Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)

1998-12-02 / 2512. szám

HÁROMSZÉK független napilap SEPSISZENTGYÖRGY 1998. DECEMBER 2. 2512. szám ÁRA 1000 !<*! SZERDA Gyulafehérvár időszerűsége Megemlékezésekkor a régmúlt események üzenetét, az akkori gondolatok időszerűségét szokás feleleveníteni. Nyolcvan évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nemzet- gyűlés kimondta Erdély, Bánság és a magyar részek egyesülését Romániával. Mióta a ’89-es fordulat után a napot nemzeti iineppé nyilvánították, a politikusok szónok­lataikban keresik az 1918-as esemény aktuális politikai vonatkozásait, de úgy tűnik, egyet nem akarnak meg­találni. Ugyanis a gyulafehérvári nemzetgyűlés kimond­ta, mintegy az egyesülés feltételéül szabta és kinyilvání­totta az új román állam megalakulásának alapelveit. Ezek között első helyen a nemzetiségi kérdés szerepel. A nemzetgyűlés teljes nemzeti szabadságot hirdet az összes együtt lakó népnek. Kimondja, hogy minden népnek joga van a saját nyelvén, a saját kebeléből származó egyének általi neveléshez, önigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz, és hirdeti: minden nép számarányának megfelelő képviseleti jogot kap az ország törvényhozó és kormányzó testületéiben. Századunk elején mondták ki a fentieket, és megoldásuk a huszadik század végén még várat magára. Szekeres A tth.a Románia nemzeti ünnepe Zászlókkal, koszorúkkal és katonai parádéval ünnepelték tegnap Sepsiszentgyörgyön 1918. december 1 -je 80. év­fordulóját. A Mihai Viteazul- szoborcsoportnál a délelőtti ünnepségen több mint kétez­ren vettek részt a kellemes napsütésben. Az eseményt Gheorghe Tatu, Kovászna me­gye prefektusa méltatta, majd a prefektúra, a megyei és városi tanács képviselete, valamint más közületek koşzorukat he­lyeztek el. Az évforduló alkal­mából katonai esküt tettek a szentgyörgyi alakulatok újon­cai, akiket nagy számban lá­togattak meg az egész ország­ból idesereglett szülök, hoz­zátartozók és barátok. A meg­emlékezést a katonák disz- felvonulása zárta. A bakák a katonazenekar Román zászló­aljak, lépjétek át a Kárpáto­kat! kezdetű induló dallamára vonultak végig a Gábor Áron utca alsó szakaszán a sokaság ütemes tapsa közepette. Ezt követően a szoborcsoport előtt rövid kultúrműsort tartottak, elhangzott Románia himnu­sza, hazafias dalokat énekel­tek. A megemlékezést koktél­parti zárta a prefektúra székházában. (en) EMLÉKMŰGYALÁZÁS BERECKBEN Leverték a táblát az Erzsébet-obeliszkről Szeptember 27-én a be- recki Gábor Áron Kulturá­lis Alapítvány kezdeménye­zésére felújították a falutól négy kilométerre, a MagyaróS- hegy lábánál található, 5,30 m magas, Erzsébet királyné emlékére 1899-ben állított monumentális obeliszket. Az alapítvány márványl-apra vésette és visszahelyezte az obeliszkre az Erzsébet királyné em­lékére fel­iratú táblát, amelyet 1916-ban az Ojtoz felől betörő román katonák le- géppuskáz- tak. A száz évvel ezelőtt elhunyt ki­rályné emlé­két megörö­kítő obeliszk homlokza­tára 4—4,30 méter ma­gasságba visszahelye­zett márványtábla rövid ideig maradt a helyén— november 11-ről 12-re virradó éjsza­ka valaki lefeszítette és eltün­tette. Az emlékműgyalázást az alapítvány elnöke jelen­tette a rendőrségnek és a megyei tanács elnökének, de a tettes(ek) sem került(ek) elő. A