Háromszék, 1999. február (11. évfolyam, 2560-2583. szám)

1999-02-01 / 2560. szám

MEDDIG ÉR A TAKARÓNK? Jó bizony. Mindenekelőtt a gyerekek­nek, mert a vakáció utolsó három napján ki tudják használni. És „megverik” a pályákat, hogy aztán a tanítás újrakezdése után le­gyen, hol megtartaniuk a tornaórát. Na, nem azokra az iskolákra gondolunk, ahol az is­kola vezetése megszívlelte a tornatanár gond­­ját-baját, és összehozott egy tornatermet, azt úgy-ahogy fel is szerelte, hanem azokra, amelyeknek igazgatósága, évről évre válto­zó „tornatanára” (helyesebben: tornát taní­tó kádere) szükséges rosszként kezeli a test­nevelést. Itt minden bizonnyal még nem hallottak az ókor bölcseinek arany igazsá­gáról, az Ép testben ép letektől (latinul: Mens sana in corpore sano). Aztán jó ez a hótakaró azért is, mert elfedi, elrejti, elkendőzi a gondatlanságot, a hanyagságot. Azt, amit rendszerint úgy fo­galmaznak meg: „...hát volt, de tavaly rá­került a tűzifa, és tönkretette... ", vagy: „ van, csak éppen homok kel­ hete... ”, vagy: ,, tet­szik látni, itt volt a dobbantó... ” Aztán jó ez a hótakaró azért is, mert befedi a játéktereket, s akkor nem lehet rajtuk kézilabdázni, kosárlabdázni, fociz­ni... ily módon egy időre háttérbe szorul a „ nincs labdánk A hótakaróval időt nyer a tornát tanító, s valahonnan csak sikerül pénzt kerítenie legalább egy labdára... Na, persze ez rettentően szomorú, elkeserítő, hogy neki kell pénz után rohangálnia, s az igazgatónak hatszor-hétszer bekopogtat­nia a központi iskolába, hogy az utalja már át a pénzbeli járandóságot. * Na, de jó a hótakaró arra is, hogy gondol­kodóba ejtse az iskolai sportvezetés magas fórumát: jó volna a téli sportokból is össze­hozni egy megyei rangú sportversenyt. Nem, nem úgy, mint a sportjátékokban, hogy a legtöbb iskola az újságból értesül arról, van megyei kispályás labdarúgó-bajnokság, van megyei kézilabda-bajnokság... Az iskolai sportéletben sok, nagyon sok mindenre jó ez a hótakaró. Tökéletesen fedi a vérző sebeket. De egyszer majd elolvad, s akkor... Akkorra emlékeztetjük a tisztelt pedagó­gusokat Michel Eyquem de Montaigne fran­cia író (1533—1592), a testi és szellemi nevelés teljes egyenjogúsága szószólójá­nak szavaira: „Nem testet vagy szellemet nevelünk, hanem EMBERT!" Mondta ezt a XVI. században, hogy hát­ha meghallják a XX. század végén. Áros Károly Jó ez a hótakaró KOSÁRLABDA JUNIOR II., FIÚK Sepsiszentgyörgyi ISK—Târgu Jiu 44—68 (29—33) Játékvezetők: Váncsa B. és Zsigmond P. (mindkettő sepsiszentgyörgyi). Sepsiszent­györgyi Csillag 17, Mihály 13, Kékedi 5, Burburiceanu 6, Finta 3, Paul, Faragó, Bucecea­nu, Pál. Edző: Mákszem Olga. Târgu Jiu: Gliga 5 (1x3), Bol­­dor 3, Udrotu 4, Croitoru 2, Ajvan 11, Becheru 16, Giurcă 15, Ivan 12, Ghiţu, Stoican. A képzettebb, az érettebb ven­dégcsapat minden tekintet­ben együttesünk fölé nőtt. El­ső perctől az utolsóig irányí­totta a küzdelmet, vezetett, s végül magabiztosan szerezte meg a két bajnoki pontot. JUNIOR I., LÁNYOK Mikes Kelemen Líceum—Brassói ISK 65—74 (31—34) Mikes Kelemen Líceum terme, kb. 30 néző. Játékve­zetők: Tile D. és Sîrbu D. (mindkettő bukaresti). M. K. Líceum: Kövesdi 20,Chirices­­cu 5, Szász 15, Koródi 25, Ro­mán. Cserék: Gothárd, Tan­kó, Demeter. Edző: Pál Mária. Brassó, Buna 25 (1x3), Rebi­­ga 26 (2x3), Comănedelea 6, Chirilă 3, Dumitrescu 8. Cse­rék: Vlădescu 2, Vancea 2, Oprea 4, Moldovan, Máthé, Trübwasser. Megfiatalított együttessel lépett pályára a Líceum. Mind­járt a kezdés után feltűnt, hogy lámpalázas, hogy nem találja helyét a pályán, nem érzi a játékot. Na