Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)

1998-12-02 / 2512. szám

Fagyos ünnep Soha nem látott katonai parádéval, összevont parla­menti üléssel és heves politikai vitákkal emlékezett meg tegnap az országvezetés a Románia és Erdély egyesülését kimondó gyulafehérvári kiáltvány elfogadásának 80. év­fordulójáról. Az ellenzéki pártok kezdetben azzal fenyegetőz­tek, hogy nem vesznek részt a bukaresti ünnepségen. Ezt végül nem váltották valóra: a parlament ünnepi ülésén képviselőik megjelentek, vezetőik felszólaltak, emellett azonban külön megemlékezést szerveztek Gyulafehérvá­ron, amelyen kiáltványban szólították fel a kormányt, hogy „foglaljon állást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szeparatista törekvései ellen”, és szögezte le: Erdély továbbra is a legfőbb prioritás. A tudósítók szerint még a parlamenti ülés is unalomba fulladt, sokan hiányoztak, és egyetlen beszéd aratott tapsot. Ion Diaconescu pa­rasztpárti és Petre Roman demokrata párti vezér egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az évforduló a nemzeti önazonos­ság megerősítését szolgálja, és ez ad erőt ahhoz, hogy az ország leküzdje a jelenlegi átmeneti időszak rendkívüli nehézségeit. Adrian Nastase TDRP-alelnök arra figyelmez­tetett, hogy a demokratikus politikai hatáskörök átlépésére tett kísérletek a románok közötti konfliktus súlyos veszé­lyével fenyeget. Corneliu Vadim T­udor az RMDSZ törvényte­lenségéről beszélt. Markó Béla RMDSZ-elnök a románok gyulafehérvári kötelezettségvállalására emlékeztetett, ki­emelte a nemzeti, kulturális, oktatási jogok fontosságát. Mindez még nem teljesült, de románok és magyarok közös érdeke, hogy valóságossá váljék — mondta. Az ünnep inkább hivatalos jellegű volt, mindössze nagyobb városokban vonzott közönséget. A lakosság nagy része távol maradt a rendezvényektől, a nyitva tartó üzletek, vendéglők azonban fokozott forgalomról számoltak be. A költségekről nem érkezett hír, mindössze annyit közöltek, hogy a parlamenti állófogadás 250 millió lejbe került. Meghiúsult iraki fegyverüzlet Irak, leszerelési kötelezettségeit megszegve, május­ban megpróbált rakétairányító rendszert vásárolni Romániá­­ban —jelentette vasárnap este a CNN amerikai hírtelevízió. Az iraki rakétaszakértők titkos ügynökök kíséretében utaztak Bukarestbe, ahol nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétákhoz használatos irányítórendszer vásárlásáról kezd­­tek tárgyalást az Aerofina légügyi társaság volt tisztség­­viselőivel. Az ügylet egyhetes tárgyalások után hiúsult meg, miután az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. A CNN szerint a nagy hatótávolságú rakéták komoly fenyegetést jelent­hetnek a térségbeli államokra, köztük Izraelre. A hírszer­zők egy Irakból szökött mérnöktől értesültek a romániai látogatás tervéről. Állításának hitelt adott, hogy az ENSZ- ellenőrök Szaddám Huszein meggyilkolt vejének farmján iratokat találtak egy korábbi rakétaügyletről, amelyet Irak az Aerofina román állami vállalattal kötött. Irak mindeddig nem volt hajlandó magyarázatot fűzni az ál­lításokhoz, a román hatóságok azonban tagadták az iraki küldöttség bukaresti látogatását is. Ezzel szemben Mir­­cea Geoană amerikai nagykövet azt nyilatkozta: az iraki rakétavásárlási ügy miatt több magas rangú állami hiva­talnokot menesztettek, köztük az Aerofina igazgatóját. Növekvő kereskedelmi