Háromszék, 1999. március (11. évfolyam, 2584-2610. szám)
1999-03-01 / 2584. szám
HAROMSafó független napilap SZKT ÉS SZÉT MAROSVÁSÁRHELYEN A hatodik kongresszust Csíkszeredában tartják Az RMDSZ kongresszusa előtt már csupán egy, a két hónap múlva esedékes SZKT-n parázsolhat fel a vita az RMDSZ radikálisnak és mérsékeltnek nevezett szárnya között úgy, mint most, a testület szombatvasárnap tartott, SZET-tel közös ülésen, ahol a szövetségi elnök politikai beszámolója után a két szekértábor a kettős állampolgárság kérdésén vitatkozott jó fél napon át. Markó Béla szövetségi elnök ámításnak és a valóságnak nem megfelelő állításnak minősítette azt, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke korábbi fórumokon, interjúkban kijelentette: ha az RMDSZ vezetése kérné, a magyar kormány megadná a romániai magyarságnak a kettős állampolgárságot. Tőkés szerint a probléma megoldásához előbb arra van szükség, hogy az RMDSZ-nek olyan vezetése legyen, amely ezt a kérdést megfogalmazza, és nem elutasítja a kettős állampolgárság gondolatát. Később Tőkés László pontosított: ő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az RMDSZ nem is kéri, akkor a magyar kormány természetesen nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Véleménye szerint az RMDSZ vezetésének meg kellene fogalmaznia közös álláspontját. Viszontválaszában Markó emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnökkel, külügyminiszterrel és külügyi államtitkárral folytatott megbeszélésein a magyar vezetők leszögezték: ez a kérdés most nem szerepel napirenden. E kérdéseket csak higgadtan és józanul, a szakemberek bevonásával lehet elemezni, és alapvetően szükséges, hogy a magyar kormány is mondja meg ezzel kapcsolatos véleményét. Számunkra legfontosabb az, hogy ne használjuk fel a kérdést egymás elleni politikai eszközként, mert ez annál jóval súlyosabb és felelősebb gondja az erdélyi magyarságnak — jelentette ki Markó Béla. Simó Erzsébet (folytatása a 2. oldalon) Új munkahelyek Erdővidéken Bárót polgármesteri hivatala tíz új munkahelyet létesíthet. A megyei munkaerőügynökség kedvezően bírálta el az erdővidékieknek a hátrányos helyzetű bányaövezetek támogatására indított PHARE-pályázatát. A döntés nyomán Bárót 91 millió lejt kap időszakos munkahelyek megteremtésére. Dimény László alpolgármester arról tájékoztatott, hogy ebből a pénzből márciustól kezdődően hat hónapig tíz munkakönyves és három polgári szerződéses alkalmazottat foglalkoztathatnak Bárót körzetében utak és árkok javítására, tisztítására, illetve karbantartására. Ebből biztosítják a havi 720 ezer lejes fizetést, a munkaruhát és az eszköztárat (lapát, csákány és talicska). Az intézkedés csak a 9-es és a 22-es kormányrendelettel elbocsátottakra vonatkozik — erősítette meg az alpolgármester, hozzátéve, hogy az új munkahelyekre máris vannak jelentkezők. Dimény László véleménye szerint a lehetőség mindenképpen előnyös, mert a mostani munkahelyek megszűnte után a munkanélküliek tulajdonképpen fél évvel tovább kapják majd az elbocsátottaknak járó segélyt. A hivatal úgy tervezi, hogy a várost alkotó településeken lehetőleg helybéli embereket alkalmaz. (en) Máról holnapra • •Összefüggések és függőségek A manipulált tömeg romboló erejétől való rettegés januári futótüze után senkinek sem hiányoztak a dolgok rosszabbra fordulásának előjelei ebben a tétovasággal jeleskedő országban. Ennek ellenére egymást érik a gazdasági szerencsétlenségek, számon tartani is alig lehet őket. Emelkedik a benzin ára, a legfontosabb külkereskedelmi bank, a Bancorex vezetősége testületileg lemondott, drágul a vasúti szállítás, s minden bizonnyal bekövetkezik a fogyasztói árak emelkedése is. A felsorolás távolról sem kimerítő. Sebaj, Radu Vasile kormányfő derűs és magabiztos. Pártja minden ellenállásával dacolva felelősséget akar