Háromszék, 1998. november (10. évfolyam, 2487-2511. szám)

1998-11-02 / 2487. szám

Meddig ér a takarónk? Mens sana in corpore sano — mondták az ókoriak —, azaz ép testben ép lélek — fordítjuk magyarra mi ebben a rohanó világban, amikor egyre nagyobb szükség van az egészséges munkaerőre, a nagy munkabírásra, a dolgok sűrűjében is tisztán látó elmékre. Mindezen kvalitások alapköveit az iskolai testnevelés rakja le. Az iskolai tornaórákon, sportkörökön alapozza meg mindenki fizikai erejét, ott kezdi formálni egyéni jellemét. Az ott megszerzett alap életre szóló. Jó tehát odafigyelni, hogy milyen alappal engedjük ki az életbe vagy küldjük felsőbb fokú iskolába a gyerme­keket. Erre az alapra építeni kell. Ezekkel a gondolatokkal indultunk újra körútra, s kopogunk be az iskolákba, nem azért, hogy tornaórákat ellenőrizzünk, hogy tanácsokat osztogassunk a szakem­bereknek, nem, hanem egyszerűen azért, hogy felmérjük, mennyire adottak a le­hetőségek a testnevelés és sport oktatásához, gyakorlásához, hogy lemérjük az iskolai testnevelés „utórezgését”, eredményességét az iskolán kívül. Egészen pon­tosan, hogy a tanulók mennyire szerették a rendszeres mozgás, meg a sportot, mennyire vált életelemükké NAGYBOROSNYÓ A sztrájk kellős közepén toppantunk be a 245 gyermeket számláló nagyboros­­nyói iskolába. A tanári kar a nagy asztal körül üldögélt, s várta az idő múlását, a tizenegy órát, hogy aztán elhagyj­a a „küzdő­teret”. Balog Ferenc igazgató úr Szent­­györgyön van — tájékoztattak a kollégái. Sebaj, megleszünk mi a tornatanárral is, hiszen őt keressük. Hegyeli Zoltán tavaly végezte a testne­velési főiskolát Bukarestben. Szeptember elsejétől tanít itt — mondja —, s annyira új, hogy igazán nem is tudja, milyen anyagi háttérrel rendelkezik. A tornaterembe csak éppen benézett, eddig minden óráját az iskola előtti parkban kiképzett (megépített) kézi­­labdapályán tartotta meg. A pálya nem bi­­tumenezett, így igazán jól, zavarmentesen kézilabdázni nem is lehet rajta... Na, de azért remek szolgálatot tesz, még a kézilab­da tanításában is... A labdavezetés tech­nikáját a pályával párhuzamos aszfaltozott úton lehet gyakorolni... A kézilabdapálya mellett van egy ugrógödör. A sprintszámoknak pedig ott van a park sétánya. S a park lesz a középtáv pályája is. Na, szóval itt, ha valaki akar, csak tud dolgozni. Na, de lássuk, mi lesz a télen, hiszen óriás léptekkel közeledik. Mennénk is a tor­naterembe, de nincs kulcs. Akkor benézünk az ablakon, ha nincs lefüggönyözve. Nincs. A látvány elkeserítő. A nagyborosnyói általános iskola tornaterme — hadd fogal­mazzunk így — nem áll készen a testnevelé­si órák megtartására. Ami a legnagyobb gond: nincs kályha benne! Akkor pedig a gyerekek tornaruhára vetkőzve „kukra fagynak”. Van ebben a teremben többek között egy svédlá­da, két tornapad, egy ötszakaszos bordásfal, egy bak, négy szőnyeg (matrac, ha így jobb), a falon egy kosárgyűrű. A szertárban van súlygolyó, két medicinlabda, két kézilabda, egy­­egy kosár- és röplabda. —Állítólag pingpongasztal is van — mond­ja a tanár