mérleghiány Gyors ütemben növekszik az ország kereskedelmi mér­leghiánya: szeptember végére a kivitel és a behozatal külön­bsége meghaladta a 2,4 milliárd dollárt. Az első nyolchavi mérleghiány 2,011 milliárd dollár volt. A Román Külkeres­kedelmi Intézet legfrissebb adatai szerint az első kilenchavi export 6,176 milliárd dollárt, az import 8,607 milliárd dollárt­­ tett ki. Év elején a kormány 1,4 milliárd dolláros kereskedel­mi hiányra számított, de a Román Exportőrök és Importőrök Országos Szövetsége (RNEIR) jelenleg úgy véli, hogy a hiány az év végére megközelíti majd a 3,5 milliárd dollárt (egy hónappal ezelőtt még 3 milliárdról beszéltek). A fő ok az, hogy csökken a termelés, és nem ösztönzik kellőképpen az exportot. Az ANEIR figyelmeztetett: Európában Romá­nia az egyetlen ország, ahol az exportőröknek a kivitt áru után is áfát kell fizetniük. A kormány pótvámok sorozatos bevezetésével próbálja visszafogni a behozatalt, és be­vételekhez juttatni a kiürült államkasszát. A készülő jövő évi költségvetés is az importvámok megduplázásával szá­mol. Ha Romániának a jövő év elején nem sikerül megál­lapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb készenléti hitelről. Decebal Traian Remeş pénzügyminisz­ter kilátásba helyezte, hogy a kormány az ország fizetőképes­ségének megőrzése érdekében kész az importkorlátozás eszközével is élni. Szerkesztette: Demeter J. Ildikó _____ SUnara... HÁROMSZÉK ÖNVÉDELMI HARCÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA Gábor Áron a megyeházán Találókban nem is emlékezhetett volna meg Sepsiszentgyörgy ama 1848. novemberi napról, amikor megszületett a háromszéki fegyveres ellenállás terve, mint ahogy azt a városi művelődési ház Visky Árpád Színjátszó Csoportja tette. Szombatot­ a megyei könyvtár Gábor Áron-termében, ahol 150 évvel ezelőtt kimondatott, lészen ágyú, tehát éppen a másfél százados események színhelyén említett társulat képsorokat mutatott be Sombori Sándor Gábor Áron című regényes krónikájából. A László Károly színművész által rendezett és a Mesekaláka közreműködésével színre vitt regényrész­let korhűen idézte fel a székely nép hősiességét az 1848-as forradalom és szabadság­­harc novembertől júliusig, a kökösi csatáig terjedő időszakában. (R.) Ünnepi hangverseny A kolozsvári Állami Magyar Opera szombat esti ünnepi hangversenye minden bizonnyal a rendkívüli koncerteket meg­illető helyre kerül Sepsiszentgyörgy zenei krónikájában. A háromszéki önvédel­mi harc 150. évfordulóján rendezett ünnepi hangverseny ugyanis esemény­hez méltó összeállításban örvendeztette meg a múzeum Bartók-termében össze­gyűlt nagyszámú közönséget. A rövid történelmi bevezető után — amelynek keretében Váta Loránd szemtanú honvédtiszteket idézve elevenítette fel a másfél száz évvel ezelőtt történtek néhány momentumát—Demény Attilának köszön­hetően olyan ritkán vagy Szentgyörgyön koncert keretében soha nem játszott művek szólaltak meg, mint Liszt Ferenc Hun­gária kantátája vagy Történelmi arc­képek sorozatának három darabja. De a választott kórusművek, zongoradarabok is — Kodály, Bartók, Brahms, Demény Attila szerzeményei — tematikájukban, érzelmi töltetük révén mind valamilyen módon a szabadság eszméjéhez kötődtek. A Lotto Voce kamarakórus, Búzás Pál zongoraművész, Székely Zselyke, Sza­kács Levente, Bancsov Károly énekes, Márkos A­lbert hegedűművész és Demény Attila karmester