Háromszék, 1999. március (11. évfolyam, 2584-2610. szám)
1999-03-01 / 2584. szám
Teoctist és Vasile a pápalátogatásról A román ortodox egyház nem halogatta, hanem alaposan elő akarta készíteni II. János Pál pápa meghívását és romániai látogatását—jelentette ki Teoctist pátriárka. A román nemzetvédelmi kollégium hallgatói előtt felszólaló ortodox egyházfő kérdésekre válaszolva kifejtette: az a tény, hogy csak idén februárban született meg a II. János Pál pápához intézett meghívás, nem valamiféle halogatásnak tudható be, hanem annak, hogy alaposan elő akarták készíteni a látogatást. Teoctist pátriárka úgy fogalmazott, hogy a pápa romániai látogatása „ökumenikus szellemű esemény lesz, amelynek a párbeszédet és a békét kell szolgálnia”, és ezért alaposan elő kell készíteni. A román ortodox egyház vezetője ennek kapcsán emlékeztetett az ortodoxok és a görög katolikusok között fennálló vagyonjogi nézeteltérésre és a megoldását szolgáló párbeszédben elért haladásra. Hangoztatta: a pápalátogatás révén Románia sokat nyerhet „vallási szempontból”. ■ Radu Vasile miniszterelnök a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi ülésén azt hangsúlyozta, hogy a pápa ez év májusára kitűzött látogatása kárpótolni fogja Romániát azért a kudarcért, hogy most nem került be a NATO-ba. A kormányfő ugyanakkor utalt rá, hogy román ortodox egyházi körökben ellenállás tapasztalható azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a látogatás során II. János Pál pápa Bukaresten kívül felkeresse a katolikusok által kompromisszumos megoldásként elfogadott Kolozsvárt és a Székelyföld szomszédságában lévő — egyébként a moldvai csángók lakta vidék központjának tekintett — Bákót is. HÁROMSZÉK Éles vita a parasztpárti vezetők ülésén Radu Vasile kormányfő szombaton kilátásba helyezte, hogy azonnal távozik posztjáról, ha a Victor Ciorbeával kirobbant heves vitájában pártja nem biztosítja számára az egyértelmű támogatást. A tanácskozás első napján még úgy tűnt, hogy a parasztpártban fölényben van a Radu Vasile vezette koalíciós kormányt támogató irányvonal, a szombat délelőtti ülésen azonban súlyos nézeteltérésekre derült fény. Victor Ciorbea, a volt kormányfő, a párt egyik alelnöke élesen bírálta Radu Vasile jelenlegi miniszterelnököt, a koalíciós kormányt és a parasztpárt kormányzati politikáját. Ciorbea szerint a parasztpárt csak akkor maradhat kormányon, ha a kormányzati munkában sikerül érvényesítenie programját. Victor Ciorbea azt vetette a mostani kormányfő szemére, hogy „pragmatizmus és rugalmasság” címén sorra feladja a párt elveit és célkitűzéseit. Hangoztatta: a kormányon maradás nem lehet öncél. A pártegységről pedig azt mondta, hogy annak elvi alapokon kell állnia, nem pedig különböző érdekeket szolgálnia. Radu Vasile élesen visszavágott Victor Ciorbeának és más bírálóinak. A kormány gazdaságpolitikáját ért bírálatokat „alaptalan, populista fecsegésnek” nyilvánította, és megengedhetetlennek nevezte az ország válságos helyzetében. Ion Diaconescu, a parasztpárt elnöke a párton belüli súlyos nézeteltérésekről és a tanácskozáson kirobbant heves vitáról a román rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a résztvevők nagy többsége kiállt a párt egysége, valamint Radu Vasile miniszterelnök és a jelenlegi koalíciós kormány támogatása mellett. Az államfő a „szekustörvény” elfogadását sürgeti a parlamentben. Az évek óta vajúdó ügyről most azt állítja az államfő, hogy a román társadalom erkölcsi megtisztulásának előfeltételét látja benne. Az üzenet okvetlen hangsúlyváltozást jelez, s az átvilágítás oly siralmasan haladó ügyének komoly lökést adhat. Mint ismeretes, Románia az utolsó állama a térségnek, ahol e kérdés még nem nyert megnyugtató megoldást. Tízéves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron jubileumi és egyben X. tisztújító közgyűlését tartotta az ukrajnai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A jelenleg 22 ezres tagságú KMKSZ alulról jövő kezdeményezésre elsőként alakult meg a határon túli magyar szervezetek közül 1989. február 26-án még az egykori Szovjetunióban. Elnevezésével szemben a szövetség a nemzeti kultúra ápolása mellett azonnal felvállalta a 200 ezres kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmét. Politikai szerepvállalása a tavalyi ukrán parlamenti választásokon teljesedett ki, amikor a szervezet elnökét beválasztották a kijevi parlamentbe. A KMKSZ közgyűlése, amelyen anyaországi Pro cultura Hungáriáé emlékplakettel tüntették ki Fodó Sádor alapítót, tiszteletbeli elnököt, ismét a 33 éves Kovács Miklóst választotta elnöknek. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: B. Kovács András ÉLŐ EGYHÁZ Aldoboly — Ne legyen meglepő az olvasó számára a megnevezés, hisz a barcasági községben, Prázsmáron imaházat épített magának a betelepült református magyarság, s ide szállítja az adományként kapott mikrobusszal az aldobolyi lelkész, Györgybíró Sándor istentiszteletre a farkasvágói és a szászhermányi szórványok híveit. Az egyre gyengülő anyagiak nem akadályozzák meg az anyaegyház vezetőit abban, hogy vállalják a jelen terhelő kihívásait. Mert: „ha valósággá válik a metángáz bevezetése a faluba (márpedig a végrehajtási műszaki terv már készül Brassóban), anyagi alapokat kell előteremtenie a presbitériumnak, hogy a templomba és a papi lakásba is bevezessék Prázsmáron A téli estéket itt is a nőszövetség teszi mozgalmasabbá. Látogatóba készülnek a hídvégi öregotthonba, de mert a magyar húsvét idején lesz ott elég látogató, román húsvétra tervezik az akciót. Javíttatja régi orgonáját a gyülekezet. Inkább mentésről van szó, az értékes réginek mentéséről, hisz Kanadából új, ún. „professzionista orgonát” kaptak adományképpen. Az aldobolyi lelkész egyben a helyi érdekszervezet elnöke is. Elmondta, hogy méltó emléket szándékoznak állítani jövőben — a már meglévők mellé,— a keresztyén magyar állam ezredik évfordulója alkalmából. Kisgyörgy Zoltán Vállalkozók és politikusok A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi klubtalálkozóján a vállalkozók elmondhatták, mi a véleményük az őket közvetlenül érintő törvényekről. A meghívásnak négy vállalkozó tett eleget, s a beszélgetés egyoldalúvá sikeredett. Az egyik jelenlevő a megbeszélés végén meg is jegyezte: elsősorban a törvények, azok alkalmazásának kérdései merültek fel, és nem a vállalkozók napi gondjai. Hiszen mind Gheorghe Tatu prefektus, mind Puskás Bálint szenátor a gazdaság egészére vonatkozó, a politikai döntésekben érvényesülő szempontokat villantották fel. Egyebek mellett szó esett a nemrég elfogadott állami költségvetésről, illetve annak várható következményeiről, az utóbbi időben rendkívül sokat vitatott kormányrendeletekről, a törvényes keret instabilitásáról. Puskás szenátor szerint minden, mostanság joggal támadott döntés az évek óta érvényesülő elhibázott gazdaságpolitika következménye. Tatu prefektus pedig kifejtette: az általa vezetett intézmény nem tudja megmenteni a gazdaságot, de a kezdeményezők támogatásába aktívan kíván bekapcsolódni. Vállalkozói részről megtudtuk, hogy a rájuk nehezedő valós adóterhek elérik a nyereség 65—70 százalékát is. A krónikus tőkehiány orvoslására több javaslat elhangzott, de szóba került az is, hogy nem annyira az állam, hanem az állami vállalatok törvényszegései fojtják meg a kis- és középvállalkozásokat. Herman Rosner, a kamara elnöke bejelentette, hogy a gyér részvétel nem szegi kedvüket, állandósítják a klubtalálkozókat, ezentúl minden hónap harmadik csütörtökjén várják a vállalkozókat, üzletembereket az intézmény új székházába. (Ferencz) Utcaseprő bőre színe Minap köztisztasági alkalmazott takarította el a havat az 1918. December 1. úton. Az egyik tömbházból bősz férfi lépett ki, s szidni kezdte hóeltakarító emberünket, hogy miért dobja a havat-jeget zöldövezetbe, fenyőcsemetére. A „ barna bőrű ” munkáshoz intézett indulatos beszéd tán helyénvaló is lett volna, de a hangnem és a feljelentéssel való sértegető fenyegetőzés már nem. A köztisztasági alkalmazott főnökeként kénytelen voltam közbelép m levelünk ei. Rövid szóváltásunk végén aztán egymástól elnézést kértünk, de figyelmeztetőnk még megjegyezte: a lépcsőház bejáratát és a zöldövezetet a lakók rendezik, s nem mi, köztisztaságiak. Valóban ez így is van: üzlet, tömbházi bejárat, családi ház előtt a járda letakarítása a lakók feladata. S városunk tisztaságát talán meg is tudnánk tartani — együtt. Sértegetés nélkül. Anélkül, hogy az utcaseprőnek egyébként helyénvaló kifogásunkat úgy adjuk elő, hogy emberi mivoltában sértsük őt, anélkül, hogy bőre színére emlékeztetnek, tehát arra, hogy ő másod- vagy harmadrangú. Mert mégiscsak ők azok, akik takarítanak nyáron és ősszel éjszakánként, télen reggel korán, s a tavaszi nagytakarítást is ők végzik... És ez a fontos, nem pedig a bőrük színe. Volt honfitársunk, aki Dániban él, itthon jártakor elmondta, hogy ugyanilyen vállalatnál dolgozik, s ott egyáltalán nem gúnyolódik vele senki. Mi több, becsben tartják őket azok, akik