nyomozás folytatódik. (Iochom) BÁRÓT Módosuló díjszabások Az építkezési fegyelem­ről, a Választott Szervek Or­szágos Konföderációjához való csatlakozásról, vala­mint a helyi adók és illeté­kek módosításáról tárgyalt legutóbbi ülésén a baróti tanács. A városatyák az építkezé­si kihágásokat tették szóvá. Megismételték, hogy az épí­tések megkezdéséhez város- rendezési bizonylat kell, amelynek megszerzéséhez egy típuskérés, az illeték ki­fizetéséről szóló nyugta, a telekkönyvi kivonat és alap­rajz, valamint a helyszín­rajz szükséges. Az építkezé­si engedélyhez hozzátartozik a típuskérvény és annak mel­léklete, a nyugta az illeték kifizetéséről, a városrende­zési bizonylat, a telekkönyvi kivonat, valamint az építke­zési terv két példányban. A testület egyhangúlag döntötte el, hogy a baróti ta­nács csatlakozik a Választott Szervek Országos Konföde­rációjához. A szövetségben Csíki László és Kolumbán Csaba tanácstagok képvise­lik a baróti önkormányzatot. Módosultak a helyi adók és illetékek. A testület határo­zata szerint a lakóépületek bérleti díja ezentúl négyzet- méterenként 20 100 lej, a más célokra használt épületeké 14 400 lej. A művelődési há­zak, illetve otthonók kister­mei 25 000—150 000 lejig, a nagytermek pedig 275 000— 325 000 lejig adhatók bérbe egy-egy alkalomra. (P. R.) A KULTÚRA SZABADSÁGÁÉRT Hasznos emberré a fáradságos évek tesznek... Hétfőn az árkosi Szentkereszty-kastélyban ötödik alkalommal adták át A kultúra szabadságáért díjakat. A Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség által 1991-ben alapított kitüntetést a kultúrában kiemelkedő eredményeket felmutató személyiségek kapják a felügyelőség javaslatára. Idén tizenegy díjat adtak át. Az elhangzott laudációkból lapunk 6—7. oldalán olvashatnak részleteket. BERUHÁZÁSOK ÚJ TÖRVÉNYE Élénkülő lehetőségek Hosszú törvényhozási harc után immár elnöki aláírásra vár az a jogszabály, amely a közvetlen beruházások élénkítését hivatott szolgálni. A törvény nem csak a tavaly decemberben megjelent, a tőkebefektetések ösztönzését szolgáló, hanem az eddig érvényben lévő 3I-es számot viselő, a külföldi befektetéseket szabályozó sürgősségi kormányrendeletet is helyettesíti. Birtalan Ákos képviselőt a megjelenés előtt álló törvény fontosabb kitételeiről, a lényeges változásokról kérdeztük. (interjúnk a 2. oldalon) Máról holnapra Általános zűrzavart keltett a Metromedia felmérése, no meg Radu Vasile szánalmas félévi haladéka (miután eddigi hét hónapja eredménytelenül telt el), a többségi pártok belső töredezettsége és a Román Nemzeti Párt komor jóslata — melynek főtitkára, Virgil Măgurcanu az Adevărulban vehemens RMDSZ-ellenes pamfletét kö­zöl, mintegy lekörözve a TDRP-t és C. V. Tudort erdélyi szavazatszerző hadjáratukban. Nos, e fejetlenség rivaldafény­be engedett egy újabb zsebpártot, a Dán Voiculescu- Crescent által teremtett, vezetett és pénzelt Humanista Pártot (HP). Nevezett pártvezér a szintén tulajdonát képező Antena 1 tévéadón kijelentette: „lejárt a politikai doktrínák kora”, és itt az ideje, hogy a társadalom külön­böző rétegei búcsút vegyenek a pártoktól, és alkossanak maguknak egy politikai képviseletet, létrehozva ily módon az annyit emlegetett harmadik pólust. Az meg átvehetné a hatalmat, hiszen nem kötődne sem a kétévi uralomban