Háromszék, 1999. március (11. évfolyam, 2584-2610. szám)

1999-03-01 / 2584. szám

Teoctist és Vasile a pápalátogatásról A román ortodox egyház nem halogatta, hanem alaposan elő akarta készíteni II. János Pál pápa meghívását és romá­niai látogatását—jelentette ki Teoctist pátriárka. A román nemzetvédelmi kollégium hallgatói előtt felszólaló ortodox egyházfő kérdésekre válaszolva kifejtette: az a tény, hogy csak idén februárban született meg a II. János Pál pápához intézett meghívás, nem valamiféle halogatásnak tudható be, hanem annak, hogy alaposan elő akarták készíteni a látoga­tást. Teoctist pátriárka úgy fogalmazott, hogy a pápa romá­niai látogatása „ökumenikus szellemű esemény lesz, amely­nek a párbeszédet és a békét kell szolgálnia”, és ezért alaposan elő kell készíteni. A román ortodox egyház veze­tője ennek kapcsán emlékeztetett az ortodoxok és a görög katolikusok között fennálló vagyonjogi nézeteltérésre és a megoldását szolgáló párbeszédben elért haladásra. Hangoz­tatta: a pápalátogatás révén Románia sokat nyerhet „vallási szempontból”. ■ Radu Vasile miniszterelnök a Keresztény­­demokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi ülésén azt hang­súlyozta, hogy a pápa ez év májusára kitűzött látogatása kárpótolni fogja Romániát azért a kudarcért, hogy most nem került be a N­ATO-ba. A kormányfő ugyanakkor utalt rá, hogy román ortodox egyházi körökben ellenállás tapasztalható azzal a tervvel kapcsolatban, hogy a látogatás során II. János Pál pápa Bukaresten kívül felkeresse a katolikusok által kompromisszumos megoldásként elfogadott Kolozsvárt és a Székelyföld szomszédságában lévő — egyébként a moldvai csángók lakta vidék központjának tekintett — Bákót is. HÁROMSZÉK ­ Éles vita a parasztpárti vezetők ülésén Radu Vasile kormányfő szombaton kilátásba helyezte, hogy azonnal távozik posztjáról, ha a Victor Ciorbeával kirobbant heves vitájában pártja nem biztosítja számára az egyértelmű támogatást. A tanácskozás első napján még úgy tűnt, hogy a parasztpártban fölényben van a Radu Vasile vezette koalíciós kormányt támogató irányvonal, a szombat délelőtti ülésen azonban súlyos nézeteltérésekre derült fény. Victor Ciorbea, a volt kormányfő, a párt egyik alelnöke élesen bírálta Radu Vasile jelenlegi miniszterelnököt, a koalíciós kormányt és a parasztpárt kormányzati politikáját. Ciorbea szerint a parasztpárt csak akkor maradhat kormá­nyon, ha a kormányzati munkában sikerül érvényesítenie programját. Victor Ciorbea azt vetette a mostani kormányfő szemére, hogy „pragmatizmus és rugalmasság” címén sorra feladja a párt elveit és célkitűzéseit. Hangoztatta: a kormá­nyon maradás nem lehet öncél. A pártegységről pedig azt mondta, hogy annak elvi alapokon kell állnia, nem pedig különböző érdekeket szolgálnia. Radu Vasile élesen vissza­vágott Victor Ciorbeának és más bírálóinak. A kormány gazdaságpolitikáját ért bírálatokat „alaptalan, populista fe­csegésnek” nyilvánította, és megengedhetetlennek nevezte az ország válságos helyzetében. Ion Diaconescu, a paraszt­párt elnöke a párton belüli súlyos nézeteltérésekről és a tanácskozáson kirobbant heves vitáról a román rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: a résztvevők nagy többsége kiállt a párt egysége, valamint Radu Vasile miniszterelnök és a jelenlegi koalíciós kormány támogatása mellett. Az államfő a „szekustörvény” elfogadását sürgeti a parlamentben. Az évek óta vajúdó