Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)
1998-12-02 / 2512. szám
Fagyos ünnep Soha nem látott katonai parádéval, összevont parlamenti üléssel és heves politikai vitákkal emlékezett meg tegnap az országvezetés a Románia és Erdély egyesülését kimondó gyulafehérvári kiáltvány elfogadásának 80. évfordulójáról. Az ellenzéki pártok kezdetben azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt a bukaresti ünnepségen. Ezt végül nem váltották valóra: a parlament ünnepi ülésén képviselőik megjelentek, vezetőik felszólaltak, emellett azonban külön megemlékezést szerveztek Gyulafehérváron, amelyen kiáltványban szólították fel a kormányt, hogy „foglaljon állást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szeparatista törekvései ellen”, és szögezte le: Erdély továbbra is a legfőbb prioritás. A tudósítók szerint még a parlamenti ülés is unalomba fulladt, sokan hiányoztak, és egyetlen beszéd aratott tapsot. Ion Diaconescu parasztpárti és Petre Roman demokrata párti vezér egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az évforduló a nemzeti önazonosság megerősítését szolgálja, és ez ad erőt ahhoz, hogy az ország leküzdje a jelenlegi átmeneti időszak rendkívüli nehézségeit. Adrian Nastase TDRP-alelnök arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus politikai hatáskörök átlépésére tett kísérletek a románok közötti konfliktus súlyos veszélyével fenyeget. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ törvénytelenségéről beszélt. Markó Béla RMDSZ-elnök a románok gyulafehérvári kötelezettségvállalására emlékeztetett, kiemelte a nemzeti, kulturális, oktatási jogok fontosságát. Mindez még nem teljesült, de románok és magyarok közös érdeke, hogy valóságossá váljék — mondta. Az ünnep inkább hivatalos jellegű volt, mindössze nagyobb városokban vonzott közönséget. A lakosság nagy része távol maradt a rendezvényektől, a nyitva tartó üzletek, vendéglők azonban fokozott forgalomról számoltak be. A költségekről nem érkezett hír, mindössze annyit közöltek, hogy a parlamenti állófogadás 250 millió lejbe került. Meghiúsult iraki fegyverüzlet Irak, leszerelési kötelezettségeit megszegve, májusban megpróbált rakétairányító rendszert vásárolni Romániában —jelentette vasárnap este a CNN amerikai hírtelevízió. Az iraki rakétaszakértők titkos ügynökök kíséretében utaztak Bukarestbe, ahol nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétákhoz használatos irányítórendszer vásárlásáról kezdtek tárgyalást az Aerofina légügyi társaság volt tisztségviselőivel. Az ügylet egyhetes tárgyalások után hiúsult meg, miután az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. A CNN szerint a nagy hatótávolságú rakéták komoly fenyegetést jelenthetnek a térségbeli államokra, köztük Izraelre. A hírszerzők egy Irakból szökött mérnöktől értesültek a romániai látogatás tervéről. Állításának hitelt adott, hogy az ENSZ- ellenőrök Szaddám Huszein meggyilkolt vejének farmján iratokat találtak egy korábbi rakétaügyletről, amelyet Irak az Aerofina román állami vállalattal kötött. Irak mindeddig nem volt hajlandó magyarázatot fűzni az állításokhoz, a román hatóságok azonban tagadták az iraki küldöttség bukaresti látogatását is. Ezzel szemben Mircea Geoană amerikai nagykövet azt nyilatkozta: az iraki rakétavásárlási ügy miatt több magas rangú állami hivatalnokot menesztettek, köztük az Aerofina igazgatóját. Növekvő kereskedelmi mérleghiány Gyors ütemben növekszik az ország kereskedelmi mérleghiánya: szeptember végére a kivitel és a behozatal különbsége meghaladta a 2,4 milliárd dollárt. Az első nyolchavi mérleghiány 2,011 milliárd dollár volt. A Román Külkereskedelmi Intézet legfrissebb adatai szerint az első kilenchavi export 6,176 milliárd dollárt, az import 8,607 milliárd dollárt tett ki. Év elején a kormány 1,4 milliárd dolláros kereskedelmi hiányra számított, de a Román Exportőrök és Importőrök Országos Szövetsége (RNEIR) jelenleg úgy véli, hogy a hiány az év végére megközelíti majd a 3,5 milliárd dollárt (egy hónappal ezelőtt még 3 milliárdról beszéltek). A fő ok az, hogy csökken a termelés, és nem ösztönzik kellőképpen az exportot. Az ANEIR figyelmeztetett: Európában Románia az egyetlen ország, ahol az exportőröknek a kivitt áru után is áfát kell fizetniük. A kormány pótvámok sorozatos bevezetésével próbálja visszafogni a behozatalt, és bevételekhez juttatni a kiürült államkasszát. A készülő jövő évi költségvetés is az importvámok megduplázásával számol. Ha Romániának a jövő év