁS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ELÁRUSÍTÓT ALKALMAZ a bükszádi falatozóba. Érdeklődni Miklósfalu 244. szám alatt vagy a 276-os telefonon. (2069) A SEPSISZENTGYÖRGYI LARAPINTA kft. (MOL benzinkút) őszi gazdajegyekre gázolajat (motorin) ad. Egy őszi gazdajegyért 28 liter gázolaj kapható. Érdeklődni a 330 064-es, 351 202-es, 314 081-es telefonokon 8—15.30 óráig. (2086) 1998. OKTÓBER 24.