Háromszék, 1999. március (11. évfolyam, 2584-2610. szám)

1999-03-01 / 2584. szám

HAROMSafó független napilap SZKT ÉS SZÉT MAROSVÁSÁRHELYEN A hatodik kongresszust Csíkszeredában tartják Az RMDSZ kongresszusa előtt már csu­pán egy, a két hónap múlva esedékes SZKT-n parázsolhat fel a vita az RMDSZ radikális­nak és mérsékeltnek nevezett szárnya kö­zött úgy, mint most, a testület szombat­vasárnap tartott, SZET-tel közös ülésen, ahol a szövetségi elnök politikai beszámo­lója után a két szekértábor a kettős állam­­polgárság kérdésén vitatkozott jó fél napon át. Markó Béla szövetségi elnök ámításnak és a valóságnak nem megfelelő állításnak minősítette azt, hogy Tőkés László refor­mátus püspök, az RMDSZ tiszteletbeli el­nöke korábbi fórumokon, interjúkban kije­lentette: ha az RMDSZ vezetése kérné, a magyar kormány megadná a romániai ma­gyarságnak a kettős állampolgárságot. Tő­kés szerint a probléma megoldásához előbb arra van szükség, hogy az RMDSZ-nek olyan vezetése legyen, amely ezt a kérdést megfo­galmazza, és nem elutasítja a kettős állam­­polgárság gondolatát. Később Tőkés László pontosított: ő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az RMDSZ nem is kéri, akkor a magyar kormány természetesen nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Véleménye szerint az RMDSZ vezetésének meg kellene fogalmaz­nia közös álláspontját. Viszontválaszában Markó emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnökkel, külügyminiszterrel és kül­ügyi államtitkárral folytatott megbeszélésein a magyar vezetők leszögezték: ez a kérdés most nem szerepel napirenden. E kérdéseket csak higgadtan és józanul, a szakemberek bevonásával lehet elemezni, és alapvetően szükséges, hogy a magyar kor­mány is mondja meg ezzel kapcsolatos véle­ményét. Számunkra legfontosabb az, hogy ne használjuk fel a kérdést egymás elleni politikai eszközként, mert ez annál jóval sú­lyosabb és felelősebb gondja az erdélyi ma­gyarságnak — jelentette ki Markó Béla. Simó Erzsébet (folytatása a 2. oldalon) Új munkahelyek Erdővidéken Bárót polgármesteri hivatala tíz új munkahelyet létesíthet. A megyei munkaerő­ügynökség kedvezően bírálta el az erdővidékieknek a hátrányos helyzetű bányaöveze­tek támogatására indított PHARE-pályázatát. A döntés nyomán Bárót 91 millió lejt kap időszakos munkahelyek megteremtésé­re. Dimény László alpolgármes­ter arról tájékoztatott, hogy ebből a pénzből márciustól kez­dődően hat hónapig tíz munka­könyves és három polgári szer­ződéses alkalmazottat foglal­koztathatnak Bárót körzeté­ben utak és árkok javítására, tisztítására, illetve karbantar­tására. Ebből biztosítják a havi 720 ezer lejes fizetést, a mun­karuhát és az eszköztárat (la­pát, csákány és talicska). Az intézkedés csak a 9-es és a 22-es kormányrendelettel el­bocsátottakra vonatkozik — erősítette meg az alpolgár­mester, hozzátéve, hogy az új munkahelyekre máris vannak jelentkezők. Dimény László vé­leménye szerint a lehetőség min­denképpen előnyös, mert a mos­tani munkahelyek megszűnte után a munkanélküliek tulaj­donképpen fél évvel tovább kapják majd az elbocsátottak­­nak járó segélyt. A hivatal úgy tervezi, hogy a várost alkotó településeken lehetőleg hely­béli embereket alkalmaz. (en) Máról holnapra • •Összefüggések és függőségek A manipulált tömeg romboló erejétől való rettegés januári futótüze után senkinek sem hiányoztak a dolgok rosszabbra fordulásának előjelei ebben a tétovasággal jeleskedő országban. Ennek ellenére egymást érik a gazdasági szerencsétlenségek, számon tartani is alig lehet őket. Emelkedik a benzin ára, a legfontosabb külkereskedelmi bank, a Bancorex vezetősége testüle­tileg lemondott, drágul a vasúti szállítás, s minden bizonnyal bekövetkezik a fogyasztói árak emelkedése is. A felsorolás távolról sem kimerítő. Sebaj, Radu Vasile kormányfő derűs és magabiztos. Pártja minden ellenál­lásával dacolva felelősséget akar