felejthetetlen estével ajándékozta meg a Bartók-terem közön­ségét. (Ferencz) Egy kis lépés az EU felé Múlt héten Gheorghe Tatu prefektus és Gazda László alprefektus együttműködési megállapodást írt alá Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalával. A nyolcpon­tos egyezmény a hivatalok vezetői és szak­emberei együttműködésére, a szakmai kap­csolatok fejlesztésére és tapasztalatcserére vonatkozik, de kitér a helyhatóságok, a civil szervezetek és a kamarák kapcsolat­­építésére, a kulturális örökség megőrzésére és bővítésére, kölcsönös segítségnyújtás­ra az európai uniós normáknak megfelelő közigazgatás megismerésében, a polgárok igényeinek megfelelő hivatali munka kifej­lesztésének lehetőségeire. A megállapo­dás csak főbb kereteit teremti meg az együttműködésnek, a későbbiekben a kap­csolatok alakulása függvényében tovább bővíthető. A legfontosabb, hogy az együttműködés ne csak papíron, hanem a valóságban is megvalósuljon—nyilatkozta Szabó Lajos, a budapesti fővárosi köz­­igazgatás hivatalvezetője. (vpp) ­—___ A. a. Élénkülő lehetőségek (folytatás az első oldalról) — A törvény tételesen arról szól, hogy milyen kedvez­ményeket élvezzenek mindazok, akik beruházásokat, fejlesz­téseket eszközölnek. Először is fontos, hogy meghatározza, mit is jelent az újra beruházott profit. Azon összegek, amelye­ket technológiai felújításra, modernizációra, a tevékenység kibővítésére és konkrét aktívák, gépek, felszerelések vásár­lására fordítanak, és nem utolsósorban a privatizációban való részvételre használnak fel, mind újra beruházott profitnak tekinthetők. Nagyon lényeges a megfogalmazás, hiszen eddig a kedvezmények a közvetlen tőkeberuházásokra vonatkoztak. — Melyek a leglényegesebb kedvezmények? — Tulajdonképpen négyféle kedvezményrendszerről be­szélhetünk. Az első az, hogy a törzstőke emelését szolgáló apport — bármilyen gép, felszerelés — vám-, illetve érték­­növedékiadó-mentességet élvez. (A belföldi beruházó eseté­ben, természetesen, a vámmentesség nem jön számításba.) A második fontos kedvezménycsoport, hogy a bárhonnan vásárolt gépek, felszerelések, technológiai vonalak, gyakorla­tilag minden, ami amortizáció tárgyát képezi, de nem része a törzstőkének, ugyanazon kedvezményekben részesül, mint az előbb említett apport. Ugyanakkor­­— s ez a harmadik lényeges változás a kedvezmények terén — az amortizáció ___ értéke leírható az adóalapból, még akkor is, ha gyorsított amortizációt alkalmaz az illető cég, a gyorsított amortizáció­hoz pedig nem szükséges beszerezni az előzetes pénzügyi engedélyt. A legtöbb vitát a negyedik kedvezmény, az újra beruházott profit adómentessége váltotta ki. Sikerült bevin­ni a törvénybe, hogy a beruházott profit adómentességet élvezzen. Ide tartozik — igaz, ez már a nagy beruházásokat illeti —, hogy abban az eseten, ha a beruházás meghaladja az ötszázezer amerikai dollárt, akkor újabb kedvezmények vehetők igénybe, például a teljes profitadómentesség bi­zonyos időszakra. Az ötvenmillió fölötti beruházások tíz évre is élvezhetik ezt a jogot. Sok bizonytalanságot, bosszúságot okozott mostanáig, hogy az eddigi kedvezmények érvényesítése érdekében a külföldi befektetők számára szükséges volt egy beruházói igazolvány. A mostani jogszabály kimondja: függetlenül ettől az igazolványtól a törvényes módon eszközölt kül­földi beruházások élvezik az illető időpontban érvényben lévő