ügyről most azt állítja az államfő, hogy a román társadalom erkölcsi megtisztulásának előfeltételét látja benne. Az üzenet ok­vetlen hangsúlyváltozást jelez, s az átvilágítás oly siral­masan haladó ügyének komoly lökést adhat. Mint ismere­tes, Románia az utolsó állama a térségnek, ahol e kérdés még nem nyert megnyugtató megoldást. Tízéves a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron jubileumi és egyben X. tisztújító közgyűlését tartotta az ukrajnai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A jelenleg 22 ezres tagságú KMKSZ alulról jövő kezdemé­nyezésre elsőként alakult meg a határon túli magyar szerve­zetek közül 1989. február 26-án még az egykori Szovjetunió­ban. Elnevezésével szemben a szövetség a nemzeti kultúra ápolása mellett azonnal felvállalta a 200 ezres kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmét. Politikai szerepvállalá­sa a tavalyi ukrán parlamenti választásokon teljesedett ki, amikor a szervezet elnökét beválasztották a kijevi parla­mentbe. A KMKSZ közgyűlése, amelyen anyaországi Pro cultura Hungáriáé emlékplakettel tüntették ki Fodó Sádor alapítót, tiszteletbeli elnököt, ismét a 33 éves Kovács Mik­lóst választotta elnöknek. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: B. Kovács András ÉLŐ EGYHÁZ A­ldoboly — Ne legyen meglepő az olvasó szá­mára a megnevezés, hisz a barcasági községben, Prázsmáron imaházat épí­tett magának a betelepült református magyarság, s ide szállítja az adomány­ként kapott mikrobusszal az aldobolyi lelkész, Györgybíró Sándor istentisz­teletre a farkasvágói és a szászhermá­­nyi szórványok híveit. Az egyre gyengülő anyagiak nem akadályozzák meg az anyaegyház ve­zetőit abban, hogy vállalják a jelen terhelő kihívásait. Mert: „ha való­sággá válik a metángáz bevezetése a faluba (márpedig a végrehajtási műszaki terv már készül Brassóban), anyagi alapokat kell előteremtenie a presbitériumnak, hogy a templom­ba és a papi lakásba is bevezessék P­rázsmáron A téli estéket itt is a nőszövetség teszi mozgalmasabbá. Látogatóba ké­szülnek a hídvégi öregotthonba, de mert a magyar húsvét idején lesz ott elég látogató, román húsvétra tervezik az akciót. Javíttatja régi orgonáját a gyüleke­zet. Inkább mentésről van szó, az érté­kes réginek mentéséről, hisz Kanadá­ból új, ún. „professzionista orgonát” kaptak adományképpen. Az aldobolyi lelkész egyben a he­lyi érdekszervezet elnöke is. El­mondta, hogy méltó emléket szándé­koznak állítani jövőben — a már meg­lévők mellé,— a keresztyén ma­gyar állam ezredik évfordulója alkal­mából. Kisgyörgy Zoltán Vállalkozók és politikusok A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi klubtalálko­zóján a vállalkozók elmondhatták, mi a véleményük az őket közvetlenül érintő törvényekről. A meghívásnak négy vállalkozó tett eleget, s a beszél­getés egyoldalúvá sikeredett. Az egyik jelenlevő a megbeszélés végén meg is jegyezte: elsősorban a törvények, azok alkalmazásának kér­dései merültek fel, és nem a vállalko­zók napi gondjai. Hiszen mind Gheorghe Tatu prefektus, mind Puskás Bálint szenátor a gazdaság egészére vonatko­zó, a politikai döntésekben érvényesülő szempontokat villantották fel. Egye­bek mellett szó esett a nemrég elfoga­dott állami költségvetésről, illetve an­nak várható következményeiről, az utóbbi időben rendkívül sokat vitatott kor­mányrendeletekről, a törvényes keret instabilitásáról. Puskás szenátor sze­rint minden, mostanság