vállalni, tervei a 2020. esztendőt célozzák, még azzal a kockázattal is, hogy az egész kormány megbukik. Társa ebben Remeş pénzügy­­miniszter. A kétségbeesett ember, az önkéntes tűzoltó vakmerőségével cselekszenek. Történjék bármi — su­gallják —, pénz van még, ha máshonnan nem, hát az árnyékgazdaságból. Mutatókban sincs hiány. A keres­kedelmi társaságok 20 ezer milliárd lejes államadóssá­ga, mind nagyobb a hiánytermelés, a 12 milliós aktív lakosságból minden 46. ember főnök (vagy annak hiszi magát), és a 90 dollár országos átlagjövedelem mellett szinte hárommillióan engedik meg maguknak a havi 50 dolláros mobiltelefon-előfizetést — nyilvánvaló: az ál­lami költségvetés csupán egyik része a valóságnak. Vessünk egy pillantást megint a Bancorexre. A vál­ság okát most nem firtatom, gondolom, mindenki előtt világos már. Hiába mondott le az egyébként jó szakem­ber bankigazgató, Vlad Soare, az államnak úgyis támo­gatnia kell a Bancorexet, s nem csak azért, mert az ÁVA főrészvényes, hanem azért is, mert az üzemanyagimport zömének anyagi része e bankon keresztül intéződik. A banktitok betartása mögé rejtőzve egy szó sem hangzik el azokról, akik nem fizették vissza az előnyös kölcsönö­ket, s miként lehetne őket mégis fizetésre kényszeríteni. Elméletileg bank nem adhat fedezet nélküli hiteleket. Hol van a fedezet, a garancia? Miért nem lehet azt pénzzé tenni? Valójában a kistulajdonosokon csattan­nak a túlzott titoktartás, a bűnös felejtés ostorai. Azo­kon, akik épp az 1989 óta eltelt hosszú esztendők alatt pozíciójukkal visszaélő — mára multimilliomossá lett —, befolyásos személyek fosztogatásai miatt nem juthatnak előnyös hitelekhez. A Bancorex állandó pénzhiányban szenvedett (s ebben nincs egyedül), s emiatt magasan az inflációs ráta fölötti kamatokat kellett alkalmaznia. A kis- és közepes vállalkozásokra nézve az 1989 előtti és utáni kormányok egyformán kedvezőtlen po­litikát folytattak. Ennek a mulasztásnak köszönhető, hogy ma a magánszférából származó munkanélküliek száma 250 000. Az 1998-as költségvetés — az ágazati tanács alelnöke, Marian Dumitrescu szerint 1­80 milliárd lejt írt elő a kis- és közepes vállalkozások számára. Kormányhatározatok szabtak szigorú kor­látokat az összeg felhasználásának. Pénz pedig alig került. Az idei költségek közt 300 milliárd szerepel. Két-háromezer vállalkozást lehet majd ebből támo­gatni, ami igen kevés (800 ezer a bejegyzett cégek száma, fele működik). Szalmaszál, de jól jön ez is, hiszen inkább kapjon 2000 vállalkozó segítséget, mintsem valamennyi ebek harmincadjára maradjon. A volt kommunista államokban komolyan ösztönzik a kis- és közepes vállalkozások hozzájárulását a nemzeti össztermékhez, a költségvetéshez és a mun­kaerő foglalkoztatásához. Nagyvállalatok olcsó és minőségi szállítói lehetnek. Nálunk mindenért ők fizetnek, az ügyetlen gazdaságért, a túlméretezett ipar összeomlásáért s egyebekért is. A toldozás­­foldozás legjobb példája a Romtelecom magánosítása, amire a gazdasági kommentátor Ilie Şerbănescu hívta fel a figyelmet: az állam több mint egymilliárd dollárt költött az optikai szálas vezetékek beszerelésére, s a privatizáció során még 700 millió dollárt sem kapott a cégért. Ilyen sánta számítások okozzák a román gazdaság lépten-nyomon előtűnő fekete lyukait. Amiket adózással kell betölteni. Ezért kell oly találékonynak lennie a pénzügyminiszternek. A középosztály kiala­kítása csak mese habbal, a tulajdonképpeni harc a reális javak termelői és a folyószámlák nagy bűvészei közt folyik. Egyenlőtlen a küzdelem, s a romos álla­potok továbbéltetéséhez vezet. Kari Popper, a „nyílt társadalom” elméleti megalapozója azt mondja: „hogy a szabadságban rejlő lehetőségeket megvalósítjuk-e, az számtalan dologtól függ, de főleg mi magunktól függ”. Bizony, függőség ez, a profitszerzés és az önös érdek közti konfúzió miatt félreértelmezett függőség. Sugár Teodor A