Háromszék, 1998. december (10. évfolyam, 2512-2535. szám)
1998-12-02 / 2512. szám
GAZDAKÖRI TÁJÉKOZTATÓ A hatékony gazdálkodás szolgálatában Az RMDK Maros megyei szervezete az év folyamán a gazdák számára hasznos füzetet állított össze az Illyés Közalapítvány támogatásával, az Erdélyi Gazda Kiadó gondozásában. A szerzői szakembergárda röviden kifejti, hogy a föld visszajuttatása a volt tulajdonosoknak eleddig nem hozta meg a várt fejlődést, a piacgazdaság kialakulását. A földparcellák nagy száma, a birtokbavétel késlekedése, a szakértelem, a megfelelő erő és munkagépek, eszközök hiánya akadályozta a korszerűsítést s így a termelés szintjének gyorsabb felfuttatását. A tőkehiány, az előnyös hitelek elmaradása, az értékesítés szervezetlensége ugyancsak hátrányt jelentett és jelent, s a hazai termelés visszaszorult. Röviden vázoljuk a füzet néhány fejezetét, hogy a gazdálkodók szükség esetén eligazodhassanak a számos tennivaló között: Az 1991/18-as földtörvény, az 1997/169-es módosító és kiegészítő törvény; A közbirtokosság; Magánerdők; Tanácsok a hatékonyabb termeléshez a fontosabb kultúrák technológiájának ismertetésével; Ésszerű erdőgazdálkodás, hogy értékvesztés nélkül őrizhessük meg a visszaigényelt erdőterületeket. A füzet végül tájékoztat az erdők kárbecsléséről, s közli a traktorokat és eszközöket gyártó belföldi üzemek jegyzékét, valamint a gépek jellemző technikai mutatóit. (T. E.) Az ember tudás nélkül olyan, mint a madár szárnyak nélkül. - SZAKEMBEREK FÓRUMA A búzakorpa értéke Nagy mennyiségű korpát ajánlott az egyik malom eladásra, ami kiváló abraktakarmány, és bizonyára gazdára talált. Egy kg búzakorpa tápértéke 0,85 T. E., 87% szárazanyagot, 10,2% emészthető fehérjét tartalmaz, keményítőértéke 46. Egy kg búzakorpa két liter tej termelését fedezi. A 8 literes hozamot az olcsó zöld- vagy silótakarmány, a jó széna etetése biztosítja, ezért pótlásként kell a korpát adagolni. Ebben az időszakban van cukorrépaszelet, a szecskázással aprózott takarmányrépa. Ezekre hinti a tenyésztő a korpát, ami így értékes abrak lesz. A korpában benne van a csíra és a héjréteg, amely B 1- és E-vitamint tartalmaz. A korpa a zsírképzésre és az étvágy fokozására is hat, ami a baromfinál, sertéseknél jól tapasztalható. Szóval, nemcsak a fejőstehenek, hanem a többi háziállat fejadagjába is korpát keverhetünk. A növendék állatok étvágya javul, és gyorsabban is fejlődnek. Az E-vitamin hat az ivarszervek egészséges működésére. Lehetőleg friss, nem hónapokig tárolt korpát etessünk, mert a régi a csírában levő olajtartalom miatt avasodik. Adagolása ne haladja meg a takarmányszabványba foglalt mennyiséget, mert a felesleget az állat nem emészti meg, és kárba vész, kiürül. A felsoroltak mellett kálium, foszfor, nátrium is van benne, és különböző enzimeket is tartalmaz. A korpa az emberi táplálkozásban is fontos lehet. Ne csak fehér lisztből készült kenyeret fogyasszunk, hanem olyant is, amelyben benne vannak a korpa értékes alkotóelemei. A barna kenyér ezért ajánlható. Legjobb a teljes búzaszemből őrölt, szitálatlan lisztből sült barna kenyér. Ennek fogyasztását azonban meg kell szokni, mert az ilyen barna kenyér izgatja a bél falát, s bélhurutot idézhet elő. A szemcsésre darált búzát tejbe áztatva, megfőzve reggelenként fogyaszthatjuk. A 2—3 evőkanálnyi búzadara, illetve a kása véd a gyomorfekélytől vagy gyógyítja azt. Keresztes László LEVELESLÁDA Répamagtermesztés cím alatt jelent meg a Háromszék Gazdakör rovatában november 17-én Beczály István cikke, amelyben biztatja a kisgazdákat, hogy termeljenek cukorrépamagot. Idézem a tapasztalt szerzőt: „Aki évtizedeken át termelte helyben a magot, tudja, hogy az előállítást, a munkát többszörösen visszafizette.” Igaz, de nem csak a gazdának, hanem inkább annak, aki