Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)
1998-12-02 / 2512. szám
HÁROMSZÉK független napilap Gyulafehérvár időszerűsége Megemlékezésekkor a régmúlt események üzenetét, az akkori gondolatok időszerűségét szokás feleleveníteni. Nyolcvan évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély, Bánság és a magyar részek egyesülését Romániával. Mióta a ’89-es fordulat után a napot nemzeti ünneppé nyilvánították, a politikusok szónoklataikban keresik az 1918-as esemény aktuális politikai vonatkozásait, de úgy tűnik, egyet nem akarnak megtalálni. Ugyanis a gyulafehérvári nemzetgyűlés kimondta, mintegy az egyesülés feltételéül szabta és kinyilvánította az új román állam megalakulásának alapelveit. Ezek között első helyen a nemzetiségi kérdés szerepel. A nemzetgyűlés teljes nemzeti szabadságot hirdet az összes együtt lakó népnek. Kimondja, hogy minden népnek joga van a saját nyelvén, a saját kebeléből származó egyének általi neveléshez, önigazgatáshoz és igazságszolgáltatáshoz, és hirdeti: minden nép számarányának megfelelő képviseleti jogot kap az ország törvényhozó és kormányzó testületeiben. Századunk elején mondták ki a fentieket, és megoldásuk a huszadik század végén még várat magára. Szekeres Attila Románia nemzeti ünnepe Zászlókkal, koszorúkkal és katonai parádéval ünnepelték tegnap Sepsiszentgyörgyön 1918. december 1 -je 80. évfordulóját. A Mihai Viteazulszoborcsoportnál a délelőtti ünnepségen több mint kétezren vettek részt a kellemes napsütésben. Az eseményt Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa méltatta, majd a prefektúra, a megyei és városi tanács képviselete, valamint más közületek koszorúkat helyeztek el. Az évforduló alkalmából katonai esküt tettek a szentgyörgyi alakulatok újoncai, akiket nagy számban látogattak meg az egész országból idesereglett szülök, hozzátartozók és barátok. A megemlékezést a katonák díszfelvonulása zárta. A bakák a katonazenekar Román zászlóaljak, lépjétek át a Kárpátokat! kezdetű induló dallamára vonultak végig a Gábor Áron utca alsó szakaszán a sokaság ütemes tapsa közepette. Ezt követően a szoborcsoport előtt rövid kultúrműsort tartottak, elhangzott Románia himnusza, hazafias dalokat énekeltek. A megemlékezést koktélparti zárta a prefektúra székházában. (en) EMLÉKMŰGYALÁZÁS BERECKBEN Leverték a táblát az Erzsébet-obeliszkről Szeptember 27-én a berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kezdeményezésére felújították a falutól négy kilométerre, a Magyarós- hegy lábánál található, 5,30 m magas, Erzsébet királyné emlékére 1899-ben állított monumentális obeliszket. Az alapítvány márványlapra vésette és visszahelyezte az obeliszkre az Erzsébet királyné emlékére feliratú táblát, amelyet 1916-ban az Ojtoz felől betörő román katonák legéppuskáztak. A száz évvel ezelőtt elhunyt királyné emlékét megörökítő obeliszk homlokzatára 4—4,30 méter magasságba visszahelyezett márványtábla rövid ideig maradt a helyén— november 11-ről 12-re virradó éjszaka valaki lefeszítette és eltüntette. Az emlékműgyalázást az alapítvány elnöke jelentette a rendőrségnek és a megyei tanács elnökének, de a tettes(ek) sem került(ek) elő. A nyomozás folytatódik. (Sochom) BARÓT Módosuló díjszabások Az építkezési fegyelemről, a Választott Szervek Országos Konföderációjához való csatlakozásról, valamint a helyi adók és illetékek módosításáról tárgyalt legutóbbi ülésén a baráti tanács. A városatyák az építkezési kihágásokat tették szóvá. Megismételték, hogy az építések megkezdéséhez városrendezési bizonylat kell, amelynek megszerzéséhez egy típuskérés, az illeték kifizetéséről szóló nyugta, a telekkönyvi kivonat és alaprajz, valamint a helyszínrajz szükséges. Az építkezési engedélyhez hozzátartozik a típuskérvény és annak melléklete, a nyugta az illeték kifizetéséről, a városrendezési bizonylat, a telekkönyvi kivonat, valamint az építkezési terv két példányban. A testület egyhangúlag döntötte el, hogy a baráti tanács csatlakozik a Választott Szervek Országos Konföderációjához. A szövetségben Csíki László és Kolumbán Csaba tanácstagok képviselik a baróti önkormányzatot. Módosultak a helyi adók és illetékek. A testület határozata szerint a lakóépületek bérleti díja ezentúl négyzetméterenként 20 100 lej, a más célokra használt épületeké 14 400 lej. A művelődési házak, illetve otthonok kistermei 25 000—150 000 lejig, a nagytermek pedig 275 000— 325 000 lejig adhatók bérbe egy-egy alkalomra. (P. R.) Hasznos emberré a fáradságos évek tesznek... Hétfőn az árkosi Szentkereszty-kastélyban ötödik alkalommal adták át A kultúra szabadságáért díjakat. A Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség által 1991-ben alapított kitüntetést a kultúrában kiemelkedő eredményeket felmutató személyiségek kapják a felügyelőség javaslatára. Idén tizenegy díjat adtak át. Az elhangzott laudációkból lapunk 6—7. oldalán olvashatnak részleteket. A KULTÚRA SZABADSÁGÁÉRT BERUHÁZÁSOK ÚJ TÖRVÉNYE Élénkülő lehetőségek Hosszú törvényhozási harc után immár elnöki aláírásra vár az a jogszabály, amely a közvetlen beruházások élénkítését hivatott szolgálni. A törvény nem csak a tavaly decemberben megjelent, a tőkebefektetések ösztönzését szolgáló, hanem az eddig érvényben lévő 31-es számot viselő, a külföldi befektetéseket szabályozó sürgősségi kormányrendeletet is helyettesíti. Birtalan Ákos képviselőt a megjelenés előtt álló törvény fontosabb kitételeiről, a lényeges változásokról kérdeztük. (interjúnk a 2. oldalon) Máról holnapra Általános zűrzavart keltett a Metromedia felmérése, no meg Radu Vasile szánalmas félévi haladéka (miután eddigi hét hónapja eredménytelenül telt el), a többségi pártok belső töredezettsége és a Román Nemzeti Párt komor jóslata , melynek főtitkára, Virgil Măgureanu az Adevărulban vehemens RMDSZ-ellenes pamfletet közöl, mintegy lekörözve a TDRP-t és C. V. Tudort erdélyi szavazatszerző hadjáratukban. Nos, e fejetlenség rivaldafénybe engedett egy újabb zsebpártot, a Dan Voiculescu- Crescent által teremtett, vezetett és pénzelt Humanista Pártot (HP). Nevezett pártvezér a szintén tulajdonát képező Antena 1 tévéadón kijelentette: „lejárt a politikai doktrínák kora”, és itt az ideje, hogy a társadalom különböző rétegei búcsút vegyenek a pártoktól, és alkossanak maguknak egy politikai képviseletet, létrehozva ily módon az annyit emlegetett harmadik pólust. Az meg átvehetné a hatalmat, hiszen nem kötődne sem a kétévi uralomban megfáradt koalícióhoz, sem az összetartó erő nélkül széteső ellenzékhez. Az Üzletemberek Társaságának elnöki tisztségét is betöltő Voiculescu azt mondja, miután az állam valamennyi erőforrása a végét járja, ideje volna hátranéznünk, s az osztályharc új, soha nem látott típusát bevezetnünk, mégpedig a többpártrendszer elvetésével egyetemben. A pártvezér és társasága a George Copos (az Ana Electronic tulajdonosa) és a Păunescu fivérek hármas fogata — a Marx által kitalált, Lenin által eltorzított és Sztálin által meghamisított gazdasági-társadalmi eszmék feléledését szorgalmazza. Megtollasodván s jól fizetett „elméket” tudván a maguk oldalán, említett urak most a tulajdon és a konkurencia törvényeinek csaknem évszázada megtagadott eszméiről prédikálnak, arra a viszonylag egyszerű elvre hivatkozva, miszerint hasonló létkörülmények hasonlatos emberi közösségeket termelnek ki. Bizonyos szokások, nézőpontok, rokonszenvek és ellenszenvek egybeolvasztják a halandókat — mondják embereink, s úgy tesznek, mintha felednék, hogy ez a folyamat globalizálódó napjainkban már nem követheti törvényszerű útját. A posztkommunista társadalmak tapasztalata bebizonyította, hogy éppen a konkurencia miatt — amit ki akarnak küszöbölni, mert azt hiszik, lezárult az állam javainak újraelosztása — a XX. század végén az osztályokra tagolódás mítoszának, a pártdoktrínák tagadásának nincs létjogosultsága, hiszen az egyének különbözősége nem csak vagyoni állapotban mérhető, hanem etnikai-vallási vagy éppen szakmai hovatartozásuk tudata határozza azt meg. E különbözőségeket mindenféle álfilantropikus gesztusokkal akarnák orvosolni, hogy azok által az adakozó üzletemberek mecénásokként, egyetem- és templomalapítókként tűnjenek ki. Büszkén vállalnák ezt, hiszen „felvilágosítókként” pózolhatnának az ostobának tartott nép előtt, melyet az idegengyűlölő válogatott középcsatárja, C. V. Tudor indulatos szitkozódásainál alattomosabb nacionalista dogmákkal kell traktálni. Az osztályharc ilyetén felélesztéséből kel ki megint kétféle morál, az egyik az úgynevezett polgári, a másik az úgynevezett proletárerkölcs. A középosztály pedig, mely elől úgy menekülnek, mint ördög a tömjénfüsttől, terveik szerint tétova kispolgársággá vedlik, miután beoltják a középszerűséget dicsőítő értékrenddel. Az értelmiséget pedig, mely tiltakozik e tagolás ellen, a valóságtól elrugaszkodott idealisták társaságának titulálják, mert nem hajlandók a bunkósbotok helyett bankszámlákkal bajt vívó urak szolgálatába állni. Szóval, államalkotó elvként egy letűntnek hitt osztályrendszer felélesztését célozzák, amikor mindenki mindenkit becsap, s mint szeme fényét, kíméli a kaszt érdekeit. A tanulság egyértelmű: a tízparancsolatot a vagyonukat védő új hatalmasok diktálják, bemagyarázván a polgároknak, hogy csak így juthatnak némi morzsához az elszámolandó ebédhez megterített asztal mellett. Az Üzletemberek Társasága — a HP cégére alatt — türelmetlenné vált. Érzi a pörzsszagot, s megvész az éhségtől. A népi mondás úgy tartja, kölcsönkorpa nem hájasítja a disznót. A HP ósdi nézeteiből ítélve kapitalista kölcsönkorpa sincs már, ezért ajánlják az ötven évvel ezelőtti állapotok visszaállítását. Sugár Teodor SEPSISZENTGYÖRGY 1998. DECEMBER 2. 2512. szám áRA 1000 !*! SZERDA