prefektus levelét megírta Gheorghe Tatu kormány­­megbízott 1999. február 8-án keltezett, 9066-os iktatószá­mot viselő levelében, melyet a kézdivásárhelyi tanács min­den egyes tagjának, illetve a megyei és városi tanácsnak címzett tudomásul vételre, megdorgálja a városatyákat. A prefektus Szigethy István polgármester észrevételezé­sére hivatkozva, mely sze­rint a tanácstagok akadályoz­zák az önkormányzat megfe­lelő működését azáltal, hogy pontokat iktatnak ki az ülé­sek napirendjéről, a helyha­tósági törvényre és a tanács működési szabályzatára hi­vatkozva felhívja a tanács­tagok figyelmét a törvényes­ség betartására. A tanácsta­gok java része felháborodás­sal vette tudomásul a levelet, hiszen véleményük szerint a napirendi pontok elnapolása éppen a törvényesség betar­tását, illetve az előterjesztett határozattervezetek alapos áttanulmányozását szolgálja. A prefektusi levél átvétele után Bokor Tibor, az RMDSZ frakcióvezetője a tanácsta­gokkal egyetértve eldöntöt­te, hogy választ fogalmaznak, és akárcsak a prefektus, ők is eljuttatják azt a megye összes önkormányzatához. (Sociom) SEPSISZENTGYÖRGY 1999. MÁRCIUSI. 2584. szám ÁRA 1000 lej Előfizetőknek 741 lej N­ETF Málnási hírhalom O Kimondta a kormány a boldogító igent a földgáz be­vezetéséhez — terjedt el a hír a faluban. S bár hovatovább mind nehezebben nyögik ki te­lepüléseink az ilyen költsége­ket, Málnás lakóinak túlnyo­mó többsége nem mond le a hazai föld eme áldásáról.­­ Lassan, de biztosan gyűl a dokumentációs anyag a falu és Málnásfürdő múltjára-je­­lenére vonatkozóan. „A helybeli értelmiség nem mondott le régi tervéről, hogy rövid is­mertetőt állítson össze és je­lentessen meg falufüzet for­májában” — nyilatkozta az iskola igazgatója. „ Tarthatatlan állapotba került a kultúrotthon épüle­te, maga a terem is. „Minden lehetőséget megmozgatunk, hogy elvégezhessük a leg­szükségesebb javításokat ” — biztosított Balog Gábor köz­ségi polgármester. A Málnás falu község­viszonylatban a negyedik és utolsó település, ahol ivóvíz­­hálózatot kell építeni, és jó minőségű vízzel kell ellátni a települést. Erre a célra fogják igénybe venni a téesz egykori vízgyűjtő medencéit, melye­ket kaptációs rendszerükkel együtt ki fognak javítani. Ha ezeknek hozama sem lenne elég, a Málnás-patak völgyé­ben kiszemeltek még néhány foglalásra alkalmas, bővizű forrást.­­ Kosarasbált rendeztek február 20-án a helybeli há­zasok és f­iatalok, s hozzá vi­dám műsort mutattak be. „Hamvazószombatra, böjt elejére esett nálunk a viga­dalom ” — ütik el viccel a dolgok élét. A málnásiak büszkék arra, hogy ők vezet­ték vissza Olt-fejben a r­égen hagyományos kosarasbált. Kisgyörgy Zoltán Hétfői Sport AGACHE-KIRAKATPER Folytatódik az aláírásgyűjtés Mint hírül adtuk, múlt hét péntekjén az ártatlanul meg­vádolt kézdivásárhelyiek tá­mogatásáért aláírásgyűjtés kezdődött. Már aznap délig harminc-egynéhány aláírás gyűlt össze. Szombaton és vasárnap Marosvásárhelyen az SZKT-és SZET-ülésen Ta­más Sándor képviselő és Né­meth Csaba szenátor kezde­ményezésére és felkérésére közel száz RMDSZ-es poli­tikus—közöttük Tőkés Lás­zló püspök, tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök — látta el névjegyével a til­takozó nyilatkozatot. Mától kezdődően mindazok, akik még alá akarják írni az íveket, munkanapokon az RMDSZ városi szervezetének irodá­jában (városháza, első eme­let) és a Vigadó művelődési ház titkárságán jelentkezhet­nek. (locit­­) Háromezer traktor Háromszéken, bár számottevően megugrott az erőgépek száma, még mindig csak 1,6 traktor jut száz hektárra. Talán a beígért új hitel megélénkíti újból a beszerzési kedvet. Támogatásra annál inkább szükség van, hiszen miközben néhány helységben már minden húsz hektárra jut egy e­zt vontató masina, sok faluban egy-két erőgéppel kell a szán­­tás­ vetés nagy feladatával megbirkózni, amihez kevés a 3045 traktor. (RMSZ—MORE-híresre .)

Next