úr—, csak azt elő kellene valahonnan szedni... Tény, hogy még nem tudom pontosan, mire számíthatok, milyen felszerelésre, így az­tán nagy terveket még nem szőttem. Amit most biztosan elmondhatok: a testnevelés alapját kell megtanítanom. Ezzel az alappal kell kezdenem oktató-nevelő munkámat. A felső tagozatra összesen 88 gyermek jár. Velük kellene osztály­bajnokságokat rendeznem, de mindenki nem tud kézilabdázni, nem tud focizni. Nehezen áll össze egy-egy csapat, ha egyáltalán összeáll. Amit megrendezhetek, az az iskolai futóverseny, a pingpongvetélkedő. A tanterv előírja a féléven­kénti ellenőrző próbákat, szerepel egy labda­játék is, hogy melyik lesz az, nem tudom. A kézilabda és a röplabda közül kell választa­nunk. Együtt a gyerekekkel. Túl a mi belső versenyeinken, ellenőrző próbáinkon működik egy iskolák közötti kapcsolat is. Minden esz­tendőben találkozunk a lécfalviakkal. Kispá­lyás labdarúgásban mérjük össze tudásunkat. Ezt a kapcsolatot tovább ápoljuk. Ez a kép állt össze a nagyborosnyói általános iskolában. A falu sportéletéről csak annyit: valamikor futballcsapata volt... Eszembe jutnak Hegyeli Zoltán szavai: — Nincs nagy igény a fiatal­ság részéről a sport iránt. Úgy tudom, úgy hallottam, a futballpályát is felszámolták. Nincs nagy igény — ez tehát a nagyboros­nyói általános iskola testnevelésének utó­rezgése. Más szavakkal fogalmazva: az évek, évtizedek során a nagyborosnyói iskolában tanító testnevelő tanárok ennyire szerettették meg tanulóikkal a sportot, ennyire értették meg velük a rendszeres mozgás szükséges­ségét. Ezen azért el lehet gondolkozni ott helyben és máshol ilyen-olyan szinten. Áros Károly BÉCS—BUDAPEST SZUPERMARATON Háromszék csapata a hatodik Megérkeztek, hazaérkeztek a Bécs—Budapest szupermaraton vetélkedőjén részt vett Gáli Lajos Futókör tagjai, akik Háromszék néven neveztek és rajtoltak a hagyományos rendezvényen. A viadalra egyébként 94 csapat s nagyon sok egyéni induló nevezett. .Erdélyt a Gáli Lajos Futókör tagjai képviselték, és egy tordai román gyerek, aki egyéni indulóként rajtolt és teljesítette a távot. Ez a srác egyébként Kolozs­vártól Tordáig kísérte 1990 áprilisában a várpalotai stafétát. Futóink a nyílt versenyben a jó közép­mezőnyben végeztek (94 csapatból a 48. helyen). Korosztályukban — 201—250 év (a csapattagok korának összege) — viszont az igen előkelő hatodik helyen érkeztek a célba Pesten a Hősök terére. Első nekifutásra nem rossz eredmény. Sőt... 1 : 1 — Csodálatos élményben volt részünk — fogalmazott Csutak Tamás, a váltó kapitánya —, ez a verseny olyan, mint egy családi vetélkedő, ezen mindenki szurkol mindenkinek. igazi ellenfele mindenkinek a távolság... Ünnepi hangulat uralkodott végig a távon, gyerekek, felnőttek ezrei szurkoltak­ a résztvevőknek, a résztvevők egymásnak. Sok versenyen elindultam, részt vettem, de ilyen hangulat­ nem övezett soha. Ezért is ezer hála és köszönet a szponzoroknak, azoknak, akik megnyitották pénztárcáikat, és segítettek bennünket. A futóknak, szponzoroknak egyaránt gratulálunk. Kívánjuk, hogy legyen folytatása a bátor kezdeményezésnek. (Áros) A képen balról jobbra: Kulikov (a verseny második helyezettje), Tóth Miklós (a rendőrség csapatának tagja), Bogár János, az immár hatszoros győztes, Csutak Tamás (a Gáli Lajos Futókör tagja) 1998. NOVEMBER 2.