megfáradt koalícióhoz, sem az összetartó erő nélkül széteső ellenzékhez. Az Üzletemberek Társaságának elnöki tiszt­ségét is betöltő Voiculescu azt mondja, miután az állam valamennyi erőforrása a végét járja, ideje- volna hátranéznünk, s az osztályharc új, soha nem látott típusát bevezetnünk, mégpedig a többpártrendszer el­vetésével egyetemben. A pártvezér és társasága — George Copos (az Ana Electronic tulajdonosa) és a Păunescu fivérek hármas fogata — a Marx által ki­talált, Lenin által eltorzított és Sztálin által meghamisí­tott gazdasági-társadalmi eszmék feléledését szorgalmaz­za. Megtollasodván s jól fizetett „elméket” tudván a maguk oldalán, említett urak most a tulajdon és a konkurencia törvényeinek csaknem évszázada megtagadott eszméiről prédikálnak, arra a viszonylag egyszerű elvre hivatkoz­va, miszerint hasonló létkörülmények hasonlatos emberi közösségeket termelnek ki. Bizonyos szokások, nézőpon­tok, rokonszenvek és ellenszenvek egybeolvasztják a ha­landókat — mondják embereink, s úgy tesznek, mintha felednék, hogy ez a folyamat globalizálódó napjainkban már nem követheti törvényszerű útját. A posztkommu­nista társadalmak tapasztalata bebizonyította, hogy éppen a konkurencia miatt — amit ki akarnak küszöbölni, mert azt hiszik, lezárult az állam javainak újraelosztá­sa — a XX. század végén az osztályokra tagolódás mítoszának, a pártdoktrínák tagadásának nincs létjogo­sultsága, hiszen az egyének különbözősége nem csak vagyoni állapotban mérhető, hanem etnikai-vallási vagy éppen szakmai hovatartozásuk tudata határozza azt meg. E különbözőségeket mindenféle álfilantropikus gesztusokkal akarnák orvosolni, hogy azok által az adakozó üzletemberek mecénásokként, egyetem- és temp­lomalapítókként tűnjenek ki. Büszkén vállalnák ezt, hiszen „felvilágosítókként” pózolhatnának az ostobának tartott nép előtt, melyet az idegengyűlölő válogatott középcsatárja, C. V. Tudor indulatos szitkozódásai- nál alattomosabb nacionalista dogmákkal kell traktálni. Az osztályharc ilyetén felélesztéséből kel ki megint két­féle morál, az egyik az úgynevezett polgári, a másik az úgynevezett proletárerkölcs. A középosztály pedig, mely elől úgy menekülnek, mint ördög a tömjénfüsttől, terveik szerint tétova kispolgársággá vedlik, miután beoltják a középszerűséget dicsőítő értékrenddel. Az értelmiséget pedig, mely tiltakozik e tagolás ellen, a valóságtól elru­gaszkodott idealisták társaságának titulálják, mert nem hajlandók a bunkósbotok helyett bankszámlákkal bajt vívó urak szolgálatába állni. Szóval, államalkotó elvként egy letűntnek hitt osztályrendszer felélesztését céloz­zák, amikor mindenki mindenkit becsap, s mint sz.eme fényét, kíméli a kaszt érdekeit. A tanulság egyértelmű: a tízparancsolatot a vagyonukat védő új hatalmasok diktálják, bemagyarázván a polgároknak, hogy csak így juthatnak némi morzsához az elszámolandó ebédhez megterített asztal mellett. Az Üzletemberek Társasága — a HP cégére alatt — türelmetlenné vált. Érzi a pörzsszagot, s megvész az éhségtől. A népi mondás úgy tartja, kölcsönkorpa nem hájasítja a disznót. A HP ósdi nézeteiből ítélve kapitalista kölcsönkorpa sincs már, ezért ajánlják az ötven évvel ezelőtti állapotok vissza­állítását. Sugár Teodor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék