Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)

1998-12-02 / 2512. szám

GAZDAKÖRI TÁJÉKOZTATÓ A hatékony gazdálkodás szolgálatában Az RMDK Maros megyei szervezete az év folyamán a gazdák számára hasznos füzetet állított össze az Illyés Közalapítvány támogatásával, az Erdélyi Gazda Kiadó gondozásában. A szerzői szakembergárda röviden kifejti, hogy a föld visszajuttatása a volt tulajdonosoknak eleddig nem hozta meg a várt fejlődést, a piacgazdaság kialakulását. A földparcellák nagy száma, a birtokbavétel késleke­dése, a szakértelem, a megfelelő erő és munkagépek, eszközök hiánya akadályozta a korszerűsítést s így a termelés szintjének gyorsabb felfuttatását. A tőkehiány, az előnyös hitelek elmaradása, az értékesítés szervezet­lensége ugyancsak hátrányt jelentett és jelent, s a hazai termelés visszaszorult. Röviden vázoljuk a füzet néhány fejezetét, hogy a gazdálkodók szükség esetén eligazodhassanak a szá­mos tennivaló között: Az 1991/18-as földtörvény, az 1997/169-es módosító és kiegészítő törvény; A közbir­tokosság; Magánerdők; Tanácsok a hatékonyabb ter­meléshez a fontosabb kultúrák technológiájának ismer­tetésével; Ésszerű erdőgazdálkodás, hogy értékvesztés nélkül őrizhessük meg a vissza­igényelt erdőterületeket. A füzet végül tájékoztat az erdők kárbecsléséről, s közli a traktorokat és eszközöket gyártó belföldi üzemek jegyzékét, valamint a gépek jellemző technikai mutatóit. (T. E.)­ ­ Az ember tudás nélkül olyan, mint a madár szárnyak nélkül. - SZAKEMBEREK FÓRUMA A búzakorpa értéke Nagy mennyiségű korpát ajánlott az egyik malom eladás­ra, ami kiváló abraktakarmány, és bizonyára gazdára talált. Egy kg búzakorpa tápértéke 0,85 T. E., 87% szárazanyagot, 10,2% emészthető fehérjét tartalmaz, keményítőértéke 46. Egy kg búzakorpa két liter tej termelé­sét fedezi. A 8 literes hozamot az olcsó zöld- vagy silótakar­mány, a jó széna etetése biz­tosítja, ezért pótlásként kell a korpát adagolni. Ebben az idő­szakban van cukorrépaszelet, a szecskázással aprózott takar­mányrépa. Ezekre hinti a te­nyésztő a korpát, ami így értékes abrak lesz. A korpában benne van a csíra és a héjréteg, amely B 1- és E-vitamint tartalmaz. A korpa a zsírképzésre és az étvágy fokozására is hat, ami a baromfinál, sertéseknél jól ta­pasztalható. Szóval, nemcsak a fejőstehenek, hanem a többi háziállat fejadagjába is korpát keverhetünk. A növendék ál­latok étvágya javul, és gyor­sabban is fejlődnek. Az E-vi­­tamin hat az ivarszervek egész­séges működésére. Lehetőleg friss, nem hóna­pokig tárolt korpát etessünk, mert a régi a csírában levő olajtartalom miatt avasodik. Adagolása ne haladja meg a takarmányszabványba foglalt mennyiséget, mert a felesleget az állat nem emészti meg, és kárba vész, kiürül. A felsorol­tak mellett kálium, foszfor, nátrium is van benne, és külön­böző enzimeket is tartalmaz. A korpa az emberi táp­lálkozásban is fontos lehet. Ne csak fehér lisztből készült kenyeret fogyasszunk, hanem olyant is, amelyben benne vannak a korpa értékes alkotó­elemei. A barna kenyér ezért ajánlható. Legjobb a teljes búzaszemből őrölt, szitálatlan lisztből sült barna kenyér. Ennek fogyasztását azonban meg kell szokni, mert az i­­lyen barna kenyér izgatja a bél falát, s bélhurutot idézhet elő. A szemcsésre darált bú­zát tejbe áztatva, megfőzve reggelenként fogyaszthatjuk. A 2—3 evőkanálnyi búza­dara, illetve a kása véd a gyomorfekélytől vagy gyó­gyítja azt. Keresztes László LEVELESLÁDA Répamagtermesztés cím alatt jelent meg a Háromszék Gazdakör rovatában november 17-én Beczály István cikke, amelyben biz­tatja a kisgazdákat, hogy termeljenek cukor­répamagot. Idézem a tapasztalt szerzőt: „Aki évtizedeken át termelte helyben a magot, tudja, hogy az előállítást, a munkát több­szörösen visszafizette.” Igaz, de nem csak a gazdának, hanem inkább annak, aki termeltet­te. Amit még tudni kell a termeléssel kapcso­latban, azzal háttérként kiegészítem a leírtakat. A két világháború között Háromszék értel­mes és megbízható gazdái termesztették a répamagot. Annyit elárulok, hogy jórészt kulákok voltak. Létrehozták a termelők tár­saságát, amely nélkül a magot nem lehetett megtermelni s főleg értékesíteni. A kivitelezés csak jól szervezett kereten belül lehetséges. Cukorrépamagot a kisgazda is szaksze­rűen tud termeszteni, de csak akkor, ha ren­delkezik bizonyos adottságokkal. A termesz­tés eléggé kockázatos, s amint tudjuk, a dugvánnyal kezdődik. Elit magot kell használ­ni, amit a magnemesítő vállalattól vásárolnak. Ha olyan magot vásárolna a termelő, ami a szabványoknak nem felel meg, annak ter­mése nem is alkalmas magtermesztésre, il­letve cukorrépa-termesztésre. A német és az osztrák normák szerint a szerződő fél ter­melteti meg a gazdák részére. A technológiát a termeltető szervezet előírja, és annak betartá­sát szakemberekkel ellenőrizteti. Ezzel biz­tosítja, hogy a termelt mag megfeleljen a piac követelményeinek. A termelés sok kézi munkát igényel, csak kismértékben gépesít­hető. Az ültetést, gyomtalanítást, növényápo­lást, illetve az aratást, cséplést, szárítást annak idején kézzel végezték, s ez azóta is alig módosult. Az anyarépák között jobbára kézi kapával kell forgolódni, gyomtalanítani. Szakértelmet követel az aratás, mivel a mag egyenetlenül érik, s a hajtások alsó részén levő gomolyok érnek be elsőnek. Aratni tehát akkor kell, amikor az alsó gomolyok megkeményedtek. Az aratást így két-három menetben kell lebonyolítani. Arat­ni sarlóval lehet. Csomókban szárítva, a könnyű pergés miatt, óvatosan bánjunk vele, amint azt Beczásy István is részletesen ismertette. Cséplés alkalmával összekeve­rednek a gomolyok a százzúzalékkal, amit nehezen lehet elválasztani. A termést véko­nyan elterítjük, és ismételten átforgatjuk. Az átvétel szigorú szabványok betartásával történik, a minőségi követelményeknek eleget kell tenni. Az elit magot ellenőrzik, s a minősítést állami laboratórium végzi. A gomolyokban 2—3 mag van beágyazva, az utóbbi években az egyelés megkönnyítését elősegítve, egy­­csírás magokat forgalmaznak. A termesztési normákat a szerződésben megszabják. Ná­lunk inkább az osztrák normák érvényesül­nek. A magvak víztartalma nem lehet több 15%-nál. Idegen anyag nem lehet több 3%-nál. Hulladék az olyan gomoly, amely a 2,5 mm hosszúságú és 2 mm széles hasítékú rostán átesik, s ennek a mennyisége nem lehet több 2%-nál. Ha egy grammban a gomolyok szá­ma 50, akkor ebből hat nap alatt 34-nek, tizenkét nap alatt 38-nak kell kicsíráznia. Felelevenítettem az elvárásokat, hogy a köve­telményeket szemléltessem, s érzékeltessem a távlatokat. Meg kell alakítani a gazdálko­dók termelő és értékesítő közösségét vagy szövetkezetét. Azok lehetnek tagok, akik felelősségteljesen eleget tesznek a követel­ményeknek, az előírásoknak. A magtermesz­tés a cukorrépa-termelés kulcsa, mert a cu­kortartalom a magtól függ. Ma olyan cukor­répát termelnek Nyugaton, aminek a cukor­­tartalma eléri a 22%-ot. Az a fontos, hogy egy hektáron hány tonna cukrot állítanak elő. Ha termőtájainkon 4 tonnát előállítunk, azért a termelőt jutalmazni kell. A termelés csak összefogással, szervezett gazdálkodás keretében lehetséges, ami különö­sen érvényes a cukorrépa- és a cukorrépamag­­termesztés terén, hiszen a jövedelem a minőség­től függ. A kisgazdák, ha ki akarnak evickélni a csődhelyzetből, nem termelhetnek egyfolytá­ban csak két-három kultúrát. A jó gazda is egymaga csak a tőke játékszere. Nem történhet meg az, ami a tej esetében napirenden előfor­dul, hogy a tenyésztők zöme megfelelő tejet ad át a csarnoknak, de vannak egypáran, akik vize­zik és rontják a beérkezett összetétel minőségét. Amikor a kollektív gazdaságok