­­ ___'* : '*■ '­­?. ■ KÉZILABDA A-OSZTÁLY — NŐI MSC—Târgu Neamţ 36—25 Sportcsarnok, 60 néző. Já­tékvezetők: Orzea és Puiuleţ (Fogaras). MSC: Zerkuláné— Finta 2, Suciu 2, Karsai 1, Hendrik 9, Kovács 12, Szá­­vuly 8, cserék: Kornisné, Si­monna 1, Szakácsné 1, Szonda, Koncz. Tg. Neamţ: Stan M.— Mosor 1, Cosma 1. 10, Vă­­cariu 6, Cosma M. 1, Popa 3, Hrincă 1, cserék: Ionaşcu, Ciurdea 2, Pătrăcescu 1, An­­dronache. Büntetőpercek: 8—4. Hétméteresek: 5—4 (értékesítve 3—2). Már az első percekben szembetűnővé vált, hogy nem egy súlycsoportba tartozik a két csapat, hogy a miénk kép­zettebb, felkészültebb, több kézilabdát tud. A vendégek nagyszerű válogatással össze­verbuvált együttest küldtek pályára, csupa jó felépítésű játékosokkal, de hiányzott a tarsolyukból a technikai, tak­tikai tudás, a labdabiztonság, sőt a megfelelő erőnlét is. A 18. percben ugyan még csak 9—8 volt az eredmény, de ez csak azért, mert Szávuly ját­szi könnyedséggel hagyott ki két ellentámadást, Zerkuláné egyszer rosszul indított el­lentámadást (az indítás egyéb­ként nem erőssége, határozot­tan a gyengéje, de erőlteti), Kovács és Hendrik is kellő előkészítés nélkül bombáztak kapura, Suciu pedig egyszer „hazaadott”. A félidő hátra­lévő perceiben aztán leányaink felpörgették a játék ritmusát, és fokozatosan növelték előnyüket. Szávuly kihagyott újabb ellentámadása mellett is hatgólos előnyt (17—11) sze­rez az MSC. Szünet után tovább fokozódott az MSC fölénye, a 40.percben 24—11-re módosítja az eredményt, tizenhárom gó­losra növelve előnyét. Az edzők mindenkit pályára küldenek, hadd szokják a fiatalok is a verseny hangulatát. A fiatalok feladata tartani a tízgólos e­­lőnyt! Nos, ezt sikerrel teljesí­tik. A két korábbi vereség után kellett már ez a győzelem, mely emlékeztessen együttesünk valós értékére, a lányok igazi képességére, játéktudására. (Áros) AUTÓVERSENY Amint már hírül adtuk, a Kovásznai Na­pok keretében a romániai autó- és karting­­szövetség (FRAR), a Kovászna Megyei ACR és Auto Crono Szövetség védnöksége alatt idén (október 24-én) első alkalommal ren­deztek ügyességi autóversenyt amatőr gép­kocsivezetők számára a fürdővárosban, mely­nek főszervezője Domaházi János független tanácstag volt. A két futamból álló versenyt Bodor Ferenc kartingoktató vezetésével a ko­vásznai Tanulók Klubjának kartingversenyzői kezdték, akiket a szervezők dicsérő oklevél­lel jutalmaztak. A nagyok versenyébe mint­egy húszan neveztek be, köztük egy női versenyző is volt, Bodó Enikő Kovásznáról, aki 1500 köbcenti fölötti Mitsubishi Galant személygépkocsijával kitűnő női szereplésért, férfiak által is irigyelhető eredménnyel el­nyerte a zsűri különdíját. Ugyancsak hibát­lan szereplésért különdíjat nyert a brassói Alexandru Bogdan KIA-Shephia kocsijával. További eredmények: A-osztály (1100 köb­centi alatti motorral rendelkező személygép­kocsik): 1. Laurenţiu Sălăvăstru (Mini Aus­tin — Kovászna), 2. Kovács Attila (Oltcit Special — Kovászna), 3. Mihály Zsolt (Ford Escort—Sepsiszentgyörgy). B-osztály (1100— 1500 köbcenti között): 1. Alexandru Bogdan (KIA-Shephia — Brassó), 2. Vasile Secelean (Dacia 1310 — Kovászna), 3. Knoth László (Dacia Break — Kovászna). C-osztály (1500 köbcenti fölött): 1. András Sándor (Honda Acord—Kovászna), 2. Nicolae Poteică(Volkswa­­gen Transport — Kovászna), 3. Németh Sán­dor (Opel Kadett — Kovászna). A díjakat Mál­­nási László Levente polgármester, Domaházi János és Simon Árpád, a verseny igazgatója adta át a nyerteseknek, akik akár a nagy verse­nyeken, pezsgőnyitással ünnepelték győzel­müket a központi színpadon. (Bodor János) Női részvétel MINIFOCI Kovászna bajnoksága Hosszas küzdelemsorozat után véget ért Kovászna 1998-as minifoci-bajnoksága, me­lyet a kovásznai polgármesteri hivatal mellett működő ifjúsági információs és tájékoztató iroda (KOINFO) a Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság támogatásával rendezett meg a sétatéri sportpályán. A nagy érdeklődésnek örvendő bajnokságra 12 csapat nevezett be — összesen 132 játékossal. A tavaszi forduló (május 11.—június 16.) végén álmezőnyt a Szpartak vezette 19 ponttal, utána következett: AC Milan (16.), FC Sante (14.), SC Prosper (13.), Covatim (12.), Inter ’97 (11.), DSC Inter (11.), Schwarz Club (10.), Lokomotiv (10.), Young Boys (8.), Astra ’98 (7.) és CS Kovászna (2.). A gólkirály Răduţoiu Gheorghe, a FC Sante játékosa, aki 30 gólt rúgott egész bajnokság alatt. A rangsor : 1. Szpartak állása: 22 171 4 84—53 35 2. SC Prosper 22 161 5 105—48 33 3. FC Sante 22 160 6 98—51 32 4. AC Milan 22 143 5 101—65 31 5. Covatim 22 113 8 77—72 25 6. Inter '91 22 112 9 75—75 24 7. Schwarz Club 22 110 11 81—76 22 8. Young Boys 22 101 Í1 83—83 21 9. DSD Inter 226 3 13 39—63 15 10. Lokomotiv 224 4 14 50—73 12 11. Astra ‘98 223 1 18 31—777 12.OS Kovászna 223 1 18 37—1257 (Bodor) KOSÁRLABDA Mikósok a küzdőtéren A Székely Mikós Kollégium­, testnevelés- és sportkatedrája kosárlabda-viadalt szervez a kol­légium egykori és mai diákjainak részvételével. A fordulókra péntek délutánonként 1 7­ órai kezdettel kerül sor. Az érdekeltek délelőttönként jelezhetik részvételi szándékukat a kollégium tornatermének tanári öltözőjében. A mai­ mikós diákok szeretet­tel várják az egykori mikós diákokat, a tanárok pedig a mindenkori mikósokat. (­s) Szerkeszti a budapesti Nemzeti Sport és a Háromszék Felelős szerkesztők: OROSZHEGYI KÁROLY, Nemzeti Sport ÁKOS KÁROLY, Háromszék SAKK A FIDE-mester vezet ■ Új, élővel gyarapodott megyénk sakkélete: a Brassóból megyénkbe költözött FIDE-mester, Luciu Dinu Simi is részt vesz az Elekes Dezső-em­­lékversenyén. Úgy tűnik, nem csak részt vesz... Hat forduló után, százszázalé­kos teljesítménnyel, azaz hat ponttal áll az élen. Őt követi a kézdivásárhelyi Vass Gábor 4 ponttal és Chealfa Bogdan, Sükösd János, Scridon Teodor 3—3 ponttal. A verseny folytatódik. (P. A.) HÁROMSZÉK

Next