kedvezményeket. — Mikorra várható, hogy a jogszabály működőképessé váljék? ■— Én úgy látom, nincs akadálya annak, hogy hamaro­san Constantinescu elnök is ellássa kézjegyével. Tehát gyakorlatiig a jövő esztendő elejétől várható az, hogy a kedvezmények révén élénkülés mutatkozzon a beruházá­sok területén. Lejegyezte: Ferencz Csaba GYÓGYSZERTÁMOGATÁS Amikor a több kevesebb Naponta előfordul, hogy az orvos nem azzal kezeli betegét, amire leg­jobban szüksége lenne annak, hanem amit az illető meg tud vásárolni, vagyis az olcsóbb változatot ajánlja. A pa­tikusok szintén naponta találkoznak olyan esettel, hogy a nyugdíjas egysze­rűen sarkon fordul, amikor megtud­ja, mennyit kellene fizetnie az előírt gyógyszerért, de olyan is előfordul, hogy a beteg azért veszekszik, mert nem érti, miért kevesebb a 80 száza­lékos támogatás, mint az ötven. Másik eset, hogy a különböző kategóriájú betegek, például a háborús veteránok azért emelnek panaszt, hogy eddig in­gyen kapták a gyógyszert, most pedig egy egyszerű fájdalomcsillapítót is tel­jes árban kell fizetniük. Ismételten tájékoztatunk arról, hogy nem csorbították a nyugdíjasok térítéses gyógyszerre, valamint a krónikus bete­gek és háborús veteránok ingyenes gyógy­szerre vonatkozó jogosultságát, hanem azon gyógyszerek listáját csökkentet­ték több mint felére, amelyeket ingyen vagy támogatással kaphatnak meg a betegek. Az egyszerű fájdalomcsillapítót — és még nagyon sok, gyakran használt gyógyszert — azért kell teljes árban fizetni, mert egyik gyógyszerlistán sem szerepel, a nyolcvan százalék pedig azért kevesebb, mint az ötven, mert előbbi csak a minisztérium által meg­határozott viszonyítási árkategóriára vonatkozik, míg az ezen felüli értéket a beteg 100 százalékban fizeti. Tehát ha például egy adott hatóanyagú gyógy­szerkategóriából az ezerlejes terméket támogatja az állam nyolcvan százalék­ban, és ez kapható a gyógyszertárban, akkor a beteg csak 200 lejt fizet, de ha csak a kétezer lejes változat van kész­leten, úgy az ezer lej fölötti teljes össze­get fizetni kell a 200 lej mellett, tehát összesen 1200 lejt. Támogatásügyben így válik a több kevesebbé. (Fekete) Hivatalvezetők a vádlottak padján A kovásznai tanács hétfőn tar­­totta novemberi soros ülését. A város­atyák egyéb határozatok elfogadá­sa mellett megbízták Enea Vasili­­cát, a polgármesteri hi­vatal j­egyzőj­ét, hogy képviselje a testületet a megye­központi számvevőszék bíráskodási bizottsága előtt, ahol Málnási László Levente polgármesternek és Sandu­­lea Mária, a hivatal főkönyvelőjének közpénzek elköltéséről kell számot adniuk. Málnási László Levente el­mondta, azért kerültek a vádlottak padjára, mert „a számvevőszék e­­gyik ellenőrző testülete” (hogy me­lyik, az nem derült ki az előterjesz­tésből) azzal vádolja a hivatal­ veze­tőit, hogy 1997-ben jogtalanul költöt­tek el 18,4 millió lejt a város pénzé­ből. A polgármester kifejtette, arról a 18 millió lejről van szó, melyet az 1997-es Körösi Csom­a Sándor-na­­pok rendezvénysorozaton részt ve­vő nagykanizsai, pápai és csengeri testvérvárosok hivatalos és kulturá­lis küldöttségeinek fogadására, illet­ve ellátására szavazott meg a tanács. A polgármester szerint a tanácsi határozat törvényes, a 69-es hely­­hatósági törvényre alapozott. A ha­tározatot a prefektúra is ellenőriz­te, nem támadta meg a közigazga­tási bíróságon. (Bodor) 1998. DECEMBER 2.

Next