termeltette. Amit még tudni kell a termeléssel kapcsolatban, azzal háttérként kiegészítem a leírtakat. A két világháború között Háromszék értelmes és megbízható gazdái termesztették a répamagot. Annyit elárulok, hogy jórészt kulákok voltak. Létrehozták a termelők társaságát, amely nélkül a magot nem lehetett megtermelni s főleg értékesíteni. A kivitelezés csak jól szervezett kereten belül lehetséges. Cukorrépamagot a kisgazda is szakszerűen tud termeszteni, de csak akkor, ha rendelkezik bizonyos adottságokkal. A termesztés eléggé kockázatos, s amint tudjuk, a dugvánnyal kezdődik. Elit magot kell használni, amit a magnemesítő vállalattól vásárolnak. Ha olyan magot vásárolna a termelő, ami a szabványoknak nem felel meg, annak termése nem is alkalmas magtermesztésre, illetve cukorrépa-termesztésre. A német és az osztrák normák szerint a szerződő fél termelteti meg a gazdák részére. A technológiát a termeltető szervezet előírja, és annak betartását szakemberekkel ellenőrizteti. Ezzel biztosítja, hogy a termelt mag megfeleljen a piac követelményeinek. A termelés sok kézi munkát igényel, csak kismértékben gépesíthető. Az ültetést, gyomtalanítást, növényápolást, illetve az aratást, cséplést, szárítást annak idején kézzel végezték, s ez azóta is alig módosult. Az anyarépák között jobbára kézi kapával kell forgolódni, gyomtalanítani. Szakértelmet követel az aratás, mivel a mag egyenetlenül érik, s a hajtások alsó részén levő gomolyok érnek be elsőnek. Aratni tehát akkor kell, amikor az alsó gomolyok megkeményedtek. Az aratást így két-három menetben kell lebonyolítani. Aratni sarlóval lehet. Csomókban szárítva, a könnyű pergés miatt, óvatosan bánjunk vele, amint azt Beczásy István is részletesen ismertette. Cséplés alkalmával összekeverednek a gomolyok a százzúzalékkal, amit nehezen lehet elválasztani. A termést vékonyan elterítjük, és ismételten átforgatjuk. Az átvétel szigorú szabványok betartásával történik, a minőségi követelményeknek eleget kell tenni. Az elit magot ellenőrzik, s a minősítést állami laboratórium végzi. A gomolyokban 2—3 mag van beágyazva, az utóbbi években az egyelés megkönnyítését elősegítve, egycsírás magokat forgalmaznak. A termesztési normákat a szerződésben megszabják. Nálunk inkább az osztrák normák érvényesülnek. A magvak víztartalma nem lehet több 15%-nál. Idegen anyag nem lehet több 3%-nál. Hulladék az olyan gomoly, amely a 2,5 mm hosszúságú és 2 mm széles hasítékú rostán átesik, s ennek a mennyisége nem lehet több 2%-nál. Ha egy grammban a gomolyok száma 50, akkor ebből hat nap alatt 34-nek, tizenkét nap alatt 38-nak kell kicsíráznia. Felelevenítettem az elvárásokat, hogy a követelményeket szemléltessem, s érzékeltessem a távlatokat. Meg kell alakítani a gazdálkodók termelő és értékesítő közösségét vagy szövetkezetét. Azok lehetnek tagok, akik felelősségteljesen eleget tesznek a követelményeknek, az előírásoknak. A magtermesztés a cukorrépa-termelés kulcsa, mert a cukortartalom a magtól függ. Ma olyan cukorrépát termelnek Nyugaton, aminek a cukortartalma eléri a 22%-ot. Az a fontos, hogy egy hektáron hány tonna cukrot állítanak elő. Ha termőtájainkon 4 tonnát előállítunk, azért a termelőt jutalmazni kell. A termelés csak összefogással, szervezett gazdálkodás keretében lehetséges, ami különösen érvényes a cukorrépa- és a cukorrépamagtermesztés terén, hiszen a jövedelem a minőségtől függ. A kisgazdák, ha ki akarnak evickélni a csődhelyzetből, nem termelhetnek egyfolytában csak két-három kultúrát. A jó gazda is egymaga csak a tőke játékszere. Nem történhet meg az, ami a tej esetében napirenden előfordul, hogy a tenyésztők zöme megfelelő tejet ad át a csarnoknak, de vannak egypáran, akik vizezik és rontják a beérkezett összetétel minőségét. Amikor a kollektív gazdaságok