termelték a répamagot, romlott a minőség. Miután az egész magtétel beérkezett, közös minőség­­ellenőrzést végeztek, és az eredmény függ­vényében fizettek a gazdaságoknak. A LISA vezérigazgatója Constantinescu, a főmérnök Cipoianu volt, akik úgy vélekedtek, hogy jól van ez így, mert ők nem fizetnek rá. Mind­ketten főúri módon éltek. Az ár pedig, amit a gazdaságoknak fizettek, elenyésző lett. Összeállítottam az egyéni gazdák termelési és értékesítő egyesületének alapszabályát. Akit érdekel, felveheti velem a kapcsolatot. Telefonszám: 363 188. Lakáscím: Kézdivá­­sárhely, Str. Nouă, Bl. 19, se. D, ap. 7. Szí­vesen állok a gazdák rendelkezésére minden kérdésben, ami a szervezkedést illeti. Márkosfalvi Orbán Dezső Az oldalt szerkesztette: Tompa Ernő Aprópénzre váltott magtermesztés ­Z ÁLLATORVOS VÁLASZOL A sertés sem bújhat ki a bőréből A háztáji állománynak, a tenyésztőnek jelentős vesz­teséget okoznak a külső és belső élősködők. A kezdeti tüneteket sokszor észre sem vesszük, s így a rühességet könnyen bevihetjük gazdasá­gunkba egy vásárolt állattal, és aztán nehezen szabadu­lunk meg tőle. Az állatok csak vakaróznak, a bőrük viszket, és megvastagodott sebek je­lennek meg rajta. Mit kell szemügyre venni sertésvásárláskor? A fertő­zött állat füle tövénél, a szeme környékén, az orrháton, a lábak hajlásában enyhe kipirosodás, apró hólyagocskák, korpa­­szerű pikkelyek láthatók. Az elváltozások gyorsan terjed­nek, az állandó viszketés nyugtalanítja az állatot, étvá­gya romlik, termelése csök­ken. A betegség állatról állat­ra közvetlen érintkezés útján terjed bármely életkorban. A tetvességet a sertéshez alkalmazkodott vérszívó tetű okozza. Ez mindössze 40 na­pig él, de nősténye ezalatt hat petét is lerak, melyekből egy hónap alatt újabb tetvek fejlődnek. A tetvek a sertés bőrén élénken mozognak, és csak vérrel táplálkoznak. Nyugtalanítják az állatot, vérszegénységet okozhatnak, és a vakarózástól sérült bőr könnyen fertőződhet. A tet­vek betegségeket terjeszte­nek, például a sertés sajátos himlőjét. Mindkét élősködő esetében a gyógykezelést mérgező hatá­sú vegyszerekkel kell végez­ni, s ezért tanácsosabb állat­egészségügyi személyzetre bízni. Ne csak az állatokat kezeljük, hanem az ólakat, is­tállókat is alaposan takarítsuk ki, és fertőtlenítsük vegyszerrel (Butox, Neocidol, Semcar stb.). A védekezés és gyógyke­zelés alapelvei: a vásárolt ser­téseket megfürdetjük, mielőtt az állományba kerülnek, a sertésólakat és tenyészkanokat negyedévenként, a kocákat ellés előtt, a malacokat pedig válasz­tás után rendszeresen kezeljük. Kockás is lehet a disznó bőre, főként a hátán, nyakán, oldalán, kemény, párnaszerűen kiemelkedő, többnyire négyzet alakú vörös foltok jelennek meg magas láz kíséretében (41—42 Celsius-fok), teljes elesettség, a sertésorbánc esetében. Általában tavaszi és őszi betegség. A fertőzés után 4—5 napra következik be. A közhiedelem ellenére az állatok nem takarmánytól fertőződnek, hiszen a kórokozó bacilus a sertés szervezetében jelen van, de rendszerint bajt nem okoz. Az időjárás vál­tozása, a bélférgesség, a rom­lott takarmány, a vízhiány, a túlzsúfoltság és a szállítás, oltás vagy herélés okozhatja, vagy stresszhatások váltják ki a betegség fellépését. A sertésorbánc nem min­dig jár az említett jellegzetes kiütésekkel. A bántalom legsú­lyosabb formája a vérfertőzés, am­ely magas lázzal, néha a bőrön élénkvörös, összefolyó foltokkal jelentkezik. Idült alak­­ja ízületi gyulladás okozta sán­taságban, nehéz légzésben, a bőr kisebesedésében és lehám­­lásában nyilvánul meg. A tüne­tek ijesztőek, de az idejében kezelt állatok 2—3 nap alatt meggyógyulnak. Vágás alkalmával vigyáz­ni kell, mert a kezünkön levő sebek, sérülések könnyen befertőződnek, lassan gyó­gyuló, esetleg halálos végű betegséget okozhatnak. Dr. Síró Barabási Sándor

Next