de azért hosszú perceken át kiegyensúlyozott küzdelem folyt a pályán. Küzdelem a szó igazi értel­mében. Küzdöttek a lányok egymással, küzdöttek a ma­guk hibaszázalékával...A fél­idő második felében enyhe fö­lényt harcoltak ki a vendé­gek, s hárompontos előnnyel térhettek szünetre. Szünet után valamelyest javult a játék minő­sége, emelkedett a színvona­la. A Kövesdi—Szász—Kóródi hármas fogat egyre jobban belelendült, szórta a kosara­kat, s adott pillanatban veze­tett is egy kosárral, de aztán a vendégek erősítettek, Buna s főleg az apró termetű Rebiga feltartóztathatatlanoknak bi­zonyultak. Szerencséjükre melléjük felzárkóztak a csa­pattársak is, ez pedig döntőnek bizonyult. A magára hagyott szentgyörgyi hármas végül is zászlóhajtásra kényszerült. Mentségére szolgáljon, hogy egy egységes csapat győzte le. (Fogarasi) Kézdivásárhely bajnoksága A 12. forduló: Gábor Áron Iskolaközpont—Nagy Mó­zes Gimnázium 67—42 (31 —16), pontszerzők: Szekeres 30, Pál 19, Timaru 12, Csíki 2, Marti 2, Szabó 2, illetve Slezinger 15, Farkas 14, Kis 6, Lutsch 3, Cseh 2, Dudás 2. Optikaszalon—Niko 56—55 (36—26). Pontszerzők: Sza­bó 25, Modor 1,6, Kovács 9, Tóth 6, illetve Ráduly 25, Oláh 17, Antohi 13. A rangsor állása: 1. Optikaszalon 2. Gábor Áron I. 3. Niko 4, Nagy Mózes G. 12 A legeredményesebb játékosok: Szekeres 323 pont, V­etró 229 pont, Slezinger 199 pont... (Kádár) 12 102 821—515 22 127 5 573—599 19 126 6 567—541 18 12 111 386—633 12 SAKK Reménységek Kupája Tizenkét forduló után így áll a rangsor: Bruckenthal 10 pont., Szőcs A. és Ráduly I. 9,5—9,5 p., Török S. és­ Marton A. 8,5—8,5 p... A szombaton megtartott közgyűlés elfogadta a szövetség múlt évi jelentését és az idei versenynaptárt. Ugyanakkor megszabta az ez évi tagsági díjakat: felnőtteknek havi 1000 lej, diákoknak 500 lej. (P. A.) “fll­k 'm­­ ALPESI Sí Romániai idő szerint vasárnap hajnalban az egyesült államokbeli Vaiiben Gianfranco Kasper, a Nemzetközi Síszövetség (FIS) svájci elnöke hivatalosan megnyitotta a XXVI. alpesisí-világbajnokságot. A Colorado állam két helyszínén, Vaiiben és Beaver Creekben megrendezendő világbajnokságon 55 ország csaknem 400 síelője vesz részt. A küzdelmek ma kezdődnek, és február 14-ig zajlanak. A Reuters jelentése szerint a világbajnokság versenyeit 27 országban közvetítik televízión. A sportág történetében először Vietnamban is látni lehet majd a vb eseményeit. Megnyitották a világbajnokságot ASZTALITENISZ Középmezőnyben a kézdivás­ár­helyiek A Besztercén sorra került junior II-es korosztályú asz­taliteniszezők országos csa­patbajnokságán 24 fiú- és 26 lánycsapat vett részt. A Kézdi­­vásárhelyi ISK-t két fiú- és egy lánycsapat képviselte Do­bolyi Aladár és Farkas Melin­da edzők irányításával. A Be­­dő, Finna, Lőrincz összetételű fiúegyüttes a 6., a Pál, Barthi, Molnár fiú hármas fogat all. helyen zárt, míg a Szász, Bor­­csa, Mátyás, Sasu alkotta lány­csapat a 9. helyen végzett. A jó középmezőny ebben a népes és színvonalas mezőnyben jó eredménynek számít. (dévai) SULISPORT Erdővidéki pedagógusok a pályán A Romániai Magyar Pe­dagógusok erdővidéki szer­vezetének rendezésében tar­tották január 23-án, szomba­ton Baróton az Erdővidéki Pedagógusok Kupája elneve­zésű sportversenyt. A torna­teremben több mint hetvenen álltak rajthoz, és fociban, il­letve kézilabdában mérkőz­tek meg. A kispályás labda­rúgótornán hét csapat vett részt: Bárót I., Bárót II., Bardoc — Vargyas—Szé­­kelyszáldobos vegyes, Ma­gyarhermány, Középajta— Nagyajta vegyes, Szárazajta, megyei tanfelügyelőség. A vég­ső rangsor első helyezettjei: 