Háromszék, 1998. október (10. évfolyam, 2460-2486. szám)

1998-10-24 / 2480. szám

Vet­ró-tárlat Kézdivásárhelyt Vetró András közel húsz évvel ezelőtti, 1979 őszén rendezett első egyéni kiállításán — melynek akárcsak most, a kézdivásárhe­­lyi Céhtörténeti Múzeum adott otthont — már érzékelhette a néző, hogy a Kolozsvár­ról, Erdély tudományos-művészeti centrumából nemrég, 1973-ban egy székelyföldi kisvárosba, Kézdi­vásárhelyre letelepedett induló művész az örök és egyetemes művészi témákat a kolozsvári alkotóműhelyekben, mindenekelőtt az édesapjáéban, illetve a főiskolán megis­mert modern szobrászati formanyelven kí­vánja megfogalmazni, de érzékelhettük azt is, hogy az általa választott hely és helyi közösség sajátos szellemterének, értékrendszerének is a vonzáskörébe került a fiatal szobrász. Előbbi vonatkozásban akkor az Anyaság és Földanya című szobrai, kisplasztikái és a Lovag-sorozat volt figyelemre méltó, utóbbi vonatkozásban meg a Gábor Áron-plakett, a Benedek Elek- és az Orbán Balázs-sportré. Bizonyára meg kellett küzdenie Vetró Andrásnak a vidéki léttel járó visszahúzó tényezőkkel is, de az alkotó művész ennek a létnek az előnyeit is felismerhette már indu­láskor, a választás pillanatában. A földrajzi értelemben vett vidék nyilván az ő számára sem vidékiességet jelenthetett, a vidékiesség ugyanis nem földrajzi kategória, hanem a gon­dolkodást és magatartást meg­határozó állapot, illetve norma­­rendszer, egy hetven év­vel ezelőtt Kolozsváron papírra vetett esz­mefuttatást idézve: a vidéki ember „az elméje és a kedélye sajátos konstitúciója” folytán vidéki — nem a vidék által. Azt is mondhatnék tehát, hogy a vidékiesség ellenében válasz­totta a vidéket Vetró András. Tud­­hatta ugyanis, hogy még a világ­városok is tele vannak vidékiek­kel, illetve hogy vidéken is létre­hozható olyan érték, amely a köz­­pontok értékelvárásaihoz iga­zodik. Maga a művész tudná el­mondani különben, hogy eme pólusok közötti feszültséget hogyan élte meg: az új, kisvárosi környezetben, a múzsáknak­ és a tudománynak ha nem is kietlen, de mos­toha vidékén. De minek elmondani, amikor Vetró alkotásainak egy markáns, a kezdetektől máig ívelő vonulata, a Lovag-sorozat például éppen ezt a néha reménytelen küzdelmet vagy szélmalomharcot örökíti meg, mert hiszen ezt az egyetemes kultúrtörténeti témát feldolgozva lehetetlen, hogy sze­mélyes, egyéni motívumok is ne befolyásol­ták volna ebben a művészt. Ugyanakkor ki-ki önmagára vagy másokra, illetve a mindennapos különböző helyzeteire is vonat­koztathatja a hol egyik, hol másik A szobrász ugyanis ábrázol: nem csak önmagát, de zetét, a világot is láttatja, az elszántság, bizakodás, lendü­let, esetleg a meggondolatlanság és illúziókergetés arcvonásait és moz­dulatait láttatja Vetró a sorozat most kiállított hét domborművén, hol a kétségbeesését és (Lovag I—V., Együtt I—II.). Csupa filmszerű mozgás, dinamizmus jel­lemzi ezeket a domborműveket, me­lyek közül nem egy immár nemes anyagban őrzi szerzője üzenetét nekünk szólót is. Vetró András ehhez közeli és rokon téma a­lkusz, s mintegy az előzővel párhuza- és hasonló láttatásmód szerint igézta fel ezt is a művész A nagy utalvány című domborműsorozatán (I—VIII.), melynek központi alakja a bohóc. Vetró bohócának arcáról nem harsányság sugárzik, hanem a rémüle­­­­tét lehet leolvasni róla, amint újból és újból, kétségbeesetten próbálkozik a lehe­■sorozatnak, tétlennel. Mindent megtesznek ezek a fi­gurák, egész a nyaktörő ravaszságig, hogy szabadságra jussanak — mondotta Vetró egyik méltatója, Bereményi Géza. Ez a két sorozat, amellyel más egyedi alkotások is rokoníthatók egy sajátos szemlélet és megformálás tekinteté­ben (pl. Madárijesztő, Ránd­y-táltos), egyben ellőpontoz is egy tragikus szemléletmódot, egy olyanfajtát amely például a szabadságról­­ csak pátosszal kíván beszélni, mely szemlélet jelenlétével, ele­venségével, esetenként korlátaival éppen a keleti végeken találkozhatott Vetró András. Levonható a következ­tetés, hogy Vetró említett munkái nem egy tragikus, hanem egy groteszk világ­látás és -értelmezés lehetőségeit villantják fel a néző számára. Pátosz helyett az irónia vagy éppen az önirónia dominál. Egy-egy figura vagy helyzet beállításával, az ábrá­zolt tárgyak arányainak merész felnagyítá­sával, valamely elemük kiemelésével szo­katlanul erős hatást, szuggesztivitást