vállalni, tervei a 2020. esztendőt célozzák, még azzal a kockázattal is, hogy az egész kormány megbukik. Társa ebben Remeş pénzügyminiszter. A kétségbeesett ember, az önkéntes tűzoltó vakmerőségével cselekszenek. Történjék bármi — sugallják —, pénz van még, ha máshonnan nem, hát az árnyékgazdaságból. Mutatókban sincs hiány. A kereskedelmi társaságok 20 ezer milliárd lejes államadóssága, mind nagyobb a hiánytermelés, a 12 milliós aktív lakosságból minden 46. ember főnök (vagy annak hiszi magát), és a 90 dollár országos átlagjövedelem mellett szinte hárommillióan engedik meg maguknak a havi 50 dolláros mobiltelefon-előfizetést — nyilvánvaló: az állami költségvetés csupán egyik része a valóságnak. Vessünk egy pillantást megint a Bancorexre. A válság okát most nem firtatom, gondolom, mindenki előtt világos már. Hiába mondott le az egyébként jó szakember bankigazgató, Vlad Soare, az államnak úgyis támogatnia kell a Bancorexet, s nem csak azért, mert az ÁVA főrészvényes, hanem azért is, mert az üzemanyagimport zömének anyagi része e bankon keresztül intéződik. A banktitok betartása mögé rejtőzve egy szó sem hangzik el azokról, akik nem fizették vissza az előnyös kölcsönöket, s miként lehetne őket mégis fizetésre kényszeríteni. Elméletileg bank nem adhat fedezet nélküli hiteleket. Hol van a fedezet, a garancia? Miért nem lehet azt pénzzé tenni? Valójában a kistulajdonosokon csattannak a túlzott titoktartás, a bűnös felejtés ostorai. Azokon, akik épp az 1989 óta eltelt hosszú esztendők alatt pozíciójukkal visszaélő — mára multimilliomossá lett —, befolyásos személyek fosztogatásai miatt nem juthatnak előnyös hitelekhez. A Bancorex állandó pénzhiányban szenvedett (s ebben nincs egyedül), s emiatt magasan az inflációs ráta fölötti kamatokat kellett alkalmaznia. A kis- és közepes vállalkozásokra nézve az 1989 előtti és utáni kormányok egyformán kedvezőtlen politikát folytattak. Ennek a mulasztásnak köszönhető, hogy ma a magánszférából származó munkanélküliek száma 250 000. Az 1998-as költségvetés — az ágazati tanács alelnöke, Marian Dumitrescu szerint 180 milliárd lejt írt elő a kis- és közepes vállalkozások számára. Kormányhatározatok szabtak szigorú korlátokat az összeg felhasználásának. Pénz pedig alig került. Az idei költségek közt 300 milliárd szerepel. Két-háromezer vállalkozást lehet majd ebből támogatni, ami igen kevés (800 ezer a bejegyzett cégek száma, fele működik). Szalmaszál, de jól jön ez is, hiszen inkább kapjon 2000 vállalkozó segítséget, mintsem valamennyi ebek harmincadjára maradjon. A volt kommunista államokban komolyan ösztönzik a kis- és közepes vállalkozások hozzájárulását a nemzeti össztermékhez, a költségvetéshez és a munkaerő foglalkoztatásához. Nagyvállalatok olcsó és minőségi szállítói lehetnek. Nálunk mindenért ők fizetnek, az ügyetlen gazdaságért, a túlméretezett ipar összeomlásáért s egyebekért is. A toldozásfoldozás legjobb példája a Romtelecom magánosítása, amire a gazdasági kommentátor Ilie Şerbănescu hívta fel a figyelmet: az állam több mint egymilliárd dollárt költött az optikai szálas vezetékek beszerelésére, s a privatizáció során még 700 millió dollárt sem kapott a cégért. Ilyen sánta számítások okozzák a román gazdaság lépten-nyomon előtűnő fekete lyukait. Amiket adózással kell betölteni. Ezért kell oly találékonynak lennie a pénzügyminiszternek. A középosztály kialakítása csak mese habbal, a tulajdonképpeni harc a reális javak termelői és a folyószámlák nagy bűvészei közt folyik. Egyenlőtlen a küzdelem, s a romos állapotok továbbéltetéséhez vezet. Kari Popper, a „nyílt társadalom” elméleti megalapozója azt mondja: „hogy a szabadságban rejlő lehetőségeket megvalósítjuk-e, az számtalan dologtól függ, de főleg mi magunktól függ”. Bizony, függőség ez, a profitszerzés és az önös érdek közti konfúzió miatt félreértelmezett