elején nem sikerül megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb készenléti hitelről. Decebal Traian Remeş pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormány az ország fizetőképességének megőrzése érdekében kész az importkorlátozás eszközével is élni. Szerkesztette: Demeter J. Ildikó _____ SUnara... HÁROMSZÉK ÖNVÉDELMI HARCÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA Gábor Áron a megyeházán Találókban nem is emlékezhetett volna meg Sepsiszentgyörgy ama 1848. novemberi napról, amikor megszületett a háromszéki fegyveres ellenállás terve, mint ahogy azt a városi művelődési ház Visky Árpád Színjátszó Csoportja tette. Szombatot a megyei könyvtár Gábor Áron-termében, ahol 150 évvel ezelőtt kimondatott, lészen ágyú, tehát éppen a másfél százados események színhelyén említett társulat képsorokat mutatott be Sombori Sándor Gábor Áron című regényes krónikájából. A László Károly színművész által rendezett és a Mesekaláka közreműködésével színre vitt regényrészlet korhűen idézte fel a székely nép hősiességét az 1848-as forradalom és szabadságharc novembertől júliusig, a kökösi csatáig terjedő időszakában. (R.) Ünnepi hangverseny A kolozsvári Állami Magyar Opera szombat esti ünnepi hangversenye minden bizonnyal a rendkívüli koncerteket megillető helyre kerül Sepsiszentgyörgy zenei krónikájában. A háromszéki önvédelmi harc 150. évfordulóján rendezett ünnepi hangverseny ugyanis eseményhez méltó összeállításban örvendeztette meg a múzeum Bartók-termében összegyűlt nagyszámú közönséget. A rövid történelmi bevezető után — amelynek keretében Váta Loránd szemtanú honvédtiszteket idézve elevenítette fel a másfél száz évvel ezelőtt történtek néhány momentumát—Demény Attilának köszönhetően olyan ritkán vagy Szentgyörgyön koncert keretében soha nem játszott művek szólaltak meg, mint Liszt Ferenc Hungária kantátája vagy Történelmi arcképek sorozatának három darabja. De a választott kórusművek, zongoradarabok is — Kodály, Bartók, Brahms, Demény Attila szerzeményei — tematikájukban, érzelmi töltetük révén mind valamilyen módon a szabadság eszméjéhez kötődtek. A Lotto Voce kamarakórus, Búzás Pál zongoraművész, Székely Zselyke, Szakács Levente, Bancsov Károly énekes, Márkos Albert hegedűművész és Demény Attila karmester felejthetetlen estével ajándékozta meg a Bartók-terem közönségét. (Ferencz) Egy kis lépés az EU felé Múlt héten Gheorghe Tatu prefektus és Gazda László alprefektus együttműködési megállapodást írt alá Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalával. A nyolcpontos egyezmény a hivatalok vezetői és szakemberei együttműködésére, a szakmai kapcsolatok fejlesztésére és tapasztalatcserére vonatkozik, de kitér a helyhatóságok, a civil szervezetek és a kamarák kapcsolatépítésére, a kulturális örökség megőrzésére és bővítésére, kölcsönös segítségnyújtásra az európai uniós normáknak megfelelő közigazgatás megismerésében, a polgárok igényeinek megfelelő hivatali munka kifejlesztésének lehetőségeire. A megállapodás csak főbb kereteit teremti meg az együttműködésnek, a későbbiekben a kapcsolatok alakulása függvényében tovább bővíthető. A legfontosabb, hogy az együttműködés ne csak papíron, hanem a valóságban is megvalósuljon—nyilatkozta Szabó Lajos, a budapesti fővárosi közigazgatás hivatalvezetője. (vpp) —___ A. a. Élénkülő lehetőségek (folytatás az első oldalról) — A törvény tételesen arról szól, hogy milyen kedvezményeket élvezzenek mindazok, akik beruházásokat, fejlesztéseket eszközölnek. Először is fontos, hogy meghatározza, mit is jelent az újra beruházott profit. Azon összegek, amelyeket technológiai felújításra, modernizációra, a tevékenység kibővítésére és konkrét aktívák, gépek, felszerelések vásárlására fordítanak, és nem utolsósorban a privatizációban való részvételre használnak fel, mind újra beruházott profitnak tekinthetők. Nagyon lényeges a megfogalmazás, hiszen eddig a kedvezmények a közvetlen tőkeberuházásokra vonatkoztak. — Melyek a leglényegesebb kedvezmények? — Tulajdonképpen négyféle kedvezményrendszerről beszélhetünk. Az első az, hogy a törzstőke emelését szolgáló apport — bármilyen gép, felszerelés — vám-, illetve értéknövedékiadó-mentességet élvez. (A belföldi beruházó esetében, természetesen, a vámmentesség nem jön számításba.) A második fontos kedvezménycsoport, hogy a bárhonnan vásárolt gépek, felszerelések, technológiai vonalak, gyakorlatilag minden, ami amortizáció tárgyát képezi, de nem része a törzstőkének, ugyanazon kedvezményekben