joggal táma­dott döntés az évek óta érvényesülő elhibázott gazdaságpolitika következ­ménye. Tatu prefektus pedig kifejtet­te: az általa vezetett intézmény nem tudja megmenteni a gazdaságot, de a kezdeményezők támogatásába aktívan kíván bekapcsolódni. Vállalkozói részről megtudtuk, hogy a rájuk nehezedő valós adóterhek el­érik a nyereség 65—70 százalékát is. A krónikus tőkehiány orvoslására több javaslat elhangzott, de szóba került az is, hogy nem annyira az állam, hanem az állami vállalatok törvényszegései fojtják meg a kis- és középvállalkozá­sokat. Herman Rosner, a kamara elnöke bejelentette, hogy a gyér részvétel nem szegi kedvüket, állandósítják a klub­találkozókat, ezentúl minden hónap harmadik csütörtökjén várják a vállal­kozókat, üzletembereket az intézmény új székházába. (Ferencz) Utcaseprő bőre színe Minap köztisztasági alkalmazott ta­karította el a havat az 1918. Decem­ber 1. úton. Az egyik tömbházból bősz férfi lépett ki, s szidni kezdte hóeltakarító emberünket, hogy miért dobja a ha­­vat-jeget zöldövezetbe, fenyőcsemeté­re. A „ barna bőrű ” munkáshoz inté­zett indulatos beszéd tán helyénvaló is lett volna, de a hangnem és a feljelen­téssel való sértegető fenyegetőzés már nem. A köztisztasági alkalmazott fő­nökeként kénytelen voltam közbelép­ m levelünk­ ei. Rövid szóváltásunk végén aztán egymástól elnézést kértünk, de f­igyel­­meztetőnk még megjegyezte: a lépcső­­ház bejáratát és a zöldövezetet a lakók rendezik, s nem mi, köztisztaságiak. Valóban ez így is van: üzlet, tömbházi bejárat, családi ház előtt a járda leta­­karítása a lakók feladata. S városunk tisztaságát talán meg is tudnánk tar­tani — együtt. Sértegetés nélkül. Anél­kül, hogy az utcaseprőnek egyébként helyénvaló kifogásunkat úgy adjuk elő, hogy emberi mivoltában sértsük őt, anélkül, hogy bőre színére emlékeztet­­nek, tehát arra, hogy ő másod- vagy harmadrangú. Mert mégiscsak ők azok, akik takarítanak nyáron és ősszel éj­szakánként, télen reggel korán, s a ta­vaszi nagytakarítást is ők végzik... És ez a fontos, nem pedig a bőrük színe. Volt honfitársunk, aki Dániban él, itthon jár­takor elmondta, hogy ugyanilyen válla­latnál dolgozik, s ott egyáltalán nem gúnyolódik vele senki. Mi több, becsben tartják őket azok, akik után takarítanak. És jól megfizetik őket. Nálunk ez sem történik meg. Mégis van, aki vállalja ezt a munkát, s ezt megbecsülhetjük. Bernád József, Sepsiszentgyörgy A hatodik kongresszust Csíkszeredában tartják (folytatás az első oldalról) Markó Béla elnöki beszámolójában a román belpolitika alakulásával, az RMDSZ bel- és külpolitikai tevékenységével, a szövetségen belüli helyzettel foglalkozott. Kijelentette: mind a kormánykoalíciónak, mind az RMDSZ-nek fel kell ismernie, hogy Románia számára nemcsak az a kérdés: gyorsabban vagy lassabban lesz-e részese az európai integrációnak, a bányászjá­rások alatt tapasztalt politikai mozgások azt bizonyították, van olyan alternatíva is, amely nem Európa irányába visz, mi több, sokkal valósabb veszély, mint azt korábban gondolták. A szö­vetségi elnök kitért a magyar—román viszony alakulására, be­számolt a Budapesten tartott magyar—magyar konferenciáról. Utóbbi munkáját sikeresnek minősítette, az eredmények között mindenekelőtt a konferencia intézményesítését említette. Markó külön szólt arról, hogy pontosítani és tudatosítani kell a XXI. századi nemzetstratégiának azt az elvét, amely a magyar közös­ségek