függőség. Sugár Teodor A prefektus levelét megírta Gheorghe Tatu kormánymegbízott 1999. február 8-án keltezett, 9066-os iktatószámot viselő levelében, melyet a kézdivásárhelyi tanács minden egyes tagjának, illetve a megyei és városi tanácsnak címzett tudomásul vételre, megdorgálja a városatyákat. A prefektus Szigethy István polgármester észrevételezésére hivatkozva, mely szerint a tanácstagok akadályozzák az önkormányzat megfelelő működését azáltal, hogy pontokat iktatnak ki az ülések napirendjéről, a helyhatósági törvényre és a tanács működési szabályzatára hivatkozva felhívja a tanácstagok figyelmét a törvényesség betartására. A tanácstagok java része felháborodással vette tudomásul a levelet, hiszen véleményük szerint a napirendi pontok elnapolása éppen a törvényesség betartását, illetve az előterjesztett határozattervezetek alapos áttanulmányozását szolgálja. A prefektusi levél átvétele után Bokor Tibor, az RMDSZ frakcióvezetője a tanácstagokkal egyetértve eldöntötte, hogy választ fogalmaznak, és akárcsak a prefektus, ők is eljuttatják azt a megye összes önkormányzatához. (Sociom) SEPSISZENTGYÖRGY 1999. MÁRCIUSI. 2584. szám ÁRA 1000 lej Előfizetőknek 741 lej NETF Málnási hírhalom O Kimondta a kormány a boldogító igent a földgáz bevezetéséhez — terjedt el a hír a faluban. S bár hovatovább mind nehezebben nyögik ki településeink az ilyen költségeket, Málnás lakóinak túlnyomó többsége nem mond le a hazai föld eme áldásáról. Lassan, de biztosan gyűl a dokumentációs anyag a falu és Málnásfürdő múltjára-jelenére vonatkozóan. „A helybeli értelmiség nem mondott le régi tervéről, hogy rövid ismertetőt állítson össze és jelentessen meg falufüzet formájában” — nyilatkozta az iskola igazgatója. „ Tarthatatlan állapotba került a kultúrotthon épülete, maga a terem is. „Minden lehetőséget megmozgatunk, hogy elvégezhessük a legszükségesebb javításokat ” — biztosított Balog Gábor községi polgármester. A Málnás falu községviszonylatban a negyedik és utolsó település, ahol ivóvízhálózatot kell építeni, és jó minőségű vízzel kell ellátni a települést. Erre a célra fogják igénybe venni a téesz egykori vízgyűjtő medencéit, melyeket kaptációs rendszerükkel együtt ki fognak javítani. Ha ezeknek hozama sem lenne elég, a Málnás-patak völgyében kiszemeltek még néhány foglalásra alkalmas, bővizű forrást. Kosarasbált rendeztek február 20-án a helybeli házasok és fiatalok, s hozzá vidám műsort mutattak be. „Hamvazószombatra, böjt elejére esett nálunk a vigadalom ” — ütik el viccel a dolgok élét. A málnásiak büszkék arra, hogy ők vezették vissza Olt-fejben a régen hagyományos kosarasbált. Kisgyörgy Zoltán Hétfői Sport AGACHE-KIRAKATPER Folytatódik az aláírásgyűjtés Mint hírül adtuk, múlt hét péntekjén az ártatlanul megvádolt kézdivásárhelyiek támogatásáért aláírásgyűjtés kezdődött. Már aznap délig harminc-egynéhány aláírás gyűlt össze. Szombaton és vasárnap Marosvásárhelyen az SZKT-és SZET-ülésen Tamás Sándor képviselő és Németh Csaba szenátor kezdeményezésére és felkérésére közel száz RMDSZ-es politikus—közöttük Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök — látta el névjegyével a tiltakozó nyilatkozatot. Mától kezdődően mindazok, akik még alá akarják írni az íveket, munkanapokon az RMDSZ városi szervezetének irodájában (városháza, első emelet) és a Vigadó művelődési ház titkárságán jelentkezhetnek. (locit) Háromezer traktor Háromszéken, bár számottevően megugrott az erőgépek száma, még mindig csak 1,6 traktor jut száz hektárra. Talán a beígért új hitel megélénkíti újból a beszerzési kedvet. Támogatásra annál inkább szükség van, hiszen miközben néhány helységben már minden húsz hektárra jut egy ezt vontató masina, sok faluban egy-két erőgéppel kell a szántás vetés nagy feladatával megbirkózni, amihez kevés a 3045 traktor. (RMSZ—MORE-híresre .)