részesül, mint az előbb említett apport. Ugyanakkor— s ez a harmadik lényeges változás a kedvezmények terén — az amortizáció ___ értéke leírható az adóalapból, még akkor is, ha gyorsított amortizációt alkalmaz az illető cég, a gyorsított amortizációhoz pedig nem szükséges beszerezni az előzetes pénzügyi engedélyt. A legtöbb vitát a negyedik kedvezmény, az újra beruházott profit adómentessége váltotta ki. Sikerült bevinni a törvénybe, hogy a beruházott profit adómentességet élvezzen. Ide tartozik — igaz, ez már a nagy beruházásokat illeti —, hogy abban az eseten, ha a beruházás meghaladja az ötszázezer amerikai dollárt, akkor újabb kedvezmények vehetők igénybe, például a teljes profitadómentesség bizonyos időszakra. Az ötvenmillió fölötti beruházások tíz évre is élvezhetik ezt a jogot. Sok bizonytalanságot, bosszúságot okozott mostanáig, hogy az eddigi kedvezmények érvényesítése érdekében a külföldi befektetők számára szükséges volt egy beruházói igazolvány. A mostani jogszabály kimondja: függetlenül ettől az igazolványtól a törvényes módon eszközölt külföldi beruházások élvezik az illető időpontban érvényben lévő kedvezményeket. — Mikorra várható, hogy a jogszabály működőképessé váljék? ■— Én úgy látom, nincs akadálya annak, hogy hamarosan Constantinescu elnök is ellássa kézjegyével. Tehát gyakorlatiig a jövő esztendő elejétől várható az, hogy a kedvezmények révén élénkülés mutatkozzon a beruházások területén. Lejegyezte: Ferencz Csaba GYÓGYSZERTÁMOGATÁS Amikor a több kevesebb Naponta előfordul, hogy az orvos nem azzal kezeli betegét, amire legjobban szüksége lenne annak, hanem amit az illető meg tud vásárolni, vagyis az olcsóbb változatot ajánlja. A patikusok szintén naponta találkoznak olyan esettel, hogy a nyugdíjas egyszerűen sarkon fordul, amikor megtudja, mennyit kellene fizetnie az előírt gyógyszerért, de olyan is előfordul, hogy a beteg azért veszekszik, mert nem érti, miért kevesebb a 80 százalékos támogatás, mint az ötven. Másik eset, hogy a különböző kategóriájú betegek, például a háborús veteránok azért emelnek panaszt, hogy eddig ingyen kapták a gyógyszert, most pedig egy egyszerű fájdalomcsillapítót is teljes árban kell fizetniük. Ismételten tájékoztatunk arról, hogy nem csorbították a nyugdíjasok térítéses gyógyszerre, valamint a krónikus betegek és háborús veteránok ingyenes gyógyszerre vonatkozó jogosultságát, hanem azon gyógyszerek listáját csökkentették több mint felére, amelyeket ingyen vagy támogatással kaphatnak meg a betegek. Az egyszerű fájdalomcsillapítót — és még nagyon sok, gyakran használt gyógyszert — azért kell teljes árban fizetni, mert egyik gyógyszerlistán sem szerepel, a nyolcvan százalék pedig azért kevesebb, mint az ötven, mert előbbi csak a minisztérium által meghatározott viszonyítási árkategóriára vonatkozik, míg az ezen felüli értéket a beteg 100 százalékban fizeti. Tehát ha például egy adott hatóanyagú gyógyszerkategóriából az ezerlejes terméket támogatja az állam nyolcvan százalékban, és ez kapható a gyógyszertárban, akkor a beteg csak 200 lejt fizet, de ha csak a kétezer lejes változat van készleten, úgy az ezer lej fölötti teljes összeget fizetni kell a 200 lej mellett, tehát összesen 1200 lejt. Támogatásügyben így válik a több kevesebbé. (Fekete) Hivatalvezetők a vádlottak padján A kovásznai tanács hétfőn tartotta novemberi soros ülését. A városatyák egyéb határozatok elfogadása mellett megbízták Enea Vasilicát, a polgármesteri hivatal jegyzőjét, hogy képviselje a testületet a megyeközponti számvevőszék bíráskodási bizottsága előtt, ahol Málnási László Levente polgármesternek és Sandulea Mária, a hivatal főkönyvelőjének közpénzek elköltéséről kell számot adniuk. Málnási László Levente elmondta, azért kerültek a vádlottak padjára, mert „a számvevőszék egyik ellenőrző testülete” (hogy melyik, az nem derült ki az előterjesztésből) azzal vádolja a hivatal vezetőit, hogy 1997-ben jogtalanul költöttek el 18,4 millió lejt a város pénzéből. A polgármester kifejtette, arról a 18 millió lejről van szó, melyet az 1997-es Körösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozaton részt vevő nagykanizsai, pápai és csengeri testvérvárosok hivatalos és kulturális küldöttségeinek fogadására, illetve ellátására szavazott meg a tanács. A polgármester szerint a tanácsi határozat törvényes, a 69-es helyhatósági törvényre alapozott. A határozatot a prefektúra is ellenőrizte, nem támadta meg a közigazgatási bíróságon. (Bodor) 1998. DECEMBER 2.