1. Bardoc—Vargyas—Szé­­kelyszáldobos vegyes 9 pont, 2. Bárót I. 7, 3. tanfelügyelő­­ség 5. A legjobb kapus díjat Balogh József( tanfelügyelő­ség) és Urák Péter (Bárót) hódította el, míg 11 találatá­val Máthé Sándor a torna gól­királyának bizonyult. Kézilabdában csak a höl­gyek vették a fáradságot. Há­rom csapat indult, a végered­mény: 1. Bárót, 2. Erdővidék válogatott, 3. Szárazajta. A legjobb kapusnak Dimény Olgát (Bárót) kiáltották ki, a gólkirályi címet 12 góllal Fazakas Tünde (Bárót) hódí­totta el. A rendezvényt a Mozaik táncegyüttes mazsorett­­bemutatója, valamint az V. osztályosok sulifoci-bemuta­­tója Zárta. Mindkét műsort Dimény Olga tanította be. Pethő Réka KÉZILABDA Brassó—Ploieşti versenyfutás Három nap dörgött-pattogott a labda a sportcsarnokban. S még jó, hogy pattogott, mert különben megfagyott volna, mint mi a lelátón. Jól emlékszem, 1974 telén is ilyen kegyetlenül hideg volt a csarnokban. Fűtés szempontjából nem fejlődtünk semmit! A nyolc junior 1-es fiúcsapat igyekezett felpörgetett ritmust diktálni, a fentiekből tudjuk, nem csak a győzelem kedvéért. Minden­nap egy fordulót bonyolítottak le. A Brassó— Ploieşti külön versenyfutás jegyében kezd­ték a küzdelmet, abban folytatták és azzal zárták le. Annyi eltéréssel, hogy idefelé Ploieşti vezette a mezőnyt, a búcsúzásnál már Bras­só állt az élen. Vlădescu Ion csapata, azé a volt. Tehát könnyű volt neki, hazai pályán vezette a srácokat a siker felé... Mi tagadás, jó csapatot is kovácsolt össze. Az eredmények: 12. forduló: Moreni— Segesvár 28—24, Fogaras—Ploieşti 31 — 35, Székelyudvarhely—Brassó 14—27, Nagy­szeben—Gyulafehérvár 22—14. 13. forduló: Segesvár—Gyulafehérvár 24—19, Brassó—Nagyszeben 29—22, Plo­ieşti—Székelyudvarhely 27—26, Moreni— Fogaras 25—27. 14. forduló: Gyulafehérvár—Brassó 16— 27, Nagyszeben—Ploieşti 26—37, Fogaras— Segesvár 21—22 (!!), Székelyudvarhely— Moreni 20—16. (Mohai) időben az MSC edzője A rangsor állása: 1. Brassó 2. Ploieşti 3. Fogaras 4. Udvarhely 5. Moreni 6. Nagyszeben 7. Segesvár 8. Gyulafehérvár 14 120 2 414—330 38 , 14 120 2 451—368 38 147 0 7 414—418 28­­ 14­­­6 1 7 328—331 27 145 1 8 333—346 25 145­­18 324—349 1 25 145 1 8 342—371 25 14 2 0 12 320—411 18 Szerkeszti a budapesti Nemzeti Sport és a Háromszék Felelős szerkesztők: OROSZHEGYI KÁROLY, Nemzeti Sport ÁKOS KÁROLY, Háromszék Edzőtábor után az MSC idejében megkezdte felkészülését a Sep­siszentgyörgyi MSC A-osztályos női kézi­labdacsapata. A hazai környezetben végzett akkomodáló, majd alapozó munka után si­került fedél alá hozni egy sugásfürdői edző­­táborozást. A hétnapos „együttlét” alatt ke­ményen rádolgoztak az állóképesség, az erő, a gyorsaság fejlesztésére — mondta Rúzsa István, a csapat egyik edzője, akivel a há­romnapos junior-teremtornán találkoztunk. Azt is elmondta, hogy kitűnő feltételek kö­zött, zavartalanul dolgoztak. Csak egy edzést tartottak naponta, de abba beleadták apait­ányait, valamennyi játékos teljes erőbedo­bással, lelkesen végezte a gyakorlatokat.­­— Milyen kerettel volt fent Sugásfürdőn az MSC? —A megszokottal, azaz: Zerkuláné, Komnisné — kapusok, Simonné, Szakácsné, Karsai, Apachitei, Szávuly, Hendrik, Suciu, Kovács, Szonda, Ke­néz, Körösfői, Tompos. — Hogyan tovább? — Mint az edzőtáborozás előtt, itthon folytatjuk a munkát napi egy edzéssel. A tervek szerint február közepén rendezünk egy teremtornát, melyre az itt edzőtáborozó Bukaresti RAT mellé meghívjuk Viktóriaváros és Székelyudvarhely együtteseit. Aztán ki­használunk minden lehetőséget, alkalmat, hogy játékba, formába lendüljünk. (­BOL) HÁROMSZÉK

Next