termelték a répamagot, romlott a minőség. Miután az egész magtétel beérkezett, közös minőségellenőrzést végeztek, és az eredmény függvényében fizettek a gazdaságoknak. A LISA vezérigazgatója Constantinescu, a főmérnök Cipoianu volt, akik úgy vélekedtek, hogy jól van ez így, mert ők nem fizetnek rá. Mindketten főúri módon éltek. Az ár pedig, amit a gazdaságoknak fizettek, elenyésző lett. Összeállítottam az egyéni gazdák termelési és értékesítő egyesületének alapszabályát. Akit érdekel, felveheti velem a kapcsolatot. Telefonszám: 363 188. Lakáscím: Kézdivásárhely, Str. Nouă, Bl. 19, se. D, ap. 7. Szívesen állok a gazdák rendelkezésére minden kérdésben, ami a szervezkedést illeti. Márkosfalvi Orbán Dezső Az oldalt szerkesztette: Tompa Ernő Aprópénzre váltott magtermesztés Z ÁLLATORVOS VÁLASZOL A sertés sem bújhat ki a bőréből A háztáji állománynak, a tenyésztőnek jelentős veszteséget okoznak a külső és belső élősködők. A kezdeti tüneteket sokszor észre sem vesszük, s így a rühességet könnyen bevihetjük gazdaságunkba egy vásárolt állattal, és aztán nehezen szabadulunk meg tőle. Az állatok csak vakaróznak, a bőrük viszket, és megvastagodott sebek jelennek meg rajta. Mit kell szemügyre venni sertésvásárláskor? A fertőzött állat füle tövénél, a szeme környékén, az orrháton, a lábak hajlásában enyhe kipirosodás, apró hólyagocskák, korpaszerű pikkelyek láthatók. Az elváltozások gyorsan terjednek, az állandó viszketés nyugtalanítja az állatot, étvágya romlik, termelése csökken. A betegség állatról állatra közvetlen érintkezés útján terjed bármely életkorban. A tetvességet a sertéshez alkalmazkodott vérszívó tetű okozza. Ez mindössze 40 napig él, de nősténye ezalatt hat petét is lerak, melyekből egy hónap alatt újabb tetvek fejlődnek. A tetvek a sertés bőrén élénken mozognak, és csak vérrel táplálkoznak. Nyugtalanítják az állatot, vérszegénységet okozhatnak, és a vakarózástól sérült bőr könnyen fertőződhet. A tetvek betegségeket terjesztenek, például a sertés sajátos himlőjét. Mindkét élősködő esetében a gyógykezelést mérgező hatású vegyszerekkel kell végezni, s ezért tanácsosabb állategészségügyi személyzetre bízni. Ne csak az állatokat kezeljük, hanem az ólakat, istállókat is alaposan takarítsuk ki, és fertőtlenítsük vegyszerrel (Butox, Neocidol, Semcar stb.). A védekezés és gyógykezelés alapelvei: a vásárolt sertéseket megfürdetjük, mielőtt az állományba kerülnek, a sertésólakat és tenyészkanokat negyedévenként, a kocákat ellés előtt, a malacokat pedig választás után rendszeresen kezeljük. Kockás is lehet a disznó bőre, főként a hátán, nyakán, oldalán, kemény, párnaszerűen kiemelkedő, többnyire négyzet alakú vörös foltok jelennek meg magas láz kíséretében (41—42 Celsius-fok), teljes elesettség, a sertésorbánc esetében. Általában tavaszi és őszi betegség. A fertőzés után 4—5 napra következik be. A közhiedelem ellenére az állatok nem takarmánytól fertőződnek, hiszen a kórokozó bacilus a sertés szervezetében jelen van, de rendszerint bajt nem okoz. Az időjárás változása, a bélférgesség, a romlott takarmány, a vízhiány, a túlzsúfoltság és a szállítás, oltás vagy herélés okozhatja, vagy stresszhatások váltják ki a betegség fellépését. A sertésorbánc nem mindig jár az említett jellegzetes kiütésekkel. A bántalom legsúlyosabb formája a vérfertőzés, amely magas lázzal, néha a bőrön élénkvörös, összefolyó foltokkal jelentkezik. Idült alakja ízületi gyulladás okozta sántaságban, nehéz légzésben, a bőr kisebesedésében és lehámlásában nyilvánul meg. A tünetek ijesztőek, de az idejében kezelt állatok 2—3 nap alatt meggyógyulnak. Vágás alkalmával vigyázni kell, mert a kezünkön levő sebek, sérülések könnyen befertőződnek, lassan gyógyuló, esetleg halálos végű betegséget okozhatnak. Dr. Síró Barabási Sándor