kap a mű. Vetró András munkáinak második vonulatát alkotják a nő és az anya­­­ témáját felmutató domborművek, kis­­isztikák, korszobrok. Ezek a nyugal­­mat és állandóságot példázzák, csönd és meghittség sugárzik belőlük, mond­hatni a művész bensőséges lírai val­lomásai szerelemről, életről, hitről és jövendőről. Kifejezőeszkö­zeit tekintve Vetró ezekben a munkákban egyesíti az ősi és modern formanyelvet, tanítványa a történelem előtti kor ismeretlen tobrászának csakúgy, mint Henry Moore-nak és Brâncuşi­nak. Arról is meggyőződ­­­tünk mostani tárlatát szemlélve, hogy Vetró And­rás előszeretettel műveli a domborműves portré mi­­át. Tette ezt különben az 1989-es fordulat előtt is, hőseit nagy körül­tekintéssel kellett megválasz­­tania az alkotásnak korlá­tokat állító rendszer okán, de akkor is megszülettek Kodály­­Zoltán, Bartók Béla, Babits Mi­­ihály portréi vagy Szilágyi a.Domokos, Bretter György met­é­­pszobrai. A politikai fordulatot követően aztán a magyar történe­lem és kultúra személyiségeinek egész arckép­­csarnokát hozta létre, s az ezt alkotó munkák közül jó néhány immár a Kárpát-medence legtá­volabbi, magyarok lakta pontjára is eljutott hol kiállítótermek falai közé, hol meg a történe­lem szelének és viharainak kitett kárpáti-dunai táj köztereibe, történelmi emlékhelyeire, mondjuk a székelyföldi Imecsfalvától a szlovákiai Ipoly­ságig vagy a kárpátaljai Beregszásztól a szlovu­k­k csa­ládi ház lső falára kerültek e mun­kák, hol nagynevű egyetem belső falán találtak alkalmas helyet számukra (Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Cserey Jánosné, Mikes Kelemen, Bod Péter, Petőfi, Jókai Mór, Körösi Csom­a Sándor, Bálint Gábor, Bartók Béla). Történelmi portréinak hőseit Vetró András szinte kivétel nélkül gondolkodó, meditatív alkatoknak mutatja be. Töprengő, önvizsgáló jellemeknek ábrázolja, s ezzel mintegy a nézőt is önvizsgálatra szólítja. A szem és a homlok különleges kidolgozottságával késztet erre min­denekelőtt. A gondolkodáshoz és befelé for­duláshoz szükséges csendet teszi az ilyenfajta ábrázolással úgymond láthatóvá a szobrász. Közvetett módon ugyan, de történelmi atmoszférát képes teremteni Vetró a műveiben főleg 1990 után előtérbe kerülő lómotívum többféle irányultságú felhasználásával. Ilyen vonatkozásban említést érdemel kisplasz­tikái közül a Menekülök című szoborcsoport és a Szent László, a plakettek közül meg az Együtt című lovas önarckép. Annak, aki hisz a művészetben, el kell fogadnia, hogy a művekkel való találkozás kinek-kinek természetszerűen más-más él­ményt nyújt ugyan, de bizonyos mértékben mégis egy virtuális közösség tagjának érez­heti magát az, aki ugyanazt a művet szemléli más-más térben és időben. A közösségte­remtés effajta módja sem kis érdeme a férfi­­kora és alkotó pályája deléhez, ötvenedik születésnapjához érkezett Vetró Andrásnak. Borcsa János m­ai Lendváig, illetőleg hol egy egy­­rk Kórus — In memóriám Ernst Barlach Lovag Élelmiszeripari gépek karbantartásában és beállításában jártas ELEKTROMŰSZERÉSZI KERET Bm Jelentkezni naponta 10—15 óráig lehet személyesen a BOX SWEET BOX kft. telephelyén. Sepsiszentgyörgy, Építők út 3. szám, telefon: 351 270. (2061) A KÉZDIVÁSÁRHELYI RO-1-­TRANSPORT kft. FOTÓLABORATÓRIUMA, A JOKER ÜZLET (N. Bălcescu utca 4. szám) O színes filmek előhívását és minden méretű kép készítését vállalja ajándék filmmel. Ugyanitt O hajtásiengedély-képek O pillanatképek útlevélbe, személy­azonossági igazolványba. (2001) mTít 1! 111 i jLhilNilH nihil Lakások: j i ]! i lépcsőházak ! j festését és i j i [imázolását 1 i vállalom kedvező áron. j 1j j ! 1 si j 1 Telefon: | j | j j| 1 i 1 deMi 2461 $jej. j;! j;| i ! [ tégé­pi 1 j j j |j t KÉPZŐMŰ­VÉSZE ..A SEPSISZENTGYÖRGYI KÖZÜZEMEK rt. versenyvizsgával B, C kategóriával rendelkező AUTÓVEZETŐT ALKALMAZ. A versenyvizsga időpontja: 1998. október 30. További felvilágosítást a 351 390-es telefonon kaphat. (2077) a MÁLNÁS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ELÁRUSÍTÓT ALKALMAZ a bükszádi falatozóba. Érdeklődni Miklósfalu 244. szám alatt vagy a 276-os telefonon. (2069) A SEPSISZENTGYÖRGYI LARAPINTA kft. (MOL benzinkút) őszi gazdajegyekre gázolajat (motorin) ad. Egy őszi gazdajegyért 28 liter gázolaj kapható. Érdeklődni a 330 064-es, 351 202-es, 314 081-es telefonokon 8—15.30 óráig. (2086) 1998. OKTÓBER 24.

Next