szülőföldön magyarként való megmaradását mondja ki. Az RMDSZ vezetőtestületei — a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács — ezt követően a májusra tervezett kongresszus technikai kérdéseinek vitájába kezdtek, de a szembenállás ennek során is pontosan kitapint­ható volt. A jelenlegi vezetés a kormánytisztviselők, államtit­károk, államtitkár-helyettesek, prefektusok, alprefektusok, jegy­zők, nem RMDSZ-színekben megválasztott, de azóta a szövet­ség soraiba lépő polgármesterek küldöttként való jelenlétét szorgalmazta — végül el is fogadtatta —, az ellentábor a számbeli arányok eltolódása miatt ezt ellenezte. Végül az eredetileg 181 -es kongresszusi küldöttlétszám közel félszázzal nőtt, s ezért Sepsiszentgyörgy — a szűkös elszállásolási lehe­tőségekre hivatkozva — a kongresszus megrendezési jogáért kiírt pályázat vitája előtt visszalépett. Vajdahunyad maradt versenyben Hargita megye központjával, s eldőlt: a hatodik kongresszus házigazdája május 15—16-án Csíkszereda lesz. Az SZKT kijelölte a szabályzat és programmódosító bizott­ság számára fenntartott 3—3 helyre a tagokat. Az említett testületeknek 7—7 személlyel kell felállniuk, az elkövetke­zőkben további kettőt a SZKT, egyet-egyet a szövetségi, illetve ügyvezető elnök jelöl ki. Újabb botrányt Bodó Barna alelnök és Somai József titkár lemondása kavart. Ők a szeptemberi SZKT kormányban ma­radni vagy menni kérdésében Dézsi Zoltán SZKT-elnök által elrendelt szabálytalan szavazás miatt a szabályzatfelügyelő bizottság elnökéhez óvást nyújtottak be, a most kapott a válasz megítélésük szerint homályos és ellentmondásos, s úgy vélték, ez ellen az említett módon tiltakozhatnak a legnyomatékosab­ban. A napirendben is szereplő újabb téma a szociális főosztály felállítása volt, az SZKT ezt megszavazta, bár többen felemle­gették, hogy a szövetségének jó ideje már nincs politikai főosz­tálya, s ennek hiánya a rögtönzésekben, a kidolgozatlan dönté­­sekben ugyancsak megmutatkozik. Elfogadta a testület Takács Csaba ügyvezető elnök féléves jelentését, majd a SZKT kijelölte, az SZKT jóváhagyta a háromtagú átvilágító bizottságot. Tagjai: Antal Attila, Szabó Árpád püspök és Csávossy György. Az SZKT határozatot hozott arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség társult tagsági státust kér az Európai Néppártba, és állásfogla­lásban hívta fel a figyelmet arra, hogy a román Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogo­kat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós műsorok szinkrontolmá­csolását, illetve román nyelven való feliratozását. A testület megszavazta azt a határozatot, mely a magyarellenes koncep­ciós perek, illetve politikai jellegű zaklatások ellen foglal állást. Az SZKT igazságtalannak tartja az Agache-ügyben alapfokon hozott ítéletet s azt a gyakorlatot, hogy most is, akár korábban, meghatározott céllal előbányásszák és bíróság elé viszik azokat a­z eseteket, melyekben áldozat és bűnös, avagy vádlott és vádló között etnikai különbség van. Ilyenek a Csere­­hát-ügyben folytatott perek, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnökének pere vagy a Csernátoni Fórum résztvevői és szervezői ellen folytatott ügyészségi kivizsgálás. E dokumen­tumot az SZKT és a SZÉT 97 tagja látta el aláírásával. A munkálatokat mind a magyar, mind a román írott és elektronikus sajtó nagyszámú képviselője kísérte élénk érdek­lődéssel. 1999. MÁRCIUS 1.

Next