után takarítanak. És jól megfizetik őket. Nálunk ez sem történik meg. Mégis van, aki vállalja ezt a munkát, s ezt megbecsülhetjük. Bernád József, Sepsiszentgyörgy A hatodik kongresszust Csíkszeredában tartják (folytatás az első oldalról) Markó Béla elnöki beszámolójában a román belpolitika alakulásával, az RMDSZ bel- és külpolitikai tevékenységével, a szövetségen belüli helyzettel foglalkozott. Kijelentette: mind a kormánykoalíciónak, mind az RMDSZ-nek fel kell ismernie, hogy Románia számára nemcsak az a kérdés: gyorsabban vagy lassabban lesz-e részese az európai integrációnak, a bányászjárások alatt tapasztalt politikai mozgások azt bizonyították, van olyan alternatíva is, amely nem Európa irányába visz, mi több, sokkal valósabb veszély, mint azt korábban gondolták. A szövetségi elnök kitért a magyar—román viszony alakulására, beszámolt a Budapesten tartott magyar—magyar konferenciáról. Utóbbi munkáját sikeresnek minősítette, az eredmények között mindenekelőtt a konferencia intézményesítését említette. Markó külön szólt arról, hogy pontosítani és tudatosítani kell a XXI. századi nemzetstratégiának azt az elvét, amely a magyar közösségek szülőföldön magyarként való megmaradását mondja ki. Az RMDSZ vezetőtestületei — a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács — ezt követően a májusra tervezett kongresszus technikai kérdéseinek vitájába kezdtek, de a szembenállás ennek során is pontosan kitapintható volt. A jelenlegi vezetés a kormánytisztviselők, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, prefektusok, alprefektusok, jegyzők, nem RMDSZ-színekben megválasztott, de azóta a szövetség soraiba lépő polgármesterek küldöttként való jelenlétét szorgalmazta — végül el is fogadtatta —, az ellentábor a számbeli arányok eltolódása miatt ezt ellenezte. Végül az eredetileg 181 -es kongresszusi küldöttlétszám közel félszázzal nőtt, s ezért Sepsiszentgyörgy — a szűkös elszállásolási lehetőségekre hivatkozva — a kongresszus megrendezési jogáért kiírt pályázat vitája előtt visszalépett. Vajdahunyad maradt versenyben Hargita megye központjával, s eldőlt: a hatodik kongresszus házigazdája május 15—16-án Csíkszereda lesz. Az SZKT kijelölte a szabályzat és programmódosító bizottság számára fenntartott 3—3 helyre a tagokat. Az említett testületeknek 7—7 személlyel kell felállniuk, az elkövetkezőkben további kettőt a SZKT, egyet-egyet a szövetségi, illetve ügyvezető elnök jelöl ki. Újabb botrányt Bodó Barna alelnök és Somai József titkár lemondása kavart. Ők a szeptemberi SZKT kormányban maradni vagy menni kérdésében Dézsi Zoltán SZKT-elnök által elrendelt szabálytalan szavazás miatt a szabályzatfelügyelő bizottság elnökéhez óvást nyújtottak be, a most kapott a válasz megítélésük szerint homályos és ellentmondásos, s úgy vélték, ez ellen az említett módon tiltakozhatnak a legnyomatékosabban. A napirendben is szereplő újabb téma a szociális főosztály felállítása volt, az SZKT ezt megszavazta, bár többen felemlegették, hogy a szövetségének jó ideje már nincs politikai főosztálya, s ennek hiánya a rögtönzésekben, a kidolgozatlan döntésekben ugyancsak megmutatkozik. Elfogadta a testület Takács Csaba ügyvezető elnök féléves jelentését, majd a SZKT kijelölte, az SZKT jóváhagyta a háromtagú átvilágító bizottságot. Tagjai: Antal Attila, Szabó Árpád püspök és Csávossy György. Az SZKT határozatot hozott arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társult tagsági státust kér az Európai Néppártba, és állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy a román Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós műsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. A testület megszavazta azt a határozatot, mely a magyarellenes koncepciós perek, illetve politikai jellegű zaklatások ellen foglal állást. Az SZKT igazságtalannak tartja az Agache-ügyben alapfokon hozott ítéletet s azt a gyakorlatot, hogy most is, akár korábban, meghatározott céllal előbányásszák és bíróság elé viszik azokat az eseteket, melyekben áldozat és bűnös, avagy vádlott és vádló között etnikai különbség van. Ilyenek a Cserehát-ügyben folytatott perek, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnökének pere vagy a Csernátoni Fórum résztvevői és szervezői ellen folytatott ügyészségi kivizsgálás. E dokumentumot az SZKT és a SZÉT 97 tagja látta el aláírásával. A munkálatokat mind a magyar, mind a román írott és elektronikus sajtó nagyszámú képviselője kísérte élénk érdeklődéssel. 1999. MÁRCIUS 1.